Népszava, 1989. február (117. évfolyam, 27–50. sz.)

1989-02-01 / 27. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! j'o X ^ y ' SZERDA, 198­9. FEBRUÁR 1. ■ 117. ÉVFOLYAM, 2­7. SZÁM­­ ' • *~y ARA 4,8­0 FORINT A számháború vége Elmúlt az az idő, amikor az autóbuszon vagy a villa­moson két átszállás között ki lehetett olvasni a napi sajtót. Tegnap is kapkodhatta a fejét a politika iránt fogékony olvasó, mibe lapozzon bele előbb. A párton be­lüli vitákat feltáró Grósz Károly-nyilatkozatba, Németh Miklósnak a szélsőséges indulatok elszabadulásától óvó felszólalásába, a lakosság véges tűrőképességére figyel­meztető szakszervezeti megnyilatkozásba, vagy mond­juk az 1956 értékeléséről készített interjúba. A napjaink zaklatott szócsatáiról tudósító terjedelmes jelentések között a Honvédelmi Minisztérium tájékozta­tása igazán szerény helyet követelt magának. Mindössze 29 sort. De ez a 29 sor arról ad hírt, hogy 9300 kato­nával csökkentik a hadsereg létszámát, 251 harckocsit, 30 páncélozott szállítójárművet, 430 tüzérségi eszközt, 6 harcászatirakéta-indítóállványt és 9 elfogó vadász­­repülőgépet kivonnak a néphadsereg rendszeréből. Reményt keltő napnak nevezte a hétfőit Kárpáti Fe­renc honvédelmi miniszter, amikor a központi sajtó munkatársaival találkozott. Az események felgyorsulá­sát már önmagában az is tükrözte, hogy a vezérezredes még nem az aznap kiadott magyar közleményt méltat­ta, hanem elsősorban a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottságának szintén hétfőn ismertté vált nyilatkozatáról volt mondanivalója. Arról, hogy eddig titokként kezelt adatokat hoztak nyilvánosságra. Már pusztán ez az adatszolgáltatás is korszakváltást jelent, a számok is visszakapják hitelüket. Nem kis do­log ez olyan esztendők után, amikor a katonailag szem­ben álló felek egyike sem maradt mentes az adatokkal való manipulálástól. , A mostani adatközlés nem a számháború része. A Varsói Szerződés a tényleges adatok feltárásával hozzá akar járulni az európai katonai erőviszonyok átfogó ér­tékeléséhez. Ahhoz, hogy végre a tényleges helyzet is­meretében lásson hozzá Európa a leszereléshez. Azt akarjuk, hogy a Varsói Szerződés és a NATO európai fegyveres erői csak saját védelmük biztosítására legye­nek képesek, de arra nem, hogy támadó hadműveleteket indítsanak. Több mint négy évtizeddel a második világháború után Európában még mindig több mint hétmillió katona áll fegyverben. A gigantikus katonai arzenál számai dermesztőek. Mindkét félnek van mitől félnie. A Varsói Szerződésnek attól, hogy a NATO fölényben van a csa­pásmérő harctéri és haditengerészeti légierő, a harci helikopterek, a páncéloselhárító rakétaegységek terén, s kétszeres a létszámfölénye a haditengerészetnél. A NA­­TO-nak viszont azzal kell számolnia, hogy a Varsói Szerződésnek kétszer annyi harckocsija van, s rakéta­­kilövőinek a száma is többszöröse a NATO-énak. VSZ- fölényt mutatnak az adatok a tüzérségnél és a vadász­légierőnél is. Nem kell katonának lenni ahhoz, hogy megértse az ember, mindkét oldal hallatlan pusztítóképességgel rendelkezik. De éppen ennek sokoldalú feltárása szol­gálja azt a törekvést, hogy hozzákezdhessünk végre a támadópotenciál minden irányú csökkentéséhez. Ehhez