Népszava, 1989. július (117. évfolyam, 153–178. sz.)

1989-07-12 / 162. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról) összefogás, egy igazi nemze­ti konszenzus biztosíthatja, hogy Magyarország a har­madik évezredben ne csupán földrajzi értelemben legyen európai ország, hanem a tár­sadalmi szerveződés, a de­mokrácia, a szabadságjogok, a gazdasági és kulturális fej­lettség terén egyaránt elér­je az európai jelzőhöz évszá­zadok óta kapcsolódó minő­ségi mértéket. Közel hat esztendeje an­nak, hogy elnök úr — ak­kor az Egyesült Államok al­­elnökeként —, meglátogatta országunkat. Az akkori nem­zetközi helyzetet a két nagy­hatalom viszonyának elhide­­gülése, a kelet—nyugati pár­beszéd csaknem teljes hiá­nya jellemezte. Az elmúlt hat év alatt a világ nagy utat tett meg. Folyamatossá vált a szovjet—amerikai párbe­széd, biztatóan alakul a fegyverzetkorlátozás és a regionális válságok rende­zésének ügye, előrehaladt a helsinki folyamat. Történel­mi változások bontakoznak ki a Szovjetunióban és Ke­let-Európában. Mindez ked­vező feltételeket biztosít a magyarországi reformok szá­mára. Ezért törekszünk ar­ra, hogy külpolitikai tevé­kenységünkkel mi is hozzá­járuljunk a biztató nemzet­közi folyamatok visszafor­díthatatlanná tételéhez. Pár­beszédre, kapcsolatokra, köl­csönösen előnyös együttmű­ködésre törekszünk minden országgal, amely erre kész­séget mutat. Megkülönbözte­tett fontosságot tulajdoní­tunk a magyar—amerikai kapcsolatok kiszélesítésének, s biztosak vagyunk abban, hogy ehhez elnök úr látoga­tása ösztönzést ad. Tisztelt elnök úr, és Bush asszony! Kívánom, hogy hasznosan és kellemesen töltsék idejüket nálunk. Is­merkedjenek meg népünk helyzetével, gondolkodásá­val, az ország vezetésének törekvéseivel és élvezzék a hagyományos magyar ven­dégszeretetet. Amikor Straub F. Brúnó annak adott hangot, hogy kí­vánja, George Bush és fele­sége érezzék nagyon jól ma­gukat nálunk, az emberek újból tapsoltak és kiabáltak, a megújulás állapotában van. Mélyreható demokratizáló­dási folyamat indult el, amelynek éppen ez az épület, az Országgyűlés háza lett az egyik színhelye. A pluraliz­mus kibontakoztatásához, a jogállamiság kiteljesítéséhez sokat meríthetünk, és kell is merítenünk a parlamenti de­mokráciák évszázados ha­gyományaiból, így hasznosí­tani kívánjuk az amerikai demokrácia fejlődésének és intézményrendszerének ta­pasztalatát, a gazdasági vál­lalkozások iránti amerikai fogékonyságot, s a híres amerikai gyakorlatiasságot. Meggyőződésünk, hogy gazdaságunk reformja, a piacgazdaság kiépítésére tett lépéseink kedvező feltétele­ket biztosítanak az amerikai vállalkozók számára. Gazda­ságunk talpraállításában, korszerű, versenyképes szer­kezetének megteremtésében számítunk a nemzetközi együttműködésben rejlő le­hetőségekre, s ebben megkü­lönböztetett fontosságot tu­lajdonítunk az Egyesült Ál­lamok növekvő szerepválla­lásának. Elnök úr! Magyarországi tartózkodása során barátok­kal fog találkozni. A magyar párt- és állami vezetők sze­mélyében olyanokkal ül majd a tárgyalóasztalhoz, akik a hazai politikai és gaz­dasági reformfolyamattal összhangban törekednek a magyar külpolitika még nyi­tottabbá tételére. A társada­lomnak minél szélesebb ré­tegeivel kerüljön