Népszava, 1989. február (117. évfolyam, 27–50. sz.)

1989-02-03 / 29. szám

NÉPSZAVA 1­989. FEBRUÁR 3., PÉNTEK Sport Konyhatechnikából 5-öst kapott­ Darnyi túl az első féléven Hazajött az olimpiáról, s ahelyett, hogy hangosan ün­nepeltetni kezdte volna magát, inkább szép csendben, minden különösebb hűhó nélkül elkezdte a tanulást a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán. Miután túljutott az első félév öt vizsgáján, tegnap nyugodt lel­kiismerettel kelhetett útra az ausztráliai edzőtáborba. Darnyi Tamás, mert róla van szó, azért vitt magával tankönyveket is Perthbe ... A kétszeres olimpiai baj­nok — épp, mint a meden­cében — megelőzte a korát. Tudniillik, a Művelődési Minisztérium és az ÁISH csak január közepén írta alá azt a megállapodást, amely­nek értelmében öt fővárosi főiskolán (Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki, Pénz­ügyi és Számviteli, Kereske­delmi és Vendéglátóipari, Külkereskedelmi és Könnyű­ipari Műszaki) jelentős elő­nyöket élvezhetnek az él­sportolók. Na, nem a felvé­telük történik „automatiku­san”, ebben nincs pardon, de figyelembe veszik extra el­foglaltságaikat, edzőtáborai­kat, s a főiskolákra háruló pluszterheket fizethetik a versenyzőket egyébként is támogató szponzorok. — Aki sikeresen felvételi­zik, azt szívesen látjuk, nyi­tottak vagyunk az élsporto­lók számára, alkalmazko­dunk hozzájuk, hiszen kü­lönleges leterheltségük min­denki előtt nyilvánvaló — je­lentette ki érdeklődésünkre „Darnyi főiskolájának”, a kereskedelmi és vendéglá­tóiparinak a főigazgatója, Horn Miklós. — Egyáltalán: mikor ju­tót teszed be, hogy tovább ké­ne tanulnod? — érdeklőd­tünk Darnyi Tamástól a teg­napi elutazás előtt. — Már jóval az olimpia előtt, tavaly márciusban gon­doltam a továbbtanulásra, és szerencsére sikerült reali­zálni az elképzeléseimet. — A főiskola két szakte­rülete közül melyik vonz jobban? — Egyelőre a vendéglátás jobban érdekel.. . — Főzni tudsz? — A, semmit. Ennek elle­nére az öt vizsgám közül konyhatechnikából voltam a legjobb, ötöst kaptam. Igaz, csak elmélettel foglalkoz­tunk. A második félévben lesz három nap gyakorlat ebből a tárgyból, már alig várom ... — Majd megnézlek mint kuktát... De visszatérve a vizsgákhoz: mivel volt a leg­több gondod? — A matekkal, örültem a kettesnek . . . Pedig még kü­lönórákra is jártam, Al­becker tanár úr rengeteget segített. De ugyanezt mond­hatom, természetesen, min­denkire, nagy szeretettel fo­gadtak a főiskolán, igyekez­tek megkönnyíteni a dolgo­mat, hogy pótolni tudjam az év eleji mulasztást. Sokat kö­szönhetek Rakonczáné és Botta tanárnőknek is. — Hogy állsz az idegen nyelvekkel? Biztos, hogy szükség lesz rájuk ... — Angolul fogok tanulni, elvégre a diploma egy kö­zépfokú nyelvvizsgához van kötve. — Két év múlva pont ja­nuárban lesz a világbajnok­ság, nyilván ütközik majd a vizsgákkal... — Eltökélt szándékom, hogy semmiképpen sem ha­lasztok évet, minél ha­marabb túl szeretnék jutni a főiskolán. Biztos lesz valami­lyen megoldás, január máso­dik felében már itthon le­szünk ... Vagyis: az úszóvizsgák után jöhetnek a főiskolai vizsgák. Osváth Sámuel, az úszószövetség főtitkára me­sélte: a múlt heti barcelonai versenyen még néhány perc­cel a rajtja előtt is tan­könyvvel a kezében gubbasz­tott a lelátón a kétszeres szöuli aranyérmes. Aztán felállt a rajtkőre, beugrott a vízbe, és­­ nyert. Magától értetődően. Mint