a szocialista országok nemcsak adatok tisztázásával já­rulnak hozzá. A most bejelentett magyar leszerelés egy folyamat része. Több szocialista ország követte a Szovjetuniót, amely félmillió katona, 10 ezer harckocsi, 8500 tüzérsé­gi rendszer és 800 harci repülőgép leszerelésének és az európai csapatkivonásoknak az ígéretével bizonyította készségét az aránytalanságok megszüntetésére. Kell-e meggyőzőbb érv szándékaink tisztasága mel­lett, mint hogy magyar harckocsik, ágyúk, rakétaáll­ványok kerülnek a kohókba; hogy az NDK tízezer fő­vel csökkenti hadserege létszámát, leszerel hatszáz pán­célost, ötven harci repülőgépet, s tíz százalékkal mér­sékli a katonai költségvetést. A lengyelek is csökkentik a hadkötelesek számát s a honvédelemre szánt össze­get. A csehszlovák csökkentés 12 ezer embert érint, a fegyverzetet és a költségvetést pedig átlagban 10—15 százalékkal. 850 harckocsit, 165 páncélozott harci szál­lítójárművet, ötvenegy harci repülőgépet selejteznek ki. Bulgária 12 százalékkal mérsékli idei katonai költség­­vetését, 10 ezer katonát, 200 harckocsit, 200 tüzérségi rendszert, 20 repülőgépet és 5 haditengerészeti egységet szerel le. Mindez annak kedvez, hogy végre kiterjesszük az enyhülési folyamatot katonai területre is. Kelet-Európa saját reformjaiért harcol. S ha teheti, nem vesz majd félmilliárd forintért egy katonai repü­lőgépet olyan időszakban, amikor minden forintra szük­sége van. Hazánk, amelynek még az is anyagi gondot okoz, hogy felújítsa a szovjet csapatok által elhagyni tervezett műemlék kastélyt, csak annyit akar hadsere­gére költeni, amennyit a szükséges biztonság paran­­csolóan megkövetel. Újfajta gondokkal foglalkozunk. Mi lesz a csökkenő hadiipari megrendelések miatt jövedelmezőségükben veszélyeztetett vállalatokkal? Mi lesz a munkanélkülivé váló dolgozókkal? Hogyan lehet a modern haditechni­kában szerzett tudást kamatoztatni a polgári termelés­ben? Ki lép majd az eddig építkezésen dolgozó, de most leszerelő műszakiak helyére? Minőségileg egy új Európa körvonalai bontakoznak ki, pedig az európai hagyományos haderők és fegyver­zetek csökkentéséről szóló bécsi tárgyalások csak tavasz­­szal kezdődnek, s a remélt szovjet—amerikai hadá­­szatirakéta-csökkentés is még előttünk van. A szocia­lista országok mostani, lépéseikkel hozzájárulnak ahhoz, hogy a hidegháború terméketlen évei után végre a fegy­verek kerüljenek veszélybe. Barabás Péter Február 10-re összehívták az MSZMP Központi Bizottságát Ollást tartott a Politikai Hiznttság A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága keddi ülésén február 10-re összehívta a Központi Bizottságot. Napirendjéül időszerű politikai kérdések megtár­gyalását javasolja. (MTI) A hazai autógyártás — milliárdokat igényel Elmoadult @a ipar sarrkrafit* — fle/i/eA a kormányfő szempontjai— Ötvenegy végünk eladó — A hadiipar útja nem a leépítés, hanem a polgári termelés Szerkezetváltásról még nem beszélhetünk, szerkezeti el­mozdulásról viszont már igen! — világította meg álláspont­ját Berecz Frigyes ipari mi­niszter a tegnapi sajtótájé­koztatóján. A tárcavezető szerint a három piacon be­lül a legnagyobb elmozdulás a konvertibilis exportban mu­tatható ki: ez 19,2 százalék­kal nőtt az