kapcsolat­ba, ahol majd igaz barátok­kal találkozik. Reformtörekvései­n­khez felbecsülhetetlen értékű tá­mogatást jelentenek azok a változások, amelyek a nem­zetközi kapcsolatokban az utóbbi években bekövetkez­tek. Üdvözöljük a két nagy­hatalom között kialakult párbeszédet, viszonyuk fo­lyamatos javulását. A Szov­jetunió és az ön országának kapcsolatai meghatározóak a számunkra létfontosságú európai helyzet alakulásá­ban. Manapság gyakran hi­vatkozunk a közös európai ház gondolatára. Mi szíve­sen részt veszünk e ház fel­építésében. Olyan házat akarunk, ahol szabad a gon­dolatközlés, szabad a keres­kedelem, ahol a mai vándo­rolni akaró emberek nem üt­köznek szüntelenül korlá­tokba. De ezen túlmenően olyan házat szeretnénk, amelyből szabad és intenzív az érintkezés a világ más ré­szeivel, ahol európaiak él­nek, de nem zárkóznak be saját házukba. Tisztelt vendégeink! Kí­vánom, hogy magyarországi tartózkodásuk alatt érezzék jól magukat. Találkozóik, megbeszéléseik szolgálják e két ország közötti kapcsola­tok erősítését, az együttmű­ködés bővítését, népeink ba­rátságát és felemelkedését. Szívből remélem, látogatá­suk tapasztalatai meggyőzik önöket arról, hogy e kis or­szág népérrték törekvései nem csupán figyelemre, de támo­gatásra is érdemesek. Emelem poharam: — El­nök úr és Bush asszony, va­lamennyi kedves amerikai vendégünk egészségére! — Az amerikai nép boldogulá­sára! — A magyar—amerikai kapcsolatok további fejlődé­sére! — A békére! Cheers! Ezután Georg Bush mon­dott pohárköszöntőt. GEORGE IN­ SIS BUDAPESTEN GEORGE BUSH Együtt akarunk működni­­Magya­rorsz­ágga­l Ezután az amerikai elnök lépett a mikrofonhoz és a tömeg derültsége közepette összetépte előre elkészített beszédét. „Nézzék, eltépem beszéde­met, hadd szóljak önökhöz tiszta szívemből, rövid le­szek, éppen eleget álltak már itt az esőben” — fordult az üdvözlők felé. — Barbara és én szívből köszönöm ezt a meleg fogad­tatást. Üdvözlöm Magyaror­szág vezetőit, a népet, üdvöz­löm a reformokat, a változá­sokat, amelyek most az önök csodálatos országban végbe­mennek. Azért jöttem ide az A Kossuth téri ünnepélyes fogadtatást követően George Bush a Parlament Nándorfe­hérvári termében ült le szí­vélyes beszélgetésre Straub F. Brúnóval. Miközben az Egyesült Államok elnöke és az Elnöki Tanács elnöke a magas rangú vendég tervezett magyarországi programjáról, s a két ország fejlődő kap­csolatairól folytatott megbe­szélést, a díszvacsora vendé­Egyesült Államok elnöke­ként, mert országunkban kü­lönösen szívélyes érzésekkel viseltetünk Magyarország népe iránt. Nagyon örülünk, hogy itt lehetünk. Sajnos, csak igen rövid időre vagyunk itt, két estére és egy napra. Örömmel tekintek a konzultációik elé, amelyeket ennek a nagyszerű országnak a vezetőivel foly­tatnak majd. Átadom majd nekik az amerikai nép me­leg üdvözletét, tolmácsolom az Egyesült Államok népének azt a meggyőződését, hogy együtt kell működnünk Ma­gyarországgal, együtt aka­gói az Országház Kupola­­csarnokában gyülekeztek. Az Elnöki Tanács, a Miniszterta­nács és az MSZMP Elnöksé­ge által adott díszvacsora meghívottjai a magyar veze­tés és a társadalom minden rétegét reprezentálták, közöt­tük volta­k az Ellenzéki Ke­rekasztal és a magyarorszá­gi egyházak képviselői is. A találkozó után került sor a díszvacsorára, amelyen a­dunk működni Magyarország­gal, az önök vezetőivel együttműködve előbbre tud­juk vinni az önök országá­ban végbemenő reformokat.