Népszava, 1991. június (119. évfolyam, 127–151. sz.)

1991-06-01 / 127. szám

Függetlenségi nyilatkozat helyett Magunkba kellene néznünk, vajon valóban szabadok és függetlenek vagyunk-e lelkünk­ben, gondolatunkban, érzéseinkben és em­beri kapcsolatainkban? (3. oldal) A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK LAKJA Antall József: Nem cél kijátszani az érdekvédelmet Függesszék fel az energiaár -emelést! Önkényes nyomorkezelés — Nagy Sándor Javaslatát elfogadták Vihar az Érdekegyeztető Tanács ülésén Antall József miniszterelnök az Érdekegyeztető Tanács majdnem egyéves fennállá­sa óta először, személyesen is megjelent a­z ülésen. — Nem azért nem vettem részt egy évig az ÉT ülésein, mert nem tartottam fontos­nak e testületet, és nem is az egyéves jubileumra jöt­tem — kezdte hozzászólását a miniszterelnök. — Nem is a mostani téma, nevezetesen­ az energiaár-emelés miatt, hanem hogy kifejezze e tes­tület munkája milyen fontos az ország életében. — Hangsúlyozni kívánom, hogy az ország jelenlegi hely­zetében az ÉT mindhárom­ oldalára óriási felelősség há­rul. Az a tisztességes, ha ezt egymásról az „oldalak” is elismerik. Részünkről az ÉT-t egy működő demokrá­cia szerves részének tekint­jük. Úgy gondoljuk, akkor van Magyarországon rend­szerváltás és politikai de­mokrácia, ha az ÉT-n tár­gyalók szerepüknek megfe­lelően képviselnek érdeke­ket, tudva, hogy a parla­mentet sem a kormány, sem az ÉT nem helyettesítheti. Ha egymás szerepét vesszük át, messze kerülünk a kor­rekt parlamentáris viszo­nyoktól. Ezt követően a miniszter­elnök azt hangsúlyozta, hogy a kormány mozgástere any­­nyi, amennyit az alkotmány, a törvények és egy jóváha­gyott költségvetés megenged. Ezen belül lehet csak tár­­gyalni. — Tudjuk, hogy önökre milyen nyomás nehezül — mondotta —, de higgyék el, hogy a kormányra is. Tisz­tában vagyunk azzal, hogy csak együtt tudjuk megol­dani a piacgazdálkodásra va­ló áttérés gondjait. Ha az érdekegyeztetésre nem le­szünk képesek, ha a feszült­ségeket nem tudjuk kezel­(Folytatás a 4. oldalon) A miniszterelnök osztotta a lapokat „Tisztasági bizonyítvány” kisgazdavezetőknek Torgyán: Én nem kaptam borítékot A nemzetbiztonsági bizottság nem tudott róla ■■■■■■■■■■■■■■ I f / JHmjjiif Kozbirstnút/ . >.HiHiiKtorthiiil Budapest, 1991. május 27. Dr. Ómolnár Miklós úrnak, a Független Kisgazda-, Földmunkás-és F Polgári Párt főtitkárhelyettese B­u­d­a­p­e­s­t Tisztelt Főtitkárhelyettes Úr! A 13 kisgazdapárti vezető saját személyére vonatkozó kérelmét az illetékes hatósággal megvizsgáltattam abból a szempontból, hogy szerepelnek.­-e 1. / a volt 111/111. "SZ !" állományban, 2. / a volt társadalmi segítők között, 3. / a Katonai Biztonsági Hivatal nyilvántartásában, 4. / a volt karhatalmisták (56-os) között, 5. / az 1­956 előtti ÁVN­ "T" állományúak között, 6. / a volt III/III. hálózati személyek nyilvántartásában. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy Ön semmiféle nyilvántartásban nem szerepel. Az iratok alapján azonban tájékoztatom arról, hogy a Belső Elhárítás Önt hálózati személyként történő beszervezésre kiszemelte, erre azonban nem került sor és Önnek sem lehet erről tudomása.­ ­ Antall József gy INFORMÁCIÓ Zárt ajtók mögött tanácsko­zott 11 kisgazdapárti politi­kussal tegnap délelőtt Antall József miniszterelnök. A megbeszélés szigorúan bizal­mas és kényes volt. E talál­kozón vették át ugyanis ti­zenegyen azt a zárt boríté­kot, amely annak a vizsgá­latnak az eredményét tartal­mazta, amelyet maguk a kis­gazdák kértek, saját politikai múltjukról. A pártvezetők hat kérdésre kaptak választ: nevük szerepel-e a volt Ultll-as „SZT” állomány­ban; a volt társadalmi segí­tők között; a Katonai Biz­tonsági Hivatal nyilvántar­tásában; a volt 56-os karha­­talmisták között; az 1956 előt­ti AVH „T-állományúak" között; a volt 111/111 hálóza­ti személyek nyilvántartásá­ban. „Múltamban politikai ál­lásfoglalásomban nem kö­vettem el olyan cselekményt, személyes részvételt, kijelen­tést, ami összeegyeztethetet­len tisztemmel, hatvanéves pártunk eszméivel, célkitűzé­seivel. Amennyiben e nyi­latkozat nem felel meg a va­(Folytatás a 4. oldalon) Holtvágányon’ Lét-szám-fo­gyás, ez ma az aktuális jelszó a vasútnál, szótagolja Szajkó és közben kezé­vel kést utánozva a nyakát kezdi fűrészelni. (9. oldal) Lauda-Air A hajtómű volt a hibás A múlt hét végén szerencsét­lenül járt Lauda-Air-gép egyik hajtóművén nagy égé­si nyomokat találtak, s ez a t tény azt