Népszava, 1989. június (117. évfolyam, 127–152. sz.)
1989-06-28 / 150. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZERDA, 1989. JÚNIUS 28. ■ 117. ÉVFOLYAM, 150. SZAM ■ ARA 4,80 FORINT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA/ Tanácskozik az Országgyűlés Nyers Rezsőt felmentették államminiszteri megbízatásából A parlament új alelnöke Fodor István . A képviselők elfogadták a múlt évi költségvetés zárszámadását . Megkezdődött a vita az államháztartás reformjáról A Parlamentben kedden némi késéssel, csak reggel 10 óra 20 perckor kezdődött meg az Országgyűlés soros ülésszaka, mivel a plenáris ülés előtt a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülése a tervezettnél tovább tartott. A tanácskozást Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy Bibók Istvánná, Csongrád megyei és Szabó János, Zala megyei képviselő benyújtotta lemondását mandátumáról. Az Országgyűlés a lemondást 7 ellenszavazattal és 16 tartózkodással tudomásul vette, és Ábrahám Vince eddigi pótképviselőt egy ellenszavazattal és hat tartózkodással országgyűlési képviselőnek igazolta. Szűrös Mátyás tájékoztatta az Országgyűlést, hogy a Szabó János lemondásával megüresedett Zala megyei 2. számú választókerületben időközi választást kell kitűzni, mert a most lemondott képviselő volt korábban a pótképviselő. Ezt követően az Országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését — az előző ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről — egy tartózkodással tudomásul vette. Az Országgyűlés elnöke az ülésszak tervezett napirendjének változásával kapcsolatban a következőket mondotta: a Magyar Szocialista Munkáspárt, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a harmadik tárgyalófélként részt vevő társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselői megállapodtak a további tárgyalások témaköreiről és munkarendjéről, s ezzel reményeket ébresztő lépést tettek egy demokratikus Magyarország megteremtését szolgáló megegyezés felé. A tárgyaló felek megerősítették a korábbi megállapodást, hogy a törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megegyezést. Ennek szellemében Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP tárgyalóküldöttsége nevében bejelentette: az MSZMP nem javasolja a kormánynak, hogy a mostani ülésszakon beterjessze az Országgyűlésnek a megegyezés szempontjából sarkalatos jellegű törvényjavaslatokat. A Minisztertanács hétfői ülésén ennek megfelelően úgy döntött, hogy visszavonja az alkotmány módosításáról, a pártokról, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatokat. Ezután az Országgyűlés jegyzője ismertette Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének Szűrös Mátyáshoz címzett levelét, amely szerint a politikai egyeztető tárgyalások június 21-i ülésén olyan megállapodás született, hogy javasolják a már benyújtott törvényjavaslatok egy részének visszavonását. A kormány a javaslatot elfogadta, és ennek megfelelően az alkotmány módosításáról, valamint a politikai pártokról és az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatokat a június 27-ei ülésszak anyagai közül visszavonja. Ezt követően a kormány megbízásából Pozsgay Imre adott tájékoztatást az Országgyűlésnek a politikai egyeztető tárgyalásokról. Kifejtette: az egyeztető tárgyalások megkezdődésével új politikai helyzet keletkezett Magyarországon. A tárgyalás résztvevői kötelezettséget vállaltak arra nézve, hogy a soron lévő választásokra a többpártrendszer jegyében, a szabad választások elvei szerint, s annak következményeivel számolva készülnek fel. Ugyancsak kötelezettséget vállaltak arra, hogy tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, mert semmiféle hatalmi cél nem indokolhat erőszakos megoldásokat. Új reális és potenciális politikai erők jelentek meg a küzdőtéren, és ezek együtt a politikai akaratképzésnek új, az eddiginél sokkal bonyolultabb rendjét hordozva