Népszava, 1990. január (118. évfolyam, 1–26. sz.)

1990-01-02 / 1. szám

2 A kelet-európai változások éve (Folytatás az 1. oldalról) méltatva megállapította, hogy az meghozta a várva várt és szükséges fordulatot, „kedvező feltételek teremtődtek a mélyreható átalakításokhoz, melyek nélkül elképzelhetetlen Bulgária további előrehaladása ... A változások lehetővé tették, hogy új társadalmi erők kapcsolódjanak bele az ország politikai életébe, amelyekkel együtt kell választ keresni a sorsdöntő kérdésekre”. 1939 — fordulópont A múlt esztendő Európa történetének nagy fordulópontja volt: az NDK-ban, Közép-, Kelet- és Délkelet- Európa más államaiban az emberek több mint negyven év után kivívják szabadságukat, emberi jogaikat és önrendelkezésüket. E szavakkal kezdte újévi tv-beszédét Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja. Kohl a Németország és Európa embertelen megosztását 28 éven át jelképező berlini fal, kiváltképpen pedig a brandersburgi kapu legutóbbi megnyitását megkapó eseményként értékelte, és kifejezte meggyőződését, hogy a német nemzet tudatában az egység az évtizedes megosztottság ellenére is elevenen él. Kohl újra kinyilvánította: a német egységre és az európai egységesülésre együtt kell törekedni. Németország a hazánk, Európa a jövőnk, az európai közösség nem érhet véget az Elbánál — mondotta. t nm «*.v s ihr A szabad választások mielőbbi megtartását, a cseh és a szlovák nemzet egyenrangúságának ■ biztosítását, a hátrányos helyzetűek, köztük a nemzeti kisebbségek helyzetének javítását, békés külpolitikát és a környező országokkal való együttműködést jelölte meg országa legfontosabb feladataként újévi beszédében Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök. Újévi televízió- és rádióbeszédében Václav Havel éles szavakkal bírálta az elmúlt évtizedek csehszlovákiai politikai vezetését. Közölte, hogy az újév alkalmából amnesztiát hirdet. Az újév alkalmából a csehszlovák hírszolgálati irodának nyilatkozó Marian Calfa miniszterelnök a kabinet legfontosabb feladatának a piacgazdaságra való áttérés előkészítését, a világ felé való következetes nyitást nevezte meg. Kijelentette: nagy súlyt helyeznek a kapcsolatok elmélyítésére a Közös Piaccal. Japán támogatás Akihito japán császár első újévi üdvözletében azon reményének adott hangot, hogy „Japán megőrzi alázatát, és a nemzetközi közösség tagjaként járul hozzá a világ békéjéhez és gyarapodásához”. Kaifu Tosiki kormányfő évköszöntő üzenete ugyanezzel a gondolattal csengett egybe. Mint ismeretes, Kaifu Tosiki január 8-án indul európai körútra, amelynek a japán sajtó szerint a legfontosabb állomása Magyarország és Lengyelország lesz. Kaifu újévi üzenetében üdvözölte a gyors kelet-európai változásokat, hangsúlyozva: magyarországi és lengyelországi útjától azt várja, hogy hozzájárul Japán új külpolitikájának a megfogalmazásához, amire közvetlenül az út után, még januárban sor kerül. A kormányfő ígéretet tett a keleteurópai változások támogatására is, és azon reményének is hangot adott, hogy hasonló tendencia érvényesül majd az Ázsia—Csendesóceán térségben is. hüdelmi konförrornusó Európai konföderáció létrehozását javasolta újévi beszédében Francois Mitterrand francia köztársasági elnök a kilencvenes évekre. A konföderáció „a földrész minden országát egyesítené egy közös, állandó, a kapcsolatokat, a békét és a biztonságot szolgáló szervezetben”. Mitterrand feltételül jelölte meg, hogy a konföderáció „csak akkor jöhet létre, ha a kelet-európai országokban megvalósul