Népszava, 1989. november (117. évfolyam, 258–283. sz.)
1989-11-01 / 258. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról) ben interpellált a pénzügyminiszterhez, aki válaszában hangsúlyozta, hogy az 1990- es költségvetés most készül, s ebben szó sincs arról, hogy elvonják a támogatást a gyermek- és ifjúsági üdültetéstől. Dr. KARVALITS FERENC (Zala megye) a helyi közlekedésben bevezetett forgalmi juttatás és a helyközi közlekedés támogatási rendszere ügyében interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Udvari László államtitkár kérte, hogy a tárcát érintő interpellációkra a bős-nagymarosi beruházás vitája után válaszolhasson. BÖRCSÖK DEZSŐ (Budapest) interpellációjára Beck Tamás kereskedelmi miniszter válaszában rámutatott: a külképviseleteken és kereskedelmi kirendeltségeken dolgozók kiválasztásában mind inkább a rátermettség, az idegennyelv-tudás, a szakmai képzettség és gyakorlat szempontjai érvényesülnek. SZIGETHY DEZSŐ (Győr- Sopron megye) a lakossági valutacsekk mielőbbi megszüntetését, igazságosabb lakossági valutaellátási rendszer bevezetését szorgalmazta. Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese — élve a házszabályok adta lehetőséggel — 30 napon belül írásban válaszol. FEHÉRNÉ EKE KATALIN (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) és SIMON PÉTER (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) a petrolkémiai benzinellátásról szóló jogszabály érvényesítését szolgáló intézkedésekről kért tájékoztatást. Beck Tamás válaszolt: a külkereskedelem a hiányzó vegyipari benzinmennyiséget csak tőkés importból tudta és tudja pótolni, a hazainál jóval magasabb áron. BÁNFFY GYÖRGY (Budapest) nehezményezte, hogy évekkel ezelőtt megszüntették a nemzetiségi iskolákban az anyanyelvi oktatás lehetőségét. Glatz Ferenc leszögezte: vissza kell vonni az 1960- ban kiadott miniszteri utasítást, s újat kell kibocsátani. Bejelentette: a Pénzügyminisztériumtól ígéretet kapott, hogy a hazai kisebbségek iskoláztatásának megoldására juttatnak a szétosztandó pártvagyonból. JUHÁSZ FERENC (Budapest) az önálló igazgatási német nemzetiségi gimnázium és diákotthon létesítésének ügyében interpellált. Glatz Ferenc szerint két-három év alatt megvalósulhat az elképzelés. DR. KIRÁLY FERENC (Szolnok megye) véleménye szerint Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyve megdöbbentő képet fest azokról az anomáliákról, amelyek Czinege Lajos minisztersége alatt a hadsereg felső vezetését jellemezték. A könyv szerzőjét Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter parancsára 1989. november elsejétől nyugállományba helyezték. Aképviselő véleménye szerint ez joggal vonja kétségbe a tárca vezetőinek nemegyszer hangoztatott megújítási szándékát. A honvédelmi miniszter elmondta, hogy Németh Miklós miniszterelnöktől hiteles, objektív vizsgálat lefolytatását kérte. A vizsgálat megkezdődött, s a bizottságnak módjában áll az interpelláló képviselőnek azt a megállapítását is megvizsgálni, hogy Bokor Imre nyugdíjaztatása retorzió, vagy — ahogy a miniszter látja — törvényes intézkedés volt-e. MOLNÁR FERENC (Szolnok megye) az ipari miniszterhez interpellált Karcag gázellátásának helyzete, a további fejlesztés akadályai, valamint Szolnok megye négy, illetve az ország 15 hasonló helyzetben levő települése tárgyában. Horváth Ferenc a körülményekre hivatkozva kijelentette, hogy az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnek nincs lehetősége saját erejéből fejleszteni a meglevő gázátadó állomásokat. A