Népszava, 1989. december (117. évfolyam, 284-307. sz.)

1989-12-20 / 300. szám

SZERDA, 198­9. DECEMBER 2­0. ■ 117. ÉVFOLYAM, 30­0. SZÁM ■ ÁRA 4,80 FORINT MM: Folytatta munkáját az Országgyűlés Elfogadták a jövő évi gazdaságpolitikai programot A laká­stgazdálkod­ás reformjáról mára halasztották a döntést Az Országgyűlés kedden először a jövő évi gaz­daságpolitikai programot vitatta meg, amit a kép­viselők elfogadtak. Ezután került terítékre az a té­ma, amit országszerte megkülönböztetett figye­lemmel kísérnek az emberek, s amiben a megol­dást illetően igencsak megoszlanak a vélemé­nyek: ez a lakásgazdálkodási rendszer reformja. A lakástervezetet a képviselők élesen bírálták, számos módosító javaslattal álltak elő. Ezeket a szakbizottságnak meg kell tárgyalnia, ezért a dön­tést végül mára halasztották. Bejelentésekkel kezdődött az Országgyűlés decemberi ülés­szakának második munka­napja kedden reggel 9 óra­kor. Fodor István, az Ország­­gyűlés megbízott elnöke arra kérte a parlamenti csoporto­kat, hogy az ülésszak idején tárgyalják meg a politikai pártokkal és az érdekképvi­seleti szervekkel folytatott konzultációk tapasztalatai alapján a parlamenti válasz­tások előrehozataláról, az Országgyűlés megbízatásának lerövidítéséről szóló javasla­tot. Tájékoztatást adott arról: az MSZP parlamenti cso­portja felhívással fordult az Országgyűléshez, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány 1944. december 21— 22-i megalakulásának évfor­dulóján emlékezzenek meg e történelmi eseményről. Kér­te, hogy a parlamenti cso­portok tárgyalásaikon e kérdésben is alakítsák ki ál­láspontjukat. Elmondta azt is, hogy a Parlament kupolatermében a Pénzügyminisztérium számí­tógépes rendszere a képvise­lők rendelkezésére áll; se­gítségével a költségvetéssel összefüggésben bármilyen részadatról tájékozódhatnak a képviselők. Az Országgyűlés ezután a tárgysorozatnak megfelelően tájékoztatót hallgatott meg a kormány 1990. évi gazdaság­­politikai programjáról, amelynek előterjesztője Ke­m­­enes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke volt. Kemenes Ernő elöljáróban elmondta: az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán a kép­viselőcsoporti, a bizottsági üléseken és a plenáris ülé­sen­­ kemény bírálatokkal illették a kormányzat első olvasásra benyújtott gazda­ságpolitikai elgondolásait, a gazdasági feltételek várható alakulását, a követendő gaz­daságpolitikai magatartást, a javasolt prioritásokat. A sokoldalú, felelős előké­szítő munka ellenére a most előterjesztett gazdaságpoliti­kai program súlyos feszült­séggel terhelt. A nehéz, he­lyenként kritikus helyzet problémáival szembenézve — különösen rövid távon — nem látszanak a jó megoldá­sok lehetőségei, vagy sokszor riasztók a válságkezelés fel­adatai. A kormány jól tudja, hogy gazdasági bajainkat vizsgálva jobb lenne a struk­turális válságnál és a fizeté­si válságnál könnyebb prob­lémákkal megküzdeni, ám gazdaságunk betegségei sú­lyosak, gyógyításuk hosszú folyamat, és a kormány nem ajánlhat könnyű megoldáso­kat. Az előterjesztett program a korábban jelzettnél is nehe­zebb külgazdasági és belső feltételek közepette küzd a gazdaság működőképességé­nek fenntartásáért, és kíván feltételeket teremteni a kilá­baláshoz, a gazdaság egész­séges részeinek fejlődéséhez. A gazdaság működtetése, az átalakulás feltételeinek meg­teremtése az ország alapvető érdeke, és ezért nem kerül­hetők el az ezzel kapcsola­tos népszerűtlen intézkedé­sek sem. A kormány — mint azt a beterjesztett program mutatja — felelősséget kíván vállalni az átmenet biztosí­tására. Ez a parlament és ez a kormány az ország töb­bi, valóban felelős politikai erejével együttműködésben már nagy dolgokat vitt vég­hez.