a politikai pártok pluralizmusa, a szabad választás, a képviseleti rendszer és a tájékoztatás szabadsága”. Készek vagyunk ennek megvalósítására, abban az ütemben, amelyet választanak” — mondta, de ugyancsak feltételül jelölte meg, hogy az Európai Közösség ezt megelőzően „abszolút módon erősítse meg közös szerkezetét, ahogy azt Strasbourgban elhatározta”, így a francia elnök által elképzelt konföderáció megvalósítása két szakaszban történnék. Az elnök újévi beszédének jelentős részét szentelte a Közép- és Kelet-Európában végbement változásoknak. „A változás, amely et kösztnlvs évitank A 90-es évtized legyen a szovjet—amerikai közeledés évtizede — javasolta az amerikai néphez szóló üzenetében Mihail Gorbacsov. A szovjet vezető, akinek beszédét hétfőn délután a szovjet és amerikai tévé egyidejűleg közvetítette, úgy vélekedett, hogy e közeledésnek az általános emberi értékeken és az érdekek egyensúlyán kell alapulnia. A lassan hagyománnyá váló újévi szovjet—amerikai üzenetváltásban Gorbacsov azt a meggyőződését hangsúlyozta, hogy 1990 közelebb hozhatja, és kell is, hogy hozza a világtörténelem valódi békeidőszakát. — Mi, a Szovjetunió és az Egyesült Államok, úgy tűnik, választottunk — az együttműködés javára. Máltán Bush elnökkel megállapodtunk abban, hogy fel kell hagyni a hidegháborúval. Ez azt jelenti, hogy a hidegháború eszközeitől is meg kell szabadulni — fejtette ki az amerikai néphez szólva Gorbacsov. Politikai igazrtrk A világ és a saját országuk sorsáért érzett aggodalom, a kelet-európai változások értékelése, valamint néhány politikai ígéret látott napvilágot több állam vezetőjének hétfőn elhangzott újévi beszédében. Hans Modrow, az NDK kormányfője a világ és Európa jövőjének szempontjait helyezte újévi köszöntőjének középpontjába. Hangot adott meggyőződésének, hogy országa döntő mértékben járulhat hozzá az enyhülési folyamathoz. Ehhez azonban elengedhetetlen — tette hozzá —, hogy valamennyi politikai erő megtalálja a közös nyelvet. Erő alkalmazásáról a Baltikumban sem lehet szó Geraszimov nyilatkozata az NRG-ben A Szovjetunió azért nem avatkozik be Kelet-Európában, mert megértette, amit a brezsnyevi években nem értett meg, a sztálini korról nem is szólva: azt, hogy nem lehet más népeket boldogítani — mondotta vasárnapi amerikai tv-nyilatkozatában Gennagyij Geraszimov. A szovjet külügyminisztérium szóvivője az NBC-nek Moszkvából adott nyilatkozatában a balti országokkal kapcsolatban kijelentette, hogy a Szovjetunió határainál véget ér az úgynevezett „Sinatra-doktrína” (hogy tudniillik, mint Frank Sinatra slágerében: „mindenki a maga útját járja”). Mihail Gorbacsov azért utazik majd Litvániába, hogy meggyőzze az ottani pártvezetést, saját érdekeiknek az felel meg, ha a Szovjetunió keretében maradnak — mondta. — A kialakuló államszövetségben a baltiaknak „igazi gazdasági függetlenségük és nagymértékű politikai függetlenségük lesz”. • A szóvivő hangoztatta, hogy erő alkalmazásáról a Baltikumban sem lehet szó. Az 1939-es szerződések, amelyek alapján a balti államok csatlakoztak a Szovjetunióhoz, nemzetközi jogi szempontból nem kifogásolhatók, a szerződéseknek csak a titkos záradékait ítélték el — mondta. Egy kérdésre válaszolva Gennagyij Geraszimov közölte, hogy a Szovjetunió csak humanitárius segítséget nyújt Romániának, ott fegyverekre már nincs is szükség. A német egység szerinte csak hosszú távon lehet időszerű, olyan Európában, amelyből eltűntek a katonai tömbök. Más megoldás a jelenlegi helyzetben az európai