Népszava, 1990. augusztus (118. évfolyam, 179–204. sz.)

1990-08-01 / 179. szám

2 Az irkutszki napirend Szovjet—amerikai csúcstalálkozóról tárgyalnak a külügyminiszterek Az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó szervezése, európai kérdések, a szovjet— amerikai kapcsolatok és kü­lönböző regionális problé­mák szerepelnek a szovjet és az amerikai külügyminisz­ter irkutszki találkozójának napirendjén — jelentette ki Eduard Sevardnadze. A szovjet diplomácia vezetője kedden este érkezett a szi­bériai nagyvárosba, hogy amerikai kollégájával, James Bakerrel találkozzék. A szovjet külügyminiszter, aki repülőgépe fedélzetén nyilatkozott az őt kísérő új­ságíróknak, emlékeztetett ar­ra, hogy — a Máltán szüle­tett megállapodás értelmé­ben — az újabb szovjet­­amerikai csúcstalálkozót még az év vége előtt meg kell tartani. A német kérdésről szólva Sevardnadze kifejtette, hogy a 2 plusz 4 tárgyalások szep­tember közepén esedékes moszkvai fordulójának már „utolsónak” kell lennie. Sevardnadze szerint az ir­kutszki munkamegbeszélé­sen sor kerülhet a kam­bodzsai, az Afganisztáni, a közel-keleti helyzet, vala­mint a koreai kérdés alapos megvitatására is. Afganisz­tánról a szovjet külügymi­niszter úgy vélekedett, hogy e kérdésben a felek vélemé­nye az utóbbi napokban lé­nyegesen közeledett. Kam­bodzsával kapcsolatban azt mondotta, hogy tovább kell erősíteni a felek kölcsönös megértését. Arra a kérdésre, hogy mi­ért éppen Irkutszkot válasz­tották a külügyminiszteri ta­lálkozó helyszínéül, Sevard­nadze így felelt: mert"itt ke­vesebb idő megy el a proto­kollra, s van idő és lehetőség az igazi munkatalálkozó lég­körének megteremtésére. Rizskov a betakarításról Dorogi Sándor­, az MTI tudó­sítója jelenti: A szovjet kormányfő sze­rint megoldódtak a szovjet­unióbeli betakarítási munká­latok üzemanyag-ellátási gondjai. Nyikolaj Rizskov a szovjet tévének adott nyilat­kozatában úgy vélekedett, hogy lényegében a betakarí­tással kapcsolatos minden lényeges problémát sikerült rendezni, a gépek alkatrész­­ellátása azonban továbbra is akadozik. A Szovjetunió a közel­múltban éppen a mezőgaz­dasági betakarítási munká­latokra hivatkozva jelentő­sen, mintegy 7 millió ton­nával visszafogta Kelet-Eu­rópába irányuló kőolajszál­­lításait. Elemzők szerint a Szovjetunióban az idén 215 millió tonnás gabonatermés várható, szemben a hivatalos szovjet tömegtájékoztatás ál­tal hangoztatott több mint 230 millió tonnás rekordter­méssel. Rizskov meglehetősen op­timistán nyilatkozott a beta­karításról, s hangoztatta, hogy a búza felvásárlási árá­nak felemelése helyes lépés volt. Megyei vezetők kinevezése Romániában A Romániai Magyar Demok­rata Szövetség hivatalosan is kérte a román kormányt, hogy az ország etnikai meg­oszlásának a figyelembevé­telével nevezze ki a külön­böző megyék élére a közigaz­gatási vezetőket, és jól fon­tolja meg, hova milyen nem­zetiségű megyei prefektust állít. Bukaresti jól értesült for­rások szerint az ügyben hét­fő este Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és Verestóy Attila, a román parlament szenátusának titkára hosszas telefonbeszélgetést folytatott Ion Iliescu államfővel. A két magyar nemzetiségi vezető arról igyekezett meggyőzni a román elnököt, hogy a fölös­leges feszültségeket elkerü­lendő, a kormány lehetőség szerint ne nevezzen ki a he­lyi lakosság számára elfo­gadhatatlan személyeket az adott megye első számú ve­zetőjévé. Javasolták