Népszava, 1989. július (117. évfolyam, 153–178. sz.)
1989-07-12 / 162. szám
I NÉPSZAVA 1989. JÚLIUS 12., SZERDA3 GEORGE BUSH BUDAPESTED * y, ’ • ralizmus áldásait. A reményt keltő helsinki folyamat megvilágítja a szabadság kiteljesedéséhez vezető utat Közép-Európában, és megteremti ezzel egész Európa biztonságának és együttműködésének új alapját. Tekintsen minden magyar bizakodva a jövőbe, bízzon abban, amivé Magyarország válhat. Ez még csak a kezdet. Magyarország jövőjében a kisvállalatok százezreinek országát látom , az újítások, a termelékenység, a prosperitás forrásait. Magyarország jövőjében új hangon szólókat látok, akik a nemzet sorsát formálják. Olyan Magyarországot látok, amely békében él önmagával, olyan Magyarországot, amely elfoglalja az őt megillető helyet, egy igen lényeges részt a felemelkedő Európában , egy osztatlan és szabad Európában. Az önök előtt álló út nehéz lesz, ez tagadhatatlan. De én hiszek Magyarországban. Hiszek abban, hogy képes elfogadni a kihívást és megbirkózni vele, és sikerre viszi a reformot. A kulcs ehhez Magyarország legértékesebb erőforrása, népe maga. Minden ember maga a végtelen lehetőség; amire az egyéni tehetségek összessége képes, abban rejlik nemzetük jövője. Emeljük hát poharunkat — a magyar reform jövőjére, — az amerikai és a magyar nép barátságára és köszönöm ezt a meleg fogadtatást. A vacsorát követően George Bush és kísérete szálláshelyére hajtatott. Megélénkült az amerikai üzleti körök befektetési kedve Az amerikai elnöki látogatás alkalmából soha nem tapasztalt módon megélénkült Budapesten az amerikai üzleti körök tárgyalási kedve, s ennek eredményeként, Bush elnök megérkezése előtt, kedden öt vegyes vállalati szerződést írtak alá. Az Estéé Lauder világhírű kozmetikai eszközöket gyártó vállalat és divatcég, valamint a budapesti Aranypók között megállapodás jött létre. Eszerint az első Lauder - butik Budapesten, a Váci utcában nyílik meg október közepén. Itt — forintért — az osztrák árszintnél valamivel alacsonyabb áron kínálják majd, elsősorban hölgyek számára a legdivatosabb cikkeket, készítményeket. Megállapodtak abban is, hogy 100 százalékos Laudertulajdonú export-import holdingot is létesítenek a magyar fővárosban; a butikvállalkozás 80 százalékban lesz Lauder-tulajdon. A Skála-Coop a világszerte jól ismert amerikai Remington céggel — a Schröder Bank közvetítésével — szeptember végéig hoz létre vegyes vállalatot. A most aláírt előszerződés alapján a vállalkozás alaptőkéje 10 millió dollár lesz, és valószínűleg a részvények többsége is az amerikai partnerek kezébe kerül. A vegyes vállalat öt-tíz áruházat vesz bérbe és üzemeltet Budapesten és vidéken. A Skála reklámstúdiója az amerikai Young and Rubicam céggel alapít vegyes vállalatot, az amerikaiak és általában a külföldi tőke magyarországi befektetéseinek segítésére. (A reklámstúdióban a Skála-Coop és a Magyar Hitelbank Rt. érdekelt.) A vállalkozásban az amerikai cég 40 százalékkal részesedik, a magyar partnerek közül a Skála- Coop 20, az MHB pedig 30 százalékkal. Termelő vegyes vállalatot hozott létre a Vidia Rt., a Generalimpex Külkereskedelmi Vállalat, több nagykereskedelmi cég, mint a Ferrovill, a Titán és a Vasvill, továbbá a magyar piacon már évtizedek óta ismert és kedvelt amerikai Black and Decker. (Ez utóbbi az elektromos kéziszerszámok, barkácsgépek és háztartási kisgépek egyik legjelentősebb gyártója és szállítója.) A vegyes vállalat jövő év elején kezdi meg a termelést. A Black and Decker elektromos kéziszerszámok közös fejlesztését és gyártását