Népszava, 1989. március (117. évfolyam, 51–76. sz.)

1989-03-01 / 51. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Politikai pártoktól független szakszervezeti érdekvédelem Antszs Sándor beszéde a vasasakadémián A vasasakadémia máso­dik napján délelőtt Berecz Frigyes ipari miniszter a szerkezetváltás problé­máiról, délután pedig Nagy Sándor, a SZOT fő­titkára időszerű szakszer­vezeti és politikai kérdé­sekről tartott előadást. A következőkben Nagy Sán­dor beszédét ismertetjük. — Gyökeres változásokon megy keresztül a magyar szakszervezeti mozgalom. Az elmúlt év decemberében megtartott országos értekez­letünk állást foglalt abban, hogy új alapokra kell helyez­nünk az érdekvédelmi, ér­dekképviseleti munka tar­talmát, felfogását, irányult­ságát, a politikai intézmény­rendszerben betöltött szere­pünket, és az előzőekhez iga­zodva, a mozgalom belső felépítésének és működésé­nek legfontosabb elveit, épí­tőköveit. A szakszerveze­tek ráléptek erre az útra, ami nagyon hosszadalmas, bonyolult, bukktatók­kal, ne­hézségekkel teli út, de ön­erőnkből kell tudnunk végig­járni — mondotta bevezető­ben Nagy Sándor. — Melyek ezek a nehéz­ségek? Mindenekelőtt három problémakört szeretnék meg­említeni. Így a mára kialakult gazdasági, szociális helyze­tet, amelyről fontosabb jel­lemzőként elmondhatjuk, hogy nincs érdemi elmozdu­lás, nem javult számottevően a gazdaság jövedelemkiter­melő képessége. Sajnos, a lakosságnak meglehetősen nagy árat kellett fizetni a tavalyi, részleges egyensúlyi eredményekért, olyan formá­ban, mint a csökkenő reál­béreik, a csökkenő fogyasz­tás és a különböző társada­lombiztosítási ellátások és szociálpolitikai juttatások vá­sárlóértékének leértékelődé­se. Ezért jelentős feszültsé­gek alakultak ki egyes tár­sadalmi rétegekben. Ez az első problémacso­mag, amivel szembekerül­tünk a választások során is. A második: megkezdődött a politikai intézményrendszer átalakulása, felgyorsultak bizonyos folyamatok, ame­lyekről el lehet mondani, hogy egyéb jellemzőik mel­lett nagyon is közelről érin­tik a szakszervezeti mozgal­mat. Továbbra is igen erő­teljes a magyar társadalom­ban a bizalmatlanság a tra­dicionális, hagyományos szervezetek, így, egyebek mellett a szakszervezetek tevékenysége iránt. Az újonnan alakuló szer­vezeteknek tulajdonképpen nagyon nagy lehetőségük van a fellépésre, egyebek mel­lett azért is, mert nem kell szembenézniük a saját múl­tukkal. Ez előnyös számos újonnan alakuló szervezet számára, hiszen olyan ez, mint az újszülöttek eseté­ben: minden csecsemő ara­nyos. Még akkor is, ha na­gyon jól tudjuk, hogy az ara­nyos csecsemőkből lesznek később az elviselhetetlen vén­emberek, de természetesen a születés pillanatában ez sen­kit nem foglalkoztat. Vagyis bizonyos illúzió kíséri az új szervezetek fellépését, ne­künk ezzel is számolnunk kell. Végül, mindezeken túl, eldőlt az az alapvető kérdés, hogy a politikai intézmény­­rendszer tagozódása szem­pontjából milyen utat vá­laszt a magyar társadalom, reális közelségbe került a többpártrendszer. A szakszervezeteknek ki kell alakítaniuk viszonyukat (Folytatás a 3. oldalon) Hazánk történelmi fordulóponthoz érkezett Au­krvius 1­7-«' /«'/«*so«» ki a nemzeti együettartozást Március 7-re összehívták a Központi Bizottságot Ülést tartott az MSZAMP Politikai Bizottsága Kedden ülést