­­ Gondoljunk új külpolitikai és biztonságpolitikai kezde­ményezéseinkre, vagy új al­kotmányunkra, a jogállami­ság feltételeinek megterem­tésére, a demokratikus politi­kai rendszer alapjainak ki­építésére, a békés politikai átmenet feltételeinek biztosí­tására. Most — kritikus helyzetben — a gazdaság át­vezetéséről kell gondoskod­nunk, s ez nem kevésbé sú­lyos felelősséget jelentő fel­adat. A kormány úgy látja, hogy ez fájdalmas, de nem megoldhatatlan. A fizetésképtelenség miatti közvetlen veszély elhárítha­tó, ám ahhoz fontos gazda­ságracionalizálási feladatokat kell elvégezni. Szociális ol­dalon nagy erőfeszítések szükségesek egyes rétegek le­szakadásának, további pozí­cióromlásának megakadályo­zására, és az infláció hata­(Folytatás a 2. oldalon) Mint­un drágul Csak egyfajta tej, kenyér és a kifli, zsemle lesz fixáras Pitiül hulgaulul ki run mik turumtuni — Áss árakat kantában kull tartani Minisaiúriumi tujukwziuius as úlulmisauriiruk junuuri umulúsúrol A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium sajtó­fórumán Rednágel Jenő mi­niszterhelyettes az élelmiszer­­gazdaság 1990-es ár- és pénz­ügyi szabályozását ismertette az újságírókkal. Bár a mi­niszterhelyettes mérföldkő­nek minősítette a mostani döntéseket, mert a piaci sza­bályozás felé haladhat a me­zőgazdaság és az élelmiszer­­ipar, a jelenlévők meglehe­tősen zaklatottan fogadták a bejelentéseket, amelyek igen nagy fogyasztói áremeléseket hordoznak magukban. A cél és annak filozófiája, vagy­is a termelési költségek és az árak egymáshoz közelíté­se elfogadható, de hatása — mivel a bérek és nyugdíjak nem mozognak azzal egye­nes arányban — a vásárlók­ra óriási terheket ró. A par­lamenti ülésen bejelentett kompenzáció sem valószínű, hogy fedezi ezeket a kiadá­sokat. A miniszterhelyettes el­mondta, hogy a január else­jén életbe lépő szabályozó­­rendszert már korábban kel­lett volna ismertetni, de a költségvetés tárgyalása még csak most van napirenden a parlament előtt. Fontosnak tartotta, hogy a mezőgazda­­sági szabályozó rendszer a jövő évtől kezdve már nem különül el más ágazatokétól. Csak az Árhivatalnak volt fenntartása, hogy netán nem sikerül kordában tartani az új árrendszert.­­ A költségvetés súlyos helyzete tette szükségessé, hogy a termelési támogatások többségét ne két év múlva, hanem már most, január el­sején építsük le. A hatósági árrendszer mellett a költ­ségvetésnek bizonyos ármoz­gásokat is fedeznie kellene, de erre nem képes. Amennyi­ben a hatósági árrendszert minden tekintetben megtar­tanák, a termelés visszaesne, nagy értékű áruhiány lép­ne fel, amely erős infláció­­növekedést vonna maga után. A kormány olyan intézkedé­sekre ad lehetőséget — mond­ta Rednágel Jenő —, hogy a szabad árak ne jelentsenek szabadosságot. Az árhatósá­gi feladatokat a kormány a MÉM-re ruházta, és ezzel együtt az exportszabályozók feletti intézkedéseket is a tárca mondhatja magáénak. A két terület egy kézben lesz, ez a belföldi ellátás ér­dekében is fontos. Ezek az intézkedések a termelők szempontjából sem kockázatmentesek. Ezért a kormányzat bizonyos garan­ciákat helyezett kilátásba, szektorsemlegességet biztosít, és a kistermelők adórendsze­rében sem tervez változtatá­sokat. A mezőgazdasági fel­­vásárlási árak 22, az élelmi­szer-termelői árak 24-25, a fogyasztói árak 25-26 száza­lékkal emelkednek január el­sejétől. A felvásárlási árak­ban a hatósági kategóriában marad a tehéntej, az étkezé­si búza, a vágósertés. Mind­ez nem jelenti azt, hogy az ártöbblettel a termelők, il­letve a feldolgozók rendel­keznek majd, mert az elvo­nások változatlanul nagyon erőteljesek, annak ellenére, hogy a vállalkozási nyereség­adó viszonylag kedvező lesz. Az energiaárak, a műtrágya, a fehérjék és az alkatrészek viszont szinte elviselhetetle­nül magas áron kerülhetnek a mezőgazdaságba és az élel­miszeriparba. Elmondták, hogy például a síkfólia ára, amelyből a tejeszsacskók ké­szülnek, 95 százalékkal emel­kedik, a Rába egyik gépé­hez készült