Népszava, 1989. február (117. évfolyam, 27–50. sz.)
1989-02-01 / 27. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! j'o X ^ y ' SZERDA, 1989. FEBRUÁR 1. ■ 117. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ' • *~y ARA 4,80 FORINT A számháború vége Elmúlt az az idő, amikor az autóbuszon vagy a villamoson két átszállás között ki lehetett olvasni a napi sajtót. Tegnap is kapkodhatta a fejét a politika iránt fogékony olvasó, mibe lapozzon bele előbb. A párton belüli vitákat feltáró Grósz Károly-nyilatkozatba, Németh Miklósnak a szélsőséges indulatok elszabadulásától óvó felszólalásába, a lakosság véges tűrőképességére figyelmeztető szakszervezeti megnyilatkozásba, vagy mondjuk az 1956 értékeléséről készített interjúba. A napjaink zaklatott szócsatáiról tudósító terjedelmes jelentések között a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása igazán szerény helyet követelt magának. Mindössze 29 sort. De ez a 29 sor arról ad hírt, hogy 9300 katonával csökkentik a hadsereg létszámát, 251 harckocsit, 30 páncélozott szállítójárművet, 430 tüzérségi eszközt, 6 harcászatirakéta-indítóállványt és 9 elfogó vadászrepülőgépet kivonnak a néphadsereg rendszeréből. Reményt keltő napnak nevezte a hétfőit Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter, amikor a központi sajtó munkatársaival találkozott. Az események felgyorsulását már önmagában az is tükrözte, hogy a vezérezredes még nem az aznap kiadott magyar közleményt méltatta, hanem elsősorban a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottságának szintén hétfőn ismertté vált nyilatkozatáról volt mondanivalója. Arról, hogy eddig titokként kezelt adatokat hoztak nyilvánosságra. Már pusztán ez az adatszolgáltatás is korszakváltást jelent, a számok is visszakapják hitelüket. Nem kis dolog ez olyan esztendők után, amikor a katonailag szemben álló felek egyike sem maradt mentes az adatokkal való manipulálástól. , A mostani adatközlés nem a számháború része. A Varsói Szerződés a tényleges adatok feltárásával hozzá akar járulni az európai katonai erőviszonyok átfogó értékeléséhez. Ahhoz, hogy végre a tényleges helyzet ismeretében lásson hozzá Európa a leszereléshez. Azt akarjuk, hogy a Varsói Szerződés és a NATO európai fegyveres erői csak saját védelmük biztosítására legyenek képesek, de arra nem, hogy támadó hadműveleteket indítsanak. Több mint négy évtizeddel a második világháború után Európában még mindig több mint hétmillió katona áll fegyverben. A gigantikus katonai arzenál számai dermesztőek. Mindkét félnek van mitől félnie. A Varsói Szerződésnek attól, hogy a NATO fölényben van a csapásmérő harctéri és haditengerészeti légierő, a harci helikopterek, a páncéloselhárító rakétaegységek terén, s kétszeres a létszámfölénye a haditengerészetnél. A NATO-nak viszont azzal kell számolnia, hogy a Varsói Szerződésnek kétszer annyi harckocsija van, s rakétakilövőinek a száma is többszöröse a NATO-énak. VSZ- fölényt mutatnak az adatok a tüzérségnél és a vadászlégierőnél is. Nem kell katonának lenni ahhoz, hogy megértse az ember, mindkét oldal hallatlan pusztítóképességgel rendelkezik. De éppen ennek sokoldalú feltárása szolgálja azt a törekvést, hogy hozzákezdhessünk végre a támadópotenciál minden irányú csökkentéséhez. Ehhez a szocialista országok nemcsak adatok tisztázásával járulnak hozzá. A most bejelentett magyar leszerelés egy folyamat része. Több szocialista ország követte a Szovjetuniót, amely félmillió katona, 10 ezer harckocsi, 8500 tüzérségi rendszer és 800 harci repülőgép leszerelésének és az európai csapatkivonásoknak az ígéretével bizonyította készségét az aránytalanságok megszüntetésére. Kell-e meggyőzőbb érv szándékaink tisztasága mellett, mint hogy magyar harckocsik, ágyúk, rakétaállványok kerülnek a kohókba; hogy az NDK tízezer fővel csökkenti hadserege létszámát, leszerel hatszáz páncélost, ötven harci repülőgépet, s tíz százalékkal mérsékli a katonai költségvetést. A lengyelek is csökkentik a hadkötelesek számát s a honvédelemre szánt összeget. A csehszlovák csökkentés 12 ezer embert érint, a fegyverzetet és a költségvetést pedig átlagban 10—15 százalékkal. 