ahogy most már a főiskola, a tanulás is magától értetődik. Bravó, Darnyi, drukkolunk ezentúl, vizsgaidőszakban is ... (serényi) „Diplomata” Nincs kétségem: akik ez idáig rokonszenveztek Újvári Sándorral, a ma­gyar tornát a nemzetközi szövetségben — egészen a szöuli olimpiáig — kép­viselő sportdiplomatával, mostantól ellene fordul­nak. A Telesport tegna­pi adása után ... Történt, hogy a sértett riportalany — az ötkari­kás játékok idején tartott FIG-kongresszuson nem választották újra a sport­ág vezető testületének technikai bizottságába — kijelentette: Magyar Zol­tán, Borkai Zsolt és Gu­­czoghy György az ő köz­reműködése nélkül nem nyert volna aranyérmeket a világversenyeken. Az elmondottakból két dolog következhet. Az el­ső — ez Úrvári szem­pontjából a kényesebb —, hogy a szakember befo­lyásolta az eredményeket, magyarul: csalt. A má­sodik — s fogadjuk el inkább ezt —, hogy Úr­vári Sándor utólag túlér­tékeli saját szerepét. S olyanok érdemét, sikerét próbálja meg kisebbíte­ni, akiknek­­ ő köszön­het. Mert nélkülük, ered­ményeik nélkül aligha tölthetett volna el hosz­­szú éveket meglehetősen kényelmes székekben ... (bg.) Colák és az Eindhoven Mintegy hatszáz meghívott vendég előtt, ünnepélyes ke­retek között adták át Monte- Carlóban az 1987—88. évi európai labdarúgó gólkirály­nak járó díjat, az aranyci­pőt. Az adidas cég és a France Football francia szak­lap díját ezúttal a török Ga­­latasaray 25 éves csatára, Tanju Colák vehette át, aki 39 alkalommal vette be az ellenfelek kapuját az elmúlt bajnoki idényben. Különdíjjal jutalmazták 1987—88 legeredményesebb európai klubcsapatát is. A kitüntető címet a BEK-győz­­tes holland PSV Eindhoven együttese (amely szerdán 3—0-ra kikapott Mechelen­­ben a Szuper Kupa-döntő el­ső mérkőzésén) érdemelte ki a spanyol Real Madrid és a portugál FC Porto előtt. Jegyek 600-tól 1500 forintig Zöld út a profiboksznak A legfrissebb hírek szerint minden akadály elhárult a február 18-i profiboksz-mér­­kőzés megrendezése előtt. Mint ismeretes, a február 18-i Brown—Maysonet ösz­­szecsapás tétje az IBF vál­tósúlyú világbajnoki címe. Az elmúlt hetekben nagy vi­hart kavaró esemény szerve­zője, a Hunyadi SE már ko­rábban megegyezésre jutott a budapesti atlétikai vb ren­­rendezőivel, s ezután aláír­ták a szerződést a Népsta­dion és Intézményei Válla­lattal is. Ennek értelmében a Budapest Sportcsarnok feb­ruár 17-én este 8-tól 18-án éjfélig áll az ökölvívó-mér­kőzés rendelkezésére. Az ominózus 28 órára 3 millió forint bérleti díjat fizetnek a bokszmenedzserek, s ebből az összegből 1 milliót az elő­zetes munkálatokra már át is utaltak. Amint arról már korábban beszámoltunk, nem csak az Egyesült Államokba sugároz­nak két és fél órás közvetí­tést Budapestről, hanem a világbajnoki döntőt február 18-án, szombat este 8-kor élőben közvetíti a magyar televízió is. Újság még az összecsapással kapcsolatban, hogy várhatóan 5—7 ezer között lehet azoknak a szá­ma, akik a helyszínen tekint­hetik meg a mérkőzést. A belépők közül a legolcsóbb 600, a legdrágább 1500 forint­ba kerül majd. Fodor Imre „kihalgatást kért”, majd megkérdezte: Ennyit ér a sportvezetés szava ? A bundaügybe belekeveredett személyek közül­­ most újabb válogatott játékos érezte úgy, hogy nyilatkoznia kell. Fodor Imre, a Bp. Honvéd karmestere hívott fel bennünket, hogy Kovács Kálmán és Sikesdi Gábor után ő is elmondja