szűrő, amely ed­(Folytatás a 7. oldalon) Egyórás figyuem­atatón Ma hajnalban megálltak a vonatok Éjfúlig tartó ritában sánt jutattak ugyansújra a­­t. 1 • D­ruautai és a masiniszták 12 órával az ország egész vas­úti közlekedését megbénító egyórás mozdonyvezető­sztrájk előtt sajtótájékoztatót tartottak a ferencvárosi von­tatási főnökségen a sztrájk szervezői és a MÁV vezér­­igazgatóság képviselői. Mint ismeretes a mozdony­­vezetők mintegy másfél hó­nappal ezelőtt már megfogal­mazták követeléseiket, ame­lyek lényege a 30 százalékos alapbéremelés, 10 százalékos (Folytatás a 4. oldalon) Szemtanúk beszámolói a temesvári vérengzésről Megerősített csapatok őrzik a határ román oldalát Magyar, szovjet, bolgár és lengyel utazókat toloncoltak vissza — Elena Ceausescu adta a tűzparancsot? A romániai hírek között „jó” is akad. Először is az, hogy valószínűleg túlzottak azok az adatok, amelyek több száz, esetleg ezer vagy még több halálos áldozatról szóltak a „temesvári csata” után. A magyar—román határövezet magyar oldalán délután szer­zett információk azt sejtetik: legalább száz halottja van a mészárlásnak. Igaz viszont a vérfagyasztó hír: a katona­ság helikopteres embervadá­szainak golyóitól több tucat­nyian pusztultak el. Budapesti diplomáciai for­rások közül számosan tudni vélik, hogy Tőkés László la­kása körül először a rendőr­ség próbált megbirkózni a végső kétségbeesésében min­denre elszánt tömeggel. Csak amikor a rendőröket megfutamították, akkor avatkozott be a hadsereg, ne­hézfegyverzettel és légierő­vel. A román határon tapasz­talható csapatmozgásokat magyar illetékesek nem mi­nősítik a Magyar Köztársa­ság ellen irányuló lépésnek. A határt egyébként román­ul­(Folytatás az 5. oldalon) Cse­h­szlová­k­i­a A Szocialista Párt is Havelt javasolja elnöknek A Csehszlovák Szocialista Párt elnöksége is úgy dön­tött, hogy Václav Havelt fogja javasolni köztársasági elnöknek. A szocialista párt vezetősége hétfőn vitatta meg az országban kialakult hely­zetet és jutott erre az állás­pontra. Reggel óta gyülekeznek Prágában az ország minden részéről a diákok, hogy a parlament előtt, illetve a Vencel téren követeljék a törvényhozástól az államfő mielőbbi megválasztását és így is kinyilvánítsák Václav Havel köztársasági elnökké való választásának támoga­tását. A CSKP KB elnöksége azt javasolja a rendkívüli kong­resszusnak, hogy az új fő­titkárt több jelölt közül, tit­kos szavazással válasszák meg. Az elnökség azt is kez­deményezi, hogy a Központi Bizottság létszámát egyhar­­maddal csökkentsék, az el­nökség helyett tizenkilenc (Folytatás az 5. oldalon) Kohl Drezdában tárgyal Kedden reggel Drezdába ér­kezett a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja, hogy csaknem húszévi szünet után ismét kormányfői tárgyalá­sok kezdődjenek a két né­met állam között. Az érkezés után Kohl és Modrow miniszterelnök a vendég szálláshelyére, az El­ba partján fekvő Hotel Bel­­levue-höz hajtatott. Tíz óra­kor a szálloda Ludwig Rich­ter Termében megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Sevardnadze a NATO-ban. A m­ásoik­k világháború utáni kor lezárása Kedden reggel, pontosan ki­lenckor érkezett Sevardna­­dze szovjet külügyminiszter a NATO brüsszeli székhelyé­re. Manfred Wörner, a nyu­gati katonai-politikai szövet­ség főtitkára a bejárat előtt fogadta a diplomatát. Moso­lyogva kezet ráztak — köz­ben a vakuk valóságos sortü­­zét zúdították rájuk a fotó­sok. Megbeszélésünk szükséges, igen jó és igen hasznos esz­mecsere volt — jelentette ki Sevardnadze kedden a NATO székhelyén, Wörnerrel, és a szövetség 16 országának NA­­TO-nagyköveteivel folyta­tott tanácskozása után. Ha­sonló értelemben nyilatko­zott Wörner is, aki a „baráti" jelzőt használta a megbeszé­lés jellemzésére. Wörner sze­rint a találkozó „a második világháború utáni kor lezá­(Folytatás az 5. oldalon)

Next