tartott a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A tes­tület március 7-ére össze­hívta a Központi Bizottság ülését. A Politikai Bizottság meg­vitatta az MSZMP cselekvé­si programjának tervezetét. Megállapította, hogy hazánk történelmi fordulóponthoz érkezett. A felemelkedés és a válságból való kitörés ér­dekében társadalmunkban megegyezésen alapuló új nemzeti összefogásra van szükség. Az MSZMP az em­beri lét kiteljesedését, az esélyek egyenlőségét, a nem­zet gazdagodását kívánja elérni. A Politikai Bizottság a ter­vezetben javasolja, hogy az MSZMP a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás értékeit képviselő program­­pártként készüljön a soron következő választásokra. A párt, jellegének megfelelő­en, jövőjét a reformkommu­­nista és az erősödő szociálde­mokrata szellemiség ötvözése határozza meg. Célja a de­mokratikus szocializmus megvalósítása. A testület úgy döntött, hogy a prog­ramtervezetet a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság meg­tárgyalta a Magyar Néphad­sereg helyzetéről és hosszú távú fejlesztésének felada­tairól szóló jelentést. A főbb elvi-politikai kérdésekben állást foglalt, és javasolja a Központi Bizottságnak, hogy 1989 második felében tűzze napirendjére a párt honvé­delmi politikáját. A testület előtt szerepelt a Határőrség helyzetéről és a határőrizet hosszú távú feladatairól készített előter­jesztés is. Megállapította, hogy a Határőrség személyi állománya felelősségteljes, eredményes munkát végez. A Politikai Bizottság hazánk államhatárának megbízható őrizetét, a határforgalom gyors, kulturált és bizton­ságos ellenőrzését a jövőben is kiemelt fontosságúnak tartja. Kezdeményezi, hogy a kormány tekintse át a Ha­tárőrség munkájának kor­szerűsítésével, a változó po­litikai, társadalmi feltételek­hez igazodó határőrizet ki­(Folytatás az 5. oldalon) A Mis hajók a Dunán Pest-Buda, Halászbástya és Dunaföldvár annak a három, egyen­ként 130 személyes felújított hajónak a neve, amely március vé­gétől bekapcsolódik a dunai forgalomba. A Balatonfüredi Hajó­gyár szakemberei varázsolták újjá őket, és mint a BKV külön­járatú hajói közlekednek majd a Duna magyarországi szakaszán, Esztergomtól Mohácsig. Jelenleg az újpesti öbölben horgonyoz­nak, szezonra készen Tetlák Eszter felvételei A szocializmushoz vezető reális út a demokrácia Gorbacsov és Occhetto moszkvai találkozója Szántó András, az MTI tudó­sítója jelenti: Nem létezik olyan kérdés, amelyet az SZKP és az Olasz KP ne tudna egymás között megvitatni. Az önállóságnak a vitákra jellemző, szigorú tiszteletben tartása segíti mindkét pártot politikai és elméleti munkájában, nem­zetközi tevékenységében. Ezt hangsúlyozta egyebek között a két párt főtitkára. Mihail Gorbacsov kedden Moszk­vában mintegy ötórás meg­beszélést folytatott Achille Occhettóval. Hangsúlyozták, hogy a szo­cializmushoz vezető egyetlen reális út a demokrácia, min­den folyamat, intézmény, szervezet demokratizálásá­nak útja. Eszmecserét foly­tattak arról, is, milyen új módszerei vannak jelenleg korunkban a belső és nem­zetközi forradalmi folyama­toknak. Megvitatták azt is, milyen problémákkal kell szembe­nézniük a baloldali és más haladó erőknek 1992-ben, az „egységes piac” létrejöttével, valamint az „Európai Ház” elgondolásának megvalósítá­sa érdekében. Szót ejtettek arról