Népszava, 1990. július (118. évfolyam, 153–178. sz.)
1990-07-18 / 167. szám
4 ORSZÁGGYŰLÉSI krónika Esemény-összefoglaló A parlament rendkívüli ülésszaka kedden a Magyar Köztársaság 1989. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját. Rabár Ferenc pénzügyminiszter rövid expozéjában elmondta, hogy a tervezettnél jóval nagyobb, mintegy 54 milliárd forintra rúgó költségvetési hiány finanszírozására a kormány egyetlen reális lehetőséget lát: a Magyar Nemzeti Banktól hosszú lejáratú hiteleket vegyen fel az államháztartás. Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke aláhúzta: az államháztartás felhalmozódott deficitje már eléri az 1300 milliárd forintot. Szerinte ennek egy részét az állami vállalatokra lehetne — kellene — telepíteni, így azok privatizálása során törleszteni lehet az MNB által nyújtott kölcsönöket is, ezáltal csökkenthető volna a nagymértékű államadósság. Az Országgyűlés viszonylag rövid vita után elfogadta a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, valamint az Állami Számvevőszék jelentését. Ezt követően megkezdte az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosításának részletes vitáját. A vitában alapvetően két ellentétes vélemény fogalmazódott meg. Az ellenzéki képviselők többek között azt szorgalmazták, hogy a vagyonügynökség igazgatótanácsát vagy az Országgyűlés, vagy a köztársasági elnök nevezze ki, és hogy a tanácsi alapítású vagy felügyeletű állami gazdálkodó szervezetek — vagyonügynökség által — értékesített vagyonából meghatározott arányban részesedjenek az érintett önkormányzatok. Ezzel szemben a kormánypárti képviselők a vagyonügynökség kormányzati felügyelete mellett érveltek, mivel csak így lehet megakadályozni a hatalomátmentést, illetve a spontán privatizációt. A törvénymódosításról a T. Ház várhatóan ma hoz határozatot. A délutáni menetrendszerű interpellációk és kérdések után az Országgyűlés határozatot hozott a köztársasági elnök választásának módjára vonatkozó népszavazás előkészítésének és lebonyolításának pénzügyi szükségletei biztosításáról, valamint a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztásáról. Ezek után tértek rá annak a törvényjavaslatnak a tárgyalására, amely a pártatlan tájékoztatás bizottságának felállításáról, valamint a közszolgálati kommunikációs eszközök (Magyar Televízió, Magyar Rádió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szól. A napirendi pont előadójaként Haraszti Miklós (SZDSZ) emlékeztetett arra, hogy a három közszolgálati tömegkommunikációs intézmény az elmúlt évtizedekben partikuláris politikai érdekek szolgálatában állt, s ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra: egy demokratikus társadalomban ezeknek a médiumoknak valójában a közt kell szolgálniuk. A pártatlan tájékoztatás érdekében létrehívandó bizottságról Haraszti Miklós elmondta, hogy azt nem lehet besorolni az államigazgatási intézménytípusok közé, s valahol a három hatalmi ág között lehet csak kijelölni a helyét. A bizottsággal kapcsolatos egyik legfontosabb elvként említette, hogy egyszerre garantálja a tájékoztatás pártatlanságát és az újságírói véleményszabadságot, nem irányíthatja a közszolgálati média tevékenységét, operatívan nem avatkozhat bele munkájába. Ugyancsak a sajtószabadság és a pártatlanság elvének öszszehangolását emelte ki a bizottság létrehívásával kapcsolatosan Kulin Ferenc, a kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizottság elnöke. Emellett ő is hangsúlyozta, hogy a bizottság — kerülve a beavatkozást vagy a politikai befolyásolást — véleménynyilvánítással, állásfoglalásokkal orientálhatja az egyes szerkesztőségi műhelyek vezetőit. A beterjesztett törvényjavaslathoz több módosítást is javasolt Kulin Ferenc. Így egyebek közt felvetette, hogy a bizottságba a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Újságírók Szövetsége, a Magyar Írók Szövetsége, valamint a Film- és Televíziós Művészek Szövetsége által delegált küldöttek ne legyenek párttagok, ezzel is erősítendő a bizottság pártatlanságát. Felvetette továbbá azt is, hogy az egyes médiumok küldöttei ne az intézmény dolgozói legyenek, s feleslegesnek tartotta, hogy a bizottság tagjait a köztársasági elnök nevezze ki. Mivel több törvénymódosító javaslatot a parlament bizottságainak még meg kell tárgyalniuk, ezért az általános vitát az elnöklő Vörös Vince mára halasztotta. Az ülésnap bezárása előtt a képviselőkre még egy döntés várt: az előterjesztést követően elfogadták az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar nemzeti csoportjának megalakítására tett javaslatot. Az ülést követően megtartotta alakuló közgyűlését az IPU nemzeti csoportja. A törvényhozók ma 14 órakor ismét találkoznak, s folytatják a megkezdett napirendi pontok tárgyalását. jegykibocsátással érjék el, így csak egyetlen lehetőség kínálkozik, hogy a Magyar Nemzeti Bank hiteleit veszik igénybe. Igaz, ez meglehetősen kedvezőtlenül érinti a vállalkozókat, mivel a költségvetés a hiteleket elszívja a gazdaságból, s a vállalatok, a szövetkezetek pénzügyi kölcsönforrásai tovább szűkülnek. Békesi László (MSZP) — az előző kormány pénzügyminisztere — röviden elmagyarázta, milyen tényezők járultak hozzá a nagymértékű költségvetési hiány kialakulásához. Ebből kitűnt, hogy a kormánynak már a múlt évben korrigálnia kellett a költségvetést: 60 milliárd forintos deficitcsökkentő program végrehajtására kényszerült. A támogatásokat az infláció üteménél kevésbé sikerült csak csökkenteni, így a költségvetés kiadásai jóval meghaladták a bevételeket. A kormány a múlt esztendőben hozzányúlt az egyik legégetőbb kérdés, a kedvezményes kamatozású lakáshitelek rendezéséhez. A kamatadó hírére megélénkült a törlesztési kedv, s a vártnál jóval többen éltek a kormány által biztosított kedvezménnyel. Aki ugyanis határidő előtt visszafizette tartozását, annak a kormány az adósság 45 százalékát elengedte. A lakosság a múlt év végén összesen 37 milliárd forint kölcsönt fizetett vissza, ez azonban a költségvetés kiadásait 1,1 milliárd forinttal megnövelte. Az előző években a deficit finanszírozására felvett hitelek IV. negyedéves kamatterheit már a következő évi költségvetésre terhelték. A múlt esztendőben első ízben az adott évben számolták el ezeket a kiadásokat, ami 22 milliárd forintot jelentett. Békesi László arra hívta fel a figyelmet, hogy a Németh-kormány tavaly hozzálátott a költségvetési kiadások jelentős mértékű csökkentéséhez, az igazgatási, védelmi költségek lefaragásához, a termelési és exporttámogatások visszaszorításához. Ez lehet az egyetlen járható út a jelenlegi kormány számára is. Ungár Klára, a Fideszképviseletében azt kifogásolta, hogy a kormány előbb terjesztette be az ez évi költségvetés hiányának csökkentésére kialakított programcsomagját, és csak ezután tárgyalták meg a múlt évi költségvetéssel kapcsolatos zárszámadást. Ez a módszer azért volt rossz — hangsúlyozta —, mert a múlt évi tanulságokat nem tudták figyelembe venni. Azt is kifogásolta, hogy a tavalyi költségvetés több tekintetben áttekinthetetlen, nem lehet például megállapítani a védelmi kiadások pontos öszszegét, a mezőgazdasági