előkészíthetik a közmegegyezést. Ez nem a törvényhozók, hanem elsősorban a törvényelőkészítő kormány munkájának a korlátozását jelenti. Ezt követően Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest), a SOTE II. számú gyermekklinikájának tanársegédje kért szót. Elmondta: egyetért a Pozsgay Imre által elmondottakkal. Indítványozta, hogy az Országgyűlés a köztársasági elnöki intézmény bevezetéséről még a választások előtt határozzon. Südi Bertalan (Bács-Kiskun megye), a jánoshalmi Petőfi Tsz MSZMP-bizottságának titkára kifogásolta a megvitatásra tervezett anyagok visszavonását. Úgy vélekedett, hogy ez sérti a törvényhozást és annak tagjait. Pozsgay Imre válaszában egyetértett Szirtesné dr. Tomsits Erika javaslatával, miszerint az Országgyűlés elnöke kapjon megbízatást a köztársasági elnöki intézmény bevezetésével kapcsolatos tárgyalásokra. Südi Bertalan felvetésére reflektálva rámutatott: „az Országgyűlésnek lehet menetrendje, a történelemnek azonban nincs, és most talán a történelemhez kellene alkalmazkodni”. Az államminiszteri választ követően Szűrös Mátyás szavazásra tette fel Szirtesné dr. Tomsits Erika javaslatát, amit a képviselők 5 ellenszavazattal és 24 tartózkodással elfogadtak. A képviselők a napirendre tűzendő témák meghallgatása után — egy tartózkodással — elfogadták a mostani ülésszak tárgysorozatát. Ennek értelmében a következőket tárgyalják meg: Személyi javaslatok; A Magyar Népköztársaság 1988. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; Az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztés; Az adóreform működésének tapasztalatairól és az adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról szóló előterjesztés ; A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; A földről szóló, az 1989. évi XIX. törvénnyel módosított 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Interpellációk, kérdések. (Az Országgyűlés 33 interpellációt és 9 kérdést tárgyal meg.) Alelnököt választott az Országgyűlés Ezután került sor az első napirendi pont, azaz a személyi javaslatok tárgyalására. Szűrös Mátyás tájékoztatta a képviselőket, hogy dr. Vida Miklós lemondásával betöltetlen az Országgyűlés alelnöki helye, s erre a tisztségre a jelölőbizottság javaslatot nyújtott be. A két jelölt: Fodor István és Zsigmond Attila. Fodor Sándor (Fejér megye) javasolta, hogy a jelölőlistára az Országgyűlés vegye fel — a jelölőbizottság jelentésében is megjelölt — Pálfi Dénest és Szigethy Dezsőt. Szünetet követően Gyuricza László, a jelölőbizottság elnöke ismertette szótöbbséggel elfogadott javaslatukat: mind az öt, eddig szóba jött képviselő kerüljön fel a jelölőlistára, abc-sorrendben: Fodor István, Király Zoltán, Pálfi Dénes, Szigethy Dezső és Zsigmond Attila. A javaslattal az Országgyűlés egyetértett. Ezután Pesta László, az Országgyűlés jegyzője felolvasta az Elnöki Tanács elnökének levelét, amelyben „A Minisztertanács elnökének kezdeményezésére az Elnöki Tanács javasolja az Országgyűlésnek, hogy Nyers Rezső államminisztert — e megbízatása alól — mentse fel.” Szűrös Mátyás emlékeztette a képviselőket, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága június 24-én Nyers Rezsőt a párt elnökévé választotta, s erre tekintettel javasolta: az Országgyűlés Nyers Rezsőt a kormányban viselt államminiszteri tisztségéből érdemei elismerése mellett mentse fel. Az Országgyűlés 5 ellenszavazattal, 9 tartózkodással egyetértett a javaslattal. A tudománypolitikai és műszaki fejlesztési bizottság megalakításáról szóló javaslattal foglalkozott ezután az Országgyűlés. A képviselők egyhangúlag megalakították az új bizottságot. Ennek tagjai: Biacs Péter, Bognár József, Bognár Rezső, Cselőtei László, Eke Károly, Gágyor Pál, Horn Péter, Juhász Mihály, Lásztity Radomir, Lotz Ernő, Morvay László, Simon Péter, Szentágothai János és Tóth János. Ezután Szűrös Mátyás javasolta, hogy a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság Újvári Sándor képviselő lemondásával megüresedett titkári tisztségére Sasvári Józsefet válasszák meg. A javaslatot egyhangúlag elfogadták a képviselők. Ezt követően az építési és közlekedési bizottság új tagjairól szavaztak. Stadinger István jelölését 6 ellenszavazattal, 7 (Folytatás a 2. oldalon) Soha nem látott, és nyugodtan mondhatjuk, világraszóló esemény a magyar-osztrák határon: a két ország külügyminisztere, Alois Mock és Horn Gyula kedden elvágta az Ausztriát és Magyarországot fizikailag még mindig ridegen elválasztó műszaki határzárat. A jelképes aktusnál a világ minden tájáról több mint száz újságíró volt jelen. Ha nemzetközi összefüggésben vizsgáljuk ezt a határzár-átvágást, mondhatjuk, hogy ez volt a magyar— osztrák külügyminiszteri találkozó fénypontja. De ez volt a fénypont a kétoldalú kapcsolatok szempontjából is, amint erre áttételesen a külügyminiszterek a drótkerítés átvágását követően adott villámnyilatkozataikban utaltak. „Történelmi pillanatnak vagyunk tanúi most” — hangoztatta Horn Gyula. — Ennek a műszaki határzárnak az eltávolítása a magyar kor(Folytatás a 4. oldalon) Alois Mock és Horn Gyula átvágják a vasfüggönyt TELEFOTO / MTI Külföldi Képszerkesztőség Bush szerint Moszkva nem aggódik Sajtóértekezlet Washington kelet-európai politikájáról Az Egyesült Államok bátorítani fogja a lengyelországi és magyarországi reformokat, amennyire csak lehet, és felajánl majd bizonyos gazdasági támogatást. Nincs szükség azonban eltúlzott biztatásra és ígéretekre, arra, hogy az embereket olyan politikai tevékenységre ösztönözzék, ami elnyomáshoz vezethet. Erről beszélt keddi sajtóértekezletén George Bush amerikai elnök. Az elnök arra a kérdésre, hogy miként készül reagálni a lengyel változásokra, illetve Lech Walesának arra a kijelentésére, hogy országa igényli a világ segítségét, ezt felelte: Lengyelország esetében csomagtervről van szó, amelyet még nem kíván nyilvánosságra hozni, s amelynek egy része törvényhozási jóváhagyásra vár. A kérdésnek egyébként nagy figyelmet szentelnek majd a tőkésor(Folytatás a 4. oldalon) 1956 A szovjet beavatkozás történelmi hiba volt A Kreml egyik tanácsadójának értékelései A szovjet hadsereg beavatkozása az 1956-os eseményekbe történelmi hiba volt. Nagy Imre a szocializmus újjászületésének látnoka volt, és semmiféle alapot nem szolgáltatott arra, hogy árulóként bélyegezzék meg — jelentette ki Leonyid Jagodovszkij szovjet történész kandidátus a Jomiuri Simbun című japán lapnak adott exkluzív interjújában. A Szocialista Világrendszer Gazdasága Kutatóintézet igazgatóhelyettese az 1956-os események magyar átértékelését teljes mértékig támogatja, állapította meg Fusze, a japán lap moszkvai tudósítója. A Kreml tanácsadó intézményének tekintett intézet vezetője szerint a Szovjetunió és Kelet-Európa kapcsolatainak az átértékelése gyors ütemben halad, és a Brezsnyev-doktrína már teljesen megszűnt. 1956 őszének magyarországi eseményeivel kapcsolatban Jagodovszkij kifejtette: a forradalom a sztálinista—rákosista politikai rendszer szétbomlását jelentette. Nagy Imre ezt a rendszert tartotta rendkívül veszélyesnek és ez ellen lépett fel, élesen bírálva azt. A kandidátus Nagy Imre szerepének átértékelését hangsúlyozva azt is kijelentette, hogy a Vörös Hadseregnek és magának a Szovjetuniónak felül kell bírálnia az eseményekben játszott szerepet. Arra is utalt, hogy a szovjet kutatóknak erről a véleményéről tájékoztatták a magyar partneret is. Moszkvában a külügyminisztérium szóvivőjének keddi sajtótájékoztatóján az MTI tudósítója megkérdezte: hogyan értékeli a szovjet tudós kijelentéseit. — Nem olvastam Leonyid Jagodovszkij történész interjúját a Jomiuri Simbun című japán lapban — jelentette ki Gennagyij Geraszimov. Elismerte, hogy szabványválaszt akar adni, amikor közli, hogy ha valaki interjút ad egy külföldi lapnak, akkor az abban megjelentek az illető magánvéleményét tükrözik.