továbbá Iliescunak, hogy azokban a megyékben, amelyeknek a lakossága többségében ma­gyar, magyar nemzetiségű legyen a prefektus is. Ugyan­csak célszerűnek tartották, hogy azokon a területeken, ahol jelentős számú magyar kisebbség él, a helyi vezetés­ben is kapjanak helyet ma­gyar nemzetiségű politiku­sok. Romániában a közigaz­gatási vezetőket a központi kormányzat nevezi ki, és nem a helyi lakosság választ­ja meg. Iliescu Domokos Gézával és Verestóy Attilával abban állapodott meg, hogy az RMDSZ — elképzeléseit pon­tosan ismertetve — javasla­tait a kormány elé terjeszti, ami kedden meg is történt. Vatra-rágalmak Barabás T. János, az MTI tudósítója jelenti: A magyar—román ellenté­tek forrása — a nacionaliz­mus ördögi körében címmel közölte a lengyel Sztandar Mlodych című napilap inter­júját Karolina Ilicával, a Vatra Romaneasca bukaresti képviselőjével. A tudósító bevezetőjében megemlíti, hogy e szervezetet a világ magyarellenes akcióiból is­merte meg, és bár vezetői azt állítják, hogy ötmillió tagjuk van, a parlamenti választá­sok ezt nem erősítették meg. A Vatra képviselője el­mondotta, hogy Marosvásár­hely, Hargita és Kovászna megyében, ahol a magyarok vannak többségben, táma­dást intéztek a román nem­zet egysége, a nemzet lelke ellen. A trianoni szerződés 1920-ban új határokat álla­pított meg Magyarország és Románia között „és azóta, vagyis hetven éve a magya­rok mindent megtesznek, hogy ezen változtassanak". A Vatrának bukaresti kép­viselője szerint számos bizo­nyítéka van arra, hogy a­ ma­rosvásárhelyi és egyéb inci­denseket a magyarok tudato­san készítették elő, a jelet pedig Tőkés László adta meg. Állítása szerint december 25-én Tőkés­ László a televí­zióban miközben arról be­szélt, hogy az Erdélyiben la­kó nemzeteknek párbeszédet kell folytatniuk, „csak a magyarok számára érthető jelet adott azzal a mondatá­val, hogy a kereszteket visz­­sza kell állítani normális helyükre”. A Vatra Roma­neasca azonban leleplezi az ilyen manővereket, ezért tá­madják a magyarok ilyen élesen. Megengedte azonban, hogy nem minden magyar vesz részt a románellenes akciójukban, csupán a szél­sőséges elemek, akik közül sokan Magyarországról jön­nek át. A magyarok még Moldá­via problémáját is a román nemzet ellen fordítják, ami­kor azt hangoztatják: Bessz­­arábiának vissza kell térni Romániához, Erdélynek pe­dig Magyarországhoz. Nem akarják megérteni, hogy Er­dély ezeréves román föld. Ami pedig Moldáviát illeti, e pillanatban nincs jogunk megváltoztatni az államha­tárt, nem destabilizálhatjuk kontinensünk békéjét, de Besszarábia ügyét meg kell oldani. A Vatra Romaneasca kép­viselője az Európához való visszatérés kérdését nemigen akarta megérteni, mondván, hogy a román ezer éve euró­pai nemzet, ez magyarázza magas civilizációs szintjét és veleszületett toleranciáját. A szervezet elismeri a nem­zetiségek jogait, csupán ha­zája egységéért harcol, amelyben nem lehetnek enk­­lávék és nem lehet más hi­vatalos nyelv, mint a román. Annak szemléltetésére, mennyire nem nacionalista, Karolina Ilica megjegyezte, hogy ő például nem egyszer vett fel román népművésze­ti szoknyájához német népi hímzésű blúzt. NDK-fogolyexport Az NDK az elmúlt évtize­dekben 33 ezer politikai foglyot „adott el” az NSZK- nak — jelentette ki kedden újságíróknak Peter-Michael Diestel keletnémet belügy­miniszter Berlinben. Kezdet­ben egy-egy politikai elítél­tért 40 ezer márkát kértek, 1977-től kezdve viszont 95 847 márkára srófolták fel az árat. A váltságdíjat az NDK számára szükséges gé­pek, illetve élelmiszer for­májában folyósították. 