tervezi egy másik magyar iparvállalattal, a Ceglédi Villamosgépgyárral is. Ezeket a termékeket Nyugat-Európában értékesítenék. A magyar—amerikai vegyes vállalati szerződések aláírása után Lőrincze Péter, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkára adott interjút a Népszava munkatársának. " Mit jelentenek az ilyen megállapodások a magyarországi szerkezetátalakítás szempontjából? — Mindegyik szerződés a maga területén valami olyat hoz létre, ami korábban nem volt. Minőségileg újat teremt, ezzel járul hozzá a struktúraváltáshoz. Ezek a megállapodások konkrét példái annak, ahogy a külföldi tőke Magyarország termelési, értékesítési szervezetét kedvező irányba befolyásolja. — Ezzel immár 38-ra emelkedett a magyar—amerikai közös vállalkozások száma. De ki lehet-e fejezni ezek jelentőségét tisztán mennyiséggel? — Tudni kell, hogy 1989. január 1-jétől csak a külföldi többségű vegyes vállalatok alapításához szükséges engedély, így ezek számát lehet pontosan kimutatni, hiszen az 50 százalék alatti részesedést ma már csak a cégbíróságon kell bejelenteni. Az ilyen vállalkozások jelentősége azonban jóval túlmegy a számszerűségen. Olyanok vannak köztük, mint a McDonald’s, amely a Magyarországra látogató amerikai turisták számára azt mutatja, hogy valahol otthon vannak, hiszen ismerős márkajelet látnak az utcán. Olyanok vannak, mint a City Bank, amely ugyancsak azt jelenti, hogy amerikai ügyfeleink számukra megszokott kereskedelmi szolgáltatásokat vehetnek igénybe. S van egy óriási termelő vegyes vállalat is, a magyarországi froatüveggyártás meghonosítását célzó közös vállalkozás. — Mekkora tőkebefektetés testesül meg ezekben? — Nagyon különböző. A froatüveggyártó vállalkozás összességében közelít a 100 millió dollárhoz. A City Bank is a nagyobbak közé tartozik, de akadnak olyan közös cégek is, amelyeknek kisebb a tőkeereje. De nem is ez a leglényegesebb, hanem az a hatás, amelyet a gazdasági környezetükre ki tudnak fejteni. — Milyen élénkülésre számíthatunk az amerikai tőkebefektetések terén George Bush látogatása nyomán? — A közvetlen hatás az lehet, ha az elnöki látogatás után Magyarország megkapja az úgynevezett OPIC-garanciákat, amelyek biztonságot jelentenek a befektetőknek. Számíthatunk azonban nagyon lényeges közvetett hatásra is: az elnöki látogatás az egész amerikai közvélemény, az üzleti körök számára világossá teszi, hogy az Egyesült Államok kormánya támogatja azt a fejlődést, ami ma Magyarországon végbemegy, és ezzel ösztönzi az amerikai vállalatokat, hogy tőkét fektessenek be nálunk. Ez az ösztönzés azonban nem ment fel bennünket azon kötelezettségünk alól, hogy kidolgozzuk és ajánljuk a megfelelő, s vonzó befektetési lehetőségeket. A tudósításokat Kocsi Margit, Franek Tibor és az MTI fotókat Batha László, Fejér Gábor és Teknős Miklós készítették. Ki határozza meg ezentúl a Szovjetunió külpolitikáját? Eduard Semrdnadze interjúja A népképviselők kongreszszusa, a Legfelsőbb Tanács és annak külügyi bizottsága által gyakorolt ellenőrzés lehetővé teszi az afganisztáni bevonuláshoz hasonló hibás külpolitikai lépések elkerülését — hangsúlyozta Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter a Novoje Vremja legfrissebb számában megjelent nyilatkozatában. Sevardnadze vázolta a külügyminisztérium és a legfelsőbb népképviseleti szervek jövőbeli kapcsolatát. Ezentúl a minisztérium az NKK-val és a Legfelsőbb Tanáccsal és annak külügyi bizottságával egyetértésben határozza meg a szovjet külpolitika alapvető irányait. Ennek keretében a legfelsőbb