Népszava, 1989. augusztus (117. évfolyam, 179–205. sz.)
1989-08-01 / 179. szám
2 Irán Az elnök és lehetőségei Az iráni elnökválasztásnak egy évvel ezelőtt semmiféle tétje nem lett volna, hiszen az iszlám köztársaságban minden úgy történt, ahogy azt a síita világ első embere, a nagyhatalmú vallási vezető, Raollah Komeini akarta. Vagy, amit a főajatollahra hivatkozva szentesítettek. A közép-keleti háború fegyveres szakaszát lezáró iraki— iráni tűzszünetre is csak azután kerülhetett sor, hogy Khomeini képletesen — mint ő mondta — „kiitta a méregpoharat”. Az engesztelhetetlenek és a hajlékonyak egyaránt rá hivatkoztak. Irán népe a hét végén szavazott az új alkotmányról, és megválasztotta a köztársasági elnököt. Nemzeti államfőt választottak. Rafszandzsani elsősorban az ország nemzeti célkitűzéseit tartja szem előtt, a ködös horizontú iszlám világ értékrendje feltehetően hidegen hagyja. S annak idején Khomeini személye, tekintélye vitathatatlan volt a síita világban, ám amikor az ő utódának megválasztása napirendre került, több, Iránon kívül élő, nem iráni főpap neve is szóba jött. A másik „síita Róma” az iraki Kerbala egyik papja mellett még libanoni síita teológus-politikus is vetélytársa lehetett volna Hameneinek, de a köztársasági elnökválasztási versenyben Rafszandzsani lényegében komoly, érdemleges vetélytárs nélkül indult. Rafszandzsanit reálpolitikusnak tartják. Egy éve az iráni vezetés azzal bízta meg, hogy állítsa helyre a kapcsolatokat az eddig mellőzött, „bojkottált” világgal, elsősorban Nyugat-Európával, Kanadával és az egyik „nagy sátánnal”, az Egyesült Államokkal. Közben új alapokra helyeződtek a szovjet—iráni kapcsolatok: a tartós jégkorszakot felváltotta a geopolitikai és egyéb tények tudomásulvétele. Rafszandzsanit sejtik, gyanítják a pozitív mozgások hátterében, de valakivel azonosítani kell azt a kurzust is, amely a mostani „se nem háború, se nem békekötés” visszás helyzetét jellemzi. Veszélyes zajlások kora ez, hiszen miközben Közép-Európa és, remélhetően, egész Európa kilábalóban van a rakétakorszakból, és elindult a rakétaleszerelés útján, a Közép-Kelet rakétasebességgel robog a rakétakorszakba. Persze, hadirakétakorszakról van szó. Mindkét (még) hadviselő fél, Irak is, Irán is importál nagyobb hatósugarú rakétákat, de mindkét fél máris rendelkezik saját fejlesztésű rakétafegyverzettel. Amelyet talán nem is annyira a találati biztonság jellemez, mint inkább a hatósugár meghosszabbítása. Vagyis a fegyverek veszélyességét még a találati pontatlanság is fokozza. A tűzszünet megkötését követő jó egy esztendőben Irán tett néhány bátortalan lépést a béke felé. Ám — nagyrészt a helyzet bizonytalansága miatt — nem került sor a mamuthadsereg leszerelésére, nem indult meg az új korszakot jelző lázas újjáépítés. A Közép-Keleten nem került sor olyan drámai fordulatra, amelyből arra lehetne következtetni, hogy ezután a tankok helyet a traktoroké lesz a szó. Valami mégis történt. Halványult az aggok uralma, vitathatatlan befolyása, és lassan talán szóhoz jutnak azok a politikusok, akiknek — életkoruk okán is — több közük van a következő évszázadhoz, mint ahhoz, amelyik lassan már lepereg. A rendkívül céltudatos és célratörő Rafszandzsani, akinek egyébként befolyása nemcsak a klérusban jelentős, hanem a hadseregben is — a legfőbb hatalom megszerzésével újszerű lehetőségekhez jutott. Támaszai, követői segítségével akár nagyszabású irányváltozást is előkészíthet. De az sem lesz csekély teljesítmény, ha megbízhatóvá, kiszámíthatóvá áramvonalasítja az iráni politikát. Amely egyelőre