Népszava, 1991. október (119. évfolyam, 230–255. sz.)
1991-10-01 / 230. szám
NÉPSZAVA 1991. OKTÓBER 1., KEDD Antall József találkozói New Yorkban A amerikai magyarok sokat segíthetnek Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: A nyugati magyarság kettős kötődése, régi és új hazájához, sokat segíthet: jöjjenek, támogassanak bennünket tudásukkal, kapcsolataikkal és legyenek türelmesek a felszabadult országgal szemben — mondotta amerikai magyaroknak Antall József. A kormányfő röviddel az Egyesült Államokba való érkezése után New York és környéke magyarságának több mint száz képviselőjével találkozott a magyar külképviseletek székházában. Antall nagy érdeklődéssel kísért, részletes tájékoztatójában szólt arról, hogy a magyar és a világpolitika kérdéseit kívánja megvitatni az ENSZ közgyűlésén, majd találkozóján George Bush amerikai elnökkel. " Nyugodtak lehetnek, Magyarország most is elöl jár a közép-kelet-európai változásokban — mondotta a hallgatóság tapsától kísérve a kormányfő, aki emlékeztetett: 1990 júniusában a magyar kormány javasolta elsőnek a Varsói Szerződés feloszlatását, bár akkor ezt senki nem támogatta. Akkor szögezte le a magyar kormányküldöttség, hogy szükség van a NATO-ra, mint az egyetemes biztonság garanciájára, hogy az USA európai jelenléte a biztonság szempontjából ugyancsak nélkülözhetetlen. Ugyanígy Budapest volt a kezdeményezője a KGST utód nélküli feloszlatásának — hangoztatta. Antall József behatóan szólt a környező országokban élő kisebbségek védelméről, arról, hogy a kormánynak a nemzetközi jog, a demokrácia, s a kisebbségvédelem szempontjait egyidejűleg figyelembe véve kell meghoznia döntéseit. Fodor János, New York-i főkonzul mutatta be a vendégeknek a miniszterelnököt és kíséretét: Jeszenszky Géza külügyminisztert, s a minisztérium több vezető munkatsát, László Balázs kormányszóvivőt és Tar Pált, a Magyar Köztársaság kijelölt washingtoni nagykövetét. Antall József hétfői programjában találkozó szerepelt az MDF amerikai szervezeteinek képviselőivel, majd Henry Kissinger volt külügyminiszterrel és amerikai üzletemberekkel. Kossuth Lajos New York-i szobrának megkoszorúzása után Hartfordban a connecticuti egyetem díszdoktori címének átvétele. Antall József ma szólal fel az ENSZ közgyűlésén. A cseh és szlovák jövőről Havel sürgeti, Dubcek ellenzi a népszavazást Václav Havel csehszlovák elnök — vasárnapi rádiónyilatkozatában — ismételten szorgalmazta azt, amit már kedden, a szövetségi gyűlés őszi ülésszakának megnyitásakor is követelt, tartsanak mielőbb népszavazást a csehszlovák állam jövőjéről. Havel emlékeztetett arra, hogy a cseh és a szlovák köztársaság jövőbeni együttműködésének alapjairól szerződésben kellene kimondani a legfontosabb elemeket, s ezt népszavazás szentesítené. Lebonyolítására azonban már nincs sok idő — tette hozzá Havel. Az elnök arra a jogi kötöttségre utalt, hogy amennyiben legkésőbb decemberben nem tartják meg a referendumot, akkor arra a jövő júniusban esedékes választások előtt már nem is lesz szükség, már nem is lesz lehetőség, hiszen a népszavazástól a választásokig legkevesebb öt hónapnak el kell telnie. Havel azt kérte a parlamenttől, hogy sürgősen alkossa meg a népszavazás lebonyolításáról rendelkező törvényeket. Alexander Dubcek parlamenti elnök szerint viszont lehetőleg el kell kerülni a népszavazás megrendezését. Dubcek úgy véli, hogy még „nem merült ki” minden olyan eszköz, amely a két tagköztársaság képviselőinek demokratikus tárgyalásaira„A teljesen önálló Szlovákiáért kiálló politikusok mindeddig még csak meg sem kíséreltek meggyőzni bennünket arról, hogy a leendő Szlovák Köztársaság esetleg szélesebb körű jogokat biztosít számunkra, mint a szövetségi állam, amely elfogad számos, nemzeti kisebbségeket is érintő nemzetközi egyezményt.” Egyebek közt ez olvasható a cseh- szlovákiai magyarság ' kultu- rális