Népszava, 1989. március (117. évfolyam, 51–76. sz.)
1989-03-01 / 51. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Politikai pártoktól független szakszervezeti érdekvédelem Antszs Sándor beszéde a vasasakadémián A vasasakadémia második napján délelőtt Berecz Frigyes ipari miniszter a szerkezetváltás problémáiról, délután pedig Nagy Sándor, a SZOT főtitkára időszerű szakszervezeti és politikai kérdésekről tartott előadást. A következőkben Nagy Sándor beszédét ismertetjük. — Gyökeres változásokon megy keresztül a magyar szakszervezeti mozgalom. Az elmúlt év decemberében megtartott országos értekezletünk állást foglalt abban, hogy új alapokra kell helyeznünk az érdekvédelmi, érdekképviseleti munka tartalmát, felfogását, irányultságát, a politikai intézményrendszerben betöltött szerepünket, és az előzőekhez igazodva, a mozgalom belső felépítésének és működésének legfontosabb elveit, építőköveit. A szakszervezetek ráléptek erre az útra, ami nagyon hosszadalmas, bonyolult, bukktatókkal, nehézségekkel teli út, de önerőnkből kell tudnunk végigjárni — mondotta bevezetőben Nagy Sándor. — Melyek ezek a nehézségek? Mindenekelőtt három problémakört szeretnék megemlíteni. Így a mára kialakult gazdasági, szociális helyzetet, amelyről fontosabb jellemzőként elmondhatjuk, hogy nincs érdemi elmozdulás, nem javult számottevően a gazdaság jövedelemkitermelő képessége. Sajnos, a lakosságnak meglehetősen nagy árat kellett fizetni a tavalyi, részleges egyensúlyi eredményekért, olyan formában, mint a csökkenő reálbéreik, a csökkenő fogyasztás és a különböző társadalombiztosítási ellátások és szociálpolitikai juttatások vásárlóértékének leértékelődése. Ezért jelentős feszültségek alakultak ki egyes társadalmi rétegekben. Ez az első problémacsomag, amivel szembekerültünk a választások során is. A második: megkezdődött a politikai intézményrendszer átalakulása, felgyorsultak bizonyos folyamatok, amelyekről el lehet mondani, hogy egyéb jellemzőik mellett nagyon is közelről érintik a szakszervezeti mozgalmat. Továbbra is igen erőteljes a magyar társadalomban a bizalmatlanság a tradicionális, hagyományos szervezetek, így, egyebek mellett a szakszervezetek tevékenysége iránt. Az újonnan alakuló szervezeteknek tulajdonképpen nagyon nagy lehetőségük van a fellépésre, egyebek mellett azért is, mert nem kell szembenézniük a saját múltukkal. Ez előnyös számos újonnan alakuló szervezet számára, hiszen olyan ez, mint az újszülöttek esetében: minden csecsemő aranyos. Még akkor is, ha nagyon jól tudjuk, hogy az aranyos csecsemőkből lesznek később az elviselhetetlen vénemberek, de természetesen a születés pillanatában ez senkit nem foglalkoztat. Vagyis bizonyos illúzió kíséri az új szervezetek fellépését, nekünk ezzel is számolnunk kell. Végül, mindezeken túl, eldőlt az az alapvető kérdés, hogy a politikai intézményrendszer tagozódása szempontjából milyen utat választ a magyar társadalom, reális közelségbe került a többpártrendszer. A szakszervezeteknek ki kell alakítaniuk viszonyukat (Folytatás a 3. oldalon) Hazánk történelmi fordulóponthoz érkezett Aukrvius 17-«' /«'/«*so«» ki a nemzeti együettartozást Március 7-re összehívták a Központi Bizottságot Ülést tartott az MSZAMP Politikai Bizottsága Kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület március 7-ére összehívta a Központi Bizottság ülését. A Politikai Bizottság megvitatta az MSZMP cselekvési programjának tervezetét. Megállapította, hogy hazánk történelmi fordulóponthoz érkezett. A felemelkedés és a válságból való kitörés érdekében társadalmunkban megegyezésen alapuló új nemzeti összefogásra van szükség. Az MSZMP az emberi lét kiteljesedését, az esélyek egyenlőségét, a nemzet gazdagodását kívánja elérni. A Politikai Bizottság a tervezetben javasolja, hogy az MSZMP a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás értékeit képviselő programpártként készüljön a soron következő választásokra. A párt, jellegének megfelelően, jövőjét a reformkommunista és az erősödő szociáldemokrata szellemiség ötvözése határozza meg. Célja a demokratikus szocializmus megvalósítása. A testület úgy döntött, hogy a programtervezetet a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság megtárgyalta a Magyar Néphadsereg helyzetéről és hosszú távú fejlesztésének feladatairól szóló jelentést. A főbb elvi-politikai kérdésekben állást foglalt, és javasolja a Központi Bizottságnak, hogy 1989 második felében tűzze napirendjére a párt honvédelmi politikáját. A testület előtt szerepelt a Határőrség helyzetéről és a határőrizet hosszú távú feladatairól készített előterjesztés is. Megállapította, hogy a Határőrség személyi állománya felelősségteljes, eredményes munkát végez. A Politikai Bizottság hazánk államhatárának megbízható őrizetét, a határforgalom gyors, kulturált és biztonságos ellenőrzését a jövőben is kiemelt fontosságúnak tartja. Kezdeményezi, hogy