Népszava, 1990. augusztus (118. évfolyam, 179–204. sz.)
1990-08-01 / 179. szám
2 Az irkutszki napirend Szovjet—amerikai csúcstalálkozóról tárgyalnak a külügyminiszterek Az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó szervezése, európai kérdések, a szovjet— amerikai kapcsolatok és különböző regionális problémák szerepelnek a szovjet és az amerikai külügyminiszter irkutszki találkozójának napirendjén — jelentette ki Eduard Sevardnadze. A szovjet diplomácia vezetője kedden este érkezett a szibériai nagyvárosba, hogy amerikai kollégájával, James Bakerrel találkozzék. A szovjet külügyminiszter, aki repülőgépe fedélzetén nyilatkozott az őt kísérő újságíróknak, emlékeztetett arra, hogy — a Máltán született megállapodás értelmében — az újabb szovjetamerikai csúcstalálkozót még az év vége előtt meg kell tartani. A német kérdésről szólva Sevardnadze kifejtette, hogy a 2 plusz 4 tárgyalások szeptember közepén esedékes moszkvai fordulójának már „utolsónak” kell lennie. Sevardnadze szerint az irkutszki munkamegbeszélésen sor kerülhet a kambodzsai, az Afganisztáni, a közel-keleti helyzet, valamint a koreai kérdés alapos megvitatására is. Afganisztánról a szovjet külügyminiszter úgy vélekedett, hogy e kérdésben a felek véleménye az utóbbi napokban lényegesen közeledett. Kambodzsával kapcsolatban azt mondotta, hogy tovább kell erősíteni a felek kölcsönös megértését. Arra a kérdésre, hogy miért éppen Irkutszkot választották a külügyminiszteri találkozó helyszínéül, Sevardnadze így felelt: mert"itt kevesebb idő megy el a protokollra, s van idő és lehetőség az igazi munkatalálkozó légkörének megteremtésére. Rizskov a betakarításról Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti: A szovjet kormányfő szerint megoldódtak a szovjetunióbeli betakarítási munkálatok üzemanyag-ellátási gondjai. Nyikolaj Rizskov a szovjet tévének adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy lényegében a betakarítással kapcsolatos minden lényeges problémát sikerült rendezni, a gépek alkatrészellátása azonban továbbra is akadozik. A Szovjetunió a közelmúltban éppen a mezőgazdasági betakarítási munkálatokra hivatkozva jelentősen, mintegy 7 millió tonnával visszafogta Kelet-Európába irányuló kőolajszállításait. Elemzők szerint a Szovjetunióban az idén 215 millió tonnás gabonatermés várható, szemben a hivatalos szovjet tömegtájékoztatás által hangoztatott több mint 230 millió tonnás rekordterméssel. Rizskov meglehetősen optimistán nyilatkozott a betakarításról, s hangoztatta, hogy a búza felvásárlási árának felemelése helyes lépés volt. Megyei vezetők kinevezése Romániában A Romániai Magyar Demokrata Szövetség hivatalosan is kérte a román kormányt, hogy az ország etnikai megoszlásának a figyelembevételével nevezze ki a különböző megyék élére a közigazgatási vezetőket, és jól fontolja meg, hova milyen nemzetiségű megyei prefektust állít. Bukaresti jól értesült források szerint az ügyben hétfő este Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és Verestóy Attila, a román parlament szenátusának titkára hosszas telefonbeszélgetést folytatott Ion Iliescu államfővel. A két magyar nemzetiségi vezető arról igyekezett meggyőzni a román elnököt, hogy a fölösleges feszültségeket elkerülendő, a kormány lehetőség szerint ne nevezzen ki a helyi lakosság számára elfogadhatatlan személyeket az adott megye első számú