Népszava, 1989. június (117. évfolyam, 127–152. sz.)

1989-06-28 / 150. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZERDA, 1989. JÚN­IUS 28. ■ 1­1­7. É­V­F­O­L­Y­A­M, 1­50. S­Z­A­M ■ ARA 4,80 FORINT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA/ Tanácskozik az Országgyűlés Nyers Rezsőt felmentették államminiszteri megbízatásából A parlament új alelnöke Fodor István . A képviselők elfogadták a múlt évi költségvetés zárszámadását . Megkezdődött a vita az államháztartás reformjáról A Parlamentben kedden némi késéssel, csak reg­gel 10 óra 20 perckor kez­dődött meg az Ország­­gyűlés soros ülésszaka, mivel a plenáris ülés előtt a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság ülése a tervezettnél tovább tar­tott. A tanácskozást Szű­rös Mátyás, az Ország­­gyűlés elnöke nyitotta meg. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy Bibók Istvánná, Csongrád megyei és Szabó János, Zala megyei képviselő benyújtotta le­mondását mandátumáról. Az Országgyűlés a lemon­dást 7 ellenszavazattal és 16 tartózkodással tudo­másul vette, és Ábrahám Vince eddigi pótképviselőt egy ellenszavazattal és hat tartózkodással országgyűlési képviselőnek igazolta. Szűrös Mátyás tájékoztat­ta az Országgyűlést, hogy a Szabó János lemondásával megüresedett Zala megyei 2. számú választókerületben időközi választást kell kitűz­ni, mert a most lemondott képviselő volt korábban a pótképviselő. Ezt követően az Ország­­gyűlés a Népköztársaság El­nöki Tanácsának jelentését — az előző ülésszak óta alko­tott törvényerejű rendeletek­ről — egy tartózkodással tu­domásul vette. Az Országgyűlés elnöke az ülésszak tervezett napirend­jének változásával kapcso­latban a következőket mon­dotta: a Magyar Szocialista Munkáspárt, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a har­madik tárgyalófélként részt vevő társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselői megállapodtak a további tár­gyalások témaköreiről és munkarendjéről, s ezzel re­ményeket ébresztő lépést tet­tek egy demokratikus Ma­gyarország megteremtését szolgáló megegyezés felé. A tárgyaló felek megerősítették a korábbi megállapodást, hogy a törvényalkotás nem előzheti meg a politikai meg­egyezést. Ennek szellemében Pozsgay Imre államminisz­ter, az MSZMP tárgyalókül­döttsége nevében bejelentet­te: az MSZMP nem javasolja a kormánynak, hogy a mos­tani ülésszakon beterjessze az Országgyűlésnek a meg­egyezés szempontjából sar­kalatos jellegű törvényjavas­latokat. A Minisztertanács hétfői ülésén ennek megfelelően úgy döntött, hogy visszavon­ja az alkotmány módosításá­ról, a pártokról, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatokat. Ezután az Országgyűlés jegyzője ismertette Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének Szűrös Mátyáshoz címzett levelét, amely sze­rint a politikai egyeztető tár­gyalások június 21-i ülésén olyan megállapodás született, hogy javasolják a már be­nyújtott törvényjavaslatok egy részének visszavonását. A kormány a javaslatot el­fogadta, és ennek megfelelő­en az alkotmány módosításá­ról, valamint a politikai pár­tokról és az Alkotmánybíró­ságról szóló törvényjavasla­tokat a június 27-ei ülésszak anyagai közül visszavonja. Ezt követően a kormány megbízásából Pozsgay Imre adott tájékoztatást az Or­szággyűlésnek a politikai egyeztető tárgyalásokról. Ki­fejtette: az egyeztető tárgya­lások megkezdődésével új politikai helyzet keletkezett Magyarországon. A tárgyalás résztvevői kötelezettséget vállaltak arra nézve, hogy a soron lévő választásokra a többpártrendszer jegyében, a szabad választások elvei sze­rint, s annak következmé­nyeivel számolva készülnek fel. Ugyancsak kötelezettsé­get vállaltak arra, hogy tar­tózkodnak az erőszak alkal­mazásától, mert semmiféle hatalmi cél nem indokolhat erőszakos megoldásokat. Új reális és potenciális politikai erők jelentek meg a küzdőtéren, és ezek együtt a politikai akaratképzésnek új, az eddiginél sokkal bonyo­lultabb rendjét hordozva elő­készíthetik a közmegegyezést. Ez