Népszava, 1990. július (118. évfolyam, 153–178. sz.)

1990-07-02 / 153. szám

2 Kontinensünk biztonságai a Nagy-Európa Tanácsa szavatolja Sevardnadze kifejtette az új szovjet biztonságpolitikai elképzeléseiket Szántó András, az MTI tudó­sítója jelenti: A­­jövendő Európa struktú­rájának magja a szovjet el­képzelés szerint a Nagy-Eu­­rópa Tanácsa, az Európai Biztonsági és Együttműködé­si Értekezlet (EBEÉ) munká­jában rész vevő valamennyi állam legfelsőbb szintű veze­tőinek fóruma lehetne — je­lentette ki Eduard Sevard­nadze a Pogled című bolgár hetilapnak adott interjújá­ban. Bár az interjút tartal­mazó lapszám csak hétfőn je­lenik meg Bulgáriában, a jú­nius 26-án készült interjú szövegét a szovjet külügymi­niszter sajtóügyekkel foglal­kozó tanácsadója néhány Moszkvában dolgozó újság­­íróna­k — köztük az MTI tu­dósítójának — korábban át­adta, felhívta a figyelmet ar­ra, hogy ebben az interjúban foglalja össze először Eduard Sevardnadze az új európai biztonsági struktúrával kap­csolatos szovjet elképzelése­ket. A miniszter eszmefuttatá­sát a német egyesülés folya­matának kommentálásával kezdte.­­ A német nép vágyai megvalósításának történelmi pillanata akkor érkezett el, amikor kezdjük meghaladni a világpolitikában a szem­benállás pszichológiáját. Az új európai struktúra központi elemeként említett Nagy-Európa Tanácsa a szov­jet elképzelések szerint két­évenként legalább egyszer ülésezne. Ekkor az európai politika legfontosabb kérdé­seit tekintenék át, konszen­zus alapján kidolgoznák az elvi irányokat és a konkrét döntéseket. A határozatok megvalósí­tásáért felelős szerv a kül­ügyminiszterek évente két­szer ülésező bizottsága lenne — folytatta az elképzelés vá­zolását Eduard Sevardnadze. Emellett létre lehetne hozni az EBEÉ kis létszámú állan­dó titkárságát, amely az in­formációcseréért, a nagyobb rendezvények előkészítéséért felelne. Ehhez szakértők és technikai munkatársak kis csapatára lenne szükség. A Varsói Szerződésből való esetleges kilépésről szóló döntés valamennyi tagállam szuverén ügye — jelentette ki Eduard Sevardnadze. A VSZ-tagállamok Politi­kai Tanácskozó Testületének moszkvai ülése megmutatta, hogy a szövetséges országok vezetői szerint a VSZ szer­vesen kapcsolódik az Euró­pában most kibontakozó fo­lyamatokhoz — emlékeztetett rá Eduard Sevardnadze. — Abban valamennyi tagállam, köztük a Szovjetunió is, egyetért, hogy a Varsói Szer­ződést radikálisan át kell alakítani az egyes országok­ban és az egész Európában kibontakozó változásoknak megfelelően, meg kell őrizni az együttműködés struktúrá­jában és módszereiben a po­litikai elemek előtérbe kerü­lését. A szovjet miniszter emlé­keztetett a PTT ülésén létre­hozott nagyköveti szintű kor­mánybizottságra is, amelynek október végéig ajánlásokat kell kidolgoznia a VSZ re­formjára. Eduard Sevardnadze úgy véli, hogy a VSZ-ből való ki­lépés lényegesen szűkítené az erre az útra térő államok le­hetőségeit, csökkentené poli­tikai súlyukat. A szovjet mi­nisztert szerint ez az állam kevésbé tudná hallatni hang­ját olyan kulcskérdések meg­oldásában, mint a fegyver­zetcsökkentésről folyó tárgya­lásokon kialakított álláspon­tok, a VSZ és a NATO kö­zötti új kapcsolatok fejlesz­tése, az