iparban. A bel­földi értékesítés 2,3 száza­lékkal bővült, a rubellel fi­zető piacra nagyjából az elő­ző évivel azonos kivitelt bo­nyolítottak le kisebb és na­gyobb ipari cégeinek. Mélyebben elemezve a tő­kés piacon elért növekményt­, kitűnik, hogy annak 42 szá­zalékát a kohászat produkál­ta. A miniszter véleménye szerint ez nem jelenti a szer­kezet megmerevedését, s et­től függetlenül sem lett vol­na szabad elszalasztani a konvertibilis pénzzel fizető vevők megnövekedett igé­nyeiből kínálkozó alkalmat. A gépipar megközelítőleg 15 százalékkal növelte kivite­lét a tőkés vevőkörben. A konvertibilis behozatal mintegy másfél százalékkal csökkent, így az ipar egyen­lege — a tőkés piacot tekint­ve — 684 millió dollárral ja­vult, megközelítette a „null­szaldót”. Egy esztendő múlva más­féle adatokról számolhat majd be az ipari tárca veze­tője, mivel idén már az épi­(Folytatás a 4. oldalon) Keddi tájékoztatás szerint Májusban kezdik a szovjet csapatok kivonását hazánkból Tízezer katona kifestízik — 4.10 fánk a kivonandók listáján Is szovjet helyőrséget adnak át a magyaroknak — C­saknem OOO lakásból költöznek ki Huszonkét szovjet katonai egységet, köztük egy teljes páncé­loshadosztályt, egy kiképző páncélosezredet, egy deszant­­rohamzászlóaljat, egy vadászrepülő-ezredet, egy vegyvédelmi zászlóaljat és egy szovjet katonai iskolát vonnak ki Magyar­­ország területéről — jelentették be kedden délelőtt azon a sajtótájékoztatón, amelyet Budapesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában rendeztek. Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió budapesti nagykö­vete a sajtótájékoztatón nagy számban megjelent magyar és szovjet újságíró előtt részletesen szólott a béke és biztonság erősítésé­nek szovjet koncepciójáról. Az európai fegyveres erők létszámáról és a fegyverze­tekről a napokban nyilvá­nosságra hozott adatokat kommentálva hangsúlyozta: a Szovjetunió és szövetsége­sei bizonyosak abban, hogy a két európai katonapoliti­kai szövetség erőinek tár­gyilagos és teljes tisztázása elengedhetetlenül szükséges a kontinens békéjének és biztonságának szavatolásá­hoz. A reális erőviszonyok ismerete kiváltképpen fon­tosnak tűnik, ha számításba vesszük a hagyományos fegyveres erőkről küszöbön álló tárgyalásokat. A nagykövet emlékeztetett rá, hogy a Varsói Szerződés tagállamai egy évvel ezelőtt javasolták a két katonai tömb európai csapataira és fegyverzetére vonatkozó adatok hivatalos cseréjét.­­ (Folytatás a 3. oldalon) Várkonyi Péter luxemburgi tárgyalásai Baracs Dénes, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: János nagyherceg, luxem­burgi uralkodó, kedden Vár­­konyi Péter látogatásának második napján audiencián fogadta a magyar külügymi­nisztert. (Folytatás a 2. oldalon) Nyugdíjasok fóruma Ma — mint minden hónap el­ső szerdáján — lapunk 10., 11., 12. és 13. oldalán jelent­kezik a Nyugdíjasok fóruma. Érvek, tények, ellenérvek és nyugdíjak címmel egész olda­las összeállítást közlünk a SZOT nyugdíjasbizottságának legutóbbi tanácskozásán el­hangzott kérdésekről és vála­szokról­ írunk arról, hogy rö­videsen avatják az idősek há­zát Mágocson. Az idős szülők és a fiatalok követendő kap­csolatáról közlünk riportot Együtt a család címmel