még mindig Kum és Teherán, a vallási és a politikai főváros gyakran áttekinthetetlenül kusza erőviszonyaihoz igazodik. Krajczár Imre Éles vita a jugoszláv pártplénumon Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: A JKSZ Központi Bizottsága hétfőn Belgrádban folytatta vasárnap megkezdett tanácskozását az ország nemzeteinek (tagköztársaságainak) viszonyáról, amely az elhúzódó társadalmi-gazdasági válság hatása alatt az utóbbi időben érezhetően megromlott. A plénumon éles vita bontakozott ki. Felszólalt az ülésen Ante Markovics, a jugoszláv kormány elnöke. Kijelentette, hogy a kormánya által kezdett gazdasági reformmal szemben nagy az ellenállás. Egyes köztársaságokban a „saját nemzet” szűk érdekei alapján ítélik meg a javasolt változtatásokat. Markovics felvetette, hogy „elegendő érv nélkül forgatókönyvet dolgoznak ki a fő bűnbaknak kikiáltott szövetségi kormány megbuktatására”. A kormányelnök felszólalása körül szópárbaj kerekedett, jóllehet az ülés elnöke többször is figyelmeztetett arra, hogy ez nem tartozik a napirenden szereplő témához. Több felszólaló bíráló észrevételeket tett a szerb nacionalizmus egyes megnyilvánulásaira, mire Vlajko Sztoilkovics kifejtette azt a véleményét, hogy az ülésen elhangzott „sok elvtelen és megalapozatlan állítás a szerbiai vezetőség megdöntésére irányul”. Néhányan úgy értékelték, hogy a JKSZ jelenlegi központi bizottsága nemzeti alapon megosztott és nem képes egységes álláspontokat kialakítani. Dara Krnetics bosznia-hercegovinai küldött pedig megállapította, hogy a mostani plénum vitája „olajat öntött a tűzre”, és nem decemberben, hanem azonnal meg kell tartani az országos pártkongresszust. A chileiek többsége a, alkotmánymódosítás mellett A chileiek döntő többsége támogatta az ország alkotmányának módosítását. A vasárnapi népszavazás nem végleges eredménye szerint a szavazók több mint 90 százaléka mondott igent a kormány és az ellenzék megállapodására. A megállapodás értelmében 54 helyen módosítják az 1980-ban elfogadottchilei alkotmányt. Egyebek között 8 évről 4 évre csökkentik az államfői mandátumot és megvonják az elnöktől azt a jogot, hogy politikai ellenfeleit száműzetésbe küldje. A törvényhozás lehetőséget kap arra, hogy a korábbinál könnyebben módosítsa az alkotmányt. A rendkívül széles jogkörrel felruházott nemzetbiztonsági tanácsban a civilek a katonákkal egyenlő jogokat kapnak. Törlik az alkotmányból azt a cikkelyt, amely tiltja a marxista pártok működését. A kormánynak ugyanakkor megmarad az a joga, hogy törvénytelennek nyilvánítson minden olyan pártot, amely politikai erőszakra szólít fel. (MTI) Az emberrablók bejelentém Kivégezték Higgins alezredest Riadókészültségben az izraeli hadsereg Elrablói hétfőn bejelentették, hogy kivégezték a tavaly elrabolt William Higgins amerikai alezredest, és 30 másodperces videofelvételt is mellékeltek közleményükhöz. George Bush amerikai elnök összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, és vidéki körútját félbeszakítva visszatért Washingtonba. Az elnök, hangsúlyozva, hogy az alezredes kivégzését független forrásból nem erősítették meg, Chicagóban felháborodottan elítélte „az ilyesfajta brutalitást, a felesleges terrorizmust.” Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár, valamint az angol és a francia külügyminisztérium is felháborodottan reagált a megdöbbentő bejelentésre, amelyben az emberrablók azzal is fenyegetőztek, hogy „a legrosszabb még hátravan”, ha Izrael nem engedi szabadon a múlt pénteken elrabolt Obeid sejket. Benjamin Netanjahu izraeli külügyminiszter-helyettes azt közölte, hogy a kivégzés híre — ha igaz — mit sem változtat az izraeli fogolycsereajánlaton, amelyet Rabin védelmi miniszter előzőleg körvonalazott. A „Világ Elnyomottainak Szövetsége” nevű síita szervezet már vasárnap közölte, hogy kivégzi a 44 éves amerikai „kémet”, ha az izraeliek hétfő délig nem engedik szabadon a múlt pénteken elrabolt Abdul Karim Obeidet és két másik síita foglyukat. Jichak Rabin izraeli védelmi miniszter hétfőn — a határidő lejárta után fél órával — kormánya nevében kijelentette, hogy Izrael kész kicserélni valamennyi, fogságába esett síitát, ha a síiták is elengedik az összes izraeli hadifoglyukat, illetve a külföldi túszokat. (Több mint százötven síitát őriznek az izraeli börtönökben, míg jeruzsálemi vélemény szerint a síiták fogságában van 1986 óta három izraeli katona, továbbá 21 külföldi, köztük kilenc amerikai túsz.) Két órával az ultimátum lejárta után a síita szervezet hírügynökségek bejrúti irodáihoz eljuttatta gépírásos közleményét, valamint félperces — rossz minőségű — videofelvételét, amely egy akasztott embert ábrázol. Bejrúti tudósítók véleménye megoszlott arról, hogy a felvétel valóban az 1988 februárjában elrabolt Higgins-t ábrázolja-e, de egy washingtoni illetékes „hihetőnek” mondotta a képeket. A kivégzés időpontjára sincs semmiféle biztos utalás, és sokak szerint az alezredest, aki ENSZ-megfigyelőként esett a síiták fogságába, már tavaly — feltehetőleg az iráni utasszállító gép lelövése után — kivégezték. Készültségbe helyezték az izraeli hadsereget, és biztonsági intézkedéseket tettek Izrael külföldi képviseletein, miután a Libanonban tevékenykedő Irán-barát síita Hezbollah szervezet megfenyegette Izraelt. Simon Peresz pénzügyminiszter, az Izraeli Munkapárt elnöke hétfőn a rádióban védelmébe vette a sejk elrablását, ám arról nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy Obeid elhurcolása előtt a művelet kitervelői milyen mértékben vették számításba a Libanonban fogva tartott nyugati túszok sorsát. A független Haarec és Maariv izraeli lapok közölték, hogy az izraeli hadseregben riadókészültséget rendeltek el, megakadályozandó a merényleteket, vagy az esetleges öngyilkos akciókat az izraeli—libanoni határ mentén és Dél-Libanonban. Komoly biztonsági intézkedéseket tettek Izrael külföldi nagykövetségein, konzulátusain, és az El Al légitársaság irodáiban is. Ennek előzménye az, hogy Irán az izraeli célpontok elleni megtorló akciókra szólított fel világszerte. A Haarec szemleírója szerint a Hezbollah fenyegetései mögött Irán áll. Izrael a korábbi hasonló nyomásoknak nem engedett. (MTI, AFP, Reuter) Letartóztatások Kubában Havannában őrizetbe vették José Abrantes tábornokot, volt belügyminisztert és vele együtt több más volt belügyi vezetőt — jelentette hétfői számában a Granma. A minisztérium néhány jelenleg is dolgozó magas rangú tisztjét lefokozták. A Granma szerint Abrantest és társait azért tartóztatták le, mert a kubai belügyminisztériumban az elmúlt időben történt vizsgálatok alapján törvénysértésekre derült fény. (Júliusban már voltak jelentős személycserék a minisztériumban.) Mint az újság írta, a kubai pártvezetés azért döntött az őrizetbe vételek mellett, mert fel akarja számolni a kubai társadalom elveivel és törvényeivel összeegyeztethetetlen olyan jelenségeket, mint az államérdek szempontjából fontos információk elhallgatása vagy manipulálása, a korrupció vagy annak eltűrése, a hűtlen kezelés és az üzérkedés. A lap nem szól arról, hogy a most letartóztatott személyek elleni vizsgálat kapcsolatban