európai megosztott­ság végleges meghaladásának útjai. A VSZ PTT moszkvai ülé­sének eredményei nyomán reális út tárul föl a két szö­vetségi rendszer párhuzamos, vagy közös akciói előtt, azzal a céllal, hogy kiépítsék az új európai világrendet. Az európai stabilitás és a leszerelés, a bizalom erősíté­se, az ésszerűen elégséges vé­delem elvének megerősítése érdekében — utalt Eduard Sevardnadze a moszkvai ta­nácskozáson elhangzottakra — együtt kell működni az Észak-atlanti Szövetséggel, annak tagállamaival, a sem­leges és el nem kötelezett or­szágokkal. Petre Roman ígérete (Folytatás az 1. oldalról) bön bocsátását. A diákszer­vezetek a fejleményekért a kormányt teszik felelőssé. Követelik azt is, hogy hozzák nyilvánosságra a júniusi za­vargások idején meghalt, el­tűntek vagy megsebesült em­berek teljes névsorát. Kérik, hogy a parlament szavazzon meg olyan törvényt, amely megtiltja, hogy bármilyen katonai alakulatot vessenek be békés tüntetők ellen. Ugyancsak követelik, hogy a június 13—15-i zavargások kivizsgálására alakított par­lamenti bizottság jelentését hozzák majd nyilvánosságra. Szombaton Bukarestben a Belügyminisztérium sajtó­­osztálya egy közleményben tájékoztatást adott a letar­tóztatásban lévő Marian Munteanu egészségi állapo­táról. A kiadott orvosi jelen­tés szerint Munteanu általá­nos egészségi állapota kielé­gítőnek nevezhető. Két boká­járól levették a gipszet, mert a röntgenleletek nem mutat­tak ki törést. Az ütlegeléstől azonban koponyasérülést, különböző borda- és kéztö­réseket szenvedett, és teste tele van zúzódásokkal. Romániában soha többé nem vetik be a bányászokat utcai tüntetések leverésére — jelentette ki Petre Roman román miniszterelnök a Reu­ter hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A miniszterelnök reméli, hogy a bukaresti utcai tünte­tések leverése, amelynek so­rán hat ember vesztette éle­tét, nem sokáig fogja beár­nyékolni a Nyugaton Romá­niáról alkotott képet. Románia az élet minden területén — gazdasági, poli­tikai és társadalmi értelem­ben egyaránt — végérvénye­sen a radikális átalakítások útját választotta — hangsú­lyozta szombaton trans­­montanai sajtóértekezletén Petre Roman. A nemzeti kisebbségek problémáiról szólva a mi­niszterelnök elutasította, hogy külön állami szervet hozzanak létre azok megol­­dására. A hatalom vala­mennyi végrehajtó szervének — legyen az minisztérium vagy helyi tanács — saját il­letékességi körén belül kell megoldania ezeket a problé­mákat. — Más dolog a kü­lönleges parlamenti bizott­ság, amelynek feladatai közé tartozhatna, hogy kidolgozza az általános politikát ezen a területen, és ellenőrizné an­nak végrehajtását. (MTI) Telepítés a megszállt területekre Az izraeli kormány csaknem hatszáz új lakást épít a meg­szállt területeken, ami arra ösztönözheti a szovjet zsidó bevándoroltakat, hogy ott te­lepedjenek le — jelentette ki vasárnap egy baloldali iz­raeli képviselő. Joszi Szarid újságíróknak elmondta, hogy a lakásügyi minisztérium január és má­jus között 583 lakás megépí­tését indította el a Jordán fo­lyó nyugati partján. A laká­sok nagyon csábítóak a be­vándoroltak számára ala­csony áruk miatt. (Reuter) TERRORISTÁK MAGYARORSZÁGON? Olaszország, Giulio