850 harckocsit, 165 páncélozott harci szállítójárművet, ötvenegy harci repülőgépet selejteznek ki. Bulgária 12 százalékkal mérsékli idei katonai költségvetését, 10 ezer katonát, 200 harckocsit, 200 tüzérségi rendszert, 20 repülőgépet és 5 haditengerészeti egységet szerel le. Mindez annak kedvez, hogy végre kiterjesszük az enyhülési folyamatot katonai területre is. Kelet-Európa saját reformjaiért harcol. S ha teheti, nem vesz majd félmilliárd forintért egy katonai repülőgépet olyan időszakban, amikor minden forintra szüksége van. Hazánk, amelynek még az is anyagi gondot okoz, hogy felújítsa a szovjet csapatok által elhagyni tervezett műemlék kastélyt, csak annyit akar hadseregére költeni, amennyit a szükséges biztonság parancsolóan megkövetel. Újfajta gondokkal foglalkozunk. Mi lesz a csökkenő hadiipari megrendelések miatt jövedelmezőségükben veszélyeztetett vállalatokkal? Mi lesz a munkanélkülivé váló dolgozókkal? Hogyan lehet a modern haditechnikában szerzett tudást kamatoztatni a polgári termelésben? Ki lép majd az eddig építkezésen dolgozó, de most leszerelő műszakiak helyére? Minőségileg egy új Európa körvonalai bontakoznak ki, pedig az európai hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentéséről szóló bécsi tárgyalások csak tavaszszal kezdődnek, s a remélt szovjet—amerikai hadászatirakéta-csökkentés is még előttünk van. A szocialista országok mostani, lépéseikkel hozzájárulnak ahhoz, hogy a hidegháború terméketlen évei után végre a fegyverek kerüljenek veszélybe. Barabás Péter Február 10-re összehívták az MSZMP Központi Bizottságát Ollást tartott a Politikai Hiznttság A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága keddi ülésén február 10-re összehívta a Központi Bizottságot. Napirendjéül időszerű politikai kérdések megtárgyalását javasolja. (MTI) A hazai autógyártás — milliárdokat igényel Elmoadult @a ipar sarrkrafit* — fle/i/eA a kormányfő szempontjai— Ötvenegy végünk eladó — A hadiipar útja nem a leépítés, hanem a polgári termelés Szerkezetváltásról még nem beszélhetünk, szerkezeti elmozdulásról viszont már igen! — világította meg álláspontját Berecz Frigyes ipari miniszter a tegnapi sajtótájékoztatóján. A tárcavezető szerint a három piacon belül a legnagyobb elmozdulás a konvertibilis exportban mutatható ki: ez 19,2 százalékkal nőtt az iparban. A belföldi értékesítés 2,3 százalékkal bővült, a rubellel fizető piacra nagyjából az előző évivel azonos kivitelt bonyolítottak le kisebb és nagyobb ipari cégeinek. Mélyebben elemezve a tőkés piacon elért növekményt, kitűnik, hogy annak 42 százalékát a kohászat produkálta. A miniszter véleménye szerint ez nem jelenti a szerkezet megmerevedését, s ettől függetlenül sem lett volna szabad elszalasztani a konvertibilis pénzzel fizető vevők megnövekedett igényeiből kínálkozó alkalmat. A gépipar megközelítőleg 15 százalékkal növelte kivitelét a tőkés vevőkörben. A konvertibilis behozatal mintegy másfél százalékkal csökkent, így az ipar egyenlege — a tőkés piacot tekintve — 684 millió dollárral javult, megközelítette a „nullszaldót”. Egy esztendő múlva másféle adatokról számolhat majd be az ipari tárca vezetője, mivel idén már az épi(Folytatás a 4. oldalon) Keddi tájékoztatás szerint Májusban kezdik a szovjet csapatok kivonását hazánkból Tízezer katona kifestízik — 4.10 fánk a kivonandók listáján Is szovjet helyőrséget adnak át a magyaroknak — Csaknem OOO lakásból költöznek ki Huszonkét szovjet katonai egységet, köztük egy teljes páncéloshadosztályt, egy kiképző páncélosezredet, egy deszantrohamzászlóaljat, egy vadászrepülő-ezredet, egy vegyvédelmi zászlóaljat és egy szovjet katonai iskolát vonnak ki Magyarország területéről — jelentették be kedden délelőtt azon a sajtótájékoztatón, amelyet Budapesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában rendeztek. Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete a sajtótájékoztatón nagy számban megjelent magyar és szovjet újságíró előtt részletesen szólott a béke és biztonság erősítésének szovjet koncepciójáról. Az európai fegyveres erők létszámáról és a fegyverzetekről a napokban nyilvánosságra hozott adatokat kommentálva hangsúlyozta: a Szovjetunió és szövetségesei bizonyosak abban, hogy a két európai katonapolitikai szövetség erőinek tárgyilagos és teljes tisztázása elengedhetetlenül szükséges a kontinens békéjének és biztonságának szavatolásához. A reális erőviszonyok ismerete kiváltképpen fontosnak tűnik, ha számításba vesszük a hagyományos fegyveres erőkről küszöbön álló tárgyalásokat. A nagykövet emlékeztetett rá, hogy a Varsói Szerződés tagállamai egy évvel ezelőtt javasolták a két katonai tömb európai csapataira és fegyverzetére vonatkozó adatok hivatalos cseréjét. (Folytatás a 3. oldalon) Várkonyi Péter luxemburgi tárgyalásai Baracs Dénes, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: János nagyherceg, luxemburgi uralkodó, kedden Várkonyi Péter látogatásának második napján audiencián fogadta a magyar külügyminisztert. (Folytatás a 2. oldalon) Nyugdíjasok fóruma Ma — mint minden hónap első szerdáján — lapunk 10., 11., 12. és 13. oldalán jelentkezik a Nyugdíjasok fóruma. Érvek, tények, ellenérvek és nyugdíjak címmel egész oldalas összeállítást közlünk a SZOT nyugdíjasbizottságának legutóbbi tanácskozásán elhangzott kérdésekről és válaszokról írunk arról, hogy rövidesen avatják az idősek házát Mágocson. Az idős szülők és a fiatalok követendő kapcsolatáról közlünk riportot Együtt a család címmel Bemutatjuk, hogy mit jelent az aktív dolgozók és a nyugdíjasok összefogása egy ipari szövetkezetnél. Cikkben elemezzük, hogy mennyi lesz idén honfitársaink gyógyszerfogyasztásból fakadó költsége. Egy idős asszony és kutyája kapcsolatáról írunk, és beszámolunk arról, hogy a születése óta eltelt két év alatt mit tett a Népszava Barátság Klub. A Nyugdíjban, de nem nyugalomban sorozatunkban ezúttal dr. Hutás Imre nyugalmazott államtitkárt mutatjuk be. Magunkról írjuk címmel olvasóink leveleiből közlünk. Kérdés — felelet cím alatt illetékesek válaszolnak közérdekű kérdésekre és a jogász is válaszol a nyugdíjasoknak. Szakszervezeti álláspont az OrszágosÉrdekegyeztető Tanács rendkívüli ülésére Mint azt korábban hírül adtuk, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteki ülésén álláspontot alakított ki az Országos Érdekegyeztető Tanács jövő héten sorra kerülő rendkívüli ülésére, az áremelésekhez kapcsolódó bérintézkedésekről, a kompenzációról. A SZOT elnöksége javasolja az ágazati-szakmai szakszervezeteknek, hogy mondjanak véleményt az elnökségi álláspontról, amelyet mai lapszámunk 3. oldalán közlünk Kapitányok az elsüllyedt hajóról Még mindig napirenden van a VAÉV-sztori. Hiszen gazdálkodásunk közállapotára derít fényt az 5. oldalon szereplő írás Lábbal tiporják az emberi jogokat Noomániában NSZK-beli képviselők véleménye Az Otto Schilynek, a „zöldek” képviselőcsoportja tagjának vezetésével hazánkban tartózkodó NSZK-beli parlamenti küldöttség kedden, Debrecenbe látogatott. A bonni törvényhozás Német— Magyar Baráti Csoportjának tagjaiból álló küldöttség, amelyben minden parlamenti párt képviselteti magát, a Romániából áttelepültek helyzetét tanulmányozta Hajdú-Bihar megye székhelyén. Elkísérte a küldöttséget Debrecenbe Szentágothai János akadémikus, a magyar Országgyűlés Magyar—Német Baráti Csoportjának vezetője is. A megyei tanács székházában tartott tájékoztatón Virágh Pál vb-titkár elmondta, hogy eddig 3585 román állampolgár kapott tartózkodási engedélyt H Hajdú-Biharban; különféle okokból — főként a múlt év első felében — 504 személyt küldtek vissza a hajdú-bihari határszakaszról. Az áttelepültek kétharmada útiokmányok nélkül, illegálisan érkezett hazánkba. A megyében, főképp a megyeszékhely üzemeiben 1824-en helyezkedtek el. 20 millió forintot használtak fel segélyezésre, az egyházi szeretetszolgálat által nyújtott támogatás értéke meghaladja a 6 millió forintot. Otto Schily úgy nyilatkozott: a romániai helyzet rendkívüli aggodalmat kelt Európa közvéleményében. Magyarországi tárgyalásai tovább erősítették ezt a meggyőződését, miszerint itt nem valamiféle nacionalista érzelmekből táplálkozó magyar —román konfliktusról van szó, hanem az alapvető emberi jogok romániai lábbal tiprásáról. Ez a brutális elnyomás nemcsak a magyarokat vagy a németeket, hanem a románokat is érinti. Debreceni programjának végén Otto Schily válaszolt a sajtó munkatársainak, köztük az MTI tudósítójának a kérdéseire. " Feladatainkat abban látjuk, hogy olyan szolidaritást keltsünk az európai közvéleményben, amely a romániai rezsimet rákényszeríti, hogy elnyomó intézkedéseinek, elnyomó politikájának véget vessen. (MTI)