választ a képviselő és az Országgyűlés is elutasította. A parlamentnek a program szerint még négy interpellációt kellett volna megtárgyalnia, de mivel az interpelláló képviselők még a szakbizottságok ülésein vettek részt, áttértek a kérdések tárgyalására. BÁNFFY GYÖRGY (Budapest) azt tudakolta, hogy miért tízezer forint a vásárolható részvények alsó értékhatára, hiszen ezzel a kispénzű tömegek nagy részét fosztják meg a befektetési lehetőségtől. Kulcsár Kálmán jelezte, hogy elkészült az értékpapír-törvény, amely jóval alacsonyabb összegben határozza meg a részvények minimális értékhatárát. MÉSZÁROS GYŐZŐ (Somogy megye) azt kérdezte: Lengyeltóti, Buzsák, Öreglak, Somogyvár és körzete lakosságának miért az 50 kilométerre levő Siófokon kell bírósági, ügyészségi, rendőrségi ügyeit intéznie, s nem a 20 kilométerre levő Marcaliban? A belügyminiszter ígéretet tett rá, hogy a helyzetet megváltoztatják. BÖRCSÖK DEZSŐ (Budapest) arról kérdezte a belügyminisztert, hogy a tanácsok, különösen a kisebb települések önkormányzatai milyen segítséget kapnak a választással kapcsolatos feladatok ellátásához? Horváth István osztotta a képviselő aggodalmait, és úgy vélte, biztosítani kell az apparátus megfelelő munkakörülményeit. DR. FODOR ERZSÉBET (Hajdú-Bihar megye) az önkéntes véradás feltételeinek javítása érdekében tett fel kérdést. Csehák Judit elmondta: a tárca júliusban 27 millió forintot fordított a vérellátás drámai helyzetének javítására, a jövő évi költségvetés 400 millió forintot szán erre a célra. Halmos Csaba államtitkár arról tájékoztatta a parlamentet, hogy a munkaügyi jogszabályok megnyugtatóan rendezik a véradással kapcsolatos problémákat. FETTER GYULA (Pest megye) a pilisvörösvári német nyelvű nemzetiségi oktatóbázis létesítését sürgette. Glatz Ferenc kifejtette, felelőtlenség lenne támogatást ígérni, hiszen a már megkezdett iskolaépítések miatt korlátozottak az anyagi lehetőségek, de keresik a megoldás lehetőségét. BÁNFFY GYÖRGY (Budapest) a kulturális bizottság megbízásából elmondta: a nemzet érdekeinek védelmében életbe léptetett úgynevezett frekvencia-moratórium ellenére úgy érzékeli, hogy a színfalak mögött egyezkedés folyik értékeink kiárusítására. Udvari László államtitkár szerint a kormánynak nincs tudomása ilyen titkos megállapodásokról, s határozottan meg kíván akadályozni minden efféle akciót. Ezután Bánffy György kérdést tett fel arról, miként növelhető a Magyar Rádió és a Magyar Televízió adáserőssége, illetve kivitelezhetők-e az irányított adások? Udvari László válaszában elmondta, hogy az idegen nyelvű nemzetiségi műsorok csak a magyar adások terhére növelhetők, ami kultúrpolitikai kérdés. Az első műholdas adásra az anyagi lehetőségeket figyelembe véve leghamarabb 1992-ben kerülhet sor. LÉKAI GUSZTÁV (Hajdú- Bihar megye) soron kívül szót kérve a Magyarországra menekültek ügyére hívta fel képviselőtársai figyelmét. Eddig a Hajdúság fogadta be a legtöbb erdélyi menekültet, ám erre egyre szűkösebbek az ottani feltételek. Országos összefogásra szólított fel mindenkit, mondván: elhagyott, helyreállítható tanyákra, falusi, városi, lakatlan épületekre, megfelelő munkahelyekre van szükségük a menekülteknek. Az elnöklő Jakab Róbertné javaslatára a képviselők közfelkiáltással egyetértettek az országos öszszefogásra buzdító felhívással. Ezt követően HORVÁTH LAJOS (Baranya megye) az Állami Számvevőszék tisztségviselőinek jelölésére alakult bizottság állásfoglalásáról tartott tájékoztatót, majd kérte az Országgyűlést, hogy