Népszava, 1989. december (117. évfolyam, 284-307. sz.)

1989-12-20 / 300. szám

SZERDA, 1989. DECEMBER 20. ■ 117. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM ■ ÁRA 4,80 FORINT MM: Folytatta munkáját az Országgyűlés Elfogadták a jövő évi gazdaságpolitikai programot A lakástgazdálkodás reformjáról mára halasztották a döntést Az Országgyűlés kedden először a jövő évi gazdaságpolitikai programot vitatta meg, amit a képviselők elfogadtak. Ezután került terítékre az a téma, amit országszerte megkülönböztetett figyelemmel kísérnek az emberek, s amiben a megoldást illetően igencsak megoszlanak a vélemények: ez a lakásgazdálkodási rendszer reformja. A lakástervezetet a képviselők élesen bírálták, számos módosító javaslattal álltak elő. Ezeket a szakbizottságnak meg kell tárgyalnia, ezért a döntést végül mára halasztották. Bejelentésekkel kezdődött az Országgyűlés decemberi ülésszakának második munkanapja kedden reggel 9 órakor. Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke arra kérte a parlamenti csoportokat, hogy az ülésszak idején tárgyalják meg a politikai pártokkal és az érdekképviseleti szervekkel folytatott konzultációk tapasztalatai alapján a parlamenti választások előrehozataláról, az Országgyűlés megbízatásának lerövidítéséről szóló javaslatot. Tájékoztatást adott arról: az MSZP parlamenti csoportja felhívással fordult az Országgyűléshez, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 21— 22-i megalakulásának évfordulóján emlékezzenek meg e történelmi eseményről. Kérte, hogy a parlamenti csoportok tárgyalásaikon e kérdésben is alakítsák ki álláspontjukat. Elmondta azt is, hogy a Parlament kupolatermében a Pénzügyminisztérium számítógépes rendszere a képviselők rendelkezésére áll; segítségével a költségvetéssel összefüggésben bármilyen részadatról tájékozódhatnak a képviselők. Az Országgyűlés ezután a tárgysorozatnak megfelelően tájékoztatót hallgatott meg a kormány 1990. évi gazdaságpolitikai programjáról, amelynek előterjesztője Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke volt. Kemenes Ernő elöljáróban elmondta: az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán a képviselőcsoporti, a bizottsági üléseken és a plenáris ülésen kemény bírálatokkal illették a kormányzat első olvasásra benyújtott gazdaságpolitikai elgondolásait, a gazdasági feltételek várható alakulását, a követendő gazdaságpolitikai magatartást, a javasolt prioritásokat. A sokoldalú, felelős előkészítő munka ellenére a most előterjesztett gazdaságpolitikai program súlyos feszültséggel terhelt. A nehéz, helyenként kritikus helyzet problémáival szembenézve — különösen rövid távon — nem látszanak a jó megoldások lehetőségei, vagy sokszor riasztók a válságkezelés feladatai. A kormány jól tudja, hogy gazdasági bajainkat vizsgálva jobb lenne a strukturális válságnál és a fizetési válságnál könnyebb problémákkal megküzdeni, ám gazdaságunk betegségei súlyosak, gyógyításuk hosszú folyamat, és a kormány nem ajánlhat könnyű megoldásokat. Az előterjesztett program a korábban jelzettnél is nehezebb külgazdasági és belső feltételek közepette küzd a gazdaság működőképességének fenntartásáért, és kíván feltételeket teremteni a kilábaláshoz, a gazdaság egészséges részeinek fejlődéséhez. A gazdaság működtetése, az átalakulás feltételeinek megteremtése az ország alapvető érdeke, és ezért nem kerülhetők el az ezzel kapcsolatos népszerűtlen intézkedések sem. A kormány — mint azt a beterjesztett program mutatja — felelősséget kíván vállalni az átmenet biztosítására. Ez a parlament és ez a kormány az ország többi, valóban felelős politikai erejével együttműködésben már nagy dolgokat vitt véghez. Gondoljunk új külpolitikai és biztonságpolitikai kezdeményezéseinkre, vagy új alkotmányunkra, a jogállamiság