Népszava, 1989. július (117. évfolyam, 153–178. sz.)
1989-07-26 / 174. szám
Sport Az aranylány ezüstje A múlt hét végén immár százhatvannegyedszer választották meg a Balaton szépét. A füredi Anna-bálnak, persze, meglehetősen kevés a sportos vonatkozása. Tegyük hozzá: általában. Mert az ideinek... Szóval a mostani királynőválasztáson a magyar női műkorcsolyázás jelenlegi „aranylánya”, Téglássy Tamara ezüstérmes lett. — Gondolom a történet felettébb romantikus: épp a Balatonon nyaraltál, amikor hírét vetted, hogy itt az Anna-bál ideje, neveztél a versenyre, s a jóságos és hozzáértő zsűri neked is megszavazott egy díjat. — Nem egészen így történt — magyarázza. — Nem nyaraltam ugyanis a múlt héten a Balatonon, sőt, kizárólag a bál kedvéért utaztam Füredre. Az az igazság, hogy a szüleim külföldi barátai „fűztek be”, hogy induljak. Igent mondtam, és nem csalódtam. — A tévéből ismer szinte az egész ország. Feltételezem, hogy a többi lány, illetve a szervezők is tudták, ki is az a Téglássy. — Érdekes, de egyáltalán nem éreztem, hogy reflektorfényben lennék. Néhányan tényleg fölismertek ugyan, de a többség nem. Talán azért sem, mert a jégpályán megszokottal ellentétben, ki volt bontva a hajam. — A szépségverseny, a korcsolyához hasonlóan pontozásos „sportág". Származott-e a skeris múltból valamiféle előnyöd? — Azt hiszem, nem. Tény, hogy Füreden is a pontozók döntöttek, de semmiféle trükk bevezetésére nem volt szükség. Meg végül is, ez csak egy játék. Amit túlságosan komolyan venni nem szabad. — Mit gondolsz, ha külföldön is híre megy annak, hogy második lettél egy szépségversenyen, irigykednek majd az ellenfeleid, vagy éppen ellenkezőleg, felnéznek rád? — Szerintem semmi sem változik. Bulgáriában egyszer már nyertem egy ilyen versenyt, mégsem csináltak belőle nagyobb felhajtást. Az előremenetel nem ezen múlik, hanem a korcsolyázótudáson. (bruckner) Augusztus első két napján, a Fáy utcai stadionban kerül sorra a nemzetközi Konsumex Kupa. A tavaly első ízben kiírt trófeáért (a Konsumex a Vasas futballistáinak szponzora) fellép a címvédő NDK-beli Dynamo Dresden, és a második ligában szereplő görög Kalamaria. Utóbbi egyesülettel a Vasasnak hagyományosan jó kapcsolatai vannak. Hellászban edzősködött többek között Illovszky Rudolf, Bundzsák Dezső, és Komjáti András futballozott a múltban Kalamaria-szerelésben. Mi több, a Vasas alapozó edzőtáborozáson megfordult a görög városban. A hazai mezőnyből a stílusos, jó futballra képes Vác kapott meghívást. A Konsumex Kupa elsőnapi műsora: Vác—Dynamo Dresden, 17 óra, Vasas—Kalamaria, 19 óra, másnap az előző napi két vesztes a 3. helyért, 17 óra a két győztes a Konsumex Kupáért, 19 óra. Érdekesség a Fáy utcából: Szabadi, Melis, Balog távozott, s lehet, hogy Elekes is ezt teszi. Szabadi a belga Beerschote, Melis állítólag befejezte az aktív sporttevékenységet, Balog az I. Dózsa állományát erősíti a jövőben, Elekes pedig egy, II. ligában szereplő osztrák klubbal tárgyal. Jelentős a vérveszteség. Nem aggasztja ez a tény Mészöly Kálmán vezetőedzőt? — Aggódás helyett dolgoznunk kell — szögezte le a szakember. — Ezt tesszük ezekben a napokban is. Tervünk az, hogy