életét szervező 'Csernaldok országos választmányának losonci üléséről kiadott állásfoglalásban. A Csemadok országos választmánya utalt arra, hogy vén teremtheti meg a demokratikus megoldás feltételeit. Dubcek utalt arra, hogy egyelőre nincs miről népszavazást tartani, hiszen a majdani köztársaságközi szerződés tartalmát ki sem dolgozták, a kisebbségi jogbiztonsághoz elengedhetetlen: az állam ne korlátozza a kisebbségben élő állampolgárok jogait a rossz emlékű szlovakizáláshoz, a deportálásról és kitelepítésről szóló rendeletekhez, a magyarok kollektív bűnösségét kimondó kassai kormányprogramhoz, valamint a szlovák nyelvtörvényhez hasonló intézkedésekkel. n. A Csizmadok Vezetősége ,-r a-ch,referendum" szó használata nélkül-'.-gyakorlatilag csatlakozott azokhoz, akik népszavazást szorgalmaznak a csehszlovák föderáció jövőjéről. . (MTI) A sottitlok állásfoglalása. A spanyolok sem győzik Spanyolország is megrettent a súlyosbodó menekültproblémáktól, s megkezdte a kapuzárást. Szeptembertől nem adnak politikai menedékjogot a volt szocialista országok polgárainak, de ugyancsak felfüggesztették a perui menedékkérők segélyezését. Az emigránshullám az elmúlt két évben erősödött fel. Amíg 1988-ban 4700-an kértek menedékjogot, addig tavaly már 7800-an, s ezek fele a kelet-európai országokból nyújtotta be kérelmét. Idén viszont már az év első harmadában elérte a négyezret a bebocsáttatást kérők száma, a lengyelek és a peruiak vezetik a listát. A madridi számítások szerint, ha az év végéig nem csökken a növekedési ütem, több mint 14 ezer ember sorsáról kell gondoskodniuk. A jugoszláviai válság tovább nehezítheti a helyzetet. A menekültek elhelyezésére az ibériai országban is elégtelenek a körülmények. Madridi és barcelonai külvárosokban kelet-euópai nyomornegyedek keletkeztek. A madridi kormány nemrégiben megkeresett ugyan 80 fővárosi penziót, hogy segítsenek a menekültek elhelyezésében, de a biztos állami jövedelem ellenére a fogadósok mind nemet mondtak. Az emigránsok egy részének végül egy menhelyen találtak átmeneti szállást. Eddig az egészségügyi ellátásról gondoskodtak a spanyol hatóságok, a jövőben viszont sem erre, sem a szerény anyagi támogatásra a bevándorlók nem számíthatnak, mivel már nem minősülnek politikai menekülteknek. Bár a Kelet-Európából érkezett menedékkérők — a harmadik világból Spanyolországba tartókkal ellentétben — általában képzett emberek, orvosok, mérnökök, ügyvédek vannak közöttük, a madridi kormány-zat ennek ellenére nem szeretne a volt vasfüggöny mögött élőkkel határos államokhoz, Német- és Olaszországhoz hasonlóan a menekültáradat áldozatává válni, írta a döntésről beszámoló madridi El País. (ec) Fuente: Cnjz Rója Espanola A spanyol Vöröskereszt adatai szerint, tavaly a törvényesen bevándorló kelet-európaiak száma a következőképpen alakult: 63 orosz, 4454 lengyel, 248 cseh, 106 magyar, 515 román, 33 jugoszláv és 356 bolgár kért bebocsátást (El pais) NAPRÓL NAPRA Barabás Péter A kapunyitás elmarad Aki végigülte az Európa Mozgalom kétnapos konferenciáját a Parlamentben, a győztesek kongresszusán érezhette magát. Hiszen tanúja lehetett Kelet és Nyugat egymásra találásának. Annak, hogyközös nyelvet talált magának ez a sokáig megosztott, ideológiai csatamezőkre szabdalt kontinens. Aztán minél tovább hallgattuk a múlt lezárását és a közös jövő felvázolását sürgető szónokokat, annál kitapinthatóbbá vált, hogy Európa felelős politikusai minden szándékuk ellenére sem beszélik még tökéletesen ugyanazt a nyelvet. Már az elmúlt évtizedek minősítésében is fellelhető volt a markáns stílusbeli és talán nemcsak stílusbeli különbség. Kelet új politikusainak az egész múltat szenvedélyesen megtagadó és megbélyegző szavai mellett visszafogottnak tűntek azoknak a nyugati államférfiaknak a felszólalásai, akik tapasztalatból tudják, milyen csekély az indulatok jelentősége