Népszava, 1989. április (117. évfolyam, 77–100. sz.)
1989-04-01 / 77. szám
II/ Világ proletárjai, egyesüljetek! ■szombat, 1989. áprilisi. «117. évfolyam, 77. szám barnabaforint A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Illési tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Pénteken Kovács Lászlónak, a bányászszakszervezet főtitkárának, a SZOT elnökének vezetésével ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület a következő napirendet fogadta el: • A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alapokmánya (tervezet). Előadó: Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára.• Javaslat a szakszervezeti (munkavállalói) képviselet szabályozásának elveire. Előadó: Hajdú Attila, a SZOT osztályvezetője. • Tájékoztató május 1-je megünnepléséről. Előadó: Szalay Ferenc, a SZOT titkára. Különfélék. Az első napirendi pont keretében a testület két tervezetről tárgyalt. A SZOT tagjai ugyanis előzetesen kézhez kapták a SZOT elnöksége és az alapokmányt előkészítő bizottság külön alapokmánytervezetét. Az írásos anyagokhoz elsőként Kósáné Kovács Magda fűzött szóbeli kiegészítést. KÓSÁNÉ KOVÁCS MAGDA Tagsági vitában dől milyen less az országos szövetség . Néhány hónappal ezelőtt az országos tanácskozás dokumentumainak vitája során ezen a fórumon hangzott el, hogy történelmi fordulóponthoz érkezett a magyar szakszervezeti mozgalom. Akkor az országos tanácskozás előkészítésének folyamatában az irányváltás történelmi felelősségét vállalta fel a testület. Ma arról kell döntenünk, hogy az akkor elvállalt változás deklaráció marad, vagy valóság lesz — mondotta bevezetőül a SZOT titkára. — Nemcsak a feladat strlya nyomja ma a testület tagjait. Nemcsak a feladat újszerű, hanem az előkészítés módja is az volt. Az országos tanácskozás döntése alapján ugyanis az alapokmány tervezetét egy 25 tagú társadalmi bizottság készítette az elnökség elé vitára, több mint két hónapos kemény munkával. A plénumnak ebből a két tervezetből kell egyet alkotnia, és a ma elfogadott szöveget társadalmi vitára bocsátania. A feladat nem könnyű, de az elnökség meggyőződése szerint megoldható, hiszen a két dokumentum szerkezetét, koncepcióját, a szabályozandó kérdések körét tekintve azonos, és az elnökség az alternatívák közötti választással, néhány esetben pontosítással kívánta segíteni a döntéshozatali munkát. Én a magam részéről az elnökség által elfogadott javaslatot terjesztem a SZOT plénuma elé vitára és elfogadásra. Az alapokmány elkészítése során a választási időalak talán legnagyobb politikai dilemmájával kellett az előkészítő bizottságnak és az elnökségnek szembenéznie. Hiszen a szövetség alapokmánya nem oldhatja meg felülről a szervezet belső konfliktusait. Ugyanakkor olyan alkotmányos alapokat kell leraknia, amelyik egyetlen szervezetet sem távolít el a szövetségtől, és nem gyengíti, hanem erősíteni képes a szervezeti egységet. Meggyőződésünk, hogy ez a mozgalom jövőjének alapkérdése, hiszen a mozgalom ereje, ha úgy tetszik, hatalma, tömegességében, szervezeti egységében, anyagi és szellemi erejében, tehát szövetségében rejlik. Azért, hogy a politikai célok valóra válhassanak, azért, hogy a szövetség alapokmánya ne felülről rendelkezzen és mégis segítsen megtartani a szövetségben részt vevők egységét, az alapokmány-tervezet csupán az országos szövetségre vonatkozóan rendelkezik. A bevezetőben rögzíti a szövetség politikai hitvallását, az elnökség által támogatott változatban egy kicsit részletesebben. Kimondja, hogy a szakszervezetek egyetlen funkció teljesítését vállalják, a munkavállalók érdekeinek képviseletét és a szakszervezeti tagok érdekeinek védelmét. A bevezető szöveg hitet tesz a szakszervezeti mozgalom függetlensége mellett — a szakszervezeti mozgalom politikai pártoktól függetlenül tevékenykedik —, ugyanakkor hitet tesz a baloldali mozgalmak, harcok legjobb hagyományainak továbbvitele, vállalása mellett. Az alapokmány mint a szövetségi szerveződés alapkérdését deklarálja a szövetséget alkotók körét. Kimondja, hogy az országos szövetséget országos szakmai, ágazati és rétegszervezetek, illetve országos szövetségek alkotják. Természetesen felvetődik a kérdés — felvetődött az elnökségi vita során is —, hogy lehet-e valamilyen módon behatárolni az országos szövetséghez tartozó bejelentkező szervezetek számát és nagyságrendjét. Az alapokmány semmilyen szervezeti létszámnormatívát vagy korlátot előírni nem kíván, ugyanakkor politikai eszközökkel indokoltnak tartja a szervezet homogenitásának a biztosítását. Ezért az elnökség javaslatában a szövetséghez tartozásról a Szaktanács dönt, és a szövetséghez nem lehet csupán bejelentkezéssel tartozni. Úgy ítéljük meg, hogy a Szaktanács döntési lehetősége a szövetséghez való csatlakozásról lehetőséget ad arra, hogy a már szövetkezett szervezetek döntsék el, hogy az újonnan csatlakozni kívánó szervezetek képviseletét a szövetség vállalni tudja-e. (Folytatás a 2. oldalon) Összeszámolják a SZOT jelenlevő tagjait Németh Miklós fogadta az uruguayi külügytinisstert Luis Barrios Tassano uruguayi külügyminiszter — aki csütörtök délután