vezetőjévé. Javasolták továbbá Iliescunak, hogy azokban a megyékben, amelyeknek a lakossága többségében magyar, magyar nemzetiségű legyen a prefektus is. Ugyancsak célszerűnek tartották, hogy azokon a területeken, ahol jelentős számú magyar kisebbség él, a helyi vezetésben is kapjanak helyet magyar nemzetiségű politikusok. Romániában a közigazgatási vezetőket a központi kormányzat nevezi ki, és nem a helyi lakosság választja meg. Iliescu Domokos Gézával és Verestóy Attilával abban állapodott meg, hogy az RMDSZ — elképzeléseit pontosan ismertetve — javaslatait a kormány elé terjeszti, ami kedden meg is történt. Vatra-rágalmak Barabás T. János, az MTI tudósítója jelenti: A magyar—román ellentétek forrása — a nacionalizmus ördögi körében címmel közölte a lengyel Sztandar Mlodych című napilap interjúját Karolina Ilicával, a Vatra Romaneasca bukaresti képviselőjével. A tudósító bevezetőjében megemlíti, hogy e szervezetet a világ magyarellenes akcióiból ismerte meg, és bár vezetői azt állítják, hogy ötmillió tagjuk van, a parlamenti választások ezt nem erősítették meg. A Vatra képviselője elmondotta, hogy Marosvásárhely, Hargita és Kovászna megyében, ahol a magyarok vannak többségben, támadást intéztek a román nemzet egysége, a nemzet lelke ellen. A trianoni szerződés 1920-ban új határokat állapított meg Magyarország és Románia között „és azóta, vagyis hetven éve a magyarok mindent megtesznek, hogy ezen változtassanak". A Vatrának bukaresti képviselője szerint számos bizonyítéka van arra, hogy a marosvásárhelyi és egyéb incidenseket a magyarok tudatosan készítették elő, a jelet pedig Tőkés László adta meg. Állítása szerint december 25-én Tőkés László a televízióban miközben arról beszélt, hogy az Erdélyiben lakó nemzeteknek párbeszédet kell folytatniuk, „csak a magyarok számára érthető jelet adott azzal a mondatával, hogy a kereszteket viszsza kell állítani normális helyükre”. A Vatra Romaneasca azonban leleplezi az ilyen manővereket, ezért támadják a magyarok ilyen élesen. Megengedte azonban, hogy nem minden magyar vesz részt a románellenes akciójukban, csupán a szélsőséges elemek, akik közül sokan Magyarországról jönnek át. A magyarok még Moldávia problémáját is a román nemzet ellen fordítják, amikor azt hangoztatják: Besszarábiának vissza kell térni Romániához, Erdélynek pedig Magyarországhoz. Nem akarják megérteni, hogy Erdély ezeréves román föld. Ami pedig Moldáviát illeti, e pillanatban nincs jogunk megváltoztatni az államhatárt, nem destabilizálhatjuk kontinensünk békéjét, de Besszarábia ügyét meg kell oldani. A Vatra Romaneasca képviselője az Európához való visszatérés kérdését nemigen akarta megérteni, mondván, hogy a román ezer éve európai nemzet, ez magyarázza magas civilizációs szintjét és veleszületett toleranciáját. A szervezet elismeri a nemzetiségek jogait, csupán hazája egységéért harcol, amelyben nem lehetnek enklávék és nem lehet más hivatalos nyelv, mint a román. Annak szemléltetésére, mennyire nem nacionalista, Karolina Ilica megjegyezte, hogy ő például nem egyszer vett fel román népművészeti szoknyájához német népi hímzésű blúzt. NDK-fogolyexport Az NDK az elmúlt évtizedekben 33 ezer politikai foglyot „adott el” az NSZK- nak — jelentette ki kedden újságíróknak Peter-Michael Diestel keletnémet belügyminiszter Berlinben. Kezdetben egy-egy politikai elítéltért 40 ezer márkát kértek, 1977-től kezdve viszont 95 847 márkára srófolták fel az árat. A váltságdíjat az NDK számára szükséges gépek, illetve élelmiszer formájában folyósították. 