a kormány tekintse át a Határőrség munkájának korszerűsítésével, a változó politikai, társadalmi feltételekhez igazodó határőrizet ki(Folytatás az 5. oldalon) A Mis hajók a Dunán Pest-Buda, Halászbástya és Dunaföldvár annak a három, egyenként 130 személyes felújított hajónak a neve, amely március végétől bekapcsolódik a dunai forgalomba. A Balatonfüredi Hajógyár szakemberei varázsolták újjá őket, és mint a BKV különjáratú hajói közlekednek majd a Duna magyarországi szakaszán, Esztergomtól Mohácsig. Jelenleg az újpesti öbölben horgonyoznak, szezonra készen Tetlák Eszter felvételei A szocializmushoz vezető reális út a demokrácia Gorbacsov és Occhetto moszkvai találkozója Szántó András, az MTI tudósítója jelenti: Nem létezik olyan kérdés, amelyet az SZKP és az Olasz KP ne tudna egymás között megvitatni. Az önállóságnak a vitákra jellemző, szigorú tiszteletben tartása segíti mindkét pártot politikai és elméleti munkájában, nemzetközi tevékenységében. Ezt hangsúlyozta egyebek között a két párt főtitkára. Mihail Gorbacsov kedden Moszkvában mintegy ötórás megbeszélést folytatott Achille Occhettóval. Hangsúlyozták, hogy a szocializmushoz vezető egyetlen reális út a demokrácia, minden folyamat, intézmény, szervezet demokratizálásának útja. Eszmecserét folytattak arról, is, milyen új módszerei vannak jelenleg korunkban a belső és nemzetközi forradalmi folyamatoknak. Megvitatták azt is, milyen problémákkal kell szembenézniük a baloldali és más haladó erőknek 1992-ben, az „egységes piac” létrejöttével, valamint az „Európai Ház” elgondolásának megvalósítása érdekében. Szót ejtettek arról is, miként viszonyulnak a különböző nyugati erők a szocialista országokban végbemenő változásokhoz, a szovjetunióbeli történelmi léptékű átalakításhoz. Érintették a környezetvédelem gondjait, az Észak— Dél kapcsolatokat. Gorbacsov és Occhetto foglalkozott a szovjet vezető tervezett olaszországi útjával is. Meghívást kapott egy szovjet pártküldöttség is Olaszországba. Gorbacsov méltatta a szovjet—olasz államközi kapcsolatokat, a gazdasági és politikai viszony fejlődését. Az OKP kedvezőnek minősíti a szocialista országokban végbemenő változásokat, s különösen nagyra értékeli a magyarországi többpártrendszer deklarálását, valamint az 1956-os események értékelésében történt módosulást — fejtette ki az MTI tudósítójának kérdésére, keddi, moszkvai sajtóértekezletén Occhetto. Gorbacsovval folytatott keddi eszmecseréjén véleményt cseréltek a kelet-európai szocialista országokban végbemenő folyamatokról, szó volt a romániai és a csehszlovákiai helyzetről is. Ezzel összefüggésben Occhetto annak a véleményének adott hangot, hogy e két országban nem valósulnak meg maradéktalanul a helsinki záródokumentum ajánlásai. A titkosság túlteljesítette a fogyassztáscsökkentési tervet A tavalyi és az idei áruellátásról tárgyalt a FÖT elnöksége A SZOT képviselője a fogyasztói érdekvédelemről Kedvező-e az az adat, amely a forgalom csökkenéséről szól? Attól függ, milyen vonatkozásban. Erre világított rá többek között a Fogyasztók Országos Tanácsa elnökségének keddi ülésén Forgács Tibor közgazdász professzor, a Fogyasztók Budapesti Tanácsának titkára. Megítélése szerint a válasz egyértelmű nem. Az elnökségi ülésen ugyanis dr. Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes előterjesztésében a tavalyi lakossági áruellátás és az erre az évre várható helyzet, valamint a fogyasztói érdekvédelem aktuális kérdései voltak napirenden. Mint az előterjesztésből kitűnt, a lakossági fogyasztás csökkenését a múlt évben 2—2,5 százalékra, a kiskereskedelmi forgalom mérséklődését pedig 3,2 százalékra tervezték. Az élet azonban rácáfolt ezekre az elképzelésekre, így jöhetett létre a bevezetőben említett „negatív túlteljesítés". A fogyasztás ugyanis csaknem 4,5 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom pedig alig valamivel kevesebb, mint 7 százalékkal esett vissza. A legnagyobb visszaesés a ruházati cikkek és a vendéglátóipar forgalmában következett be: az előző 17,9, az utóbbi pedig 16,3 százalékos volt. De 1988-ban élelmiszerből, élvezeti cikkből és vegyes iparcikkből is kevesebbet vásároltunk a korábbinál. Miközben továbbra is mérsékelt volt a megtakarítási készség, külföldi valutákra háromszor annyit költöttünk, mint az előző évben. A ruházati forgalomban élénk kereslet csak az olcsóbb, használt ruhák iránt mutatkozott. Elsősorban választékhiány volt az alapvető építőanyagokból, a híradás-technikai cikkek esetében pedig csak belföldön mérséklődött a forgalom, Nickelsdorftól nyugatra annál nagyobb méreteket öltött. (Dr. Spilák Ferenc a bevásárló turizmus méreteit " nem vártnak" nevezte, a vitában azonban Inzsel Ottó, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője szükségesnek tartotta felvetni a felelősség kérdését azokkal szemben, akiknek intézkedései nyomán a (Folytatás a 4. oldalon)