népképviseleti szervek megvitatják a nemzetközi szerződéseket azok ratifikálása előtt és ugyancsak egyetértésüktől függ a külpolitikai akciók finanszírozása. A külügyminisztérium segítséget fog nyújtani a képviselőknek a Szovjetunió által folytatott tárgyalások megfigyelésében is. Sevardnadze hangsúlyozta, hogy a minisztérium támogatja a LT külügyi bizottságának ellenőrző tevékenységét, amely a szovjet külpolitikára vonatkozó törvények betartásának vizsgálatára irányul. A külügyi bizottság feladata továbbá a Szovjetunió által vállalt nemzetközi kötelezettségek betartásának ellenőrzése is. Sevardnadze úgy véli, hogy a jövőben általánossá válik a LT külügyi bizottságában a külügyminiszter vagy helyetteseinek beszámolója, a nagykövetek kinevezésük előtti és utáni meghallgatása. A külügyminisztérium elviekben megállapodott a külügyi bizottsággal, hogy a fontos nemzetközi tárgyalásokon, így a leszerelési tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttségek vezetői beszámolnak a végzett munkáról. A szovjet külügyminiszter hangoztatta, hogy kész bármely tárgyalásáról vagy más jelentős külpolitikai akcióról beszámolni a külügyi bizottságnak vagy akár a Legfelsőbb Tanácsnak. Sevardnadze hangoztatta, hogy a LT-ben lezajló ratifikálási eljárás nagyon fontos ellenőrzési forma. Szemben a korábbi gyakorlattal, amikor a ratifikáció a megfelelő pártszerv jóváhagyása után a LT részéről merő formalitás volt, most a diplomatáknak alaposan elő kell készíteniük az illető dokumentumot, hogy a képviselők jóváhagyják. Sevardnadze ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi szerződések előzetes jóváhagyása gyakorlatilag nem valósítható meg. A szovjet külügyminiszter ugyanakkor nem zárta ki, hogy amennyiben a minisztérium, vagy a miniszter súlyosan hibás döntését a LT nem hagyja utólag jóvá, akkor akár előfordulhat a miniszter lemondása is. Gdansk Walesa látta vendégül az amerikai elnököt Gdanskba érkezett kedden délelőtt George Bush amerikai elnök. Busht és feleségét Lech Walesa, a lengyel Szolidaritás szakszervezet elnöke látta vendégül családja körében. Az amerikai elnöki párt Walesáék házuk kapujában fogadták, és néhány perces barátságos beszélgetés után vonultak be a szakszervezeti vezér otthonába. A lengyel gazdaságnak nem 100 milliókra, hanem legalább 10 milliárd dollárra lenne szüksége — erősítette meg Lech Walesa a Szolidaritás elnöke, amikor George Bushsal az Egyesült Államok elnökével találkozott gdanski házában. Walesa újságírók előtt kijelentette: tájékoztatta az elnököt arról, hogy változás csak akkor következhet be a lengyel gazdaságban, ha az ország mintegy 10 milliárd dollárnyi tőkéhez jut, mégpedig nem segély, vagy hitel, hanem külföldi befektetések formájában. Bush a Walesával folytatott megbeszélés után, ugyancsak a sajtó képviselői előtt, fontosnak tartotta tisztázni, hogy a 10 milliárd dollár semmi esetre sem származhat az amerikai adminisztrációtól, ilyen nagyságrendű összeg csak a magántőke saját elhatározásából juthatna Lengyelországba. Megismételte: a párizsi csúcson fel fogja vetni a szövetségeseknek, hogy miként lehetne hozzájárulni a lengyel gazdaság talpraállításához. Az amerikai elnök és felesége a találkozó után a gdanski hajógyári munkások emlékművéhez hajtatott, ahol megkoszorúzta az 1970- es munkásmegmozdulás emlékére állított emlékművet, majd beszédet mondott. Az elesett gdanski hajógyári munkások emlékművénél mondott üdvözlő beszédében Lech Walesa példátlan és történelmi eseménynek nevezte, hogy az amerikai elnök éppen itt, a szabadságért