a bizottság jelöltjeit vegye szavazólapra és titkos szavazással döntsön. FEHÉRNÉ EKE KATALIN (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) elmondta, hogy a terv- és költségvetési bizottság az Állami Számvevőszék elnökének Hagelmayer Istvánt, elnökhelyetteseinek pedig Kupa Mihályt és Sándor Istvánt javasolta. Hagelmayer István és Sándor István jelölésével az országgyűlés egyetértett, de Kupa Mihály neve nem került fel a szavazólapra, mert nem kapta meg a képviselők többségének szavazatát. Az elnöklő Fodor István ezt követően bejelentette, hogy a mostani ülésszakon nem tudják megválasztani az Alkotmánybíróság tagjait, mert az előkészítő bizottság nem fejezte be ezzel kapcsolatos munkáját, s további egyeztetésekre van szükség az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság képviselőivel. Erre tehát csak a következő ülésszakon kerülhet sor. A jelölések befejeztével folytatódott a népszavazások elrendeléséről, illetve a köztársaságielnök-választás kiírásáról hétfő délután megszakadt plenáris vita. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság több ülésen kialakított állásfoglalását az állampolgári kezdeményezésre kiírandó népszavazásról Kereszti Csaba, a bizottság előadója ismertette. Mint mondotta: az SZDSZ aláírásgyűjtő ívein feltüntetett négy kérdést egyetlen szövegszerű változtatással, és más sorrendben javasolja a szavazólapon feltüntetni. Az első kérdéshez — Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? — öt szövegszerű indítványt nyújtottak be a képviselők, sa bizottság végül is FILLÓ PÁL (Budapesti, javaslatát támogatta. (Eszerint a kérdés után az a szöveg olvasható majd. ..Amennyiben ön igennel szavaz, azt támogatja, hogy a köztársaság elnökét ne a lakosság, hanem majd az Országgyűlés válassza meg; ha nemmel szavaz, akkor azt támogatja, hogy a köztársaság első elnökét közvetlenül a lakosság válassza meg".) A bizottság elutasította azt a javaslatot, hogy a népszavazást és az elnökválasztást egy időpontban tartsák meg. Egyetértett viszont azal, hogy az állampolgári kezdeményezésre kiírandó népszavazást az SZDSZ négy kérdésében november 26-án, a Magyar Köztársaság címeréről a kormány kezdeményezésére kiírandó népszavazást, valamint a köztársaságielnök-választást egy időpontnak a kérdések és külön lapon a magyarázatok? A képviselő végig se mondhatta kérdését, mikor a plénum közfelkiáltással leszavazta. Ezután következett a Minisztertanács kezdeményezte népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozattervezet tárgyalása. E népszavazás célja, a Magyar Köztársaság címerének kiválasztása. SARLÓS ISTVÁN (országos lista) javasolta, hogy a szavazólapon csak a koronás kiscímert és a Kossuth-címert tüntessék fel, ugyanis az alkotmány szerint már nincs értelme a jelenlegi címerről szavazni. A javaslatot a kormány nevében Kulcsár Kálmán támogatta, s azt az Országgyűlés is elfogadta. Ezt követően az Országgyűlés elrendelte a népszavazást a köztársaság címeréről. Az Országgyűlés úgy döntött — élve az alkotmányban biztosított lehetőséggel —, hogy a köztársasági elnököt az állampolgárok közvetlen választással, az országgyűlési választások előtt válasszák meg. Ezután határozott a népszavazások, illetve az elnökválasztás időpontjáról is. Dr. BALLA ÉVA (Budapest), javasolta, hogy takarékossági okokból a kétféle népszavazást együttesen tartsák meg, a képviselőnő javaslatát azonban hangos ellenzés fogadta. SZIRTESNÉ DR. TOMSITS ERIKA (Budapest), tájékoztatta az Országgyűlést. VÉGET