a feltételezést tá­masztja alá, hogy nem pokol­gép okozta a Boeing—767- 300-as katasztrófáját, és 223 ember halálát — jelentette pénteken egy thaiföldi napi­lap. Az angol nyelvű Bangkok Post a vizsgálóbizottság he­lyettes vezetőjét idézte. " Azt láttuk, hogy az egyik hajtómű viszonylag épen maradt, míg a másik olyan mértékben kiégett. (Folytatás a 3. oldalon) Szovjet csapatkivonás A Szovjetunió a kitűzött ha­táridő — június 30. — előtt befejezi Magyarországon ál­lomásozó csapatai teljes ki­vonását — jelentette be pén­teken Moszkvában Vlagyimir Zsurbenko vezérőrnagy. Zsurbenko közölte, hogy Magyarországon mára mind­össze 1500 szovjet katona és összesen 5 haditechnikai esz­köz maradt. Ez év januárja óta 14 ezer katonát, 214 harc­kocsit, 189 páncélozott harc­­járművet, 683 tüzérségi üte­get, 111 katonai repülőgépet vont vissza a Szovjetunió ma­gyar területről. Jeszenszky Géza közelmúlt­ban tett moszkvai látogatá­sa során szintén szó esett a szovjet csapatkivonásról, amely egy új korszak kezde­tét jelentheti a szovjet—ma­gyar viszonyban. A magyar külügyminiszter akkor úgy nyilatkozott, hogy még a ki­vonás befejezése előtt megál­lapodásban rögzítik a pénz­ügyi elszámolás feltételeit. HOFFMANN RÓZSA: Az iskolák többségében óri­ási a bizonytalanság. Nem tud­ják, hogyan kellene átalakul­niuk. (11. oldal) ALAPÍTVA 1873-BAN FOGALOM Ők kérték, és a miniszterelnök teljesí­tette. Tizenhárom vezető kisgazda politikus járult „tisztasági bizonyítványért” (nem bíztak az emlékezetükben?) a kormány­főhöz, aki tegnap zárt borítékban kö­zölte az érintettekkel a vizsgálat ered­ményét. A kisgazdapártelnök szerint tizenegyen át is vették a passzust, eny­­nyien voltak jelen a kormányfői osztá­son, ám a társelnök a teremből kijövet mégis azt mondta: én nem kaptam! Két politikus bizonyította, hogy nincs takar­­gatnivalója: rendelkezésünkre bocsátot­ta Antall József aláírásával hitelesített igazolását. A végrehajtó hatalom első embere teljesítette, amire kérték, s ezzel felhív­ta a feledékenyek figyelmét arra, hogy a teljes pakli a kezében van. Hiába a törvényhozás nemzetbiztonsági bizott­sága, amelynek elnöke nem tudott a le­zárult vizsgálatról, hiába, hogy a parla­ment még nem tárgyalta a III/III-asnak keresztelt törvényjavaslatot. Jogállam vagy jogálom, olyan kicsi a különb­ség... A kormányfő kinyitotta a­­páncélszek­rényt. Kérdés, hogy a kiszabaduló szel­lem kire ijeszt rá igazán. Évezredes elmaradást pótoltunk Nyilatkozat a­ m­agyar—ukrán együttműködésiről, a nemzeti kisebbségekről Leonyid Kravcsuk tegnap délelőtt talál­kozott az Országgyűlés elnökével és a miniszterelnökkel. Eközben a Bem rak­parton magyar—ukrán külügyminiszteri tárgyalások zajlottak. Délben a Parla­­menben aláírták a Magyar Köztársaság és az Ukrán SZSZK közti kapcsolatok alapelveiről, valamint a nemzeti kisebb­ségek jogairól szóló nyilatkozatokat, a konzuli egyezményt és számos más, két­oldalú dokumentumot. Délután az elnök gazdasági szakemberekkel találkozott. Leonyid Kravcsuk magyar­országi látogatásának máso­dik napját a Parlamentben kezdte. Először Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével és a hat parlamen­ti párt képviselőivel talál­kozott a delegációs terem­ben. Szabad György ismer­tette a magyar törvényhozás összetételét, működését, az eddig megalkotott törvénye­ket. Megemlítette, hogy a parlament levélben kérte a szovjet törvényhozást, vizs­gálja felül az 1956-os magyar szabadságharcban játszott szovjet szerepet. Erre a ké­relemre azonban mind a mai napig nem érkezett vá­lasz. A házelnök a legfelsőbb tanács munkájában résztve­vő ukrán képviselők segít­ségét kérte. Eközben a Duna másik (Folytatás a 2. oldalon) Ü­nnepi könyvhét ’91 Végre talán azt tehetjük, ami eredendően a dolgunk... „Végre talán azt tehetjük, ami eredendően a dolgunk: a művészet síkjáról, bizo­nyos rálátással beszélünk arról, ami nekünk sem kö­zömbös: mi lesz velünk, ma­gyarokkal, Európában?” — hangzottak Jókai Annának, a Magyar Írószövetség elnöké­nek szavai a 62. ünnepi könyvhét országos megnyitó­ján, a budapesti Vörösmarty téren, pénteken. Majd így folytatta: „Féltem a hitvány szövegek közt bujdokló, pénztelenségben fuldokló magyar irodalmat. Azt a magyar irodalmat, ami most, május utolsó és június első napjaiban arra azért mégis büszke, hogy a hazában élő magyar írót, az emigrációba kényszerült magyar írót és a határainkon kívülre sza­kadt magyar ajkú írót végre ismét együtt köszöntheti.”

Next