és a kenyérért elesettek emlékhelyén szól a lengyelekhez. A több alkalommal is viharos tapssal és éljenzéssel félbeszakított beszédében a gdanskiak tízezrei előtt Bush még egyszer csodálatának adott hangot az előző, 1987- es látogatása óta Lengyelországban bekövetkezett változások miatt, kiemelve a szabad választások óriási jelentőségét. Bush az Egyesült Államok szolidaritásáról, támogatásáról biztosította a példátlan történelmi esélyhelyzetbe került Lengyelországot, az elnök arra is figyelmeztetett, hogy még koránt sincs vége a nehéz időknek, a gazdasági reformok megvalósításához a lengyeleknek türelemre, kitartásra, a nehézségek vállalására lesz szükségük. — Az eredmények — hangsúlyozta —, nem napokon belül, még csak nem is egy év múlva várhatók, de egy emberöltőn belül egészen bizonyosan. A Lenin-hajógyár előtti tömeggyűlés után Bush elnök a kegyelet virágait helyezte el a gdanski Westerplattén a második világháború kitörésekor hősiesen védekező lengyelek emlékművénél, amivel be is fejeződött lengyelországi programja. Még az elnök elutazása előtt jelentették be, hogy George Bush mintegy négymillió dolláros program kidolgozását javasolja az AFLACIO nevű amerikai szakszervezeti tömörülés részvételével a független lengyel szakszervezetek és a kormány megtámogatására a gazdasági reform egyes következményeinek, mindenekelőtt a munkanélküliségből adódó nehézségeknek az áthidalásához. Az Egyesült Államok elnökének különgépe pontban délután öt órakor elrepült Gdanskból Budapest felé. ★ Wojciech Jaruzelski államelnök az ABC-nek adott nyilatkozatában elmondta: hétfőn beszélt telefonon Mihail Gorbacsovval, s megbeszélésükből azt a tanulságot vonta le, hogy Bush elnök látogatása pozitív mind a lengyel—szovjet, mind a szovjet-amerikai viszony szempontjából. " Nagyon bátorító, hogy a két nagyhatalmat közös szándékok vezetik, ez jó jel a jövőre nézve — hangoztatta. (MTI) Argentína Menem szigorú intézkedései Népszerűtlen gazdasági intézkedések bejelentésével és a hadsereg felső vezetésében indított óvatos tisztogatással kezdte meg elnöki tevékenységét Carlos N Menem, Argentína vasárnap beiktatott új államfője. A peronista politikus, aki választási győzelmét jórészt anak köszönhette, hogy kíméletlen kritikával szedte ízekre elődje gazdasági szükségpolitikáját és mindenkinek mindent megígért, a nemzeti valuta 54 százalékos leértékelését és a földgáz fogyasztói árának jelentős emelését jelentette be hétfőn. (MTI, DPI) Zsao Ce-jang bíróság előtt ? Csao Ce-jang májusban leváltott kínai pártfőtitkár sorsáról még nem született döntés, de nem kizárt, hogy bíróság előtt kell majd számot adnia cselekedeteiről — jelentette ki keddi sajtóértekezletén a kínai kormányszóvivő. Jüan Mu szerint a május 24-én menesztett pártfőtitkár elsősorban a korrupció eltűréséért és az ideológiai nevelés elhanyagolásáért hibáztatható. Az összes katonai szolgálatot teljesítő egyetemi hallgatót és főiskolást — csaknem 175 ezer embert — két hónap alatt leszerelik a szovjet hadseregből — erről fogadott el határozatot Nyikolaj Rizskov kormányfő javaslatára kedden a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. Két erős robbanás történt hétfőn este a szaúd-arábiai Mekkában, a város egyik legforgalmasabb utcájában. Az első jelentések szerint egy ember meghalt, 16 megsebesült. A hatóságok feltételezik, hogy pokolgépes merényletekről van szó. ♦ II. János Pál pápa ke-,gyelmet kért a kubai hatóságoktól Arnaldo Ochoa tábornok és három, halálra ítélt társa számára. Kegyelmet kért a négy halálraítélt