nem a törvényhozók, ha­nem elsősorban a törvény­­előkészítő kormány munká­jának a korlátozását jelenti. Ezt követően Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest), a SOTE II. számú gyermekkli­nikájának tanársegédje kért szót. Elmondta: egyetért a Pozsgay Imre által elmondot­takkal. Indítványozta, hogy az Országgyűlés a köztársa­sági elnöki intézmény beve­zetéséről még a választások előtt határozzon. Südi Bertalan (Bács-Kis­­kun megye), a jánoshalmi Petőfi Tsz MSZMP-bizottsá­­gának titkára kifogásolta a megvitatásra tervezett anya­gok visszavonását. Úgy véle­kedett, hogy ez sérti a tör­vényhozást és annak tagjait. Pozsgay Imre válaszában egyetértett Szirtesné dr. Tomsits Erika javaslatával, miszerint az Országgyűlés el­nöke kapjon megbízatást a köztársasági elnöki intéz­mény bevezetésével kapcso­latos tárgyalásokra. Südi Bertalan felvetésére reflek­tálva rámutatott: „az Or­szággyűlésnek lehet menet­rendje, a történelemnek azonban nincs, és most talán a történelemhez kellene al­kalmazkodni”. Az államminiszteri választ követően Szűrös Mátyás sza­vazásra tette fel Szirtesné dr. Tomsits Erika javaslatát, amit a képviselők 5 ellensza­vazattal és 24 tartózkodással elfogadtak. A képviselők a napirendre tűzendő témák meghallgatá­sa után — egy tartózkodás­sal — elfogadták a mostani ülésszak tárgysorozatát. En­nek értelmében a következő­ket tárgyalják meg: Személyi javaslatok; A Magyar Népköztársaság 1988. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; Az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztés; Az adóreform működésének tapasztalatairól és az adó­rendszer korszerűsítésének koncepciójáról szóló előter­jesztés ; A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításá­ról szóló törvényjavaslat; A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; A földről szóló, az 1989. évi XIX. törvénnyel módosított 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Interpellációk, kérdések. (Az Országgyűlés 33 interpel­lációt és 9 kérdést tárgyal meg.) Alelnököt választott az Országgyűlés Ezután került sor az első napirendi pont, azaz a sze­mélyi javaslatok tárgyalásá­ra. Szűrös Mátyás tájékoz­tatta a képviselőket, hogy dr. Vida Miklós lemondásával betöltetlen az Országgyűlés alelnöki helye, s erre a tiszt­ségre a jelölőbizottság javas­latot nyújtott be. A két je­lölt: Fodor István és Zsig­­mond Attila. Fodor Sándor (Fejér megye) javasolta, hogy a jelölőlistára az Or­szággyűlés vegye fel — a je­lölőbizottság jelentésében is megjelölt — Pálfi Dénest és Szigethy Dezsőt. Szünetet követően Gyuri­­cza László, a jelölőbizottság elnöke ismertette szótöbb­séggel elfogadott javaslatu­kat: mind az öt, eddig szóba jött képviselő kerüljön fel a jelölőlistára, abc-sorrendben: Fodor István, Király Zoltán, Pálfi Dénes, Szigethy Dezső és Zsigmond Attila. A javas­lattal az Országgyűlés egyet­értett. Ezután Pesta László, az Országgyűlés jegyzője felol­vasta az Elnöki Tanács elnö­kének levelét, amelyben „A Minisztertanács elnökének kezdeményezésére az Elnöki Tanács javasolja az Ország­gyűlésnek, hogy Nyers Rezső államminisztert — e megbí­zatása alól — mentse fel.” Szűrös Mátyás emlékeztette a képviselőket, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága június 24-én Nyers Rezsőt a párt el­nökévé választotta, s erre te­kintettel javasolta: az Or­szággyűlés Nyers Rezsőt a kormányban viselt állammi­niszteri tisztségéből érdemei elismerése mellett mentse fel. Az Országgyűlés 5 ellen­­szavazattal, 9 tartózkodással egyetértett a javaslattal. A tudománypolitikai és műszaki­ fejlesztési bizottság megalakításáról szóló javas­lattal foglalkozott ezután az Országgyűlés. A képviselők egyhangúlag megalakították az új bizottságot. Ennek tag­jai: Biacs Péter, Bognár Jó­zsef, Bognár Rezső, Cselőtei László, Eke Károly, Gágyor Pál, Horn Péter, Juhász Mi­hály, Lásztity Radomir, Lotz Ernő, Morvay László, Simon Péter, Szentágothai János és Tóth János. Ezután Szűrös Mátyás ja­vasolta, hogy a településfej­lesztési és