Népszava, 1989. március (117. évfolyam, 51–76. sz.)
1989-03-16 / 64. szám
NÉPSZAVA 1989. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK Jó egy hete idős bácsi ácsorog naphosszat a Blaha Lujza téri aluljáróban. Kokárdát árul. Kétféle portékájából az egyik 10 forintba, a nagyobbik 15-be kerül. Nincs bennük semmi mesterkéltség: se fröccsöntött műanyagból készült Petőfi-fej alá, se jelenlegi címerünk alá nem erősített oda nyúlfarknyi nemzetiszínű szalagocskát. Ezeket a kokárdákat egyszerű gombostű tartja rózsaformában. A piros-fehér-zöld szalagok fecskefarkait meg-meglibbenti az aluljáróban nyargalászó márciusi huzat. Nézem a bácsit, csodálom kitartását. Kuncsaftot nem látok nála napok óta. Lehet, hogy senki nem vett tőle kokárdát. De hát csak nem ácsorogna itt reggeltől estig, ha nem érné meg neki, próbálom nyugtatni magam. Ha csak tizet-húszat ad el naponta, az is közel háromszáz forint. Néhány nap alatt talán megkeresheti nyugdíja felét, háromnegyedét is. Vajon mit vesz a kisöreg a bevételből? Végre igazi sertéshúst a vasárnapi ebédhez? Vagy elutaznak belőle feleségével a vidéki rokonokhoz? Netán csokit az unokának, amire a nyugdíjból, kiegészítés nélkül, alig-alig futja? Mindegy. Bárkinek is okoz a pénzből meglepetést, számára leginkább az a jó, hogy saját lelke telik meg az öröm korával. Ha csak percekre is, de megtelik. Lám-lám, minden jóban van valami — jó. (h. k. j.) Fáklyákkal a Lánchídon Külföldi megemlékezések Legnagyobb nemzeti ünnepünkről Európa több országában és a tengerentúlon is megemlékeztek. Szófiában a magyar kolónia tagjai megkoszorúzták a bolgár főváros Kossuth Lajosról és Petőfi Sándorról elnevezett utcáinak emléktábláit. Március 15-ről megemlékeztek Argentínában, Jugoszláviában és az NSZK-ban is. Ausztriában a magyar nagykövetség munkatársai koszorút helyzetek el Széchenyi István herrengassgi szülőházának falán, valamint a döblingi elmegyógyintézet kertjében. Délután a nickelsdorfi Kossuth-emléktáblánál tartottak ünnepséget. Olaszországban az Olasz— Magyar Baráti Társaság koszorút helyezett el a milánói Ambrosiana Könyvtár udvarán álló Petőfi-szobornál, valamint Kossuth Lajos torinói emlékművénél. New Yorkban is ünnepélyes keretek között emlékeztek meg március 15-ről. A magyar konzulátus ünnepi fogadásán a magyar kolónia mintegy 150 tagja vett részt, majd megkoszorúzták a New York-i Kossuth-szobrot. A csehszlovákiai Pozsonyban szerdán a Csemadok városi bizottsága tartott ünnepi koszorúzást a ligetfalui parkban, Petőfi Sándor szobránál. A Dísz téri honvédemlékművet megkoszorúzták a budai MDF-szervezetek képviselői. Az ünnepi műsorra közben odaérkeztek a Fiatal Demokraták Szövetségének és a Szabad Demokraták Szövetségének tagjai, akik a Roosevelt téren gyülekeztek Százezrek vettek részt a Hazafias Népfront, a párt, a tömegszervezetek és az alternatív mozgalmak közösen, vagy külön-külön rendezett március 15-i vidéki ünnepségein. A nap főeseménye Győrött, a Széchenyi téren zajlott le. A mintegy tizenötezer ember részvételével, a különféle szervezetek közös rendezésében tartott nagygyűlésen Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, államminiszter mondott ünnepi beszédet. — Győrben, itt ezen a téren — hangoztatta — a közös felemelkedés igényének jegyében találkoztunk. Ezt akarom elhíresztelni országvilág előtt. Hirdetem, vallom, hogy cselekvőképes nemzet vagyunk, hiteles politikánk van, hiteles politikusaink vannak. A demokrácia öltözéke eleinte nehéz viselet lesz számunkra. De belenövünk ebbe az öltözékbe! Ránk szabták a demokráciát. A magyar nép érett arra, hogy önmagát kormányozza. Ezen a napon — folytatta Pozsgay Imre — nemcsak magunkba széltünk, s nemcsak egymáshoz keressük az utat; figyelve éberen lessük azt is, mit gondol rólunk a világ. Én, azt hiszem, a világ ma rokonszenvez velünk. A világnak is sok baja van. Szeretné, ha Európa közepén, e válság sújtotta