azt, ami a szívét nyomja. — Mivel én eddig nem szólaltam meg, csupán a rendőrségen tettem vallo­mást, úgy érzem, hogy nem árt, ha a nagy nyilvánosság is tisztában van azzal, hogy mit is akarnak bűnömül fel­róni — kezdte az egykori MTK-VM-játékos. — Ezt annál inkább akarom, mert sem bűnösnek, sem vétkes­nek nem érzem magamat — csupán áldozatnak. — Minek az áldozata? — Hadd ne kelljen nekem ítéletet mondani a magyar labdarúgásban kialakult er­kölcstelen gyakorlat felett, s ne nekem kelljen megnevez­ni azokat, akik valójában fe­lelősek azért, hogy a futbal­listák kénytelenek kispad he­lyett a vádlottak padjára ül­ni. De azért nem félek ki­mondani: a sportvezetés bű­ne, hogy idáig jutottunk! — Mennyiben? — Például a szóban forgó Bp. Honvéd—Debrecen meccs után a klub székházá­ban, hivatalos helyiségében, a csapatkapitánytól kaptuk meg — az ő megfogalmazása szerint — a döntetlenért járó prémiumot. S miután mi ak­kor bajnokságot nyertünk, igen magas jutalmak jártak egy-egy pontért. Egy cseppet sem volt feltűnő, hogy én 30 ezer forintot kaptam ezért a döntetlenért. Miután előzőleg bundáról szó sem esett kö­zöttünk, a mérkőzés után is abban a meggyőződésben szálltunk repülőgépre és siet­tünk a bankettra, hogy a biz­tos bajnoki cím birtokában sem hagytuk magunkat le­győzni. Pedig a Debrecennek igencsak kellettek a pon­tok! ... Szóval, nyugodt szív­vel tettem zsebre a pénzt, hiszen máskor is így kaptuk a prémiumot, semmi feltűnő nem volt benne. Azt már csak a rendőrségen tudtam meg, hogy egyes játékosok, úgy ér­zem, az idősebbek, eladták az egyik pontot, s mi, úgy­mond, meg lettünk veszte­getve. — Mitől tart most? — Attól, hogy az ügy lezá­rása elhúzódhat még hosszú ideig. Pedig azt ígérték a szövetségben, hogy tavaszra már játszhatunk, sőt, én külföldi szerződés gondolatá­val is foglalkoztam ... Maxi­mum arra számítottam, hogy megrovásban részesülök, s ez ellen nem is fellebbeztem volna. De bűnös nem va­gyok! Mint ahogy, ugye, nem bűnösök az idegenlégiósok sem, akik teljesen más elbí­rálás alá estek, mint mi, akik itthon forintért rúgjuk a labdát. . . Fodor Imre ennél sokkal hosszabban beszélt az eset­ről, sőt, felidézte azt az ál­lamtitkári és MLSZ-elnöki tévényilatkozatot is, amely szerint a debreceni mérkő­zés ügyét lezárták, s meg­vonták a felelősség határát. Kérdő tekintettel jegyezte meg: csak ennyit ér a sport­vezetők szava? Vándor Kálmán Összeférhetetlen Rendkívüli ülésen tárgyalta meg tegnap Békéscsabán a Békés Megyei Tanács Araczki János megyei tanács­elnök-helyettes összeférhetetlenségi ügyét. Az elnök­­helyettest az Előre Spartacus SC javára folytatott szabálytalan pénzügyi tevékenységgel vádolták. Az ügyrendi bizottság vizsgálatait a megyei fő­ügyészség indítványában foglaltak szerint két tárgy­körben végezte. Az egyik az a megyei könyvtár köz­vetítésével végrehajtott képvásárlási akció, amelynek során a művészek a vételár egy részét sportcélokra visszaadták. Ebben a vonatkozásban az ügyrendi bi­zottság csak erkölcsileg találta vétkesnek az elnök­­helyettest. A másik, a súlyosabb ügyben viszont egyértelmű­nek ítélte a bizottság Araczki János felelősségét. Ez esetben, mint megállapították, a testületi hatáskörök tudatos kijátszásáról volt szó. 1984 és 1988 közt a me­gyei tanács az Előre SC-nek és baráti körének hu­szonhárom és fél millió forint olyan támogatást nyúj­tott, amelynek nem volt