1964 karácsonyakor például a po­litikai foglyokért az NSZK narancsot szállított az NDK- nak. (MTI) Szovjet űrhajósok ismét a Mirre indultak Gennagyij Manakov és Gen­­nagyij Sztrekalov személyé­ben szerdán újabb szovjet űrpáros indul útnak, hogy felváltsa a Mir űrállomáson dolgozó űrhajósokat. A Krasznaja Zvezda jelentése szerint a Mirre induló hete­dik expedíció, a Szojuz TM— 10 jelű űrhajó fellövését augusztus elsején, moszkvai idő szerint 12 óra 32 percre tervezik a bajkonuri űrköz­pontból. A „váltás” parancsnoka, Manakov alezredes, újoncnak számít az űrben, míg a fe­délzeti mérnök Sztrekalov már több ízben járt a koz­moszban, veteránnak mond­ható, hiszen többször dolgo­zott a Szaljut típusú űrállo­másokon, sőt egyszer egy hordozórakéta-robbanást is átélt. (1983. szeptember 23-án a Szojuz T—10A űrhajó hor­dozórakétájával történt bal­eset a kilövőállomáson, de az űrhajósok sikeresen katapul­táltak a vészhelyzetben.) Manakov és Sztrekalov a tervek szerint 132 napot tölt majd az űrben, és a tudo­mányos munkán kívül két űrsétát is beiktatnak a prog­ramba. Várhatóan december közepén jön a váltás, s akkor egy japán űrhajóst is „ven­dégül látnak” a Mir űrállo­máson. Csehszlovákia elutasítja a kubai vádakat Csehszlovákia elutasította azokat a kubai vádakat, hogy a Havannában műkö­dő csehszlovák diplomáciai képviselet szervezte meg a kubai állampolgárok me­nekülését az ottani csehszlo­vák követségre — hangsú­lyozta a csehszlovák kül­ügyminisztérium jegyzéke. A jegyzéket Prágában át­adták Kuba ideiglenes ügy­vivőjének. A jegyzék emlékeztet arra, hogy néhány kubai állam­polgár menedéket kért a csehszlovák diplomáciai kép­viseleten. A menekülők első csoportja után, újabb sze­mélyek is bejutottak a kö­vetség területére, jóllehet­ a kubai hatóságok megerő­sí­­tették a képviselet rendőri védelmét. Az összes mene­külő később elhagyta a kö­vetséget, a kubai hatóságok ennek ellenére a csehszlo­vák ideiglenes ügyvivőt vá­dolták azzal, hogy tudato­san provokálta ki az inci­denst. A hasonló eseteket el le­hetne kerülni akkor, ha kö­vetkezetesen betartanák az emberi jogokról szóló szer­ződésekből adódó kötelezett­ségeket, s ha tiszteletben tartanák azt, hogy minden állampolgárnak joga van el­hagyni bármely országot, beleértve sajátját is, joga van szabadon megválasztani lakhelyét, és szabadon visz­­szatérni hazájába — hang­súlyozta a csehszlovák jegy­zék. Bulgáriában Zselev az elnökjelölt Nagy Károly, az MTI tudó­sítója jelenti: Zseljo Zselev, az ellenzék vezére, a 16 pártot és moz­galmat tömörítő demokrati­kus erők szövetségének ve­zetője az egyetlen köztár­­saságielnök-jelölt Bulgáriá­ban. A bolgár Nagy Nemzet­­gyűlés kedd délutáni­­ sor­rendben már a tizedik — ülésén a Bolgár Földműves Népi Szövetség visszavonta saját elnökének, Viktor Val­­kovnak a jelölését, bár hét­főn mindössze három sza­vazat hiányzott ahhoz, hogy államfő legyen. A jelenlegi veszélyes bolgár belpoliti­kai helyzetben egyértelmű — s erre maga Valkov is utalt rövid hozzászólásában —, hogy nem ő az a személyi­ség, aki képes megnyugtat­ni a kedélyeket. NDK-k­ormányü­lés Kelemen István, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Az NDK minisztertanácsa kedden rendkívüli ülést tar­tott. Ezen Günther Krause államtitkár beszámolt azok­ról a megbeszélésekről, ame­lyeket