térségben akadnának népek, amelyek a maguk módján, ezeréves államiságunk jogán, saját erejükből tudják megoldani gondjaikat. És ezt valóban csak mi magunk végezhetjük el, és fáklyás menettel jöttek a Lánchídon át Budára. Az SZDSZ és a FIDESZ fáklyás felvonulóinak gyülekezőhelyén, az Eötvös-szobornál Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ ügyvivő testületének tagja mondott beszédet. Egyebek között hangsúlyozahhoz, hogy megtaláljuk egymáshoz és ezzel együtt egy felemelkedő Magyarországhoz vezető utat, ma 100 ezer Kossuth Lajosra, milliónyi Széchenyire, Petőfire, Vasvárira, kilenc millió Deák Ferencre lenne szükség. Úgyhiszem azonban, e feladat óriási méretei ellenére sem haladja meg képességeinket. E tájnak, ennek az országnak a népe tudja mi a munka, tudja, hogy ha csak egy fokkal is magasabbra emeljük magunkat a tegnapnál, akkor meglátjuk egy jobb jövőjű Magyarország képét — mondotta befejezésül Pozsgay Imre. Pécsett, a 48-as téren álló Petőfi-emlékműnél tartott központi ünnepségének Nagy Sándor, a SZOT főtitkára volt a szónoka. Március tizenötödike — hangoztatta — kulcs a magyar történelemhez, mert korszakokat átívelő szellemisége minden torzításnak ellenállva máig él a nép emlékezetében és szívében. Ez a nemzet sorsára, helyzetére, vágyaira, nézeteire és törekvéseire nyíló kulcs az elmúlt évtizedeikben nemegyszer avatatlan kezeikbe került, s beletörött a zárba, ahelyett, hogy elfordította volna azt. Március idusa most nemcsak azért más az előzőkhöz képest, mert piros betűs ünneppé vált ismét, hanem, mert ma ki-ki szabadon és nyíltan vállalhatja e nappal kapcsolatos gondolatait érzéseit. Csak sajnálni lehet — mondotta —, hogy a jogos sérelmekből eredő megosztó gondolat miatt nem sikerült mindenütt megvalósítani a nemzeti összefogást ia: az új szervezeteknek ideje lenne felhagyniuk az ellenségeskedésekkel, hogy felkészüljenek az építésre. Kiemelte: a független szervezetek célja az alkotmányos demokrácia és a nemzeti függetlenség is jelképező közös ünneplést. A SZOT főtitkára ezután a hazai társadalmi-politikai intézményrendszer történelmi jelentőségű, átfogó változásairól beszélt. Ezzel összefüggésben rámutatott arra is: nemcsak 1848 üzenete, de a kor parancsa is, hogy e folyamatot megóvjuk a szélsőségektől a súlyos társadalmi megrázkódtatással fenyegető anarchiától éppúgy, mint azoktól, akik rendcsinálás ürügyén akarják elhallgattatni a más véleményen levőket. A szakszervezetek álláspontja — mondotta Nagy Sándor — az, hogy a leginkább érintett dolgozók tömegei nem zárhatók ki e változásokból. A reform nem lehet csupán egy szűk szellemi-politikai elit ügye. A pártoknak, a kormánynak és a szakszervezeteknek is minden eddiginél nagyobb alázattal kell viseltetniük azok iránt, akik által léteznek, akikért vannak. Nagy Sándor végül arra emlékeztetett, hogy hazánkban Baranyában él a legtöbb, együttesen mintegy hatvanezer német, illetve délszláv anyanyelvű állampolgár. Mint mondotta, szerencsére, éppen e megye szinte példaértékűen valósítja meg a gyakorlatban nemzetiségi politikánk elveit. E megyében különösen nyilvánvaló, hogy a nemzetiségek léte az egész ország kultúráját, sokszínűségét, nemzetközi kapcsolatait erősítő, a problémák megoldásának esélyét növelő érték. A vidéki ünnepségek egy másik központja Debrecen volt, amely olyan fontos szerepet játszott az 1848-as szabadságharc eseményeiben. A református nagytemplomban a Fidesz, az SZDSZ és a Magyar Demokrata Klub helyi szervezetei tartottak megemlékezést. Az ünnepi istentisztelet után virágokkal borították el Kossuth Lajos szobrát, majd Petőfi szobránál helyezték el az emlékezés virágait. Fél órával később ugyanott kezdődött a népfront szervezte ünnepség. Rövid kulturális műsor után koszorút helyeztek el az emlékmű talapzatán. Ezután a résztvevők végigvonultak Debrecen főutcáján, egészen a Kossuth térig. Az ott, a Nagytemplom előtt