And­reotti miniszterelnök sze­mélyében hivatalosan ér­deklődött a magyar ható­ságoknál, hogy kaptak-e olasz terroristák is mene­déket Magyarországon a kommunista rendszer ide­jén. EURÓPA TANÁCS Az Európa Tanács októ­ber második felében Bécs és Budapest helyszínnel nemzetközi környezetvé­delmi konferenciát ren­dez. SZOVJET Állampolgárságok Az elmúlt években szov­jet állampolgárságuktól igazságtalanul megfosztott emberek ügyeit hosszabb ideje egy ezzel foglalkozó külön bizottság javasla­tára a Szovjetunió elnöke több embernek visszaadta a korábban jogtalanul el­vett állampolgárságot. Közülük a legismertebb Zsoresz Medvegyev, aki mindmáig a legjobbnak tartott életrajzi könyvet írta Mihail Gorbacsovról. MOLDOVAI NÉPFRONT­KONGRESSZUS A moldovai őslakosságot át kell hatnia a román néphez való nemzeti tar­tozás tudatának — jelen­­tete ki Ion Hadirka, a moldovai népfront elnöke. A mozgalom célját abban jelölte meg, hogy egyesít­sék a Pruttól keletre fek­vő román területeket füg­getlen államban, amely­nek neve Moldovai Ro­mán Köztársaság lenne. KALUGIN LEFOKOZÁSA Mihail Gorbacsov elnöki rendeletével megfosztot­ták állami kitüntetéseitől az Állambiztonsági Bi­zottság volt tábornokát, Oleg Kalugint. A döntés indoka, hogy Kalugin te­vékenységével besározta a KGB munkatársainak becsületét, méltóságát. MENEDÉKJOG A The New York Times­­ban vasárnap közölt ér­tesülés szerint az ameri­kai kormány azt tervezi, hogy módosítja a mene­dékjog megadásának fel­tételeit, és a kérelmek el­bírálására képzett szakér­tőket von be. Így adott esetben a kérelmezőknek nagyobb esélyei lehetnek. JAPÁN ÁLLÁSPONT A japán kormány rend­szeres munkakapcsolatra törekszik a helsinki záró­okmányt aláíró, 35 orszá­got tömörítő Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Konferenciával — vált ismeretessé szomba­ton Tokióban. PÁRTTAGOK MENESZTÉSE A Cedenbal-korszakban végzett tevékenységéért és a hatalommal való visszaélésért a mongol kommunista párt több, korábban magas állami tisztséget betöltő tagját kizárták vagy figyelmez­tetésben részesítették — közölte vasárnap a párt egyik illetékese. A két kizárt között van két egy­kori miniszterelnök-he­lyettes. Mazowiecki tárgyalásokat javasol Walesának Lengyelországban vasár­naptól száz százalékkal emel­kedett a fűtés, a melegvíz- és a gázszolgáltatás ára. A villanyáramért a lakosság­nak 80 százalékkal, a postai szolgáltatásokért átlagosan 60 százalékkal kell többet fizetnie. A rádió és a tele­vízió előfizetési díja ötven százalékkal emelkedik. Javaslom Lech Walesa úrnak, hogy a héten talál­kozzunk, és beszéljük meg, mit tehetnénk azért, hogy az elkerülhetetlen nézeteltéré­sek ne semmisítsék meg Len­gyelország közös javát és a Szolidaritás közösen elért eredményeit — mondotta Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnök vasárnap Varsóban az állampolgári bizottságok küldötteinek or­szágos tanácskozásán. Nem rejtette véka alá azonban, hogy van közöttük véle­ménykülönbség. A találkozót két héttel ez­előtt javasolta a bizottságok mozgalmának kormányhű szárnya, amely szeretné va­lamiféle kormánypárttá ko­vácsolni a heterogén Szoli­daritás szervezetet. Erre Lech Walesa és új tanács­adói „ellenkongresszust” hívtak