ott, ahol a tárgyilagos elemzés többet érne. Mértéktartásukban szerepet játszhatott az, hogy akadtak a jelenlévők között olyanok is, akik e falak között nem most először mondtak elismerő szavakat a magyar politika bátorságáról és úttörő szerepéről... Feltűnt az is, hogy az Európai Közösségek konferencián terjesztett ismertető füzetének van mondanivalója, az 1968-ban megkezdett magyar reformok máig tartó pozitív hatásáról, sőt az egyetlen politikus, akinek a képét közli: Horn Gyuláé, amint 1990-ben átveszi Nyugat-Európa kitüntető elismerését. (Mindez lehet akárpolitikai stílus kérdése is, az azonban már lényegbeli eltérésre vall, ahogyan a helyzetet és a lehetőségeket a keleti és a nyugati résztvevők megítélték. Soknemzetiségű s egyúttal gazdasági bajokkal birkózó térségünket két veszély fenyegeti: az instabilitás és az, hogy Európa boldogabbik fele nem tud megfelelő választ adni a szocialista világrendszer összeomlását követő kihívásra, holott 74 éve volt arra, hogy erre felkészüljön — mondta keserűen Antall József miniszterelnök. Ugyanez a keserűség hatotta át a kelet-európai szomszédok szavait is. Schwarzenberg herceg, a cseh—szlovák elnök kancellárja szembeállította a Nyugat gazdagságát Kelet szegénységével, és szomorúan állapította meg, hogy nem szívesen látják a társbérletért kilincselő szegény szomszédokat. Andrzej Wielowieyski, a lengyel szenátus alelnöke még ennél is könyörtelenebb volt a helyzet megítélésben, amikor a XVIII. századbeli gyarmatosításra emlékeztető nyugati lépésekről, a nyomukban járó csalódásról és a valódi partnerség hiányáról beszélt. Arról, hogy az amerikai előrejelzések a következő évtizedre a különbségek és a feszültségek további növekedését jósolják. Ez az Európa-tanácskozás sem hagyott kétséget afelől, hogy nincs olyan felelős politikus, aki újabb vasfüggönyt akarna leereszteni. De olyan sem nagyon akad Nyugaton, aki tisztán erkölcsi, politikai alapon megnyitná a kapukat a szegény rokonok előtt. Ezt nem is tehetné meg a Közös Piac szilárd tartópilléreinek veszélyeztetése nélkül. Talán Giscard d’Estaing, a mozgalom elnöke tapintott rá a lényegre, amikor sajtóértekezletén felidézte Nyugat-Európa 35 éves menetelését, amely a gazdasági összefogással kezdődött és a politikaival folytatódott. Ez az út Kelet-Európa vonatkozásában nem járható. Itt a kiindulópont a politikai egymásra találás, a gazdasági majd csak ezután jön. De mikor? Ebben már a nyugat-európai politikusok véleménye is elég távol esik egymástól. A francia Jean Francois Poncet fogalmazott úgy, hogy Európa egyesítése tegnap még álom volt, ma terv, holnap pedig már program lesz. Erre a holnapra azonban a kontinens még nincs felkészülve. S, mert nincs felkészülve, ezért mondja az Európai Parlament francia képviselője, Alain Lamassoure, hogy a nyugati közösség nem fogadhat be új partnereket, míg fel nem építette saját közös katedrálisát. Vissza-visszatérő volt annak hangoztatása, hogy szigorú feltételekhez kössék a „katedrálisba” való bebocsátást. A visszafordíthatatlan demokratikus berendezkedés csak az egyik kritérium. S, hogy mi a többi? Erről inkább csak általánosságok hangzottak el. Nem lehet kétséges azonban, hogy a szegénység eleve kizáró ok A gazdag közösség, amely még Budapesten is saját erős pénzének megvalósításával volt elfoglalva, nem nyithat kaput az édes rokon előtt. A gazdasági fejlettség bizonyos szintjének elérése nélkül nincs belépő és nincs könyörület. Mint ahogy a szabadságtól és demokráciától idegen nacionalizmus, a nemzeti állam eszmélyét erőszakoló, megvalósíthatatlan rögeszme számára sincs. Mégis mit tesz Nyugat-Európa, hogy Kelet megfelelhessen az elvárásoknak? A gazdag Nyugatnak, amely az osztrák kancellár szerint, olyan erős, mint eddig soha még, volt stratégiája a kommunizmus megdöntésére, nincs azonban a posztkommunista korszakra. Úgy tűnik, inkább csak az út