is, miként viszonyul­nak a különböző nyugati erők a szocialista országok­ban végbemenő változások­hoz, a szovjetunióbeli tör­ténelmi léptékű átalakítás­hoz. Érintették a környezet­­védelem gondjait, az Észak— Dél kapcsolatokat. Gorbacsov és Occhetto foglalkozott a szovjet vezető tervezett olaszországi útjá­­val is. Meghívást kapott egy szovjet pártküldöttség is Olaszországba. Gorbacsov méltatta a szovjet—olasz államközi kapcsolatokat, a gazdasági és politikai viszony fejlődését. Az OKP kedvezőnek mi­nősíti a szocialista országok­ban végbemenő változásokat, s különösen nagyra értékeli a magyarországi többpárt­rendszer deklarálását, vala­mint az 1956-os események értékelésében történt módo­sulást — fejtette ki az MTI tudósítójának kérdésére, keddi, moszkvai sajtóérte­kezletén Occhetto. Gorba­­csovval folytatott keddi esz­mecseréjén véleményt cse­réltek a kelet-európai szo­cialista országokban végbe­menő folyamatokról, szó volt a romániai és a csehszlo­vákiai helyzetről is. Ezzel összefüggésben Occhetto an­nak a véleményének adott hangot, hogy e két országban nem valósulnak meg mara­déktalanul a helsinki záró­­dokumentum ajánlásai. A­ titkosság túlteljesítette a fogyassztáscsökkentési tervet A tavalyi és az idei áruellátásról tárgyalt a FÖT elnöksége A SZOT képviselője a fogyasztói érdekvédelemről Kedvező-e az az adat, amely a forgalom csökkené­séről szól? Attól függ, mi­lyen vonatkozásban. Erre világított rá többek között a Fogyasztók Országos Taná­csa elnökségének keddi ülé­sén Forgács Tibor közgaz­dász professzor, a Fogyasz­tók Budapesti Tanácsának titkára. Megítélése szerint a válasz egyértelmű nem. Az elnökségi ülésen ugyanis dr. Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes előter­jesztésében a tavalyi lakos­sági áruellátás és az erre az évre várható helyzet, vala­mint a fogyasztói érdekvé­delem aktuális kérdései vol­tak napirenden. Mint az előterjesztésből kitűnt, a lakossági fogyasz­tás csökkenését a múlt év­ben 2—2,5 százalékra, a kis­kereskedelmi forgalom mér­séklődését pedig 3,2 száza­lékra tervezték. Az élet azonban rácáfolt ezekre az elképzelésekre, így jöhetett létre a bevezetőben említett „negatív túlteljesítés". A fo­gyasztás ugyanis csaknem 4,5 százalékkal, a kiskeres­kedelmi forgalom pedig alig valamivel kevesebb, mint 7 százalékkal esett vissza. A legnagyobb visszaesés a ruházati cikkek és a vendég­látóipar forgalmában követ­kezett be: az előző 17,9, az utóbbi pedig 16,3 százalékos volt. De 1988-ban élelmiszer­ből, élvezeti cikkből és ve­gyes iparcikkből is keveseb­bet vásároltunk a korábbi­nál. Miközben továbbra is mérsékelt volt a megtakarí­tási készség, külföldi valu­tákra háromszor annyit köl­töttünk, mint az előző év­ben. A ruházati forgalom­ban élénk kereslet csak az olcsóbb, használt ruhák iránt mutatkozott. Elsősor­ban választékhiány volt az alapvető építőanyagokból, a híradás-technikai cikkek esetében pedig csak belföl­dön mérséklődött a forgalom, Nickelsdorftól nyugatra an­nál nagyobb méreteket öl­tött. (Dr. Spilák Ferenc a bevásárló turizmus méreteit " nem vártnak" nevezte, a vitában azonban Inzsel Ottó, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának osztályveze­tője szükségesnek tartotta felvetni a felelősség kérdé­sét azokkal szemben, akik­nek intézkedései nyomán a (Folytatás a 4. oldalon)

Next