feltételeinek megteremtésére, a demokratikus politikai rendszer alapjainak kiépítésére, a békés politikai átmenet feltételeinek biztosítására. Most — kritikus helyzetben — a gazdaság átvezetéséről kell gondoskodnunk, s ez nem kevésbé súlyos felelősséget jelentő feladat. A kormány úgy látja, hogy ez fájdalmas, de nem megoldhatatlan. A fizetésképtelenség miatti közvetlen veszély elhárítható, ám ahhoz fontos gazdaságracionalizálási feladatokat kell elvégezni. Szociális oldalon nagy erőfeszítések szükségesek egyes rétegek leszakadásának, további pozícióromlásának megakadályozására, és az infláció hata(Folytatás a 2. oldalon) Mintun drágul Csak egyfajta tej, kenyér és a kifli, zsemle lesz fixáras Pitiül hulgaulul ki run mik turumtuni — Áss árakat kantában kull tartani Minisaiúriumi tujukwziuius as úlulmisauriiruk junuuri umulúsúrol A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium sajtófórumán Rednágel Jenő miniszterhelyettes az élelmiszergazdaság 1990-es ár- és pénzügyi szabályozását ismertette az újságírókkal. Bár a miniszterhelyettes mérföldkőnek minősítette a mostani döntéseket, mert a piaci szabályozás felé haladhat a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, a jelenlévők meglehetősen zaklatottan fogadták a bejelentéseket, amelyek igen nagy fogyasztói áremeléseket hordoznak magukban. A cél és annak filozófiája, vagyis a termelési költségek és az árak egymáshoz közelítése elfogadható, de hatása — mivel a bérek és nyugdíjak nem mozognak azzal egyenes arányban — a vásárlókra óriási terheket ró. A parlamenti ülésen bejelentett kompenzáció sem valószínű, hogy fedezi ezeket a kiadásokat. A miniszterhelyettes elmondta, hogy a január elsején életbe lépő szabályozórendszert már korábban kellett volna ismertetni, de a költségvetés tárgyalása még csak most van napirenden a parlament előtt. Fontosnak tartotta, hogy a mezőgazdasági szabályozó rendszer a jövő évtől kezdve már nem különül el más ágazatokétól. Csak az Árhivatalnak volt fenntartása, hogy netán nem sikerül kordában tartani az új árrendszert. A költségvetés súlyos helyzete tette szükségessé, hogy a termelési támogatások többségét ne két év múlva, hanem már most, január elsején építsük le. A hatósági árrendszer mellett a költségvetésnek bizonyos ármozgásokat is fedeznie kellene, de erre nem képes. Amennyiben a hatósági árrendszert minden tekintetben megtartanák, a termelés visszaesne, nagy értékű áruhiány lépne fel, amely erős inflációnövekedést vonna maga után. A kormány olyan intézkedésekre ad lehetőséget — mondta Rednágel Jenő —, hogy a szabad árak ne jelentsenek szabadosságot. Az árhatósági feladatokat a kormány a MÉM-re ruházta, és ezzel együtt az exportszabályozók feletti intézkedéseket is a tárca mondhatja magáénak. A két terület egy kézben lesz, ez a belföldi ellátás érdekében is fontos. Ezek az intézkedések a termelők szempontjából sem kockázatmentesek. Ezért a kormányzat bizonyos garanciákat helyezett kilátásba, szektorsemlegességet biztosít, és a kistermelők adórendszerében sem tervez változtatásokat. A mezőgazdasági felvásárlási árak 22, az élelmiszer-termelői árak 24-25, a fogyasztói árak 25-26 százalékkal emelkednek január elsejétől. A felvásárlási árakban a hatósági kategóriában marad a tehéntej, az étkezési búza, a vágósertés. Mindez nem jelenti azt, hogy az ártöbblettel a termelők, illetve a feldolgozók rendelkeznek majd, mert az elvonások változatlanul nagyon erőteljesek, annak ellenére, hogy a vállalkozási nyereségadó viszonylag kedvező lesz. Az energiaárak, a műtrágya, a fehérjék és az alkatrészek viszont szinte elviselhetetlenül magas áron kerülhetnek a mezőgazdaságba és az élelmiszeriparba. Elmondták, hogy például a síkfólia ára, amelyből a tejeszsacskók készülnek, 95 százalékkal emelkedik, a Rába