az augusztusban rajtoló élvonalbeli idényben egyesületünk dicső múltjának megfelelő eredménylistát elérve szilárd középcsapattá fejlődünk. Szabadi pótlása persze nehéz ügy, de megkönnyebbülést jelent, hogy a Bp. Honvédból hozzánk került Zircher. Játékosállományunk erősítésére vásárlások útján nincs mód. Anyagi lehetőségeink erősen behatároltak, kevés a pénzünk. Így hát egy út marad: bátran mély vízbe dobni saját nevelésű fiataljainkat. Új játékstílust tanult-e a Vasas a nyári szünetben? — Most elsősorban az „új fiúk" beépítése köti le a figyelmemet. Ha megszokják az NB 1-es légkörűt, és nem ijednek meg a megnövekedett feladatoktól, akkor lehet szabadabban is tervezni a taktikai megoldásokat illetően. ősszel, pályázat útján töltik be a válogatottat irányító szövetségi kapitányi munkakört. A lehetséges jelöltek között emlegetik Mészöly Kálmán nevét is. Vajon pályázik? — Nem értek egyet azzal a döntéssel, hogy egy ilyen fontos posztot ily módon kíván betölteni az MLSZ. Ilyen esetben az érdemeket kell mérlegelni! Ha valaki rátermett, azt nevezzék ki. Számomra ez a fair play-megoldás. Nem pályázom! Ha tehát a régi módon felkérnék, akkor vállalná? — Még egyéves szerződés köt a Vasashoz. Tenni akarok szeretett klubomért, nem is keveset. Felelőtlenség lenne hát más feladatok felét kacsingatni. Jöjjennek most a fiatalabb edzők! Jöjjenek most a fiatal edzők! Ritka élményt ígér a nézőknek Formula Grand Prix a Dunán A Százéves étteremben halk cigányzene szól, s mellette a hazai rádió, televízió és a sajtó képviselői faggatnak egy fiatalembert, aki ugyan már „idősnek” érzi magát, de ez, feltehetően, azt akarja jelezni, hogy a sportvilágban már sok mindent megért. — Francis Batárnak hívnak, 40 éves belga üzletember vagyok, de Olaszországban, Bergamóban élek — mutatkozik be a vendéglátó. — Miért választotta Budapestet egy világverseny, a Formula Grand Prix helyszínéül ? — Tavaly voltam először Budapesten, a Superbikeverseny alkalmával, s az első látásra megragadott a város szépsége. Ebben az időszakban a cégem éppen azzal foglalkozott, hogy új eseményeket fedezzen fel, és helyet kerressen a Forma—1-es motorcsónakverseny számára, így esett a választásom az önök fővárosára. — Hány köbcentis hajókkal futják ezt a versenyt? — A motoroknak a maximális teljesítménye, vagyis a mérete 2000 kcm. Ezekkel 240 km-es gyorsaságot lehet elérni. Fantasztikus gyorsulásról van szó: 100 kilométeres sebességre 1,4 másodperc alatt gyorsulnak fel. — A motorcsónaksportban ismerjük a sikló- és a sporthajókat, ez melyikhez áll közelebb? — A katamaránokhoz hasonlítanak, 6 méter a hosszúságuk. Általában Mercurymotorral mennek a hajók. — Eddig négy verseny zajlott le, s tudomásom szerint összesen 11 futam lesz szerte a világban. Utoljára hol versenyeztek? — Comóban 1700 méteres, háromszög alakú pályán folyt a verseny. Egyébként nem egyformák a pályák, mindegyik alkalmazkodik a helyszínhez. Magyarországon, például, négy bója között, tehát majdnem, azt lehet mondani, hogy négyszögletű, vagy téglalap alakú pályán lesz a küzdelem, s a két pont között 800 méter van. — Hányszor kell a versenyzőknek megkerülniük a start után