Népszava, 1991. október (119. évfolyam, 230–255. sz.)

1991-10-18 / 245. szám

4 Torgyán színvallásra készteti a kisgazda kormánytagokat? Levélváltás tárgyalás előtt Miután a múlt pénteki há­rompárti koalíciós tárgyalás — a híresztelésekkel ellen­tétben — simán lezajlott, az e heti események annál na­gyobb vihart kavartak. Kez­dődött azzal, hogy a kisgaz­dapárt országos ellenőrző bi­zottsága nyilvánosságra hoz­ta az Állami Számvevőszék vizsgálati eredményét a párt 1990-es pénzügyi gazdálkodá­sáról. A részvizsgálat megál­lapította, a gazdálkodásért felelősök több ízben követtek el törvénysértést. Ennek alapján az országos ellenőrző bizottság elnöke, dr. Györgyi Árpád a legfőbb ügyésznél büntetőeljárást kezdeménye­zett, mely érint minisztere­ket és államtitkárokat. Az el­lenőrző bizottság ülésének tegnap nyilvánosságra hozott jegyzőkönyve szerint a testü­let döntött a feljelentésről, s egyben elfogadta Györgyi Árpád bejelentését, mely se­rint november 23-án le­mond tisztségéről. Csak meg­jegyezzük, hogy az ellenőrző bizottság elnökének lemon­dását a parlamenti képvise­lőcsoport is követelte. Györ­gyi Árpád munkatársunkkal ugyanakkor azt közölte, hogy lemondásához semmi köze a képvis­előcsoportnak, ugyan­is a pártalkotmány szerint az ellenőrző bizottságot egy esz­tendőre választják meg, s az egy év novemberben lejár. A pénzügyi botrányt köve­tően ugyan más témában, de többszöri levélváltásra került sor a miniszterelnök és a kis­gazdapárt elnöke között. Tor­­gyán József azt nehezmé­nyezte, hogy a kormány „be­adta a derekát”, s elfogadta a főváros döntését, hogy ne le­gyen világkiállítás Magyar­­országon. Levelében kifogá­solta, ilyen fontos kérdésben nem kérte ki a miniszterel­nök úr a legnagyobb koalí­ciós partnerek véleményét, ezért a kisgazda elnök azt kérte, a kormányfő közölje vele, a kormány tagjai közül ki hogyan szavazott. Antall József levélben tájékoztatta a pártelnököt, hogy a világ­­kiállítással kapcsolatos végső döntést a parlament hozza meg, egyébként kifogásolta Torgyán levelének befejező részét — „kérem közölni, hogy ki hogyan szavazott eb­ben a kérdésben”. A minisz­terelnöki válasz: „mint párt­elnöki kérdést alkotmányjo­gilag és politikailag egyaránt elképesztőnek tartom, és kénytelen vagyok visszauta­sítani, függetlenül attól, hogy ez esetben a kérdés nem is volt időszerű". A válasz Tor­gyán részéről: „kénytelen va­gyok rögzíteni, nem kívána­tos, ha egymás megállapítá­sait ilyen jelzőkkel illet­jük .. Torgyán József a hét első napján levelet írt a kisgazda­­párti miniszterekhez is, melyben felszólítja őket, a kormányülés után a jövőben kötelesek tájékoztatást adni az ülés menetéről és határo­zatairól. Majd két nappal ké­sőbb újabb levél megy az ál­lamtitkároknak és miniszte­reknek: Gergátz Elemérnek, Nagy Ferencnek, Kiss Gyulá­nak, Rajkai Zsoltnak, Pohan­­kovics Istvánnak, Bárdos Balázsnak, amelyben a többi között a következőkre vár választ a pártelnök: „Az ön delegálására az előző pártve­zetés alatt került sor, amikor is ön számos alkalommal ki­fejezésre juttatta, hogy az ál­talam és az azóta megválasz­tott jelenlegi vezetőség által képviselt irányvonallal kép­telen lenne együttműködni. Felkérem ezért, hogy szíves­kedjék postafordultával kö­zölni, hogy korábbi állás­pontjától eltérően a jelenlegi pártvezetés mellett szeret­ne-e a kormányzati pozíció­ban megmaradni.” A kérdés­­feltevést a pártelnök azzal magyarázza, hogy csak ak­kor tekinthetők a kormány­zati tisztségekben az FKgP delegáltjainak, ha a koalíciós tárgyalások során e tisztsé­gekben legkésőbb október 31- ig írásban megerősítik őket. Ilyen előzmények után kezdődik meg ma reggel a tárgyalás, amelynek fő témá­ja: a rendszerváltás gyakor­lati kérdéseinek megvitatása. Miként az MDF és a KDNP, a kisgazda tárgyaló küldött­ség is változatlan összetétel­ben jelenik meg, s főként a volt pártfunkcionáriusok le­váltását szorgalmazzák jelen­legi, az ország életét befolyá­soló posztokról. Minden jel se­rint szóba kerül a világ­­kiállítás ügye is, amely — az ismertetett levélváltás tanú­sága szerint — csaknem meg­gátolta a további tárgyaláso­kat. Mind Antall József, mind pedig Torgyán József azonban többször is nyilvá­nosan hangsúlyozta: még mindig megvannak a koalí­ciós tárgyalások folytatása­ (sámán) Nagy Ferenc József úrnak Budapest Tisztelt Miniszter Úr! Ezúton értesítem, mint az FKgP kormánytagját, hogy a mindenkori kormányülést követő napon 18 óráig szó­ban és írásban a kormányülés lefolyásáról tájékozta­tót adni köteles. A tájékoztatót a párt Szoboszlai utcai székházában, az elnöki dolgozószobámban fogadom. A koordináció és a beszámoló