ÉRT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA Csehák Judit Nem csak a bársonyszékek ingatagok... A miniszter kéri a parlamentet, hogy a parlament kötelezze a minisztert. A furcsa szókapcsolat különösen sejtelmessé válik, ha kiderül, hogy ugyanarról a miniszterről van szó, aki tehát maga kéri, hogy kötelezzék valamire. Vajon mi oka lehet rá? Glatz Ferenc művelődési miniszter fordult kedden ezért a különös kötelezvényért a T. Házhoz az egyik interpellációra adott válaszában, a nemzetiségi iskolák ügyében. Igaz, rögtön hozzátette: a parlamenti szentencia ne személy szerint őt, hanem a mindenkori művelődési minisztert kötelezze, hiszen ki tudhatja manapság, fél év múlva ki ül már a székében ... A miniszteri választ az interpelláló képviselő, Bánffy György elfogadta, majd rögtön támogatásáról biztosította a mindenkori minisztert abban, hogy a nemzetiségi iskolák iránt megkülönböztetett figyelmet kell tanúsítani. A színész-képviselő ezután megtette ezt képviselőtársai nevében is, előbb óvatosan körüljáratva tekintetét a parlamenti széksorokon. Igaz, közben egy pillanatra láthatóan elbizonytalanodott. Talán akkor futott át az agyán a gondolat: hol leszünk már fél év múlva mi, jelenlegi képviselők is ... Iillért mondott le a képviselőnők Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke hétfőn egyebek között arról tájékoztatta a T. Házat, hogy dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád megye, 6. vk.) lemondott mandátumáról és ezt az Országgyűlés tudomásul vette. Kedd reggel a Népszava munkatársa interurbán kereste meg a volt képviselőnőt Balassagyarmaton, ahol városi főorvos, hogy megkérdezze: miért döntött így? — Nincs a döntésem mögött semmi politikai szenzáció — válaszolt. — Az ok nagyon is prózai. Döntés elé kerültem, és én úgy döntöttem, hogy számomra nincs fontosabb, mint a családom. Három gyermekem van, a férjem is felelős beosztású főorvos. Az utóbbi egy évben a képviselői munka hihetetlenül megnövekedett. Az előterjesztések gondos és felelősségteljes áttanulmányozása iszonyatos sok időt emésztett fel, és a korrekt döntésekhez ez ma már elengedhetetlen. Az egyre nagyobb fizikai és lelki megterhelés már-már a szakmai munkám és a családi életem rovására ment. Jól tudom magam is, hogy néhány képviselő már most úgy tesz, mintha főhivatása lenne. Én is megtehettem volna, hogy igazoltan távol maradok egy-egy ülésről, beteget jelentek és élvezem tovább a képviselőséggel járó előnyöket, ameddig csak lehet. Ezt azonban a lelkiismeretemmel nem tudtam volna öszszeegyeztetni, és úgy gondoltam, az a tisztességes, ha lemondok a mandátumomról. — Az a hír is elterjdet, hogy ön azért mondott le, mert nem tartja legitimnek ezt a parlamentet, s lépését követendőnek szánta. Ez félremagyarázása az utolsó felszólalásomnak. A parlamenti jegyzőkönyvek tanúsítják, hogy azt mondtam: ezt a parlamentet sokan nem tartják legitimnek, s mindannyiunk érdeke, hogy mielőbb meglegyenek a választások, olyan parlament álljon öszsze, amely megfelel a társadalom mai tagozódásának, amelyben valamennyi politikai erő képviselteti magát. Elhatározásom nem hirtelen jött ötlet volt, fél évig érlelődött. Jó előre bejelentettem a Ház elnökének és a háznagynak. Kötelességemnek éreztem azonban, hogy a békés átmenethez, a rendszerváltáshoz szükséges sarkalatos törvények megszavazásához én is odaadjam a voksomat. SZERDA, 1989. NOVEMBER 1. NÉPSZAVA Orvosok közt képviselő... Ha nem is tükrözi a jelenlegi Országgyűlés a falakon kívüli politikai erőviszonyokat, azért