Népszava, 1991. június (119. évfolyam, 127–151. sz.)
1991-06-01 / 127. szám
2 Évezredes elmaradást pótoltunk Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) partján a külügyminisztérium épületében magyar—ukrán külügyminiszteri megbeszélések zajlottak — tájékoztatta lapunkat Herman János, szóvivő. A tárgyalásokon Jeszenszky Géza hangoztatta, hogy a rendszerváltás óta megélénkültek a magyar—ukrán kapcsolatok. Hazánk nagy jelentőséget tulajdonít a határok átjárhatóságának, és szorgalmaztuk, hogy az utóbbi időben viszszaesett kishatárforgalmat jó lenne megélénkíteni. Anatolij Zlenko ígéretet tett arra, hogy igyekeznek megkönnyíteni a határon való átjutást. A szovjet csapatkivonás után minden feltétel adott ahhoz, hogy hazánk jó kapcsolatot alakítson ki a Szovjetunióval és a tagköztársaságokkal — mondta Antall József miniszterelnök, amikor az ukrán vendégeket fogadta dolgozószobájában. Az előírtnál jóval hosszabbra nyúlt eszmecseréről Forrai István, a miniszterelnök kabinetfőnöke informálta al Népszavát. A miniszterelnök kitért arra, hogy számunkra Ukrajna kiemelten fontos, hiszen nagyszámú kisebbség él területén. Magyar részről nagyra értékelték a nemzetiségi kérdés ukrán kezelését. A miniszterelnök is szólt a kishatárforgalom fontosságáról. Véleménye szerint nem olyan utópisztikus ötletekkel kell foglalkozni, mint szabadkereskedelmi övezetek létrehozása, hanem a mindennapok lehetőségeiből kell kiindulni. Meg kell keresni azokat a módozatokat, ahogyan a legkedvezőbb módon tudunk együttműködni. Leonyid Kravcsuk hangoztatta, hogy Ukrajna képes az önálló nemzetgazdaság megteremtésére, saját kézbe akarja venni gazdaságát. Véleménye szerint a magyar—Ukrán kapcsolatok fejlesztésében semmilyen akadály nem merül fel. 1956 átértékelését Antall József is szóba hozta. Az ukrán államfő osztotta a miniszterelnök véleményét, hozzátéve, hogy az újraértékelés mind a magyar nép, mind a történelmi igazság szempontjából fontos lenne. Végezetül az elnök ukrajnai látogatásra hívta meg Antall Józsefet. A tárgyalások után ünnepélyes aktusra került sor a Nándorfehérvári teremben. Göncz Árpád és Leonyid Kravcsuk aláírta a Magyar Köztársaság és az Ukrán SZSZK közötti kapcsolatok alapelveiről szóló nyilatkozatot. A dokumentum rögzíti, hogy a két fél nemzeti érdekeivel összhangban az európai értékekre alapozva, az európai biztonsági folyamatban lefektetett elveknek megfelelően fejleszti kapcsolatait minden téren. A nemzeti kisebbségek jogairól szóló nyilatkozatot Jeszenszky Géza és Anatolij Zlenko látta el kézjegyével. Diplomáciai körökből szerzett értesüléseim szerint a dokumentumban a két fél egyértelműen elkötelezi magát, hogy biztosítja a nemzeti kisebbségek kollektív jogait. A nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének nem a másodrendű állampolgárok, hanem az adott állam szerves alkotórészei. Rendelkezik a nyilatkozat arról is, hogy magyar—ukrán nemzetiségi vegyes bizottságot hoznak létre. A dokumentum nyitott, ahhoz bármely állam, amely egyetért az ott lefektetett elvekkel, csatlakozhat. Mivel eddig még nem sikerült nemzetiségi chartát alkotni, a most aláírt dokumentumnak rendkívüli jelentősége van. A felek aláírták még a konzuli egyezményt, a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokról és a műszaki-tudományos együttműködésről szóló dokumentumot, valamint több megállapodást humanitárius téren. A dokumentumok aláírását követően a két államfő nemzetközi sajtókonferencián találkozott a sajtó munkatársaival. Göncz Árpád rámutatott arra, hogy a most aláírt deklarációkkal, egyezményekkel Magyarország és Ukrajna mintegy évezredes elmaradást pótol. Leonyid Kravcsuk a tavalyi kijevi államfői találkozó folytatásaként értékelte a mostani megbeszéléseket. Kiemelte, hogy a gyakorlati tennivalókhoz szoktak hozzá. Az egyezmények megkötése bizonyítja, hogy Magyarország szuverén államként fogadja el Ukrajnát. Az ukrán elnök úgy vélekedett, hogy a Szovjetunió nehéz gazdasági helyzetéből csak a gyors reformok útján