Népszava, 1989. november (117. évfolyam, 258–283. sz.)

1989-11-01 / 258. szám

Világ proletárjai,egyesüljetek! [(" ■ szerda, 1­989. november 1., 117. évfolyam, 258. szám ■ ára 4.ev forint A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Véget ért a maratoni ülésszak s­ovemberiben népszavazás* januárban elnökválasztás Interpellációk és kérdések — Az Országgyűlés felhatalmazta^^ a kormányt a l­ős—nagymarosi szerződés módosítására y0)bo Az előzetes várakozástól eltérően interpellációk tár­gyalásával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés októberi ülésszaka. A napirend megváltoztatására azért volt szükség, mert a plenáris ülés megkezdése előtt - reggel 9­ órakor - a terv- és költségvetési, vala­mint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem tudta befejezni az előző napon elhangzott, a nép­szavazás elrendeléséhez kapcsolódó módosító indít­ványok megvitatását. Ám ezzel a napirend-módosítás­sal is hosszú munkanapjuk volt a képviselőknek. Elsőként azokról a koráb­ban benyújtott interpellá­ciókról határozott a plénum, amelyeket jóváhagyás hiá­nyában a testület újratárgya­lásra visszautalt az illetékes bizottságoknak, így a szep­tember 26-án kezdődött ülés­szakon TOLLÁR JÓZSEF (Zala megye) interpellált Nagykanizsa város és kör­nyéke vízdíjának rendezése ügyében a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter­hez, aki a házszabály adta lehetőségekkel élve írásban válaszolt Az abban foglal­tak szerint a minisztérium támogatja, hogy a jelenlegi hatféle lakossági díjkategó­ria megszűnjék, és helyettük egységes lakossági díjat al­kalmazzanak. A június 27-i ülésszakon VASS JÓZSEFNÉ (Békés megye) a mezőgazdasági ter­mények, az állatok és állati termékek termelői árának emelését indítványozta. Az a döntés született, hogy az Or­szágos Árhivatal az érintett tárcákkal kialakított egyezte­tés alapján a jövő évi ter­mésre új gabonaárakat álla­pított meg. A válasszal a kép­viselő egyetértett, s az Or­szággyűlés is elfogadta. A szeptember 26-án kez­dődött ülésszakon TÉCSY LÁSZLÓ (Szabolcs-Szatmár megye) interpellált a minisz­terelnökhöz, hogy a mező­­gazdasági ágazatban 1990. ja­nuár elsejétől oldják fel a keresetszabályozást. A kép­viselő a választ azzal a megkötéssel fogadta el, hogy a mezőgazdasági keresetsza­bályozás megszűnése kerül­jön be az adótörvény-terve­zetbe. A választ az Ország­­gyűlés elutasította. BOZSÓ JÁNOSNÉ (Tolna megye) és DEBRECZENI JÓZSEF (Bács-Kiskun me­gye) a szeptemberi üléssza­kon Kárpáti Ferenc honvé­delmi miniszterhez interpel­lált a megüresedett vagy részben kihasznált, illetve a szovjet csapatok által kiürí­tett laktanyák hasznosítása érdekében. Az ügyben a kor­mány által felállított tárca­közi bizottság tesz a napok­ban konkrét javaslatot. A válasszal a képviselőnő egyet­értett, ám a másik interpel­láló,­­Debreczeni József e pont tárgyalásakor nem volt a teremben. ÁRVAI LÁSZLÓNÉ (He­ves megye) a családjogi tör­vény módosítása tárgyában interpellált az igazságügy-­ miniszterhez, mert annak kedvezőtlen hatásaként drasztikusan csökkent az örökbe fogadott gyermekek száma. Kulcsár Kálmán igaz­ságügy-miniszter válaszában elmondta: igyekeznek meg­­­­könnyíteni az örökbefoga­dást, s a kormány hamaro­san beterjeszti a módosító javaslatot az Országgyűlés elé. NAGY JÓZSEFNÉ (Heves megye) a miniszterelnökhöz intézett interpellációt a hat­vani internáltak rehabilitá­ciójának ügyében. Az igaz­ságügy-miniszter emlékeztet­te a képviselőnőt, hogy a kormány kötelezettséget vál­lalt az igazságtalan ítéletek semmissé tételére, s a reha­bilitációra és anyagi jóváté­telre, ám figyelembe kell venni az ország teherbíró képességét is. A választ a képviselőnő és az Ország­­gyűlés is elfogadta. FENYVESI HENRIK (So­mogy megye) a pénzügymi­niszterhez interpellált: a Ba­latonnál termelődő jövedel­mek jóval nagyobb részét kellene a térség