jócskán átrendeződött az utóbbi hónapokban. Ennek egyik jele, hogy néhány képviselő, aki egy-két évvel ezelőtt még rendszeres, túlnyomórészt bíráló hozzászólásaival amolyan „faltörő kosnak”, „nagyágyúnak" számított, az utóbbi időben hallgat vagy alig szól. Egyiküket, Szirtesné dr. Tomsits Erika budapesti képviselőt kérdeztük: mi ennek az oka? — Nem hallgattam el eddig sem, továbbra is mondom, amit fontosnak tartok. És most is ugyanazt tartom fontosnak, mint korábban. Megítélésem szerint a gazdasági reformot kell megvalósítani mégpedig az összes elemét egyszerre: a bér-, az ár- a valuta- és a társadalombiztosítási reformot. Másképpcsak görgetjük magunk előtt az egész problémát. Az utóbbi hónapokban viszont a politikai intézményrendszer reformja halad mérföldes léptekkel, ezért szólok ritkábban, bár a gazdaság reformja nélkül a politikáé sem lehet igazán hatásos. Sajnos, úgy látom, hogy a választásokhoz közeledvén, a kormánynak már nincs se mersze, se támasza a határozottabb lépésekhez. — Érződik a légkörön, hogy mindenki már egy kicsit a jövőt latolgatja, ön is? — Még nem tudtam dönteni, részt kívánok-e venni a választási küzdelemben. Orvosi hivatásom egész embert kíván. Annyi biztos, nem akarok sem az orvosok közt a legjobb képviselő, sem pedig a képviselők közt a legjobb orvos lenni. ban, 1990. január 7-én tartsák meg Az esetleges második elnökválasztási forduló időpontjául január 14-e megjelölését támogatja. A bizottsági tájékoztatót követően KÜRTI LÁSZLÓBorsod-Abaúj-Zemplén megyei református püspök fenntartotta azt a javaslatát, amely szerint a kérdést úgy kell feltenni: a köztársasági elnököt népszavazással kell megválasztani, illetve a köztársasági elnököt a következő országgyűlés válassza meg. KIRÁLY ZOLTÁN (Csongrád megye) indítványozta, hogy a szavazólapon csupán az SZDSZ kérdései szerepeljenek, s ehhez külön lapon mellékeljék a magyarázatokat. NAGYIVÁNYI ANDRÁS (Budapest), visszavonta azt az indítványát, hogy a népszavazást és a köztársaságielnök-választást az Országgyűlés ugyanarra a napra, mégpedig december 3-ra tűzze ki, de elengedhetetlennek tartotta, hogy a parlament már most, a népszavazás elrendelésével egy időben tűzze ki a köztársasági elnök választásának napját is. Király Zoltán feltette a kérdést az Országgyűlésnek: elfogadhatónak tartaná-e, hogy külön lapon szerepeljen9 képviselő egyetértésével népszavazást kívánnak kezdeményezni a nemzeti ünnepekről, amelyet együttesen lehetne lebonyolítani a címer kiválasztásával. BODONYI CSABA (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Balla Éva képviselőnő takarékossági javaslatán felháborodva indítványozta: amenynyiben pártok kisebbségben maradnak bizonyos politikai alkuban, de mégis, a népszavazás formáját felhasználva, kiskapukat keresnek, akkor ezt csak saját költségvetési támogatásuk rovására tehessék. Végezetül a parlament úgy döntött, hogy Balla Éva módosító javaslatát nem fogadja el. Úgy határozott: az állampolgári kezdeményezésű népszavazást november 26- án, a címer kiválasztására vonatkozó népszavazást és a köztársaságielnök-választást 1990. január 7-én kell megtartani. A köztársaságielnök-választás esetleges második fordulójának időpontjaként január 14-ét jelölte meg. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer sorsának alakulásáról, a nagyberuházás nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki hatásait feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámolót Németh Miklós miniszterelnök terjesztette a parlament elé. .