óvatos egyengetésére vállalkozik. Arra, hogy finom szálakkal kapcsolja össze a kontinens két felét. S rábízza a kelet-európai társadalmakra, hogy megvívják a maguk harcát a felemelkedésért, az erős kötelékek megszerzéséért. A történelem Európa kapuján kopogtat — mondta Jean Francois Poncet. Találó megállapítás. A kapunyitásra azonban a budapesti konferencia után is várni kell még. Titok-e a banktitok? (Folytatás az 1. oldalról) szakszervezeti vagyon elszámolásával összefüggésben pénzintézetünknél ellenőrzést kíván folytatni, illetve információt kér, pénzintézetünk a banktitokra való hivatkozással az ellenőrzést, illetve információ tudását nem tagadhatja meg.” — Ez természetes — kommentálta az ügyet kérdésünkre dr. Kalocsay Tamás, az Országos Takarékpénztár vezérigazgató-helyettese. — Minden bank köteles a számlák állásáról ilyesfajta tájékoztatást adni a Számvevőszéknek, más szervezetnek azonban nem, hiszen például a VIKSZ, a szakszervezetivagyon-ikezelő szervezet még nincs bejegyezve. Dr. Sándor Lászlónak, az MSZOSZ alelnökének más véleménye van a tájékoztatásról. — Meglep az OTP eljárása, különösen azért, mivel az MSZOSZ tagszervezeteinek többszöri érdeklődésére sem adott információt tervéről. Barátságtalan lépésnek tartjuk a pénzintézet intézkedését, ami nem hinném, hogy öregbíti majd jó hírnevét. Ez a magatartás egyébként magyarázat arra, hogy a szakszervezetek sorra-rendre kivonják pénzüket az OTP- től. Azt hiszem, veszedelmes lehet, ha Magyarországon ilyen sajátosan értelmezik a banktitkot, ha bárki pénzügyi számláiba bírósági határozat nélkül be lehet tekinteni. (a. t. e.—v. zs.) Megnyílt a Századvég Politikai Iskola Itt profi politikusokat képeznek *Göncz Árpád megnyitója Nem egészen egy évvel a terv bejelentése után tegnap megnyílt Budapesten a Századvég Politikai Iskola. A Századvég Alapítvány által szervezett, pártoktól független, nem profitorientált, alapítványi formában működő iskola eredetileg a rózsadombi volt DIVSZ-székházban kapott volna helyet. Mivel azonban a tulajdonos, a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány el kívánja adni az épületet, néhány hét alatt új helyet kellett keresni, s ezt a Várban, a Mátyás-templom melletti patinás történelmi épületben találták meg. Az első tanévnyitón Göncz Árpád köztársasági elnök mondott ünnepi beszédet, kiemelve, hogy a politika komoly szakma, egyúttal szolgálat. Nem a politikus irányítja a társadalmat, hanem éppen fordítva, ezért rosszul teszik azok a politikusok, akik (ki) oktatják a népet, ahelyett, hogy tanulnának tőle. Kifejtette, hogy ha ez az új iskola jó közösség lesz,az emberség, a türelem, a kapcsolatépítés, a szellemi játék iskolája, akkor hozzájárulhat jó értelemben vett profi politikusok kiképzéséhez, akik jó eséllyel vehetik fel a versenyt a közéletet ma még uraló amatőrökkel. A köztársasági elnök optimizmussal beszélt Közép-Európa s hazánk jövőjéről, mert — mint mondta — az első világháború után Skandinávia, a második világháború után Dél-Európa zárkózott fel a Nyugathoz, s most nekünk van ilyen egyedülálló történelmi lehetőségünk. Igaz, kényszerpályán vagyunk társadalmilag, gazdaságilag, emberileg is, de a magyar nép okos, megtalálja az előre vezető utat, csak az a fontos, hogy mindig higygyenek neki a politikusok. Stumpf István politológus, az iskola igazgatója szerint az intézmény hidat szeretne építeni a politika elmélete és gyakorlata, egyúttal a különféle politikai eszmerendszerek között. A hallgatók politikai sokszínűsége kiváló lehetőséget teremt a demokratikus politikai kultúra magatartásmintáinak begyakorlásához, a politika, mint szakma, társadalmi elfogadtatásához. Az egyéves kurzusra 54 hallgatót vettek fel, közülük csak 11-en fizetik a saját költségeiket az ötvenezer forintot, a többieket különböző politikai pártok, szervezetek, vállalatok és alapítványok patronálják. F. S. 3