érkezett hivatalos látogatásra Budapestre — pénteken a Külügyminisztériumban megbeszélést folytatott Várkonyi Péter magyar külügyminiszterel. A felek megvitatták a kétoldalú kapcsolatokat, és tájékoztatást adtak egymásnak országuk belső helyzetéről. Nemzetközi kérdésekről szólva Várkonyi Péter méltatta a közép-amerikai rendezési folyamatban játszott uruguayi szerepet. A kétoldalú kapcsolatok minden téren jól fejlődnek — állapították meg a miniszterek. Mint a megbeszélésen elhangzott, a két ország nemcsak méreteiben, hanem belső gazdasági életében is nagyon hasonlít egymásra. Ezért Magyarország számára tanúságosak lehetnek az Uruguay által alkalmazott gazdaságpolitikai megoldások, ezen belül az adósságprobléma kezelésében, a nemzeti valuta konvertibilitásának fenntartásában, az EGK-val szemben követett politikában, valamint az ország területén levő vámszabad-kereskedelmi övezetek működése során szerzett tapasztalatok vonatkozásában. Luis Barrios Tassano elmondta: országában 1985 óta jelentős demokratizálási folyamat zajlik. Felhívta a figyelmet arra, hogy Latin- Amerikában a demokrácia fontos elemének számít a hadsereg. A pluralista szemlélet Uruguay külpolitikájában is tükröződik, s ennek jegyében Montevideo élénk érdeklődést tanúsít az európai szocialista országok iránt — mondta Barrios. Ehhez hozzátette: a magyarországi reformfolyamatot példaértékűnek tekinti valamennyi európai szocialista ország számára. Utalt azonban arra, hogy a szociális kiadások visszafogása, a kemény megszorító intézkedések gazdaságpolitikája általában éles elenkezést vált ki, s ez kihívást jelent a demokratikus társadalomvezetés számára. Várkonyi Péter fölvetette: szívesen látnánk a kettős adóztatás elkerüléséről már aláírt megállapodás mielőbbi ratifikálását. A magyar fél felajánlotta a diplomata- és a szolgálati útlevelek vonatkozásában a vízumkényszer eltörlését. Luis Barrios Tassano uruguayi látogatásra hívta meg Várkonyi Pétert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Németh Mikós miniszterelnök pénteken a Parlamentben fogadja Luis Barrios Tassano uruguayi külügyminisztert. A nap folyamán Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke hivatalában fogadta Luis Barrios Tassanót. Az uruguayi külügyminiszter és kísérete a délutáni órákban elutazott Budapestről. Gorbacsov a választásokról Ai emberek elfogadták az átalakítást Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti: A bonyolult, ellentmondásos helyzetben támogatásra lelt az SZKP-nak az átalakítást, a demokrácia megszilárdítását célzó politikája — így összegezte a szovjet választások első tanulságait Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára még szerdán találkozott Moszkvában a tömegtájékoztatási eszközök vezetőivel, s az agrárpolitikai kérdésekkel foglalkozó márciusi KB-ülést és a választásokat értékelő beszédét a pénteki moszkvai lapok hozták nyilvánosságra. A mezőgazdaság kérdéseiről szólva a főtitkár leszögezte: nem szabad megengedni semmiféle dogmatizmust, maximális támogatást kell nyújtani mindannak, ami a földművelő önállóságát, gazdaérzetét szilárdítja meg. S a legfontosabb: lehetőséget kell teremteni, hogy az ebben a gazdasági ágazatban valóban meglévő tartalékok feltáruljanak. (Folytatás az 5. oldalon) Áremelés nélkül nincs adó A lengyel gazdák követelései Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:Szenvedélyes, éles vita jellemezte a lengyel kormány képviselőinek és az ország 25 vajdaságának tiltakozó parasztjait tömörítő Koordinációs Bizottságnak első, csütörtöki ülését. Csak abban született megállapodás, hogy a lengyel egyéni gazdák mindaddig visszatarthatják a földadót, a társadalombiztosítási hozzájárulás és a kötelező biztosítás fizetését, amíg a kormány nem szabadítja fel teljesen a mezőgazdasági felvásárlási árakat, és ezzel együtt az élelmiszerek fogyasztói árát. A minden második lengyel vajdaságból érkezett parasztküldöttségek 11 pontos követelését támogatja a lengyel parasztkörök országos szövetsége mellett a LEMP koalíciós partnere, a Parasztpárt is. A követelések lényege: a kormány azonnal hozzon határozott intézkedéseket az agrártermelési jövedelmezőség csökkentésének, az agrárolló további „nyílásának” megakadályozására, és teremtsen kedvezőbb hitelfeltételeket a magángazdaságok fejlesztése érdekében. A tiltakozó parasztok, a gazdakörök szövetsége és a Parasztpárt egyaránt a mezőgazdasági és élelmiszerárak mielőbbi teljes felszabadítása mellett tör lándzsát, és késeinek tartja a kormány által javasolt májusi időpontot. Miközben a lengyel vezetés egyetért a piacgazdálkodásnak a mezőgazdaságra való kiterjesztésével, szeretné fokozatosan megvalósítani azt úgy, hogy egyidejűleg leépíti az állami támogatásokat. Elsősorban azért, mert a teljesen a kereslet és kínálat megszabta árrendszer azonnal 230 százalékkal emelné az élelmiszerek átlagos árát, amit a várhatóan felgyorsuló infláció miatt — csak részben és csak egy ideig ellensúlyozna az ártámogatásra szánt eddigi pénz kifizetése a lakosságnak. Az első lépésben mintegy 620 milliárd zlotyról, dolgozónként 8 ezer zlotyról lenne szó.