felállított emelvényt Debrecen 1693-as, ősi címere díszítette, amely ez év március 14-e óta ismét a város hivatalos jelképe. A mintegy 10 ezer egybegyűlt előtt a Hazafias Népfront városi bizottságának, a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Hajdú- Bihar megyei szervezetének, illetve a 450 éves debreceni református kollégiumnak a képviselője mondott beszédet. A város egyetemistái a Kossuth Lajos Tudományegyetemen közösen ünnepeltek. Pákozdon, az 1848—49-es forradalom és szabadságharc első nagy, győztes csatájának színhelyén álló horvvéd emlékműnél még soha nem gyűltek össze annyian, mint az idén. A bevezető kulturális műsor után a fegyveres erőik, az MSZMP, valamint a társadalmi és tömegszervezetek, a Katolikus Békebizottság és a Vörösmarty Társaság képviselői helyezték el koszorúikat az obeliszk talapzatára. A Komárom megye székhelyén, Tatabányán rendezett ünnepségein huszárok hordták körbe a szabadságharc zászlait, Kisbéren rekviemet tartottak a szabadságharcban elesett hősök tiszteletére. Tatán, a 4. számú általános iskola udvarán felavatták Petőfi Sándor szobrát, Várady Sándor szobrászművész alkotását. Ácsteszéren, szülőfalujában, a forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakjára, Táncsics Mihályra emlékeztek. Salgótarjánban, a Madách Imre Gimnázium falán márványtáblát avattak annak a háromezer főnyi „gerillaőrségnek” az emlékére, amely 1849. július elsején alakult Nógrád és a többi palóc megye lakosságából, Kemény Károly honvéd főhadnagy vezetésével. Pest megyében az ünnepségek központja Nagykáta, Ráckeve és Monor volt. Mindhárom települést ugyanezen a napon várossá is avatták. Monoron Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára ünnepi tanácsülés keretében adta át a helyi tanács vezetőinek a várossá nyilvánításról szóló oklevelet. Szigetszentmiklóson, a tanácsháza falán felavatták a város első díszpolgárának, Kossuth Lajosnak az emléktábláját. Kossuth szülőfalujában, a Borsod megyei Monokon mintegy ezren sereglettek össze, hogy tisztelegjenek a szabadságharc egyik vezérének emléke előtt. Tolnában, az egyik legnevezetesebb Petőfi-emlékhelynek, a híres borjádi méhesnek volt különösen sok látogatója. Szolnokon nagyszabású, látványos lovasfelvonulást tartottak. A Szabolcs-Szatmár megyei Tiszavasváriban Vasvári Pál-emlékkiállítás nyílt. Gyulán leleplezték az 1849 augusztusában a településein fogva tartott, később Aradon vértanúhalált halt 9 honvédtábornok emléktábláját. Baján Mészáros Lázárinak, az első felelős magyar kormány hadügyminiszteré- nek tiszteletére készült emléktáblát lepleztek le. Egerben az érseki palotának azt az erkélyét jelölték meg emléktáblával, ahonnan Kossuth a szabadságharc idején nagy hatású beszédeit mondott. Berettyóújfaluban kopjafát állítottak a szabadságharc hőseinek emlékére. A Fejér megyei Bodajkon leleplezték a szabadságharc emlékművét, Nagy Benedek szobrászművész alkotását. (MTI) MÁRCIUS 15-E AZ EGÉSZ NEMZETÉ (■yörütt és Pécsett Az ünneplők a Kossuth-szobornál Cserhalmi György mondta el az alternatív szervezetek 12 pontját Reformer pártok konferenciája Budapesten Az MSZMP ez év tavaszán megrendezi az európai és az amerikai pártok programértekezletét — jelentette „Különböző eszmék találkozója" című szerdai kommentárjában a Borba. A tekintélyes jugoszláv napilap kiemelte: a budapesti konferencián várhatóan 20 párt küldöttsége vesz majd részt, köztük a brit konzervatívok és az összes nagy nyugateurópai párt képviselői. A magyar kezdeményezés sokoldalú, építő jellegű párbeszéd kezdeteként értékelhető — állapította meg a lap. — Kelet-Európából csak az SZKP-t és a LEMP-et hívták meg. A szervezők feltehetően nemcsak arra ügyeltek, hogy a találkozón csak a reformok mellett állást foglaló pártok képviselői legyenek jelen, hanem arra is, hogy elkerüljék a kelet-európai szocialista országok pártjai közötti ellentétes nézetek ütköztetését.