Be­mutatjuk, hogy mit jelent az aktív dolgozók és a nyugdíjasok összefogása egy ipari szövetkezetnél. Cikkben elemezzük, hogy mennyi lesz idén honfitársaink gyógyszerfogyasztásból fakadó költsége. Egy idős asszony és kutyája kapcsolatáról írunk, és beszámolunk arról, hogy a születése óta eltelt két év alatt mit tett a Népszava Barátság Klub. A Nyugdíjban, de nem nyugalomban sorozatunkban ezúttal dr. Hutás Imre nyugalmazott államtitkárt mu­tatjuk be. Magunkról írjuk címmel olvasóink levelei­ből közlünk. Kérdés — felelet cím alatt illetékesek válaszolnak közérdekű kérdésekre és a jogász is vála­szol a nyugdíjasoknak.­­ Szakszervezeti álláspont az Országos­­Érdekegyez­tető Tanács rendkívüli ülésére Mint azt korábban hírül adtuk, a Szakszervezetek Országos Tanácsának el­nöksége pénteki ülésén álláspontot alakított ki az Országos Érdekegyeztető Tanács jövő héten sorra kerülő rendkívüli ülésére, az áremelésekhez kapcso­lódó bérintézkedésekről, a kompenzációról. A SZOT elnöksége javasolja az ágazati-szakmai szakszer­vezeteknek, hogy mond­janak véleményt az el­nökségi álláspontról, ame­lyet mai lapszámunk 3. oldalán közlünk Kapitán­yok az elsüllyedt hajóról Még mindig napirenden van a VAÉV-sztori. Hi­szen gazdálkodásunk köz­állapotára derít fényt az 5. oldalon szereplő írás Lábbal tiporják az emberi jogokat N­oomániában NSZK-beli képviselők véleménye Az Otto Schilynek, a „zöl­dek” képviselőcsoportja tag­jának vezetésével hazánkban tartózkodó NSZK-beli par­lamenti küldöttség kedden, Debrecenbe látogatott. A bonni törvényhozás Német— Magyar Baráti Csoportjának tagjaiból álló küldöttség, amelyben minden parlamen­ti párt képviselteti magát, a Romániából áttelepültek helyzetét tanulmányozta Haj­­dú-Bihar megye székhelyén. Elkísérte a küldöttséget Deb­recenbe Szentágothai János akadémikus, a magyar Or­szággyűlés Magyar—Német Baráti Csoportjának vezető­je is. A megyei tanács székhá­zában tartott tájékoztatón Virágh Pál vb-titkár el­mondta, hogy eddig 3585 román állampolgár ka­pott tartózkodási enge­délyt H Hajdú-Biharban; kü­lönféle okokból — főként a múlt év első felében — 504 személyt küldtek vissza a hajdú-bihari határszakaszról. Az áttelepültek kétharmada útiokmányok nélkül, illegáli­san érkezett hazánkba. A megyében, főképp­ a megye­­székhely üzemeiben 1824-en helyezkedtek el. 20 millió forintot használtak fel segé­lyezésre, az egyházi szere­tetszolgálat által nyújtott tá­mogatás értéke meghaladja a 6 millió forintot. Otto Schily úgy nyilatko­zott: a romániai helyzet rendkívüli aggodalmat kelt Európa közvéleményében. Magyarországi tárgyalásai tovább erősítették ezt a meg­győződését, miszerint itt nem valamiféle nacionalista ér­zelmekből táplálkozó magyar —román konfliktusról van szó, hanem az alapvető em­beri jogok romániai lábbal tiprásáról. Ez a brutális el­nyomás nemcsak a magya­rokat vagy a németeket, ha­nem a románokat is érinti. Debreceni programjának végén Otto Schily válaszolt a sajtó munkatársainak, köz­tük az MTI tudósítójának a kérdéseire. " Feladatainkat abban lát­juk,­ hogy olyan szolidaritást keltsünk az európai közvé­leményben, amely a romániai rezsimet rákényszeríti, hogy elnyomó intézkedéseinek, el­nyomó politikájának véget vessen. (MTI)

Next