áll-e a júliusban kábítószer-csempészésben való részvétel miatt halálra ítélt és kivégzett Arnaldo Ochoa tábornok és három társa ellen indított nyomozással. Nemzetközi hírek I* Kijevben nyugatnémet, Münchenben pedig szovjet főkonzulátus kezdi meg működését augusztus 1-jétől — erről adtak tájékoztatást hétfőn az NSZK külügyminisztériumában. ,♦ A kormányzó japán Liberális Demokrata Párt legnagyobb frakciója úgy határozott, hogy nem támogatja Hasimoto Rjutaro jelölését a párt elnökének, s ezáltal a kormányfői tisztségre sem javasolja. 1. Az Egyesült Államoktól szeretne menedékjogot kérni az a kínai őrnagy, aki feleségével együtt szombaton szökött át az Észak- és Dél- Koreát elválasztó panmindzsoni demilitarizált övezetből délre — jelentette a Yonhap dél-koreai hírügynökség. I# Új politikai bizottság megválasztásával hétfőn befejeződött Mozambikban a kormányzó FRELIMO párt ötödik kongresszusa. I# Moamer Kadhafi líbiai vezető fogadta a hivatalos látogatáson Tripoliban tartózkodó Budimir Loncsar jugoszláv külügyminisztert — jelentette vasárnap a JANA líbiai hírügynökség. ♦ Az amerikai kormányzat hétfőn beleegyezett abba, hogy Kubával közösen lépjen fel a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért. * A kínai Vuhanban szombaton kivégeztek két halálraítéltet — jelentette vasárnap az Új-Kína hírügynökség. Is Moszkvába érkezett hétfőn az a múlt hét eleje óta a Szovjetunióban tartózkodó dél-koreai küldöttség, amely a két ország közötti gazdasági kapcsolatok bővítéséről folytat tárgyalásokat. A Szovjet vadászgépek érkeztek négynapos hivatalos, baráti látogatásra hétfőn, a finn légierő meghívására a Kuopió város melletti repülőtérre. Egy korábbi szerződés alapján Kína meghatározatlan mennyiségű, közepes hatótávolságú rakétát szállít Szíriának — állította hétfőn az Al-Ittihad, egy egyesült arab emirátusbeli lap. KEDD, 1989. AUGUSZTUS 1. NÉPSZAVA Suharto a Szovjetunióba utazik Nemzetközi sajtókonferencia Moszkvában összességében kedvezően értékelte a párizsi Kambodzsakonferencia kezdeti tapasztalatait hétfői nemzetközi sajtóértekezletén Vagyim Perfiljev. A szovjet külügyi szóvivő külön kitért Sevardnadze külügyminiszter párizsi tárgyalásaira. Méltatta azt, hogy a BT állandó tagjainak képviselői számos fontos kérdésben egyetértést tudtak kialakítani. Perfiljev a szovjet külügyminiszternek és indonéz kollégájának hétfői párizsi megbeszéléséről tájékoztatva bejelentette, hogy Suharto indonéz elnök hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. A szovjet—japán kapcsolatokra kitértve Perfiljev emlékeztetett arra, hogy a Kuril-szigetek déli részét vízum nélkül kereshetik fel azok a japánok, akik hozzátartozóik sírját kívánják meglátogatni. Szovjet-amerikai konzultáció Afganisztánról Az afganisztáni kérdésről kezdtek konzultációt hétfőn Stockholmban amerikai és szovjet szakértők. Az Egyesült Államok küldöttségét John Kelly, a közel-keleti és dél-ázsiai ügyekért felelős külügyminiszterhelyettes vezeti, a szovjet delegáció élén pedig Nyikolaj Ivanovics Kozirjov különleges feladatokkal megbízott rendkívüli nagykövet áll. Stockholmi tisztviselők azt közölték, hogy a tárgyalások napirendjén csak az afganisztáni helyzettel összefüggő kérdések szerepelnek. Jim Borup, a stockholmi amerikai nagykövetség szóvivője azonban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a térséggel kapcsolatos más problémákat is előterjesztenek. Hétfőn az afgán felkelők ismét rakétákkal lőtték Kabult. A rakéták egy kórház és egy kerékpárgyár közelében robbantak. A támadásnak 17 halálos áldozata és 16 