környezetvédelmi bizottság Újvári Sándor kép­viselő lemondásával megüre­sedett titkári tisztségére Sas­vári Józsefet válasszák meg. A javaslatot egyhangúlag el­fogadták a képviselők. Ezt követően az építési és közle­kedési bizottság új tagjairól szavaztak. Stadinger István jelölését 6 ellenszavazattal, 7 (Folytatás a 2. oldalon) Soha nem látott, és nyugodtan mondhatjuk, világra­szóló esemény a magyar-osztrák határon: a két or­szág külügyminisztere, Alois Mock és Horn Gyula ked­den elvágta az Ausztriát és Magyarországot fizikailag még mindig ridegen elválasztó műszaki határzárat. A jelképes aktusnál a világ minden tájáról több mint száz újságíró volt jelen. Ha nemzetközi összefüg­gésben vizsgáljuk ezt a ha­­tárzár-átvágást, mondhat­juk, hogy ez volt a magyar— osztrák külügyminiszteri ta­lálkozó fénypontja. De ez volt a fénypont a kétoldalú kapcsolatok szempontjából is, amint erre áttételesen a külügyminiszterek a drótke­rítés átvágását követően adott villámnyilatkozataik­ban utaltak. „Történelmi pillanatnak vagyunk tanúi most” — han­goztatta Horn Gyula. — En­nek a műszaki határzárnak az eltávolítása a magyar kor­(Folytatás a 4. oldalon) Alois Mock és Horn Gyula átvágják a vasfüggönyt TELEFOTO / MTI Külföldi Képszerkesztőség Bush szerint Moszkva nem aggódik Sajtóértekezlet Washington kelet-európai politikájáról Az Egyesült Államok bátorí­tani fogja a lengyelországi és magyarországi reformokat, amennyire csak lehet, és fel­ajánl majd bizonyos gazdasá­gi támogatást. Nincs szükség azonban eltúlzott biztatásra és ígéretekre, arra, hogy az embereket olyan politikai te­vékenységre ösztönözzék, ami elnyomáshoz vezethet. Erről beszélt keddi sajtóértekezle­tén George Bush amerikai el­nök. Az elnök arra a kérdésre, hogy miként készül reagálni a lengyel változásokra, illet­ve Lech Walesának arra a kijelentésére, hogy országa igényli a világ segítségét, ezt felelte: Lengyelország eseté­ben csomagtervről van szó, amelyet még nem kíván nyil­vánosságra hozni, s amelynek egy része törvényhozási jó­váhagyásra vár. A kérdésnek egyébként nagy figyelmet szentelnek majd a tőkés­or­(Folytatás a 4. oldalon) 1956 A szovjet beavatkozás történelmi hiba volt A Kreml egyik tanácsadójának értékelései A szovjet hadsereg beavat­kozása az 1956-os események­be történelmi hiba volt. Nagy Imre a szocializmus újjá­születésének látnoka volt, és semmiféle alapot nem szol­gáltatott arra, hogy áruló­ként bélyegezzék meg — je­lentette ki Leonyid Jago­­dovszkij szovjet történész kandidátus a Jomiuri Sim­­bun című japán lapnak adott exkluzív interjújában. A Szocialista Világrend­­szer Gazdasága Kutatóinté­zet igazgatóhelyettese az 1956-os események magyar átértékelését teljes mértékig támogatja, állapította meg Fusze, a japán lap moszkvai tudósítója. A Kreml tanács­adó intézményének tekintett intézet vezetője szerint a Szovjetunió és Kelet-Európa kapcsolatainak az átértéke­lése gyors ütemben halad, és a Brezsnyev-doktrína már teljesen megszűnt. 1956 őszének magyaror­szági eseményeivel kapcso­latban Jagodovszkij kifejtet­te: a forradalom a sztálinis­­ta—rákosista politikai rend­szer szétbomlását jelentette. Nagy Imre ezt a rendszert tartotta rendkívül veszélyes­nek és ez ellen lépett fel, élesen bírálva azt. A kandi­dátus Nagy Imre szerepének átértékelését hangsúlyozva azt is kijelentette, hogy a Vörös Hadseregnek és magá­nak a Szovjetuniónak felül kell bírálnia az események­ben játszott szerepet. Arra is utalt, hogy a szovjet kuta­tóknak erről a véleményéről tájékoztatták a magyar part­­neret is. Moszkvában a külügymi­nisztérium szóvivőjének ked­di sajtótájékoztatóján az MTI tudósítója megkérdezte: hogyan értékeli a szovjet tu­dós kijelentéseit. — Nem olvastam Leonyid Jagodovszkij történész inter­júját a Jomiuri Simbun cí­mű japán lapban — jelen­tette ki Gennagyij Geraszi­­mov. Elismerte, hogy szabvány­választ akar adni, amikor közli, hogy ha valaki inter­jút ad egy külföldi lapnak, akkor az abban megjelentek az illető magánvéleményét tükrözik.

Next