össze szombatra. A tanítcskozáson csupán annyi történt, hogy a résztvevők állást foglaltak a pártalakí­tás ellen, ám csaknem min­denki ott maradt a vasár­napi értekezletre is, tehát a várt látványos szakadás nem következett be: nem határolódott el élesen a két irányzat aszerint, hogy kik és hányan vettek részt az egyik vagy a másik ta­nácskozáson. Wojciech Jaruzelski len­gyel köztársasági elnök in­terjút adott a Trybuna cí­mű varsói lapnak, amely­ben értékelte az országban végbemenő politikai folya­matokat, és a vádakra való visszautalás nélkül reagált a kormányt és az ő szemé­lyét ért támadásokra. Kijelentette, hogy nin­csenek hatalmi ambíciói, és a parlamentáris demokrácia megteremtése szempontjá­ból kiemelkedő "fontosságú­nak tartja a Szejm és a sze­nátus befolyásának és te­kintélyének erősítését. „Nem a Lengyelországban végbemenő változások, ha­nem azok gyorsasága és mélysége lepett meg” — mondotta az­­ áll­amfő. Rá­mutatott ugyanakkor, hogy ez a tempó negatívumokkal is jár, heves érzelmeket vált ki, és zavarokat okoz még a hatalomra jutottak tábo­rában is. A Lech Walesa által ki­adott gyorsítás jelszóval szemben Wojciech Jaruzels­ki szerint a változások üte­me máris nagyon gyors, és ezt egyértelműen elismerik a külföldi megfigyelők is. Figyelmeztetett arra, hogy nem szabad új kiadás­ban megismételni a régi hi­bákat, és a múlt helyett a jövő felé kell fordulni. Óvott az intoleranciától, a leszá­molásoktól, a társadalom barátokra és ellenségekre osztásától. Az ilyen meg­osztottság mindenkinek csak árt — jelentette ki. (MTI) Az egyik címzett a hatalom, a másik az áldozat A püspök levelei Franciaországból­ Két levél van előttem, mind­kettő ugyanattól az ember­től származik: Papp László volt nagyváradi református püspöktől, aki főként a Tő­kés László elleni hajszá­hoz nyújtott felbecsülhetet­len értékű segítséget a hi­vatalos Romániának. Egyéb­ként a levelek témája is ugyanez: Tőkés László ténykedése. Amint az a ro­mán miniszterelnökhöz írt, március 19-én keltezett fel­­jelentőlevélből kiviláglik, az újév napján pánikszerűen elmenekült püspök most is ugyanazon az oldalon áll, szívesen folytatja azt, ami­ért régebbi, elévülhetetlen érdemeit megszerezte. A másik levelet május 16- án tette postára, ugyancsak a franciaországi Algrange­­ban, ahol pap­ fia vendég­szeretetét élvezve be akar­ja biztosítani magát a má­sik oldalon is. Ezt a levelet egykori áldozatának, Tőkés László lelkésznek, a jelen­legi nagyváradi püspöknek címezte, külön hangsúlyo­zandó: ő mindig is a javát akarta. Az első levelet a ro­mán miniszterelnök anya­nyelvén írta, a másikat Tő­kés Lászlóén. A román nyelvű irat így vélekedik Tőkés Lászlóról: „Sem az egyházi törvénye­ket, sem az államnak az egy­házra vonatkozó törvényeit nem ismeri, el. Évek óta „ex lex” állapotban levőnek tartja magát, és két „ta­nácsadójára” hallgat: édes­apjára, dr. Tőkés István nyugalmazott teológiai ta­nárra és egy dr. Újvári ne­vű, ugyancsak nyugdíjas, kolozsvári ügyvédre. Ami pedig külföldi munkatársait illeti, elég, ha arra utalok, hogy mindannak az ország­nak a tájékoztató szolgála­tait megfertőzik a két tő­kés és 4 jogtanácsos hazug kitalációi, amelyben refor­mátus egyházak