lehet kitörni. Leonyid Kravcsuk délután a Magyar Gazdasági Kamarában üzletemberekkel folytatott megbeszélést. A tegnapi nap programját a Magyar —Ukrán Társaság képviselőivel megtartott találkozó zárta. Décsi Katalin Hogyan értékeli a Szovjetunió 1956-ban, Magyarországon játszott szerepét? — kérdeztük az ismert ukrán költőt, Dmitrij Pavlicskót, aki ellenzéki képviselőként Kravcsuk elnök kíséretében látogatott hazánkba. — 1956 az első robbanás volt a szocialista impériumon belül. Akkor természetesen egész másként ítéltem meg az eseményeket, de most már, jelentős élettapasztalat birtokában, mint a Szovjetunió és Ukrajna népképviselője, mindent megteszek azért, hogy a Szovjetunió kormánya és a Legfelsőbb Tanács elítélje az intervenciót, a magyar felkelés szovjet leverését. Ami akkor a szabadság nevében történt, örökké emlékezetes marad. Mindkét oldalról sokan estek áldozatul, emlékük megköveteli a tisztázást. A szovjet katonák nem önszántukból vettek részt ebben a véres misszióban. Magyarországon a kultúrában és az irodalomban most nagy teret szentelnek 1956 eseményeinek. Rendkívül fontosnak tartom, hogy ne csak kormányzati szinten ismerjék e kérdést, hanem fordításban elkerüljenek e művek az egyszerű emberekhez is. Hiszen most, amikor Ukrajna függetlenségéért harcolunk — békés úton —, azon a nyomvonalon haladunk, mint az önök 56-os harcosai. Derűs okmánycsere MTI Fotó — Szebellédy Géza felvétele Reflektor Végre béke Angolában Lisszabonban aláírták az angolai kormány és az UNITA közötti békemegállapodást Baker amerikai, Besszmerbih szovjet külügyminiszter, valamint Cuellar ENSZ-főtitkár jelenlétében. Ezzel hivatalosan is véget ért a több mint 16 éve tartó angolai polgárháború. (Egyébként a két külügyminiszter szombaton külön tárgyalást folytat egymással a hagyományos fegyverzetek korlátozásával kapcsolatos kérdésekről.) Bár Angola földrajzilag messze van tőlünk, sorsának alakulása mégis közelebbről érintheti hazánkat. Nevezetesen: érvényben vannak a köztünk korábban kötött gazdasági megállapodások. Az afrikai ország jelenleg katasztrofális belső gondokkal küszködik , a politikai rendezésre szinte az utolsó percben került sor. A rendezés valószínűsége igen csekély volt tavaly őszig, amikor is Washington és Moszkva megállapodott: kész szakértőket küldeni az angolai kormány és az ellene harcoló UNITA gerillaszervezet béketárgyalásainak előkészítésére. A két nagyhatalom ajánlata mögött nem csak az a gesztus rejlett, hogy közös erővel próbáljanak véget vetni a regionális konfliktusnak, hanem az is, hogy beleuntak a végeláthatatlannak tűnő angolai ügy „kétoldalú" támogatásába. Még nem is olyan régen a törvényes angolai kormány csak akkor akarta szóhoz juttatni a belpolitikában az UNITA-t, ha az elismerte volna a hivatalos angolai vezetést. Az UNITA viszont elvetette a kormány legitimitásának elismerését; mint önálló, egyenrangú partner kívánt volna beleszólni a belpolitikába. Ez utóbbira most — a lisszaboni megállapodás nyomán — sor kerülhet. A fordulatnak a hátterében az áll, hogy a hivatalos angolai politika rugalmasabb megoldáshoz folyamodott az ország jövője érdekében. Másrészt az UNITA is bejelentette, hogy hajlandó a politikai tárgyalásokra és a fegyverszünet megkötésére, továbbá korábbi gerillaszervezeti minőségéből átalakul politikai mozgalommá. A lisszaboni megállapodás mechanizmusának működését az Egyesült Államok és a Szovjetunió, valamint az ENSZ hajlandó garantálni. Az elképzelések szerint (az időpont még nincs kitűzve) többpárti elnök- és parlamenti választásokat tartanak Angolában a világszervezet felügyelete mellett. J. J. Quayle tanácsai Fontos a nemzeti kisebbségek öröksége, fontosak egyéni emberi jogaik, emberi méltóságuk. Azt a tanácsot akarja adni a közép- és kelet-európai országoknak akisebbségi kérdéssel kapcsolatban, hogy a közös célok érdekében dolgozzanak együtt. E tanulsággal szolgál az Egyesült Államok története is — mondotta az MTI tudósítójának kérdésére Dan Quayle, az Egyesült Államok