támogatások nagyságát. Felhalmozási kiadások címszó alatt is több száz szerepel. Elismerte ugyan, hogy a hiány finanszírozására az egyik legkézenfekvőbb megoldás a magyar nemzeti banki hitelek felvétele, ennek azonban meglesz az ára. Ha a banktörvény elfogadása után a Magyar Nemzeti Bank kikerül a kormány irányítása alól, függetlenné válik, gazdaságilag továbbra is gúzsba lesz kötve. A költségvetés ugyanis elszívja az MNB-hitelek nagy részét. Matyi László (SZDSZ) nem értett egyet azzal az állítással, hogy a jelenlegi kormánynak a korábbi kormányzat intézkedéseinek hatására teljes mértékben meg van kötve a keze. Azt hangsúlyozta, most is van mód a különböző lehetőségek mérlegelésére, s véleménye szerint nem a legjobb alternatívát választotta a kormányzat. Azzal sem értett egyet, hogy a múlt évi nagymértékű deficitet szinte teljes mértékben magyar nemzeti banki hitelekkel kívánják finanszírozni. Az olcsó kölcsön ugyanis nem kényszeríti arra a kormányzatot, hogy a jelenleginél lényegesen takarékosabb költségvetési politikát folytasson, megkezdje a kiadások erőteljesebb leépítését. A mostani kormányzat összességében — szemléletében és magatartásában — túlzottan azonosul a régivel. yi fizesse me ipes adósságokét? Azt követően, hogy a parlament elfogadta a múlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, valamint az Állami Számvevőszék jelentését, sajtótájékoztatón fejtették ki véleményüket a kormány és a pártok parlamenti csoportjainak képviselői. Botos Katalin államtitkár a kormány nevében hangsúlyozta, , hogy megfeszített munkával dolgoznak az új államháztartási törvényen. A pénzügyi kormányzat legfontosabb feladata a jelenlegi, meglehetősen összekuszálódott költségvetési rendszer rendbetétele, a tisztánlátás biztosítása. Az államadóssággal kapcsolatban úgy ítélte meg: senkinek sem lehetnek illúziói. Az adósságokat valakinek meg kell fizetni, s függetlenül attól, hogy azokat a vállalatokra, a vállalkozókra vagy a fogyasztókra terhelik, végső soron ez a lakosságra hárul. Elismerte, hogy a költségvetés — tervezettet jelentősen meghaladó — hiányának finanszírozása meglehetősen sok gondot fog okozni. Az előző kormány eredetileg úgy tervezte, hogy a finanszírozáshoz szükséges pénzt minél nagyobb arányban a pénzpiacról kívánják előteremteni. A kincstárjegyek állománya azonban az év folyamán a tervezett 15 milliárd forint helyett csupán 9 milliárd forint volt. Ezeknek a papíroknak a keresletét csupán kamatemeléssel lehetne növelni, a magas kamatokat azonban a költségvetés nem tudná megfizetni. Mivel a költségvetés deficitje 20 milliárd forint helyett 54 milliárd forint lett, teljesen reménytelen, hogy a finanszírozáshoz szükséges pénzt kincstár Ki*' majdnem elmaradt Napzárta 3 Miért nem ér rá* aki ráér*? A hétfő éjszakai, művelődésügyi kérdésekkel foglalkozó Napzártában két műsorvezető, Györffy Miklós és Szénási Sándor beszélgetett a tárca két illetékesével, Fekete György és Honti Mária helyettes államtitkárokkal. Soha még ilyen jó nem volt az egy főre jutó műsorvezető-arány, de ennek oka van. Az eredetileg meghívottak közül öten — Andrásfalvy Bertalan miniszter, Manherz Károly közigazgatási államtitkár, Lukáts Miklós politikai államtitkár, Cseresznyés László pénzügyi és gazdasági területért felelős szakember, és Gallov Rezső, a sport és testnevelés ügyeit irányító címzetes államtitkár — ugyanis hiányoztak. Sárdi Anna, a Napzárta szerkesztője: — Az volt a célunk, hogy bemutassuk a nézőknek a tárca új vezetését. Mindenkit szerettünk volna röviden megkérdezni elképzeléseiről. Mi viszont