hétfőn Wolfgang Schäuble nyugatnémet bel­ügyminiszterrel folytatott a német választási szerződés kérdéseiről. A kormány üléséről ezen­kívül kedd estig semmilyen részlet nem vált ismeretes­sé. Annyi bizonyosnak lát­szik, hogy szerdán Berlinben a terveknek megfelelően megkezdődik az NDK és az NSZK képviselőinek újabb, háromnapos tárgyalási for­dulója az egyesülési szerző­désről. A tárgyalóküldöttsé­geket az NDK részéről Gün­ther Krause államtitkár, az NSZK részéről Wolfgang Schäuble belügyminiszter vezeti. SZERDA, 199­0. AUGUSZTUS 1. NÉPSZAVA Bombasztikus Az IRA, az Ír Köztársasági Hadsereg ezúttal is gáláns volt, vállalta a felelősséget, amiért soha a büdös élet­ben senki sem fogja felelősségre vonni. Konok, ellen­szenves, konzervatív képviselő vére szárad a lelkén, Ian Gow-é. A honatya egy másodpercig sem akart elegyed­ni a söpredékkel, nem kívánta, hogy neve a közismert kabátlopási trükk folytán elegyedjék a galádsággal. Kemény, acélos parlamenti harcban, demokratikus tu­sában kívánta eldönteni az írek sorsát — a méla ter­rorizmus éppen ezt nem vállalta, a terrorizmusellenes viszontkihívást. A jogi rendezés procedúráját, a fárasztó politikai aprómunkát, amit pótolhatónak véltek egy időzített bombával is akár. De valóban pótolható-e a politika egy sunyi szerken­tyűvel? Aligha hisszük, és hihetetlenül nagy baj, ha mások ott, azon a tájon sorsukat ilyesmire teszik fel. Bomba­sztikus. (k-r) VEZÉRKARI VENDÉG KANADÁBÓL Borsits László altábor­nagy, a Magyar Honvéd­ség vezérkari főnöke meghívására kedden, ka­tonai küldöttség élén Bu­dapestre érkezett John de Chastelain vezérezre­des, a Kanadai Fegyveres Erők vezérkari főnöke. ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait. Arnold Kollernek, a Svájci Ál­lamszövetség elnökének, országa nemzeti ünnepe alkalmából. KALUGIN FELJELENTETTE GORBACSOVOT Oleg Kalugin, a KGB le­fokozott és tüntetései­től megfosztott táborno­ka — aki a közelmúltban számos leleplező sajtó­­nyilatkozatot tett a szer­vezet kulisszatitkairól — a moszkvai fővárosi bí­róságon keresetet indí­t­­ott Mihail Gorbacsov ál­lamfő, Nyikolaj Rizskov kormányfő és Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnö­ke ellen. DÉL-KOREAI KÜLDÖTTSÉG MOSZKVÁBAN Dél-koreai kormány­­küldöttség indult kedden Szöulból Moszkvába, ahol elsősorban a kétoldalú kapcsolatok normalizá­­­lásáról és a gazdasági együttműködés bővítésé­ről tárgyal majd a szov­jet féllel. A delegációt, amelyet Kim Jong Il, a dél-koreai elnök gazda­sági főtanácsadója vezet, augusztus másodikán fo­gadja Jurij Maszljukov, szovjet miniszterelnök­helyettes. ÖRMÉNY ELUTASÍTÁS Az örmény parlament hétfőn késő este másod­szor is elutasította Mi­hail Gorbacsov szovjet elnöknek a fegyveres csoportok felszámolásá­ról hozott rendeletét. A döntés szerint a július 25-i elnöki rendelet „el­lentétes az örmény nép­nek a köztársaság alkot­mányában és az ENSZ alapokmányában foglalt természetes önvédelmi jogával” — közölte Ova­­nesz Muradjan, az ör­mény Nemzeti Mozga­lom szóvivője. OROSZ-LETT TÁRGYALÁSOK Andrejs­­Krastins, a lett parlament alelnöke ve­zetésével küldöttség ér­kezett Moszkvába, hogy tárgyalásokat kezdjen az oroszországi parlament vezetőivel a két köztár­saság kapcsolatait meg­határozó szerződés alá­írásáról. ZSIDÓ VILÁG­­KONGRESSZUS A Zsidó Világkongresz­­szus közlése szerint Lo­thar de Maiziere kelet­német miniszterelnök ki­nyilvánította készségét a­ náci uralom bűneinek