működnek. ... Bármikor párizsi nagy­­követségünk (a román nagy­­követségről van szó — a szerk.) rendelkezésére ál­lok, hogy részletekkel egé­szítsem ki azt, amit most önnek tudomására hoz­tam ... Tőkés László „vi­lágviszonylatú” tevékenysé­géről beszédesen tanúskodik egy nemrégi tudósítás is: Szűrös Mátyással, Magyar­­ország ideiglenes elnökével együtt a washingtoni Fehér Házban tartandó megbeszé­lésen vesz részt.” A magyar nyelvű levél egyszerűen gratulációnak látszik: ebben Papp püspök köszönti Tőkés Lászlót püs­pöki beiktatása alkalmából, de szerét ejti annak is, hogy hivatkozzon a már a lelkész apjával is fennálló „barát­ságra”. Részletek: „Az természetes volt, hogy amikor értesültem Fia tűr­hetetlen helyzetéről (már­mint Tőkés István fia, Tő­kés László helyzetéről — a szerk.), mondhatnám, hogy gondolkodás nélkül kinyúj­tottam feléd a kezem, hogy Temesváron — utódlás re­ményével — megkezdhessed szolgálatodat. Tovább felesleges folytat­nom, mert a többit már tu­dod. — Azt hangsúlyoznom kell, hogy sohasem, semmi­féle intézkedésemet nem vezérelte Veled, és a Tiéid­­del szemben érzett rosszin­dulat. Mert azt nem érez­tem soha. — Bármi is volt a „külszín”, mindig a segítő szándék vezetett. Most is az vezet, amikor Neked szolgálatod végzésé­hez legjobb kívánságaim küldöm! — Nem lesz köny­­nyű. De ha annak végzése közben Isten akaratát köve­ted, az ő áldása lesz Raj­tad, a Tieiden, s a Rádbí­­zottakon.” A dátum után következik az aláírás, ezzel a­ meggyő­ző ajánlással: „Igaz, szere­tettel." A kormányfőhöz írt levél némileg más hőfokú, ez az írás „teljes tisztelettel” zárul. A volt nagyváradi püspök tudhat valamit ro­mániai postai­ kézbesítési vi­szonyokról, nem volt egé­szen bizonyos abban, hogy a címzett­­idejében értesül az ő valódi érzelmeiről. De biztos akart lenni a dolgá­ban, azért egy másolatot el­küldött Tőkés László édes­apjának, Tőkés István pro­fesszornak, akiről egyébként a miniszterelnöknek cím­zett iratban is megemléke­­zett: „Kedves István! Ezt a pél­dányt arra az esetre küldöm Hozzád, ha László nem kap­ta volna meg a címére el­­küldöttet. Köszönettel és szeretettel: Papp László.” (Közli: K. I Domniei Sale Domn­ului Petre Roman Presedintele Consiliului de Ministri Ez a román nyelvű levél a miniszterelnöknek, Petre Románnak szól. Az emigráns püspök nem tudja titkolni további együttmű­ködési készségét a hatalommal, s megerősíti Tőkés Lászlóról azt a véleményét, amelyet a hatalom egyébként éppen olyan jól ismert, mint bárki más Bucuresti Múlt Stimate Domnule Presedinte, Va aduc la cunostinta cu tot respectul urmatoarele: In nunärul 249. al revlstei pariziene "Le Christ J anisrre au XXe slécle", la data de 10 martié 1990, a fost publlcat un articol íntitulat "Aprés les declarations au "Christianisme" de László Papp Laszío Tőkés raconte son évéque-fcr.ctiOLnaire Dr. lejtés Istvlui teológiai lau­r urnák -R-3400 Cluj-Napoca Piata Victoriei 13. Institutul Teologic Roumanie Papp László ebben a borítékban Tőkés László édesapjának, Tő­kés István professzornak küldte el a levelet Algrangeból. Biztos akart lenni, hogy önmentegető, önszerepszépítő sorai eljutnak az áldozat, Tőkés László lelkész - most már váradi püspök - ke­zeihez

Next