Andrásfalvy Bertalant kérdeztük meg tegnap a Parlamentben, miért nem tett eleget a meghívásnak: — Az időpontot nem egyeztették velem, ultimátumszerűen jött a meghívás, nem értem rá. Még a műsort sem tudtam megnézni a televízióban. Szerintem egy ilyen időpont-egyeztetés mindig alku tárgya. Sárdi Anna: — Pénteken és hétfőn, tehát kétszer is, pozitív viszszajelzést kaptunk a minisztérium sajtóosztályának vezetőjétől, Sarkadi Lászlótól, hogy a meghívottak mindegyike ráér, és el fog jönni. Ami az ultimátumszerűséget illeti, már sok államférfi itt, a Parlament folyosóján elfogadta délután az aznap éjszakai Napzártába szóló meghívást, hiszen mindig igyekszünk nagyon aktuálisak lenni. A miniszter erre megismétli, hogy ő nem ért rá. Baló György, a Napzárta főszerkesztője: — Megerősítem, amit Sárdi Anna mond. Pénteken és hétfőn is úgy tájékoztattak bennünket a minisztérium sajtóosztályán, hogy mind a hét meghívott eljön. Ha ez nem így lett volna, nem mertük volna kiírni vasárnap este a hétfői Napzártát. Hétfőn délelőtt 11 óra tájban Timkó Iván, a miniszter titkárságának vezetője telefonon értesítette a lapzárta szerkesztőségét, hogy a miniszter a hét meghívott helyett egyedül Fekete György, kulturális és művészeti területekért felelős államtitkárhelyettest jelölte ki nyilatkozni. Először történt volna, hogy elmaradt volna a Napzárta, ha este hat óra tájban nem telefonál nekünk Honti Mária, közoktatásért felelős államtitkár-helyettes, hogy ő mégis eljön. Ekkor döntöttünk úgy, hogy ne maradjon el a műsor ... A néző persze nem ül a megfelelő szobákban és telefonvégeken, így nem hallja, nem tudja, mi történik a háttérben. Lehet, hogy semmi, lehet, hogy mégis valami. Egy biztos: kár, hogy a dolog „így jött össze”. — török — SZERDA, 1990. JÚLIUS 18. NÉPSZAVA A Parlamentből tudósítottak: Faggyas Sándor, Török Katalin és az MTI. A fotókat Kegyes András készítette. KÖZÉLET Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke kedden, kérésére fogadta Thürmer Gyulát, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnökét. Dr. Balsai István igazságügy-miniszter kedden fogadta az Amerikai Főügyészek Országos Szövetségének hazánkban tartózkodó delegációját. Az amerikai főügyészek megismerkedtek a minisztérium új szervezeti felépítésével és a politikai rendszerváltásban betöltött szerepével. Wolfgang Bötsch, az NSZK Szövetségi Parlamentje CDU—CSU frakciója helyettes elnöke vezetésével kedden delegáció érkezett Budapestre. A küldöttséget fogadta Szűrös Mátyás a magyar Országgyűlés alelnöke. A tervek szerint a CDU—CSU küldöttsége találkozik Kónya Imrével, az MDF parlamenti frakciójának vezetőjével, Balogh Györggyel, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának, és Horn Gyulának, a Külügyi Bizottságnak az elnökével. DIKTATÚRÁBÓL DEMOKRÁCIÁBA Átmenet a diktatúrából a demokráciába címmel sátortáboros konferenciát rendez a Fidesz részvételével a kézdivásárhelyi Madisz a romániai Bálványosfürdőn. A július 21—30-ig tartó programban szerepelnek irodalmi, történelmi, szociológiai, közgazdaságtani, jogi és politológiai témájú előadások. CSEHSZLOVÁK BENZINÁREMELÉS Ötven százalékkal drágul a benzin és a gázolaj csütörtöktől Csehszlovákiában. A normálbenzinnek megfelelő „special” literje a jövőben 12 koronába, a 96-os oktánszámú szuper és az ólommentes benzin literje 13,50 koronába, egy liter gázolaj pedig kilenc koronába kerül majd. ÖNÁLLÓSODÁS A VDSZ Országos Irodája a Taurus Gumiipari Vállalat Szegedi Gyára szakszervezeti bizottsága felkérésére közli: A szakszervezeti bizottság a dolgozók