fejlesztésé­re fordítani. Békesi László pénzügyminiszter elmondta: jövőre minden egyes forint gyógy- és üdülőhelyi díjhoz 2 forint állami támogatást adnak, s az ebből származó fejlesztési forrás elérheti a másfél milliárd forintot. TORNAI ENDRE (Veszp­rém megye) a szeptemberi ülésszakon a pénzügyminisz­terhez interpellált, hogy a lakossági borforgalmi adót 1990-re szüntessék meg. A terv- és költségvetési bizott­ság részletes vita után a kö­vetkező döntést hozta az ügyben: 1991. január elsejé­től életbe lép az új adózási rendszer, s ennek keretében rendezhető a borforgalmi adó ügye is. A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés viszont egyet­értett a bizottság jelentésé­vel. DOBOS JÓZSEFNÉ (He­ves megye) a szociális és egészségügyi miniszterhez interpellált a Mátrai Állami Gyógyintézet kékestetői egy­sége rekonstrukcióját sürget­ve. C­sehák Judit válaszában elmondta, hogy a felújításra feltehetően csak 1991-ben nyílik lehetőség, de megje­gyezte: a rekonstrukciót meg­gyorsíthatja, ha a parlament jóváhagyja, hogy az egészég­­ügyet a társadalombiztosítás finanszírozza. A képviselő nem, az Országgyűlés vi­szont elfogadta a választ. PAPP ELEMÉR (Zala me­gye) a gyermek- és ifjúsági üdültetés preferálása érdeke­(Folytatás a 2. oldalon) Maróthy László feláll? Szűrös Mátyás párt­vezetőket fogadott Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnö­ke a Parlament Munkácsy termében fogadást adott ked­den délután a magya­rorszá­­gi pártok, szervezetek, szö­vetségek, egyesületek veze­tőinek. Mint pohárköszöntőjében elmondta: valamennyiünk közös célja a nemzeti egyen­súly kialakítása, a békés át­menet megteremtése, hogy eredményes legyen utunk a huszadik századból a hu­szonegyedikbe, hogy az ez­redfordulót a legfejlettebb országok sorában érhessük meg, hogy vissza­illeszked­jünk Európába. Valamennyi jelen lévő párt, egyesület, szervezet segítsé­gét kérte ahh­oz, hogy békés legyen az átmenet, hogy va­lóban a demokráciába vezes­sen az út. Az Európa Parlament­ képviselői Horn Gyulánál Horn Gyula külügyminiszter fogadta az Európa Parla­ment Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának kül­döttségét, amelyet Egon A. Klepsch, a frakció elnöke vezetett. A küldöttség tagja volt dr. Habsburg Ottó is. Horn Gyula a legfonto­sabb napirenden lévő felada­tunkként jelölte meg a gaz­daság stabilizálását és a szo­ciális piacgazdaság kialakí­tásának meggyorsítását Hangsúlyozta, hogy a ma­gyar külpolitikai törekvések­nek továbbra is szerves ré­sze lesz nyugat-európai in­tegrációs szervezetekkel való szerződéses kapcsolatok ki­építése és fejlesztése. Klepsch elismerően szólt a magyarországi demokrati­zálódási folyamat eredmé­nyeiről. Kilátásba helyezte, hogy frakciójuk az Európa Parlamentben javasolni fog­ja, emeljék az EGK kereté­ben Magyarországnak nyúj­tandó támogatás összegét. Közben fognak járni az ál­talános vámkedvezmények (GSP) hazánkra való kiter­jesztése érdekében is. Meg­erősítette, hogy Horn Gyulát Szaharov-díjra jelölték. December 2—3-án Szovjet—amerikai csúcs a Földközi-tengeren Washingtonban George Bush amerikai elnök, Moszk­vában Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter je­lentette be kedden: december 2-3-án a Földközi-ten­geren lesz Gorbacsov és Bush első találkozója. A rend­kívüli szovjet-amerikai csúcs megbeszéléseit felváltva tartják egy amerikai és egy szovjet hadihajó fedélzetén. E nem hivatalos csúcstól függetlenül jövő nyár elején sor kerül a tervezett csúcstalálkozóra az Egyesült Ál­lamokban. Bush maga javasolta a ta­lálkozót még júliusban, len­gyelországi és magyarországi útja, valamint a párizsi csúcstalálkozó után. A meg­beszélésen nagy teret szen­telnek majd a kelet-európai változásoknak is — közölte az amerikai elnök. A kötött napirend nélküli csúcson megvitatják a nem­zetközi helyzetet és a két nagyhatalom kapcsolatait. A