egyik gépéhez készült szűrő, amely ed(Folytatás a 7. oldalon) Egyórás figyuematatón Ma hajnalban megálltak a vonatok Éjfúlig tartó ritában sánt jutattak ugyansújra at. 1 • Druautai és a masiniszták 12 órával az ország egész vasúti közlekedését megbénító egyórás mozdonyvezetősztrájk előtt sajtótájékoztatót tartottak a ferencvárosi vontatási főnökségen a sztrájk szervezői és a MÁV vezérigazgatóság képviselői. Mint ismeretes a mozdonyvezetők mintegy másfél hónappal ezelőtt már megfogalmazták követeléseiket, amelyek lényege a 30 százalékos alapbéremelés, 10 százalékos (Folytatás a 4. oldalon) Szemtanúk beszámolói a temesvári vérengzésről Megerősített csapatok őrzik a határ román oldalát Magyar, szovjet, bolgár és lengyel utazókat toloncoltak vissza — Elena Ceausescu adta a tűzparancsot? A romániai hírek között „jó” is akad. Először is az, hogy valószínűleg túlzottak azok az adatok, amelyek több száz, esetleg ezer vagy még több halálos áldozatról szóltak a „temesvári csata” után. A magyar—román határövezet magyar oldalán délután szerzett információk azt sejtetik: legalább száz halottja van a mészárlásnak. Igaz viszont a vérfagyasztó hír: a katonaság helikopteres embervadászainak golyóitól több tucatnyian pusztultak el. Budapesti diplomáciai források közül számosan tudni vélik, hogy Tőkés László lakása körül először a rendőrség próbált megbirkózni a végső kétségbeesésében mindenre elszánt tömeggel. Csak amikor a rendőröket megfutamították, akkor avatkozott be a hadsereg, nehézfegyverzettel és légierővel. A román határon tapasztalható csapatmozgásokat magyar illetékesek nem minősítik a Magyar Köztársaság ellen irányuló lépésnek. A határt egyébként románul(Folytatás az 5. oldalon) Csehszlovákia A Szocialista Párt is Havelt javasolja elnöknek A Csehszlovák Szocialista Párt elnöksége is úgy döntött, hogy Václav Havelt fogja javasolni köztársasági elnöknek. A szocialista párt vezetősége hétfőn vitatta meg az országban kialakult helyzetet és jutott erre az álláspontra. Reggel óta gyülekeznek Prágában az ország minden részéről a diákok, hogy a parlament előtt, illetve a Vencel téren követeljék a törvényhozástól az államfő mielőbbi megválasztását és így is kinyilvánítsák Václav Havel köztársasági elnökké való választásának támogatását. A CSKP KB elnöksége azt javasolja a rendkívüli kongresszusnak, hogy az új főtitkárt több jelölt közül, titkos szavazással válasszák meg. Az elnökség azt is kezdeményezi, hogy a Központi Bizottság létszámát egyharmaddal csökkentsék, az elnökség helyett tizenkilenc (Folytatás az 5. oldalon) Kohl Drezdában tárgyal Kedden reggel Drezdába érkezett a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja, hogy csaknem húszévi szünet után ismét kormányfői tárgyalások kezdődjenek a két német állam között. Az érkezés után Kohl és Modrow miniszterelnök a vendég szálláshelyére, az Elba partján fekvő Hotel Bellevue-höz hajtatott. Tíz órakor a szálloda Ludwig Richter Termében megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Sevardnadze a NATO-ban. A másoikk világháború utáni kor lezárása Kedden reggel, pontosan kilenckor érkezett Sevardnadze szovjet külügyminiszter a NATO brüsszeli székhelyére. Manfred Wörner, a nyugati katonai-politikai szövetség főtitkára a bejárat előtt fogadta a diplomatát. Mosolyogva kezet ráztak — közben a vakuk valóságos sortüzét zúdították rájuk a fotósok. Megbeszélésünk szükséges, igen jó és igen hasznos eszmecsere volt — jelentette ki Sevardnadze kedden a NATO székhelyén, Wörnerrel, és a szövetség 16 országának NATO-nagyköveteivel folytatott tanácskozása után. Hasonló értelemben nyilatkozott Wörner is, aki a „baráti" jelzőt használta a megbeszélés jellemzésére. Wörner szerint a találkozó „a második világháború utáni kor lezá(Folytatás az 5. oldalon)