ezt a bizonyos 800 méteres pályát? — Nem az a lényeg, hogy hányszor kerülik meg, hanem egy időtartamon belül ki a gyorsabb. A verseny 45 perces, tehát aki a legtöbb kört teszi meg, az a győztes. — Bata úr, tud arról, hogy a múltban augusztus 20-án, Budapesten, egy nagy vízi és légi parádé volt a Dunának ezen a szakaszán, a Parlament előtt. Most, úgy tudjuk, helyette rendezik ezt a versenyt, és belépődíjat nem szednek. Miért éri meg annak a konzorciumnak, akit ön képvisel, hogy Magyarországra hozzanak egy ilyen versenyt — bevétel nélkül? — Először azt szeretném elmondani, hogy én korábban inkább a motorokra specializálódtam, és nem annyira a motorcsónakra, de a motorcsónakversenyek látványosságát látva, beszálltam ebbe a versenysorozatba is. Úgy érzem, ezé a jövő! Természetesen, ebben az évben nem számítok arra, hogy nagy lesz a nyereségünk, de veszíteni sem akarok rajta. Úgy érzem, hogy először invesztálni kell azért, hogy bemutathassuk ennek a sportnak a látványosságát, és később ez a verseny jövedelmezővé váljék. Meg vagyok győződve hogy Budapest lakosainak egy nagyon jól szervezett versenyben, ritka élményben lesz részük. — Ez egy kitűnően összeszokott nemzetközi mezőny, világnagyságokkal, drága motorcsónakokkal. Tudomásom szerint Bata úr módot talált arra, hogy egy magyar versenyző is elinduljon a budapesti versenyen. Csepregi György, aki korábbam más kategóriában jelentős sikereket ért el. Ki kölcsönzi neki a hajót? — Ő az én hajómmal fog versenyezni. És, természetesen, az eredménytől függően, nem csak a budapesti versenyen, hanem a további futamokon is számíthat rám. Ennek a rendezvénynek a sikere nagymértékben a szervezésen múlik. Nagy örömömre szolgál, hogy az IPV- ben és a Magyar Motorcsónak Szövetségben, olyan partnerekre találtam, akikkel — bízvást állíthatom — maradandó élményt szerzünk azoknak, akik augusztus 19- én és 20-án kilátogatnak a Parlament előtti Duna-szakaszra. Vegyék ezt a beszélgetést meghívónak, hozzátéve, hogy a verseny megtekintése díjtalan. Bokodi Béla Veszélyben a hazai Forma—1 jövője A Hungaroring önmagában nem gazdaságos ! Augusztus 11. és 13. között kerül sor a Forma—1-es világbajnokság ez évi — és immár negyedik — magyar nagydíjára — hangzott el hétfőn a MUOSZ székházában megrendezett sajtótájékoztatón. A rendezők elmondták, hogy az előkészületek befejeződtek, minden készen áll a verseny fogadására. A Hungaroring július 29-étől a verseny napjáig bezárja kapuit, hogy kellőképpen „felöltöztethessék” a pályát, elvégezhessék az utolsó simításokat. A jegyek értékesítését már megkezdték. Egyebek között a Forma—1 GT jegyirodában, az Autóklub-, a Cooptourist- és az IBUSZ-irodákban lehet belépőt váltani. A későn döntő érdeklődők, természetesen, a helyszínen is megvehetik jegyüket a verseny idején. A legdrágább jegy a starttribünre szóló vasárnapi belépő 3600 forintba kerül. Az állóhelyekre jóval olcsóbb jegyeket kínálnak: a háromnapos bérlet ára 900, a vasárnapi jegyé 600, a szombatié 400, a péntekié pedig 200 forint. Diákok és katonák 500 forintért juthatnak bérlethez, a vasárnapra szóló belépőt ők 300, a gyerekek pedig 100 forintért válthatják