jogalapja. A hatalmas ösz­­szeget játékos-, lakás-, gépkocsivásárlásra és egyéb célokra költötték el. Az ügyrendi bizottság mindezek alapján azt java­solta a testületnek, hogy mondja ki a tanácstörvény­ben meghatározott összeférhetetlenségi helyzetet. Hosz­­szú vita után a testület jóváhagyta az ügyrendi bi­zottság eredeti előterjesztését, amely Araczki János tevékenységét összeegyeztethetetlennek tartja tanács­tagi tisztségével. Portisch remizett Tegnap Antwerpenben foly­tatódott a férfi sakkvilágbaj­noki negyeddöntő első játsz­mája a holland Jan Timman és Portisch Lajos között. A sötéttel szászó holland nagy­mester esélyei tűntek kedve­zőbbnek, de újabb 44 lépés után a parti döntetlennel zá­rult. Így az állás a mára ki­írt harmadik játszma előtt: 1—1. Vízhányó tiltakozik, Szlávik érvel A benzinpénzből nem futja rántott húsra A feketekasszából a játékvezetőket is megvendégelték Békéscsabán. Tették ezt többek között azért, mert a bí­rók egyik vezetője, Vízhányó László kijelentette: akik nem áldoznak, azok megnézhetik magukat. Mindezt a csabai labdarúgók szakosztályelnöke, Botyánszki Pál mondta el a Kék fény legutóbbi adásában. A nézőben gyanút ébreszthet, hogy a csapatok megvesztegetik a bírót, s erre valahonnét elő kell teremteni a pénzt. Mi erről a véleménye Szlávik Andrásnak, az MLSZ játék­vezető bizottsága elnökének? — Eltúlozta a dolgot a szakosztályvezető, s valószí­nűleg így akarta kedvezőb­bé tenni a helyzetét — mondta az elnök. — Szerin­tem a játékvezető vendégül látása nem szabálytalan. A FIFA 5. szabályának 2. pont­ja rendelkezik erről. Szá­mos országban ez természe­tes, és nemcsak a külföl­diekre vonatkozik, hanem a hazaiakra is. Az NSZK-ban például a bíró köteles 24 órával a mérkőzés kezdete előtt a színhelyen tartóz­kodni, és ez kiadásokkal jár, amelyeket a rendező klub fedez. Fizeti a szállo­dát, az étkezést, és mégsem gondol senki megvesztege­tésre. Nálunk ez nem vált hivatalossá, de mindenki tudja, hogy nyolcvan éve vannak olyan csapatok, amelyek megvacsoráztatják a bírókat, és vannak, ame­lyek nem. Ha ez legális lenne Magyarországon is, akkor eszünkbe se jutna vesztegetésre gondolni. Az elmondottak alapján úgy tűnik, hogy ön nem tartja korrupciónak, ha a játékvezetőt a házigazda csapat megvendégeli... — Ha az lenne, akkor nem hozott volna ilyen dön­tést a FIFA. Sőt, a nemzet­közi szövetség elvárja, hogy a játékvezetői jelentésben a válogatott vagy kupamérkő­zés után az is szerepeljen, milyen volt a vendéglátás. Egyébként azt is pontosan szabályozzák, hogy mi jár egy nemzetközi mérkőzésen a bírónak. A hazai helyzet más, de nem tudom, miért lenne korrupció egy szelet rántott hús burgonyával és salátával. Maradjunk a csa­bai példánál! Egy ilyen va­csora a három főnek kijön száz forintból. Ez évi 4500 forint. Nem hiszem, hogy ilyen összeg meghatározó lenne a feketekasszánál. — A bírók tiszteletdíjá­ból nem futja egy vacsorá­ra? — Kezdem azzal, hogy 2 forint kilométerpénzt kap­nak, tehát felét sem a hiva­talosnak. Költségtérítés nem jár, és a tiszteletdíjból kell megvásárolni a felszerelést. Szóval, nem nagy üzlet a játékvezetés. — Vízhányó László kije­lentéséről mi a véleménye? — Közvetlenül a Kék fény után felhívott, és tiltakozott az elhangzottak ellen. Várja a szembesítést. Szlávik András nézőpontjából természetes, hogy a játék­vezetők elfogadják a meccs után a klubtól a vacsorát. Sok