egyensúly megbomlásával járna — mondta. A szóvivő nem tudott arról, hogy Kína bírálta volna a Szovjetuniót a kelet-európai változások miatt. A kínai helyzettel kapcsolatos kérdésekre azzal válaszolt, hogy „a változásoknak ott is belülről kell jönniük”. Václav Havel új csehszlovák köztársasági elnök. — Marian Calfa kormányfővel megegyezve — Richard Sacher kormányrminisztert bízta meg a szövetségi belügyminisztérium irányításával. Jichak Samir izraeli miniszterelnök vasárnap eltávolította a kormányból Ezer Weizman tudományos és fejlesztési minisztert, azval az indoklással, hogy a PFSZ tagjaival lezajlott találkozójával és a Jasszer Arafattal fenntartott kapcsolatával megsértette az izraeli törvényeket. Európai nép akarunk lenni, minden tekintetben Szűrös Mátyás újévi köszöntőjéből Szűrös Mátyás köszöntőjében hangsúlyozta: 1989 kiemelkedő év volt hazáink életében. Nagy és ígéretes történelmi átalakulást, mindenre kiterjedő, radikális reformfolyamatot bontott ki a társadalmi és az állampolgári akarat. Ezt azonban szinte a huszonnegyedik órában, az általános összeomlás közvetlen veszélyével szembesülve sikerült megtenni, s az új esztendőben gazdasági talpon maradásunkért és nemzeti méltóságunkért — a történelemben nem először — újra aggasztó körülmények között kell megküzdenünk. A nagy átalakulásban súlyos teherként nehezednek ránk négy évtized következményei. Kudarcot vallott a szocializmusnak kikiáltott gazdasági és politikai gyakorlat, mert szembefordult a valóság törvényeivel, a szabadság és az igazság általános követelményeivel, mert magával az emberrel került összeütközésbe. Kitartásra, megsokszorozott energiára van most szüksége a nemzetnek a politikai, az anyagi és erkölcsi romok eltakarításához, a demokrácia és a jólét megalapozásához. Kedvező körülmény, hogy Közép-Kelet-Európában sorra leomlottak a diktatúrák. Szakadatlanul kérdezzük, hogyan és miért jutottunk idáig. Hiába rázzuk azonban indulattal az öklünket, és annak sincs értelme, hogy mindennap elpanaszoljuk balsorsunkat, sérelmeinket, a ránk telepedett idegen akaratot magunk és a világ előtt. A bölcs és haragmentes szembenézésnek, a józan számvetésnek lehet csak helye és haszna. A magyar társadalom és gazdaságátalakítását magunknak kell önmagunkért véghezvinnünk, akár emberfeletti erőfeszítések árán is. Minden a mi munkánkon múlik. Sok szó esik gazdasági segélyekről, de támogatni csak azt lehet és érdemes, aki erre rászolgál. Sorsfordító volt az elmúlt esztendő — mondotta Szűrös Mátyás. — Megjelentek és működnek már az új politikai erők és pártok, létrejöttek az állampolgári szabadság, a jogállamiság biztosítékait jelentő első sarkalatos törvények, gyökeresen megújítottuk alkotmányunkat, kikiáltottuk a köztársaságot. Bízhatunk már a demokratikus rend erejében, nem fenyeget immár bénítóan az erőszak és a visszarendeződés. Működő demokráciára, türelmes humanizmusra, történelmi értékeink vállalására van ma szükségünk. Csak így, az embernek ember iránti szolidaritására, a szülők, a gyermekek és unokák, a testvérek, a rokonok és a barátok szeretetére építve válik lehetővé, hogy mielőbb kilábaljunk a válságból, csak így válhat teljessé jövendőnk. Az országnak van fizikai és lelkiereje, elszántsága a küzdelemre s az észszerű áldozatokra, még akkor is, ha sajog minden porcikája, de az állam és a költségvetés tartósan csak akkor nyerheti vissza egyensúlyát, ha az ország polgárai szociális biztonságot, garantált jólétet élveznek. Radikális fordulatra, gyökeres, demokratikus