sebesültje van. (AP, DPA) Novemberben Tárgyalás szovjet—kínai csapatcsökkentésről Szovjet és kínai részről megállapodtak abban, hogy novemberben Moszkvában tárgyalóasztalhoz ülnek a kínai—szovjet határnál állomásoztatott csapatok létszámának csökkentése ügyében. A TASZSZ jelentése szerint erről Eduard Sevardnadze szovjet és Csien Csicsen kínai külügyminiszter vasárnapi, Párizsban lezajlott találkozóján egyeztek meg. Mindkét politikus a Kambodzsa-konferencia megnyitására érkezett Párizsba. (AP) Nyelvi önállóságért Tüntetés Kisinyovban A Moldáviai Népfront nevű szervezet egyik aktivistája szerint mintegy harmincezren tüntettek vasárnap Kisinyovban, Szovjet-Moldávia fővárosban a nyelvi önállóságért. A megmozdulásra a moldáviai szovjet tagköztársaság létrehozásának közelgő — augusztus másodikán esedékes — 40. évfordulója adott alkalmat. A gyűlés román zászlókat lengető résztvevői azt követelték a jövő hónapban öszszeülő kisinyovi parlamenttől, hogy a moldovánt, amely a román nyelv egyik dialektusa, nyilvánítsák a köztársaság hivatalos nyelvévé, s egyben értelemszerűen térjenek vissza a latin betűs írásra. „Ha a moldáviai Legfelsőbb Tanács nem teljesíti követelésünket, akkor két lehetőség közül választhatunk. Az első az általános sztrájk, a második annak kinyilvánítása, hogy nem látjuk értelmét a Szovjetunión belül maradásnak” — mondta a Reuternek Jurij Roska, a megmozdulás egyik szervezője. A szóban forgó térség — az egykori Besszarábia és Észak-Bukovina — az 1939- es Molotov—Ribbentrop paktum titkos záradékának értelmében vált „szovjet befolyási övezetté”. (Reuter) A szovjet szakszervezetek is felelősek a bányászsztrájkokért Sztyepan Salajev cikke a Pravdában A szovjet szakszervezeteket is felelősség terheli a bányászok problémáinak megoldatlanságért, ami végül is a nagyszabású sztrájkokhoz vezetett — jelentette ki a hétfői Pravdában Sztyepan Salajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, aki a különleges kormánybizottság tagjaként személyesen is részt vett a különböző bányavidékeken tartott egyeztető tárgyalásokon. Salajev, szerint a szovjet szakszervezetek hosszú éveken keresztül „állami” szempontból építették fel gondolkodásmódjukat, a termelés fejlesztését tekintették elsődlegesnek, s így a szociális kérdések háttérbe szorultak. Például a bányászszakszervezet nem lépett fel elég következetesen a dolgozók szabadnapjai ügyében. Júniusban ugyan már határozott követelésekkel álltak elő, de ezek az állásfoglalások, az éjszakai pótlék bevezetését szorgalmazó szakszervezeti dokumentumok nem kaptak nyilvánosságot, a minisztérium nem lépett. A jelen helyzetben azonban változások várhatóak, mert a szakszervezetek is élhetnek bizalmatlansági indítvány eszközével. Salajev utalt arra, hogy több bérezési kérdést a szakszervezetek kihagyásával vitattak meg az illetékes hatóságok, és ezért a szaktanács a minisztertanácshoz fordult sérelmei orvoslása érdekében. A szakszervezeti vezető kitért a szabadságolások problémájára. Példaként hozta fel, hogy 22 millió dolgozónak csak 15 napos évi vakációja van, ami a Szovjetunió szégyene. Salajev szerint mielőbb sztrájktörvényt kell elfogadni, jogilag szabályozni a munkabeszüntetéseket. Így a szakszervezeteknek is joguk lenne leállítani a termelést az adminisztrációval való összetűzés esetén. Sajnálatos, hogy a bányászok sztrájkbizottságaiban nem jutott hely a szakszervezeti vezetőknek. Ez azt jelzi, hogy a vezetők nem élvezik a dolgozók bizalmát. Salajev ennek kapcsán végezetül elutasította az alternatív szakszervezetek létjogosultságát. (MTI)