1964 karácsonyakor például a politikai foglyokért az NSZK narancsot szállított az NDK- nak. (MTI) Szovjet űrhajósok ismét a Mirre indultak Gennagyij Manakov és Gennagyij Sztrekalov személyében szerdán újabb szovjet űrpáros indul útnak, hogy felváltsa a Mir űrállomáson dolgozó űrhajósokat. A Krasznaja Zvezda jelentése szerint a Mirre induló hetedik expedíció, a Szojuz TM— 10 jelű űrhajó fellövését augusztus elsején, moszkvai idő szerint 12 óra 32 percre tervezik a bajkonuri űrközpontból. A „váltás” parancsnoka, Manakov alezredes, újoncnak számít az űrben, míg a fedélzeti mérnök Sztrekalov már több ízben járt a kozmoszban, veteránnak mondható, hiszen többször dolgozott a Szaljut típusú űrállomásokon, sőt egyszer egy hordozórakéta-robbanást is átélt. (1983. szeptember 23-án a Szojuz T—10A űrhajó hordozórakétájával történt baleset a kilövőállomáson, de az űrhajósok sikeresen katapultáltak a vészhelyzetben.) Manakov és Sztrekalov a tervek szerint 132 napot tölt majd az űrben, és a tudományos munkán kívül két űrsétát is beiktatnak a programba. Várhatóan december közepén jön a váltás, s akkor egy japán űrhajóst is „vendégül látnak” a Mir űrállomáson. Csehszlovákia elutasítja a kubai vádakat Csehszlovákia elutasította azokat a kubai vádakat, hogy a Havannában működő csehszlovák diplomáciai képviselet szervezte meg a kubai állampolgárok menekülését az ottani csehszlovák követségre — hangsúlyozta a csehszlovák külügyminisztérium jegyzéke. A jegyzéket Prágában átadták Kuba ideiglenes ügyvivőjének. A jegyzék emlékeztet arra, hogy néhány kubai állampolgár menedéket kért a csehszlovák diplomáciai képviseleten. A menekülők első csoportja után, újabb személyek is bejutottak a követség területére, jóllehet a kubai hatóságok megerősítették a képviselet rendőri védelmét. Az összes menekülő később elhagyta a követséget, a kubai hatóságok ennek ellenére a csehszlovák ideiglenes ügyvivőt vádolták azzal, hogy tudatosan provokálta ki az incidenst. A hasonló eseteket el lehetne kerülni akkor, ha következetesen betartanák az emberi jogokról szóló szerződésekből adódó kötelezettségeket, s ha tiszteletben tartanák azt, hogy minden állampolgárnak joga van elhagyni bármely országot, beleértve sajátját is, joga van szabadon megválasztani lakhelyét, és szabadon viszszatérni hazájába — hangsúlyozta a csehszlovák jegyzék. Bulgáriában Zselev az elnökjelölt Nagy Károly, az MTI tudósítója jelenti: Zseljo Zselev, az ellenzék vezére, a 16 pártot és mozgalmat tömörítő demokratikus erők szövetségének vezetője az egyetlen köztársaságielnök-jelölt Bulgáriában. A bolgár Nagy Nemzetgyűlés kedd délutáni sorrendben már a tizedik — ülésén a Bolgár Földműves Népi Szövetség visszavonta saját elnökének, Viktor Valkovnak a jelölését, bár hétfőn mindössze három szavazat hiányzott ahhoz, hogy államfő legyen. A jelenlegi veszélyes bolgár belpolitikai helyzetben egyértelmű — s erre maga Valkov is utalt rövid hozzászólásában —, hogy nem ő az a személyiség, aki képes megnyugtatni a kedélyeket. NDK-kormányülés Kelemen István, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Az NDK minisztertanácsa kedden rendkívüli ülést tartott. Ezen Günther Krause államtitkár beszámolt azokról a megbeszélésekről, amelyeket