meg. Kisgyermekeknek egyébként nem ajánlatos ez az augusztusi program, egészségüket, főként hallásukat károsíthatja a nagy zaj. Jótanácsként az is elhangzott: a parkolóban hagyott gépkocsikban, motorokon ne maradjon semmi értékes tárgy, a nagy zsúfoltságot kihasználva, sajnos „aratnak" ilyenkor a tolvajok. A sajtótájékoztatón erőteljes hangsúlyt kaptak a Forma-1 GT anyagi ügyei. Immár sokadszor volt arról szó, kinek miért éri meg a verseny rendezése. A GT képviselői részletesen számot adtak a bevételekről és a kiadásokról. Mindent egybevetve — s természetesen figyelembe véve azt is, hogy a Forma—1 verseny mellett évente még mintegy 200 napon át hasznosítja különböző programokkal a GT a pályát — véleményük szerint a Hungaroring önmagában nem üzemeltethető gazdaságosan. Ám, amint arra a szakemberek emlékeztettek, sehol a világon nem nyereségesek a versenypályák, közismert tény, hogy a haszon zöme nem a helyszínen, a jegyárakban, hanem a szállodaiparban, a vendéglátóhelyeken, a közlekedési vállalatoknál és a kereskedelemben csapódik le. Éppen ezért máshol azt a gyakorlatot követik, hogy azok az ágazatok, amelyek a haszonból részesülnek, hozzájárulnak a versenyrendezés kiadásaihoz. Egy másik módszer: különböző nagyvállalatok, szponzorok állják a költségeket. A GT most a hazai szállodaipari és idegenforgalmi cégekkel felvette a kapcsolatot. Balogh Tibor, a verseny szervezőbizottságának elnöke bejelentette: ha az anyagi kérdésekben a közeljövőben, azaz még a verseny kezdetéig nem születik megnyugtató döntés, akkor a GT nem vállalkozik további versenyek szervezésére, azaz nem köti meg újabb öt évre a szerződést. Mindezekről egyébként feljegyzést készítettek Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes részére, s ehhez támogató levelet fűzött a kereskedelmi, valamint a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter is. Atlétikai bajnokság a Tüzér utcában Nyáron szaunához hasonlít... pálya, mert így a 7—8. hely eldöntésére „B” futamra van szükség; túlságosan meredek a kanyar, ami különösen a vágtaszámokban nehezíti a jó eredmények elérését; sokan a pálya minőségével sincsenek kibékülve, egyesek szerint túl puha, nincs „normális” bemelegítési lehetőség, hiszen mindössze a futófolyosó áll rendelkezésre, ami viszont nyáron inkább egy szaunához hasonlítható, mint optimálisnak nevezhető. Idáig a „szakmai” érvek, de a Tüzér utca ellen szól az is, hogy alig néhány százan férnek el kényelmesen a nézőtéren, valamint, hogy igen nehezen megoldható a sajtó kiszolgálása. Az atlétikai szövetséget, persze, a jó szándék vezette a helyszín kijelölésénél, hiszen az is biztos, hogy az eddig megszokott Népstadiont sem az OB rendezésére „teremtették”. Az ürességtől tátongó lelátók ugyanis rendszeresen elkeserítő látványt nyújtottak sportolónak, rendezőnek egyaránt. Más kérdés, hogy az a 2-3 ezer néző, aki kilátogat egy-egy országos bajnokságra, a Tüzér utcában egyszerűen el sem fér. A helyzet tehát az, hogy nincsen Budapesten olyan létesítmény, amely igazán alkalmas atlétikai verseny lebonyolítására. A tavalyi, diósgyőri bajnokság rendezésének színvonala bebizonyította, hogy amíg a fővárosban nem lesz