igazság van abban, amit elmondott, de kételyeinket mégsem oszlatta el maradéktalanul. Elkerülhetetlen a gya­nú, ha egy játékvezető kapcsolatban van a csapattal. Arra gondolunk, hogy ennek fejében nem úgy fújja a sípot, ahogy elvárható lenne. Talán mégis az volna a jobb megoldás, függetlenek lennének a kluboktól. Miért ne kaphatná meg a bíró is a jogszabály által biztosított kilométerpénzt, s miért ne részesülhetne költségtérítésben. Ha megfelelő a honorárium — s ezt a nevezési díjból biztosíthatná az MLSZ —, nincs szükség ajándékra és feketekasszára. Lázár Lajos Hiába várnak... A hetvenes évek végét írtuk. Az akkori pingpongután­pótlás szinte minden héten megmérettetett. Emlékszem, persze hogy emlékszem a mumusokra, a „csemege”-el­­lenfelekre, szinte mindenkire, aki csak egyszer is az asz­tal túloldalán állt, velem szemben. Sőt, emlékszem a­­ szó szoros értelmében — mögöttük állókra, az edzőikre is. A mindig higgadt Rózsás Péterre. A „tudományos” és megszállott Kenyeres Jánosra. A bohém, ám a döntő pil­lanatokban rendre önbizalmat adó Székely Elemérre. A nagy haverra, a puszta megjelenésével pontokhoz segítő Kocsis Gyulára. Az iskolajáték tanítómesterére, Volper Lászlóra." Az osztrák ifiválogatott élén méltán elismeri Pigniczki Lászlóra. A kőkemény Kovács Pálra. És emlékszem az akkor még nem BVSC-s, két fiatal és szárnyaló trénerre, Herendi Ivánra és Lipovits Gyu­lára. Akkor még ők is edzők voltak — Magyarországon. Az­óta? Már nem azok ... Volt, amelyikük önszántából fordított hátat a sportág­nak. Volt, akit kikezdtek. A két utóbbi szakember pe­dig egy szülő fullánkjainak hatására fújt visszavonulót — a maga számára. Ki ezért, ki azért nem dolgozik ma a magyar asztali­teniszsportért. A tény mindenesetre tény: szegényebb, sokkal szegényebb nélkülük a sportág. Mondhatnánk: vergődik. A kudarcszéria kapcsán sokféle érv elhangzott. Az említett szakemberek hiánya nem került szóba. Pedig, ta­lán közelebb jutnánk az igazsághoz, ha végre kimonda­nánk: nélkülük, a szakmai legjobbjai közé tartozók nél­kül , nagyon nehéz. Persze, még semmi sem késő. ők még mindig szeretik a sportágat, a külföldre szerződöttek kivételével, lehet, hogy csak a hívó szóra várnak. Mindhiába ...? (bruckner) Kard ki kard! Ma reggel kilenc órakor kezdődik a Nemzeti Sport­­csarnokban a hét végi monstre kardvívóprogram: megkezdik előcsatározásai­­kat a Bajnokcsapatok Eu­rópa Kupájának résztvevői. A délután ötkor kezdődő fi­náléra több gárda is jó eséllyel pályázik. Az indu­lók közül favoritként lép pástra a címvédő Újpesti Dózsa ötös fogata (Szabó B., Csongrádi, dr. Abay, Szetey, Köves), de bizonyára ott lesz az első helyre aspirálók kö­zött a szovjet CSZKA Moszkva, az olasz Fiamme Oro Rómia és a bolgár Szlá­­via Szófia is. A másik ma­gyar résztvevő a Vasas együttese. Rövid hírek # A Csehszlovákiában zajló nemzetközi női kézilab­datornán a szerdai, Dánia elleni vereséget követően tegnap javított a magyar vá­logatott: 24—23-ra legyőzte az NDK-t. # Ma kezdődik a belgiu­mi Charleroi-ban az aszta­liteniszezők Európa—12 ver­senye. A mezőnyben két magyar induló lesz: Bátorfi Csilla és Urbán Edit. # Az egyesült államokbeli Vailben az alpesi sívilágbaj­nokságon a női alpesi össze­tettben az amerikai Tamara McKinney érdemelte ki az aranyérmet. # Hóhiány miatt elmarad a hét végére tervezett síug­ró országos bajnokság Mát­raházán. 15

Next