kezdeményezésére, a helyi vezetés egyetértésével kezdeményezi, hogy a vállalati tanács — körültekintően előkészítve — tegye meg azokat a lépéseket, amelyek eredményeként a gyár elnyeri önállóságát. Megjelent a törvény Aláírásgyűjtés - csak munkahelyen kívül Már javában folyt a munkahelyeken a szakszervezeti aláírásgyűjtés, amikor gyűjtőket és aláírókat egyaránt hideg zuhanyként érte a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény július 4-ei módosítása. „Nem gyűjthető aláírás munkahelyen és munkaviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben; fegyveres erőknél és fegyveres testületeknél szolgálati viszonyban lévő személyektől, a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben; tömegközlekedési eszközön, egészségügyi intézmény betegellátó részlegében.” A szakszervezetek már a törvénymódosítás életbe lépése előtt is a legtöbb helyen a gyárkapun kívül folytatták az aláírásgyűjtést, ez azonban mostantól — a Magyar Közlöny 66. számának megjelenésétől számítva — csak így törvényes. De így igen, az aláírásgyűjtés tehát folytatható. Karitatív alapítvány Sorsjátékkal megforgatva Alternatív Nemzeti Önsegély Alapítvány néven szociálpolitikai és környezetvédelmi alapítványt hozott létre az Alternatív Találmányhasznosító Kft. A karitatív alapítvány célkitűzéseiről, valamint az ahhoz kapcsolódó, az alapítvány tőkéjét gyarapító sorsjátékról Gordos Gábor, a kft. ügyvezető igazgatója kedden tájékoztatta az újságírókat. Az alapítványt — 100 ezer forintos alaptőkével — kettős céllal hívták életre. Egyrészt a szociális gondok megoldásából, másrészt pedig a környezetvédelemből szándékoznak részt vállalni. Anyagilag támogatják többek között a magukra maradtakat, az állami gondozottakat és a velük foglalkozó intézményeket, s segíteni kívánnak a nagycsaládosok, valamint a beteg gyermekeket nevelők gondjain is. Az alapítvány kasszáját nem a szokásos módon, az adakozókedvre építve kívánják feltölteni, hanem sorsjátékkal megforgatják a felajánlott adományokat. Háromféle utalványt bocsátanak ki 100, 500 és 1000 forintos értékben. A csekkeket hétfőtől árusítják a postahivatalokban, s a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének segítségével eljuttatják a munkahelyekre is. Félévente — először októberben — a csekktulajdonosok között sorsolásokat tartanak, amelyen a szerencsések akár egymillió forintot is nyerhetnek. Az adományokból befolyt összegnek egyébként 20 százalékát fordítják nyereményekre, 67 százalék jut jótékony célokra, s 13 százalék a vállalkozói költségeket fedezi. (MTI) MALŐR Olvasom, hogy egy, az irodalmat szerető és tisztelő ember — történetesen a belügyminiszter — kikéri magának a Csurka Istvánon esett sérelmet. Egész konkrétan azt nem tudja elfogadni, hogy „egy Havas Henrik nevezetű újságíró fölszólítsa Csurka Istvánt, az egyik legnagyobb élő magyar írót arra, hogy három hétig ne írjon!”. Hát ez valóban példátlan eset, Horváth Balázs szerint ilyen eszközökhöz még a Rákosi-rendszerben sem folyamodtak. Csakhogy mintha hiba lenne a dolgok értelmezése körül. Havas Henrik ugyanis csak arra szólította fel — kedélyeskedve — az írót, hogy három hétig ne bántsa az újságírókat, azt pedig senki sem állíthatja, hogy ebben a tevékenységben merülne ki Csurka írói munkássága. Különben maga Csurka is viccnek fogta fel a javaslatot, és később kissé indignálódva jegyezte meg: „Nem hittem volna, hogy egy ilyen vicces riportzárást minki is komolyan vesz”. Ha nem tévedek, azt hitte volna a legkevésbé, hogy ez a valaki pont az irodalmat szerető belügyminiszter lesz. K. T.