alkalmas helyszín, érdemesebb lenne ott tartani a bajnokságot. Ez ellen is szól viszont valami: növekszenek az utazási és szállásköltségek, drágul a szervezés é s ez nyomós érv! Komoly várakozás előzi meg a hétvégi, immár 94. országos atlétikai pályabajnokságot. Az idén új helyszínen, a Bp. Honvéd Tüzér utcai pályáján, pénteken, szombaton és vasárnap, 30 versenyszámban szállnak harcba a sportolók a bajnoki címekért, helyezésekért. Azazhogy csak 29-ben, mert — lévén a Honvéd-pályán nincsen alkalmas terület — a kalapácsvetést csütörtökön az Építők SC népligeti sporttelepén rendezik. A Tüzér utcai helyszín kijelölését máris sok kritika érte. Az elsősorban az atléták, edzők által felsorolt ellenérvek között olyanok szerepelnek, mint: hatsávos a Rövid hírek • A francia II. o. Rennes labdarúgócsapata nem kívánja meghosszabbítani Garaba Imre szerződését. A játékos most klubot keres. • Megjelent Adorján András Kaszparov fehérenfeketén című sakk-könyve. A magyar nemzetközi nagymestert baráti szálak fűzik a sakkozás tizenharmadik világbajnokához, s így könyve méltán számíthat érdeklődésre. • Kedden megkezdődött az Aranykalász Kupa ifjúsági labdarúgótorna, amelyen nyolc ország csapatai vesznek részt. A magyar fiatalok (B-csoport) első mérkőzésüket Ráckevén játszották, s 1:0 (1:0) arányú vereséget szenvedtek Jugoszláviától. Noszály Andrea az ausztriai Kitzbühelben a nemzetközi teniszverseny első fordulójában 2-1-re győzött az olasz Boschiero ellen. • Labdarúgó Liga-szövetség alakult a Szovjetunióban. A testület elnöke a volt válogatott labdarúgó, most a Futball-Hoki lap főszerkesztője, Viktor Ponyegyelnyik. GÓL TOTÓPÁLYÁZAT A Népszava és a Stabil Építőipari Fővállalkozó és Műszaki Szolgáltató Kisszövetkezet közös góltotópályázatának résztvevői az alábbi üres helyre a heti totószelvényen szereplő valamennyi futballmérkőzés összgótszámát kell hogy felírják. A telitalálatot elért pályázók között a Sportfogadási és Lottóigazgatóság által felajánlott 100 totószelvényt sorsoljuk ki minden héten. A szelvényt levelezőlapra felragasztva - az 1964 Bp. Pf. 32. számú postafiók címére - legkésőbb péntek éjfélig kell feladni. A Népszava Góltotópályázatának 29. heti megfejtése — 42 gól! Telitalálatot tizenkilencen értek el, s közülük sorsolás útján a következők nyertek 10—10 darab totószelvényt: Lukács Péter, 5940 Tótkomlós, Dimitrov u. 21.; Lázi János, 1033 Budapest, Búza u. 20.; ifj. Lacsek László, 1142 Budapest, Ráskai Lea u. 64.; Takács Mihály, 6237 Kecel, Nap u. 10.; Antalóczy Tamás, 1095 Budapest, Soroksári út 12.; Ötvös Ferenc, 5516 Körösladány, Jókai u. 59.; Kleiner István, 8357 Debrőce, Rákóczi u. 17.; Simigh Kornélné, 1054 Budapest, Báthori u. 7.; Imre Károly, 1161 Budapest, Rákosi út 38.; Tamási Teréz, 1082 Budapest, Nagytemplom u. 25., II. em. 20. A nyerteseknek a totószelvényeket postán küldjük el. Naponta egy kérdés SportrejtvénypfflSAgyjj. 1gg JSJg7Jf7ra.A7Sfggleid lapon — írják rá: Naponta egy kérdés — kel postára adni szerkesstésétÜnk címére: 1M4 Budapest, pf. sz. 33. Az 1930-ban Budapesten rendezett ökölvívó Európa-bajnokságon hány aranyérmet nyertünk? A — kettőt, B — hármat, C — négyet.