jóvátételével kapcsolatos izraeli követelések tel­jesítésére. Az eljövendő össznémet kormány en­nek alapján jóvátételként több milliárd márkát fi­zetne Izraelnek. ÚJABB ÖT SZOVJET KATONA DISSZIDÁLT Az NSZK-beli Alsó- Szászországba szökött hétfőn öt, az NDK-ban szolgálatot teljesítő szov­jet katona. A hannoveri rendőrség szóvivője sze­rint mind az öten poli­tikai menedékjogot kér­tek. A fiatalemberek sa­ját bevallásuk szerint az NDK-beli Schwerin kö­zelében állomásoztak. A nyugatnémet rendőrök a göttingeni körzetben levő Beckerhausen közelében találtak rájuk, helybélit lakosok bejelentése (­UIB-­ján. A szökevények ci­vilben voltak, de NDK- rendszámú gépkocsijuk­ban ott volt az egyenru­hájuk is. Egyelőre csak annyit mondtak magukról, hogy­ „egyszerű katonák”, szö­késük okáról nem beszél­tek. HATÁRZÁRLAT A jugoszlávok diploma­taútlevéllel sem enged­ték be az országba azt a bolgár delegációt, amely a nyolcvanhét évvel ez­előtti preobrazsnszki fel­kelés évfordulója alkal­mából Skopjéban meg akarta koszorúzni Goce Delcsevnek, a felkelés hősének síremlékét. A delegációt Ginju Ganev, parlamenti elnökhelyet­tes vezette, tagja vo­l Petar Dertsiev képviselő, az ellenzéki Demokrati­kus Erők Szövetségének elnökjelöltje és Petar Konsztantinov író. Szovjet zsidók földindulása 2. burjonyit­a küsös kasaiban Másik házban vagyunk, má­sik épületben. A közösségi lét zsúfoltabb, de egyvalami éppen olyan elevenen virul, mint tegnap, vagy tegnap­előtt: az optimizmus. Lett nemzetiségű egyetemi tanár ül velem szemben, a furcsa reggelizőasztalnál, öregember. Lánya is öreg lenne hozzám, unokája bár­sonyos pillantásokkal pász­táz végig: ő, aki fél, ő aki gyanakszik. Oldani kívánom a kéretlen feszültséget, furcsa dolgot idézek, persze, csak emléke­zetből, a legjobb és legfris­sebb magyar Balti-könyvből. Tehát: a bolsevizmus a zsi­dók agyán, a lettek bajonett­­jén és az oroszok hülyeségén alapult. (Bojtár Endre: Euró­pa megrablása, Bp. Szabad Tér Kiadó, 1989.) Mit gondol erről? A professzor nem könnyel­műsködi el a választ. De ka­rakterisztikusan fogalmaz: annyi bizonyos, hogy a mi bajonettünk kihull a nagy kö­zös kazalból. A lettek nem tréfálnak. Ahogy komolyan vették századunk második évtizedében az elfuserált ál­lásfoglalást, éppen úgy vé­­res komolyan gondolják most a kitépődést. Tehát, a lettek szuronya mindenképpen hiányzik onnan, ahol össze­számlálják a piramis tartó­gerendáit. Ami pedig a zsidó agyakat illeti: mondja, miért vetnek ki bennünket? Miért kell nekünk vándorútra kel­ni, hiszen mi ezt a sorsot ez­redéven át elkerülhettük! Most, feleslegeset kérde­zek. Marasztalták, mikor kö­zölte, hogy távozni akar? — Hát. . . bementem a pártbizottságra, mert a tag­könyvet azt le kellett adni, a könyvecske nem juthat ebek harmincadjára. Nem úgy, mint a párttag, mert az­zal már ugyan ki törődik? Az izraeliek megmondták, őket nem érdekli a párttagsági múlt, ez félig-meddig kény­szer volt, nem akarják há­borgatni az ilyesmit. Én meg amúgyis csak a gyerekeimre gondolok. — A gyerekekre? — Persze. Fiam, lányom, unokám rendes egyetemre járhat, és végre nem kell le­gyűrnie az utálatot a gyom­rában, amikor valamit meg­hall az igazságból. Lángoló, túlfűtött katlanban éltünk eddig is, ne higgye, hogy most e tekintetben sokkal jobbra számítunk. De legalább vala­mi kedvünkre valóbbra. — Nekünk elég az, hogy ha tudjuk, hol van az ellenség, az ellenfél. Senki nem fog kötelezni bennünket arra.

Next