alelnöke. Quayle a jövő héten látogatást tesz Németországban, Magyarországon, Lengyelországban, Csehszlovákiában és Bulgáriában. Entz Géza Csehszlovákiában Kedvező tapasztalatok A kisebbségi kérdés ma az európai reintegrációs folyamatok középpontjában áll — jelentette ki pénteki prágai sajtóértekezletén Entz Géza, a magyar miniszterelnöki hivatal mellett működő Határon Túli Magyarok Titkárságának politikai államtitkári rangú vezetője. Entz szerdától szombatig tartózkodik Csehszlovákiában. A szlovákiai magyar kisebbség helyzetével való ismerkedés során a magyar kormányképviselők sok kedvező tapasztalatot szereztek, de kérdések is megfogalmazódtak bennük. SZOMBAT, 1991. JÚNIUS 1. NÉPSZAVA ifi Csernyenkóval ittam! Konsztantyin Csernyenko, az egykori szovjet pártvezető mindig személyes tájékoztatást kért tőle Moszkvában egy-egy világpolitikai kérdésről — azután a hallottakkal mint saját véleményével keltett feltűnést az SZKP Politikai Bizottságának ülésein — mesélte Washingtonban a sajtónak Robert Maxwell. A cseh—brit sajtómágnás, aki legutóbb az egyik New York-i bulvárlapot vette meg, személyes ismeretségben, jó viszonyban volt egy sor szovjet és kelet-európai vezetővel. Maxwell elmondotta, hogy amikor Csernyenko (Andropov váratlan halála után az SZKP főtitkára lett, újabb találkozásukkor közölte vele: új funkciójában már nem beszélgethetnek olyan bizalmasan, hiszen lehet, hogy Maxwell kém... Ennek ellenére a két gyökeresen eltérő férfiú a hajnali órákig vodkázott együtt, s Csernyenko arról faggatta vendégét: vajon hogyan alakult volna a világ sorsa, ha nem Kennedy amerikai elnököt gyilkolják meg, hanem Nyikita Hruscsov szovjet pártvezetőt? Maxwell válasza: — Annyi bizonyos, hogy Onassis (a görög milliomos, Jacqueline Kennedy későbbi férje) nem vette volna feleségül Hruscsov özvegyét ... KAPLLANI BUDAPESTEN Jeszenszky Géza külügyminiszter meghívására pénteken hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Muhamet Kapllani, az Albán Köztársaság külügyminisztere. KATONAI MEGÁLLAPODÁS Magyarország kétoldalú katonai megállapodást kötött Bulgáriával. Az erről szóló szerződést Für Lajos és Jordan Mutafcsiev vezérezredes, a két ország honvédelmi minisztere írta alá Szófiában. VASÚTI MERÉNYLET Terroristák követték el azt a robbantásos merényletet, amely a csütörtök éjjel Moszkvából Bakuba tartó személyvonaton tizenkét utast megölt és hetet megsebesített — közölte a vasúti közlekedésért felelős szovjet minisztérium egy tisztviselője. KOKAINFOGÁS öt kiló kokaint foglaltak le Magyarországon, nemzetközi összefogással. A kábítószert Németországba akarták csempészni — közölte a wiesbadeni szövetségi bűnüldöző hivatal. CHENEY KAIRÓBAN Izraeli tárgyalásai végeztével Kairóba érkezett tegnap délután Dick Cheney amerikai védelmi miniszter. 7 millióan éheznek Etiópiában Éppen most kaptam a hírt Etiópiában tartózkodó honfitársainkról - közölte Herman János külügyi szóvivő, mikor tegnap délután telefonon fölhívtuk. " Mind a húszan jól vannak, sértetlenek, tizenegyen állandóan a nagykövetség épületében tartózkodnak. Megadásra szólította fel az előző rendszer magas rangú vezetőit az Etiópiában a hét elején hatalomra került Etiópiai Népi Forradalmi Demokratikus Front. A volt vezetőknek péntekig kell jelentkezniük a hatóságoknál. Közben közölték, hogy csütörtökön nem jártak áldozatokkal a zavargások. Etiópia új vezetői pénteken felkérték a nemzetközi segélyszervezetek képviselőit, hogy kezdjék újra a segélyakciókat az éhínség sújtotta országban. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, pénteken Genfben arról számolt be, hogy az ország szárazság sújtotta területein mintegy hétmillió ember élelmezési helyzete reménytelen. A nemzetközi szervezet több raktárát kifosztották, járműveiket ellopták vagy elpusztították, az élelmiszer-szállító teherautókra fegyveres bandák támadnak rá. A menekültügyi főbiztosság adatai szerint mintegy negyvenötezer etiópiai menekült Dzsibutiba, 80 000— 100 000 Szudánba, 7 000 pedig Kenyába. Az AFP francia hírügynökség pénteken jól értesült forrásokra hivatkozva viszont azt közölte, hogy 25 000 etiópiai katona és polgári személy — akik Asszád elfoglalását követően Dzsibutiba menekült — visszatért Etiópiába. A külpolitika garantálja függetlenségünket MDF -es vélemény nemzetközi kapcsolatainkról Változatlanul sikerágazat a magyar külpolitika, így vélekedik Csóti György MDF-es képviselő, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke. Vele, miként előzőleg más képviselőkkel, szakértőkkel, az Antall-kormány egyéves nemzetközi tevékenységéről beszélgettünk. Meggyőződésem, hogy az Antall-kormány egyéves munkájának egyik legsikeresebb területe a külpolitika. Magyarországnak 70 éve nem volt ilyen jó híre, nem voltak ennyire szerteágazó kapcsolatai a világgal, mint most. Ezt én nagy eredménynek tartom, mert így megszűnt a korábbi egyoldalúság, amely — mindig kényszerek hatására —, hol Kelethez, hol Nyugathoz láncolta az országot. Az elmúlt egy esztendő alatt kiépített sokoldalú kapcsolatrendszer garantálja függetlenségünket, nemzeti szuverenitásunkat. — Szavaiból úgy tűnik, hogy roppant elégedett a mai külpolitikával... — Ezt azért túlzás állítani, és hiba is lenne, ha abszolút elégedett lennék. A megelégedettség a fejlődés gátja. De fontos észrevenni az eredményeket. Azt például, hogy az Antall-kormány már mennyi mindent tett azért, hogy az ország újra megtalálja méltó helyét Európában. Ebből a szempontból történelmi jelentőségűnek tartom miniszterelnökünk beszédét és kétoldalú tárgyalásait a tavaly novemberi, párizsi Európa-találkozón, azt, hogy a térségből elsőként nyertünk felvételt, az Európa Tanácsba, hogy Antall József első kormányfőként a régióból látogatást tett a NATO brüsszeli főhadiszállásán, hogy egyre közelebb kerülünk az Európai Közösséghez. Ugyancsak történelmi jelentőségű kilépésünk a Varsói Szerződés katonai szervezetéből, úttörő szerepvállalásunk a VSZ és a KGST feloszlatásában, hogy a szovjet csapatkivonás hazánk területéről június 30-ig az eredeti megállapodás szerint lezárul. Oroszlánrészünk volt a Pentagonálé -együttműködés kialakításában, s kibővítésében Lengyelországgal, vagy a hármas visegrádi találkozó létrehozásában, amely egyszerre szolgálja Prága, Varsó és Budapest érdekeit, hangsúlyozom, a tömbösítés szándéka nélkül. A földrészen túl említhetném még az Öböl-háborúban vállalt szerepünket. — Mivel nem elégedett? — Sok bírálat érte a kormányt a szomszéd országokhoz fűződő kapcsolatok miatt, holott ezek alakulása nem csupán rajta múlott. Tény azonban, hogy ezen a területen még bőven van tennivalónk. Nem tekintem kielégítőnek viszonyunkat a Szovjetunióval és Romániával, bár most úgy tűnik, itt is előreléphetünk. A Szovjetunió 6-7 hónapig vagy nem válaszolt kezdeményezéseinkre, vagy visszautasította őket. Az utóbbi időben viszont mozgásba lendültek a tárgyalások az alapszerződésről, s az ígéretek szintjén a gazdasági együttműködésről is. A Szovjetunióval két szinten, az össz-szövetségi szervekkel és a tagköztársaságokkal építjük az új típusú kapcsolatokat. Romániával összefüggésben is elmondhatom, hogy végre — annyi sikertelenség után — biztató jeleket látok, bizonyság erre a „Nyitott Égbolt”-megállapodás. S azt is eredménynek tartom, hogy a túldimenzionált, valójában szokványos fegyverügy miatt nem romlottak meg kapcsolataink Jugoszláviával és annak tagköztársaságaival. — Valóban szokványos fegyverügynek tartja a Kalasnyikov-botrányt? Hiszen az ártott az ország nemzetközi tekintélyének, s kikezdte a külügyminiszter személyes hitelét is. S egyébként is, egy olyan országba, ahol önmaguktól is úgy feszülnek a nemzeti-nemzetiségi indulatok, mint Jugoszláviában, nemhogy géppisztolyt, de még egy kést, vagy egy ollót is bűn eladni. — Azért tartom szokványos fegyverügyletnek ezt, mert a jugoszláv hatóságok tudtával, jóváhagyásával került sor az üzletre, s mert más országok is adtak el fegyvereket Jugoszláviának. Miért pont a magyar eladásból lett botránykő? Annak Tapolcsányi Éva felvétele