társadalmi változásokra van szüksége Magyarországnak, abban az értelemben is, hogy semmilyen párt, semmilyen erő se kerülhessen többé egyeduralmi helyzetbe — hangsúlyozta az ideiglenes köztársasági elnök, majd így folytatta: — A Magyar Köztársaságban az ésszerűségnek kell áthatnia a hatalmat. A társadalom erkölcsének nem lehet más alapja, mint a munka, a szabadság és az igazságosság minősége. Ugyanakkor, hogy a hétköznapi valóságban a kibontakozó demokrácia sok hordalékot is felszínre dobott: az indulatok, az acsarkodás jelei is szaporodnak. Az országot megosztó és szétziláló zűrzavar, rendetlenség ma talán fenyegetőbb sok más veszélynél. Mindenkinek joga van a maga módján gondolkodni és kedve szerint berendezni saját életét, de a törvényes keretek között, és kötelessége is ugyanezt a jogot a másik embernél tiszteletben tartani. A nemzeti megbékélésre, a tartós együttélésre van a legnagyobb szükségünk. Ez nem az egyformaság börtöne, hanem a különbségeket, az eltérő nézeteket tűrni képes emberek igazságos és színes közössége. Európai nép akarunk lenni minden tekintetben. A magyar társadalom előtt ma sorsdöntő választási lehetőség áll: képes-e visszailleszkedni a fő európai folyamatokba, és fokozatosan felzárkózni a fejlődés élvonalához, vagy véglegesen leszakad, és hosszú időre a perifériára szorul. A világ demokratikus erőinek részeként kívánunk fellépni a nemzetközi színtéren, folytatva a nyitás külpolitikáját. Szemhatárunk nem zárulhat le Záhonynál, Hegyeshalomnál, Rajkánál, Röszkénél és Biharkeresztesnél azért sem, mert a kettős kötődés elvének következetes érvényesítésében látjuk a nemzetiségi sorban élő magyarság megmaradásának és fellendülésének egyik fő biztosítékát. Hosszú időn keresztül túlontúl sok megpróbáltatást okozott számunkra a magárahagyatottság állapota, az árvaság tudata, és még mindig sok a tennivalónk egymásért. Az új köztársaság a 15-16 milliós magyarság sorsáért visel felelősséget, bármilyen pártok, bármilyen koalíciók kormányozzák is. Az elmúlt hónapok példái mutatják, hogy a korszakos közép- és kelet-európai változások előretörése az egyetlen lehetséges út a nemzeti, nemzetiségi ügyek tisztességes rendezésére is. Azt kívánom — mondotta Szűrös Mátyás —, hogy 1990 legyen a magyar—román viszony új, jószomszédi alapokra helyezésének, s az Erdélyben élő magyarság feltámadásának esztendeje. Megérdemlik a határainkon túl élő magyarok, mert megszenvedték, hogy szabadon érvényesíthessék emberi és nemzetiségi jogaikat, hogy saját józan belátásuk szerint rendelkezzenek önnön sorsuk felett. A Magyar Köztársaság mellettük áll! (MTI) Szovjetunió—Egyesült Államok Befejezték a rövid hatótávolságú rakéták leszerelését A Szovjetunió és az Egyesült Államok 1989. december 31-éig teljes egészében befejezte rövid hatótávolságú harcászati-hadműveleti rakétáinak leszerelését — jelentette be hétfői moszkvai nyilatkozatában a szovjet honvédelmi minisztérium. Az új év első napjára időzített hír szerint a Szovjetunió a KHR—HHR megállapodás keretében múlt év végéig 1489 közepes és rövid hatótávolságú rakétát — a kiindulási mennyiség 81 százalékát — és 555 indítóállást számolt fel. Az Egyesült Államok 451 rakétát — 53,3 százalék — és 92 indítóállást szerelt le. Panama Kuba nem ismeri el az új kormányt A kubai kormány vasárnap leszögezte, hogy nem ismeri el a Guillermo Endara vezette új panamai kormányt. Az erről szóló havannai közlemény hangoztatja, hogy a december 20-án hatalomra juttatott Endara-kormányt „az Egyesült Államok fegyveres