cél egymás jobb megis­merése, a kölcsönös megér­tés elmélyítése — hangoztat­ta az elnök, rámutatva, hogy sem ő, sem Gorbacsov nem vár most lényegi döntéseket, megállapodásokat. A fegyverzetkorlátozási kér­dések a nyár eleji csúcsta­lálkozón kerülnek napirend­re, bár a nem hivatalos ta­lálkozó nyilván ösztönzést ad majd a többi között a bécsi tárgyalásoknak — mondotta Bush. Az elnököt emlékeztették korábbi kijelentéseire: a csúcsnak csak akkor van ér­telme, ha attól haladás, gya­korlati megállapodások vár­hatók. Bush elismerte, hogy nézete megváltozott: ebben, mint mondotta, a kelet-euró­pai változások üteme épp­úgy szerepet játszott, mint a szövetségesek véleménye. Ezzel a nyugat-európai sür­getésekre utalt. Az elnök cáfolta, hogy kor­mányában és tanácsadói kö­zött nagyobb nézeteltérések lennének a Szovjetunió vo­natkozásában folytatott poli­tika kérdésében. Csak árnya­latokról van szó — mondotta —, s aki másként nyilatko­(Folytatás a 4. oldalon) Pozsgay Imre Montrealban Császár Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: „A mai Magyarország, bár magában hordozza azokat a képességeket, lehetőségeket, amelyekkel önmagát fel­emelheti, sorsát megfordít­hatja, ahhoz, hogy a képes­ségeket kibontakoztathassa, szüksége van a külvilág tá­mogatására, jóindulatú fi­gyelmére, s enélkül nagy vállalkozása csak elszigetelt kísérlet marad”. Ezt hangsú­lyozta Pozsgay Imre állam­miniszter a torontói prog­ramja befejezéseként tiszte­letére adott díszvacsorán. A magyar politikus kedden Montrealba utazott. A vacsorán Michael Wil­son pénzügyminiszter mél­tatta a Magyarországon vég­bemenő „lélegzetelállító vál­tozásokat" és emlékeztetett arra, hogy kormánya konk­rét segítséget nyújt a refor­mok útján járó kelet-európai államoknak. Ösztönözni kí­vánják a kanadai cégek ma­gyarországi beruházásait, s rámutatott arra a megkü­lönböztetett szerepre, ame­lyet a kapcsolatok fejleszté­sében a kanadai magyarok vállalnak. Pozsgay Imre Montrealban először a város magyar kö­zössége által fenntartott öre­gek otthonát kereste fel, majd a McGill egyetemre látogatott, amelynek orvosi fakultásán magyar ösztöndí­jasok is részt vesznek a ku­tatómunkában. A Global tévériportere Pozsgay véleményét kérte a szovjet külügyi szóvivő e napokban Kanadában sokat idézett kijelentéséről, misze­rint a Szovjetunió nem tá­masztana akadályokat, ha Magyarország ki akarna lép­ni a Varsói Szerződésből. A politikus válaszában rámu­tatott:­­ Kelet-Európa destabilizálódása Európa egészét tekintve veszélyes lenne. Az elsőrendű kérdés ezért most nem a katonai tömbök ügye, hanem az, hogy az egész térségben megvaló­suljon a békés átmenet a de­mokráciába. A riporter ismételt kérdé­sére — végül is kilép-e Ma­gyarország a Varsói Szerző­désből — a miniszter így fe­lelt: Magyarországot el fogja hagyni a VSZ,­amennyiben a katonai tömböket felszá­molják. S úgy vélem, ez a kö­zeli jövőben bekövetkezhet. Nyugdíjasok fóruma Ma — mint minden hó­nap első szerdáján — la­punk 10., 11., 12. és 13. ol­dalán jelentkezik a Nyug­díjasok fóruma. Egy per­irat nyomán a már nyug­díjas fogadott gyerek kál­váriáját írjuk meg, elmél­kedünk a gondolkodás forrásairól, és részletes beszámolót közlünk a Bu­dapesti Húsipari Vállalat nyugdíjastalálkozójáról. Ezúttal is írunk a nyug­díjasházba jutásról, uta­zási ajánlatokat ismerte­tünk. A budapesti VII. kerületi MHSZ és Vörös­­kereszt tevékenységét mu­tatjuk be, és arcképet adunk lapunk immár 25 éve hűséges levelezőjéről, 85. születésnapján. Az idősek között is lehet sze­relem, erről szól egy írá­sunk, bemutatunk egy öregembert flanelingben, és képriportot adunk a Lehel piacról. Olvasóink leveleit közöljük Magunk­ról írjuk címmel. Kérdés — felelet rovatunkban az illetékesek válaszolnak közérdekű gondokra, s a jogász is válaszol olvasó­ink kérdéseire. Nyugdíjasok 761-40760-S­­ ,Amo­ Las fóruma

Next