hétfőn Wolfgang Schäuble nyugatnémet belügyminiszterrel folytatott a német választási szerződés kérdéseiről. A kormány üléséről ezenkívül kedd estig semmilyen részlet nem vált ismeretessé. Annyi bizonyosnak látszik, hogy szerdán Berlinben a terveknek megfelelően megkezdődik az NDK és az NSZK képviselőinek újabb, háromnapos tárgyalási fordulója az egyesülési szerződésről. A tárgyalóküldöttségeket az NDK részéről Günther Krause államtitkár, az NSZK részéről Wolfgang Schäuble belügyminiszter vezeti. SZERDA, 1990. AUGUSZTUS 1. NÉPSZAVA Bombasztikus Az IRA, az Ír Köztársasági Hadsereg ezúttal is gáláns volt, vállalta a felelősséget, amiért soha a büdös életben senki sem fogja felelősségre vonni. Konok, ellenszenves, konzervatív képviselő vére szárad a lelkén, Ian Gow-é. A honatya egy másodpercig sem akart elegyedni a söpredékkel, nem kívánta, hogy neve a közismert kabátlopási trükk folytán elegyedjék a galádsággal. Kemény, acélos parlamenti harcban, demokratikus tusában kívánta eldönteni az írek sorsát — a méla terrorizmus éppen ezt nem vállalta, a terrorizmusellenes viszontkihívást. A jogi rendezés procedúráját, a fárasztó politikai aprómunkát, amit pótolhatónak véltek egy időzített bombával is akár. De valóban pótolható-e a politika egy sunyi szerkentyűvel? Aligha hisszük, és hihetetlenül nagy baj, ha mások ott, azon a tájon sorsukat ilyesmire teszik fel. Bombasztikus. (k-r) VEZÉRKARI VENDÉG KANADÁBÓL Borsits László altábornagy, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke meghívására kedden, katonai küldöttség élén Budapestre érkezett John de Chastelain vezérezredes, a Kanadai Fegyveres Erők vezérkari főnöke. ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait. Arnold Kollernek, a Svájci Államszövetség elnökének, országa nemzeti ünnepe alkalmából. KALUGIN FELJELENTETTE GORBACSOVOT Oleg Kalugin, a KGB lefokozott és tüntetéseitől megfosztott tábornoka — aki a közelmúltban számos leleplező sajtónyilatkozatot tett a szervezet kulisszatitkairól — a moszkvai fővárosi bíróságon keresetet indított Mihail Gorbacsov államfő, Nyikolaj Rizskov kormányfő és Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke ellen. DÉL-KOREAI KÜLDÖTTSÉG MOSZKVÁBAN Dél-koreai kormányküldöttség indult kedden Szöulból Moszkvába, ahol elsősorban a kétoldalú kapcsolatok normalizálásáról és a gazdasági együttműködés bővítéséről tárgyal majd a szovjet féllel. A delegációt, amelyet Kim Jong Il, a dél-koreai elnök gazdasági főtanácsadója vezet, augusztus másodikán fogadja Jurij Maszljukov, szovjet miniszterelnökhelyettes. ÖRMÉNY ELUTASÍTÁS Az örmény parlament hétfőn késő este másodszor is elutasította Mihail Gorbacsov szovjet elnöknek a fegyveres csoportok felszámolásáról hozott rendeletét. A döntés szerint a július 25-i elnöki rendelet „ellentétes az örmény népnek a köztársaság alkotmányában és az ENSZ alapokmányában foglalt természetes önvédelmi jogával” — közölte Ovanesz Muradjan, az örmény Nemzeti Mozgalom szóvivője. OROSZ-LETT TÁRGYALÁSOK AndrejsKrastins, a lett parlament alelnöke vezetésével küldöttség érkezett Moszkvába, hogy tárgyalásokat kezdjen az oroszországi parlament vezetőivel a két köztársaság kapcsolatait meghatározó szerződés aláírásáról. ZSIDÓ VILÁGKONGRESSZUS A Zsidó Világkongreszszus közlése szerint Lothar de Maiziere keletnémet miniszterelnök kinyilvánította készségét a náci uralom bűneinek