védelme alatt iktatták be az ország romjain, s a jenki agressziónak ellenálló panamaiak holttestén". A panamai vezetőknek a kommüniké szerint nincs joga arra, hogy demokráciára, emberi jogokra hivatkozzanak. A kormány egész egyszerűen az invázió eredménye — mondja a havannai állásfoglalás. A panamai kormány vasárnap közölte, hogy gyilkosság miatt is vádat akarnak emelni Antonio Noriega tábornok, a megdöntött vezető ellen, aki december 24. óta a Vatikán panamai nagykövetségén tartózkodik. Rogelio Cruz igazságügyminiszter kijelentette: kérni fogják Noriega átadását a panamai hatóságoknak, hogy bíróság elé állíthassák. George Bush amerikai elnök vasárnap meglátogatta a panamai invázió idején megsebesült amerikai katonákat, s köszönetet mondott nekik. „Büszkék vagyunk rátok" — mondotta az elnök a texasi San Antonio egyik katonai kórházában. Arra a kérdésre, hogy mikor vonják ki a megszálló katonákat Panamából, Bush csak annyit mondott: minél előbb, annál jobb. A Fehér Ház egyébként cáfolta azt a sajtóértesülést, hogy Noriegát előbb Panamának, majd ezután az Egyesült Államoknak szolgáltatnák ki. (MTI) KEDD, 1990. JANUÁR 2. NÉPSZAVA Azerbajdzsán Dzsalilábád a lakosság kezén van Két nappal a véres összetűzések és a helyi kommunista vezetők eltávolítása után még mindig a lakosság kezén van az azerbajdzsáni Dzsalilábád városa — közölte a Reuter angol hírügynökség tudósítójával egy helyi újságíró. A beszámoló szerint az iráni határ közelében fekvő kisvárosban nyoma sincs a rendőrség jelenlétének, és párttisztségviselők sem tartózkodnak ott. A múlt heti, halálos áldozatot követelő összetűzés után nem voltak újabb összecsapások. Pénteken egy ember meghalt és több mint nyolcvanan megsebesültek, amikor a rendőrség belelőtt az új területi párttitkár kinevezése ellen tiltakozó tömegbe. Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban szombaton tízezrek tüntettek a dzsalilábádi lakosság mellett; a felvonulók óva intették a hatóságokat az erőszak alkalmazásától a hatalom visszaállítása érdekében. Hírügynökségi értékelések szerint Dzsalilábád a hatalom összeomlásának egyik legdrámaibb példája a véres etnikai zavargásoktól sújtott kaukázusi területek legutóbbi történetében. (Reuter) Rakowski és Walesa megbeszélése Jelentős politikai erővel bíró bal- és jobbközép jellegű politikai mozgalmak egyidejű létrejöttének szükségességéről nyilatkoztak egyetértésben Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke és Mieczyslaw Rakowski, a LEMP KB első titkára szombati, varsói megbeszélésük után, ami az első volt az 1981-es szükségállapot bevezetése, illetve az után, hogy a választásokat vesztett LEMP kénytelen volt a Szolidaritásnak átengedni a kormányrudat Lengyelországban. Walesa a jobboldali és a baloldali szélsőségek veszélyeire, Rakowski a jobbközép konzervativizmusára és esetleges reakciós irányzatok felerősödésére figyelmeztetett. Bár a találkozó után egyikük sem szólt róla, nyilván szóba kerültek azok a híresztelések is, amelyek szerint a Szolidaritás a jövő évben esedékes helyhatósági választások után idő előtti parlamenti választások kiíratását tervezi, amitől azt reméli, hogy a szenátus után az alsóházban is abszolút többségre tesz szert, és a jelenlegi koalíció pártjainak részvétele, valamint a LEMP hallgatólagos támogatása nélkül teljesen egyedül kormányozhat. A jövőre létrejövő új parlament — a Szolidaritás reményei szerint — alkalmas lenne arra is, hogy új köztársasági elnököt iktassanak hivatalba, Jaruzelski helyett. (MTI)