számára az Amnesty International is. * A Legfelsőbb Tanács keddi ülésén négy miniszteri kinevezést hagyott jóvá és kijelölte két állami bizottság vezetőjét. Az állami bizott Nemzetközi hírek Lagok — így például a közoktatási, a sajtó-, a rádió- és televízióügyi és az állambiztonsági — vezetői egyben a Minisztertanács tagjai is. ♦ Az Európai Gazdasági Közösség külügyminiszterei Párizsban tartott értekezletükön nyilatkozatban biztosították támogatásukról a Kelet-Európa egyes országaiban folyó reformáramlatot. ♦ Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnöke kedden rövid látogatásra Leningrádba érkezett. ♦ Az NSZK és az Egyesült Államok képviselői hétfőn Washingtonban megállapodást írtak alá arról, hogy 1992-ben két nyugatnémet űrhajós vesz részt űrutazáson egy amerikai űrsikló fedélzetén. ♦ Minszkben megkezdődött a szocialista országok külügyminiszter-helyetteseinek tanácskozása. • Letette a hivatali esküt a Szudánban tizenegy napja hatalmon levő katonai csoport által kinevezett kormány. * A JKSZ Központi Bizottsága kedden Belgrádban, bővített, teljes ülésén ez év decemberére tervezett XIV. (rendkívüli) kongresszusának előkészítéséről tanácskozott. ♦ Az etiópiai kormány a májusi puccskísérlet 480 állítólagos résztvevőjét végeztette ki — közölte az Eritreai Népi Felszabadítási Front titkos rádióállomása. Francois Mitterrand francia elnök fogadta Norodom Szihanuk herceget, a kambodzsai ellenzéki koalíció vezetőjét, aki a hónap végén részt vesz a kambodzsai kérdés rendezésére összehívott párizsi nemzetközi értekezleten. Medgyessy Péter látogatása az NDK-ban A két ország politikai-gazdasági elképzeléseiről és törekvéseiről tájékoztatták egymást Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes és berlini tárgyaló partnerei, Gerhard Schürer miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervhivatal elnöke és Günther Kleiber miniszterelnökhelyettes, aki jelenleg Willi Stoph szabadsága miatt a kormányfői teendőket is ellátja. A tárgyalásokon szó esett magyar munkaerő NDK-beli foglalkoztatásáról egy kormányközi egyezmény keretében. Medgyessy Péter kedden befejezte kétnapos látogatását és a kora esti órákban hazautazott Berlinből. A magyar sajtó berlini képviselőinek elutazása előtt adott tájékoztatásában hangsúlyozta: az a fontos, hogy partnereink megismerjék és értsék Magyarország törekvéseit, nem pedig az, hogy egyetértsenek velük. (MTI) Varsói Szerződés Aboimov a bukaresti tanácskozásról Minden európai állam, s ezen belül is minden szocialista ország önállóan kell, hogy kiválassza a számára legmegfelelőbb politikai, társadalmi és gazdasági berendezkedést — hangsúlyozta Ivan Aboimov szovjet külügyminiszter-helyettes a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete záródokumentumait elemezve kedden, a moszkvai nemzetközi sajtóközpontban. A VSZ PTT ülése Bukarestben helyesnek ítélte és megerősítette a szervezet eddigi — a békére és a leszerelésre irányuló — politikai irányvonalát és kiemelte az országok közötti politikai együttműködés erősítésének szükségességét. Ivan Aboimov hangsúlyozta: a testület ülésén az alapvető kérdéseket illetően nézetazonosság volt. A VSZ PU leszerelési kérdésekkel kapcsolatos dokumentumából kiemelte: a tagállamok kedvezően értékelték a legutóbbi NATO leszerelési javaslatot. A VSZ-országok külön tárgyalásokat kezdeményeztek az európai harcászati nukleáris fegyverek kérdéséről és — amennyiben ez kedvező visszhangra talál a NATO- nál — készek egyoldalúan csökkenteni európai harcászati atomfegyver-készletüket. (MTI) .