­­ Köszönöm ezt a fogad­tatást, és remélem, holnap szárazabb helyen hallhatnak majd engem —, tette hozzá az amerikai elnök. Meggyő­ződésem, hogy már régen el­múlik majd az eső, de én még mindig emlékezni fogok ar­ra a meleg fogadtatásra, amelyben Magyarország népe részesített. Köszönöm önök­nek ezt — mondotta az ame­rikai elnök, aki végül Isten áldását kérte Magyarország­ra. magyar vezetés képviseleté­ben szintén jelen volt Straub F. Brúnó, Nyers Rezső, Grósz Károly, Németh Miklós, Szű­rös Mátyás, Pozsgay Imre, Horn Gyula és több más po­litikus. Az este háromnegyed 9-skor kezdődött díszvacsorán el­sőként Nyers Rezső, az MSZMP elnöke mondott po­hárköszöntőt. NYERS REZSŐ Népeinket sok-sok szál kapcsolja össze Tisztelt elnök úr és Bush asszony! Tisztelt külügymi­niszter úr és Baker asszony! Kedves amerikai vendé­geink! Hölgyeim és uram! Mindenekelőtt elnézést ké­rünk önöktől a váratlan esőért, de hát ezt az ég küld­te és nem kérték ki kormá­nyunk engedélyét. Törté­nelmünk során első ízben lehetünk házigazdái egy olyan küldöttségnek, amely­nek élén az amerikai nép el­ső számú vezetője áll. Tisz­telettel és barátsággal kö­szöntöm önöket fővárosunk­ban, itt Duna-parti Parla­mentünkben. Az amerikai és a magyar népet sok-sok szállal kap­csolja össze a tudomány, a kultúra és a gazdasági élet lüktető tempója. Mi kíván­juk, hogy ezek a szálak sza­porodjanak és erősödjenek, összekapcsol minket a sza­badság és a függetlenség esz­méjének a tisztelete, hidat képez köztünk számos törté­nelmi esemény és az Egye­sült Államokban élő nagy­számú magyarság. Jól em­lékszem 1978. január 6. es­téjére, amikor Budapes­ten milliók ültek a tele­vízió képernyője elé azért, hogy szemtanúi lehessenek egy történelmi eseménynek: a magyar királyi korona és a koronázási ékszerek visz­­szaszolgáltatásának. Nemzeti ereklyénk hazahozatala a magyar—amerikai kapcsola­tok történetének kiemelkedő állomása volt. Ma egy újabb állomáshoz érkeztünk. Ennek fontossá­gát ezúttal a Kossuth téren összegyűlt emberek sokasága is jelezte. Országunk lakói tudják és érzik, hogy az Egyesült Államok és Ma­gyarország együttműködése, a zavartalan jó kapcsolatok fenntartása, további fejlesz­tése nemzeti boldogulásunk egyik fontos hajtóereje. Tu­datában vannak e ténynek az itt jelenlévő különböző magyarországi politikai erők, képviselői tudják, hogy a nemzetközi források jó hasz­nosítása egyesített, békés erőfeszítést is igényel tőlünk magyaroktól. A több ezer kilométeres tá­volság és a széles óceán iga­zában nem választja el egy­mástól országainkat, ha él bennünk az együttműködés akarása. Mi azt szeretnénk, ha az óceánon túlról erősödne a szándék a mai Magyaror­szág gazdasági és kulturális „felfedezésére”. Országunk most a gyökeres átalakulás. GEORGE BUSH legértékesebb erőforrásuk a nép maga Nagyon örülök, hogy ismét alkalmam nyílt meglátogatni Magyarországot és saját sze­memmel láthatom az itt vég­bemenő, figyelemre méltó változásokat. Az emberiség történetének nagy pillanatát éljük — egy olyan korszakot, amikor a változás