jóvátételével kapcsolatos izraeli követelések teljesítésére. Az eljövendő össznémet kormány ennek alapján jóvátételként több milliárd márkát fizetne Izraelnek. ÚJABB ÖT SZOVJET KATONA DISSZIDÁLT Az NSZK-beli Alsó- Szászországba szökött hétfőn öt, az NDK-ban szolgálatot teljesítő szovjet katona. A hannoveri rendőrség szóvivője szerint mind az öten politikai menedékjogot kértek. A fiatalemberek saját bevallásuk szerint az NDK-beli Schwerin közelében állomásoztak. A nyugatnémet rendőrök a göttingeni körzetben levő Beckerhausen közelében találtak rájuk, helybélit lakosok bejelentése (UIB-ján. A szökevények civilben voltak, de NDK- rendszámú gépkocsijukban ott volt az egyenruhájuk is. Egyelőre csak annyit mondtak magukról, hogy „egyszerű katonák”, szökésük okáról nem beszéltek. HATÁRZÁRLAT A jugoszlávok diplomataútlevéllel sem engedték be az országba azt a bolgár delegációt, amely a nyolcvanhét évvel ezelőtti preobrazsnszki felkelés évfordulója alkalmából Skopjéban meg akarta koszorúzni Goce Delcsevnek, a felkelés hősének síremlékét. A delegációt Ginju Ganev, parlamenti elnökhelyettes vezette, tagja vol Petar Dertsiev képviselő, az ellenzéki Demokratikus Erők Szövetségének elnökjelöltje és Petar Konsztantinov író. Szovjet zsidók földindulása 2. burjonyita küsös kasaiban Másik házban vagyunk, másik épületben. A közösségi lét zsúfoltabb, de egyvalami éppen olyan elevenen virul, mint tegnap, vagy tegnapelőtt: az optimizmus. Lett nemzetiségű egyetemi tanár ül velem szemben, a furcsa reggelizőasztalnál, öregember. Lánya is öreg lenne hozzám, unokája bársonyos pillantásokkal pásztáz végig: ő, aki fél, ő aki gyanakszik. Oldani kívánom a kéretlen feszültséget, furcsa dolgot idézek, persze, csak emlékezetből, a legjobb és legfrissebb magyar Balti-könyvből. Tehát: a bolsevizmus a zsidók agyán, a lettek bajonettjén és az oroszok hülyeségén alapult. (Bojtár Endre: Európa megrablása, Bp. Szabad Tér Kiadó, 1989.) Mit gondol erről? A professzor nem könnyelműsködi el a választ. De karakterisztikusan fogalmaz: annyi bizonyos, hogy a mi bajonettünk kihull a nagy közös kazalból. A lettek nem tréfálnak. Ahogy komolyan vették századunk második évtizedében az elfuserált állásfoglalást, éppen úgy véres komolyan gondolják most a kitépődést. Tehát, a lettek szuronya mindenképpen hiányzik onnan, ahol összeszámlálják a piramis tartógerendáit. Ami pedig a zsidó agyakat illeti: mondja, miért vetnek ki bennünket? Miért kell nekünk vándorútra kelni, hiszen mi ezt a sorsot ezredéven át elkerülhettük! Most, feleslegeset kérdezek. Marasztalták, mikor közölte, hogy távozni akar? — Hát. . . bementem a pártbizottságra, mert a tagkönyvet azt le kellett adni, a könyvecske nem juthat ebek harmincadjára. Nem úgy, mint a párttag, mert azzal már ugyan ki törődik? Az izraeliek megmondták, őket nem érdekli a párttagsági múlt, ez félig-meddig kényszer volt, nem akarják háborgatni az ilyesmit. Én meg amúgyis csak a gyerekeimre gondolok. — A gyerekekre? — Persze. Fiam, lányom, unokám rendes egyetemre járhat, és végre nem kell legyűrnie az utálatot a gyomrában, amikor valamit meghall az igazságból. Lángoló, túlfűtött katlanban éltünk eddig is, ne higgye, hogy most e tekintetben sokkal jobbra számítunk. De legalább valami kedvünkre valóbbra. — Nekünk elég az, hogy ha tudjuk, hol van az ellenség, az ellenfél. Senki nem fog kötelezni bennünket arra.