megrázza a fennál­ló rendet. Pekingtől Buda­pestig — a Tienanmen tér­től a Hősök teréig, a sebek begyógyulásának nem egé­szen egy hónappal ezelőtti napjáig, mely oly sokáig vá­ratott magára — olyan de­mokratikus eszmék kifeje­zésének vagyunk tanúi, me­lyeknek vonzása egyetemes, befolyása világméretű. Itt, Közép-Európa szívé­ben, Magyarország a válto­zás középpontjában áll. Az önök nemzete egy példa nél­kül álló kísérlet részese — egy kommunista rendszer igyekszik egy nyitottabb gaz­daság, nyíltabb és pluralista politikai rendszer irányába fejlődni. Ma senki sem tagadja, hogy a reform a jövőbe ve­zető út. Több évtizedes ta­pasztalatok alapján egyik nemzet a másik után győző­dik meg minden kétséget ki­záróan egy eszme szegénysé­géről, nevezetesen arról, hogy a fejlődést az állam hozza létre. Épn ellenkező­leg: a fejlődést az emberek valósítják meg. Az állami ellenőrzés egy­szerűen nem tudja biztosí­tani a tartós gazdasági nö­vekedést, és képtelen arra is, hogy rezsimnek azt a politi­kai legitimitást biztosítsa, melyre annak a kormányzás­hoz szüksége van. Az állam elsősorban az emberi sza­badsággal van állandó konf­liktusban. Ma Magyarországon egyre mélyebbé válik a közmeg­egyezés a reform szükséges irányáról, az állam és a tár­sadalom új modelljéről: a gazdasági életben ez a sza­bad piacot, a politikában pe­dig a demokratikus pluraliz­must és az emberi jogokat jelenti. A gazdasági növekedés kulcsa az, ha engedjük, hogy a piac maga végezze a mun­káját. Ez véget vet a kor­mány kártékony piaci be­avatkozásának , és a végét jelenti annak a holt teher­nek, amely visszahúzza az általános gazdasági növeke­dést. Ez azt jelenti, hogy a leg­különfélébb gyárak és vál­lalatok a szabad piac játék­­szabályai szerint játszanak — a kereslet-kínálat törvé­nyeinek megfelelően. Más szóval: olyan szabályok sze­rint, melyek az egyén és a köz javát szolgálják. A gazdasági versenynek pedig megvan a megfelelője a politikai szférában. A plu­ralizmus nem más, mint a pártok közötti nyílt és be­csületes verseny, a nézetek versenye. A pluralizmust mi Nyugaton „az eszmék piacá­nak” nevezzük. A nyílt választások, me­lyekre Magyarország ígére­tet tett, nagy előrelépést je­lentenek majd a demokrácia és a politikai szabadság felé vezető úton, és lehetővé te­szik az önök nagy nemzete számára, hogy élvezze a plu- SZERDA, 1­989. JÚLIUS 12. Várkonyi Péterrel, leendő washingtoni nagykövetünk­kel a vegyes vállalati megállapodások aláírásakor ta­lálkoztunk. Az ő megítélése szerint is a­­két ország kapcsolataiban kiemelkedő, mondhatni, történelmi esemény ez a látogatás. Bush elnök most ráirányít-­­­ja a figyelmet Magyarországra, szerte a világon, és­­ természetesen, magában az Egyesült Államokban. „Én a kapcsolatok lényeges javulását várom a láto-­­­gatástól, például a gazdaság, a kultúra területén, úgy­­ ítélem meg, hogy az üzletemberek ezután majd köny­­nyebben találják meg egymást a két országban. Au-­­­gusztus végén veszem át a washingtoni magyar nagy­­követség vezetését, s meglátásom szerint nagy sze­­­­­rencsém van, mert a Bush-látogatás eredményekért rendkívül kedvező körülmények között láthatok mum- I­z­kához. Vagyis remélem, hogy sok feladatom és ké­­p - véske szabadidőm lesz.”

Next