elkészítése az ön fele­lőssége. Hasonló tartalmú levelet küldtem dr. Gergátz Ele­mér földművelésügyi miniszternek és dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszternek is. . . . . nak feltételei. Nem a miniszterelnöki konvojjal ütközött a Lada Laptársunk, a Mai Nap azt írta tegnapi számában, hogy az egri látogatásáról hazatérő miniszterelnök és kísérete útvonalát biztosító gyöngyö­si rendőrautóval baleset tör­tént a város belterületén, mivel egy Lada előbb a rendőrség autójába, majd egy Trabantba ütközött. Az információ azzal zárult, hogy a kormánydelegáció a ka­rambol helyszíne mellett megállás nélkül továbbhaj­tott. Felhívtuk a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságot, ahol Gyóni József rendőr őrnagy kérdésünkre elmondta, szer­dán, a megye útvonalán va­lóban történt egy olyan bal­eset, amelynek rendőrségi kocsi is részese volt, de nem a rendőrök voltak a hibá­sak. Szerencsére, halálos ál­dozata nincs a balesetnek. Gyóni őrnagy közölte, hogy a miniszterelnöki konvoj gyöngyösi áthaladásának idejével valóban egybe­esett az említett baleset, de hangsúlyozta, hogy a káro­sult rendőrautónak semmi köze nem volt az útvonal biztosításához. (szj.) Csillebérci perek KISZ-lakásokért A volt csillebérci úttörőtábor több, az intézmény területén álló lakásért is pereskedik. Az ott élőket — a volt KISZ KB alkalmazottait — rosszhi­szemű, jogcím nélküli lakók­nak tartjuk — mondta el az MTI-nek Alexa György igaz­gató, hozzátéve: a lakásszer­ződések a Demisz irattárából eltűntek, az intézménynek pedig egyetlen példánya vagy másolata sincsen. Négy má­sik lakásban a Csillebérci Úttörőtábor valamikori alkal­mazottai laknak, de az­ intéz­mény az ő jogcímüket is vi­tatja. A Csillebérci Gyermek- és Ifjúsági Központ a Magyar Úttörők Szövetségéhez tarto­zik, de önállóan üzemel. A szövetség az intézményt tá­mogatni nem tudja, és min­den igénybe vett szolgálta­tásért fizet. Az ifjúsági köz­pont fenntartása évi 50 mil­lió forintba kerül. A tábor nyeresége szinte teljesen „el­úszik” a felújítással és a kar­bantartással. Alexa György elmondta: ha megvalósulna a második Európai Ifjúsági Központ ter­ve — a kormányzat egy ko­rábbi elképzelése —, az jelen­tősen hozzájárulna az intéz­mény gazdaságos üzemelteté­séhez, és ez különösebb épít­kezést sem igényelne. (MTI) PÉNTEK, 1991. OKTÓBER 18. NÉPSZAVA Gasdlátlatu a Nemzeti Gyermek- és­fjúsági Alapítvány Visszaélések és köztörvényes bűn­cselekmé­nyek ? Furcsa állapotban van a ku­ratórium ügye — mondta Fá­tyol Mihály, akit annak ide­jén a Cigány Ifjúsági Szö­vetség delegált a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapít­vány kuratóriumába. Rossz volt a legelső, az alapító mi­nisztertanácsi határozat, amely nem egy konkrét do­kumentumot tett az asztalra, hanem elszabadította a pok­lot azzal, hogy ránk bízta, csináljunk a kapott 200 mil­lió forinttal és a hatvan in­gatlannal azt, amit akarunk. Ködös volt azonban az ala­pítvány célja, amit az alapí­tó okirat sem tisztázott egy­értelműen, azonkívül a kura­tórium tagjait nem minden esetben saját szervezetük de­legálta, hanem a kormány szemelte ki. A 200 millió megvan, nem ez jelenti a gondot, hanem az ingatlanok, amelyekről sorra kiderül, hogy már más valaki tulaj­donában vannak. Az Ameri­kai úti megkezdett építkezé­sünknél — gyermek- és ifjú­sági szolgálat működik itt — kiderült, hogy az ingatlan va­lamilyen egyetemé. A mai kormány is hibá­zott, amikor leváltotta az el­nököt. A kuratórium ettől még nem működik jobban Rókusfalvy Pál és az öttagú tanácsadói testület irányítása alatt. A keddi megbeszélé­sen, amely a kormány és az ifjúsági szervezetek képvise­lői között zajlott, tulajdon­képpen személyeskedő vitá­kon kívül érdemi dolog nem hangzott el, nem tudjuk át­tekinteni a helyzetet.­­ A kormány ifjúságpolitikai titkárságán Wootsch Pétertől érdeklődtünk a keddi tanács­kozásról, mivel ő volt ennek levezető elnöke. A személyes­kedésektől és vádaskodások­tól sem mentes megbeszélést nem kívánta kommentálni, mert, mint mondta, szemé­lyes elkeseredése meggátolná az objektív véleményformá­lásban. „Az információs fórumon éles polémia alakult ki, fon­tos és súlyos dolgokról esett szó — mondta Deutsch Ta­más Fidesz-képviselő —, ezek megerősítették elhatá­rozásunkat, hogy szót kell emelni az alapítvány ügyé­ben.” (Mint ismeretes, a kép­viselő már két héttel ezelőtt interpellálni akart az Or­szággyűlésben, akkor „újon­nan felmerült körülmények” miatt ez elmaradt. Bár rá­kérdeztünk ezekre a körül­ményekre, pontosat csak a jövő keddi interpellációból tudhatunk meg.) Október 3-a óta jogilag gazdátlan az alapítvány, a több tízmilliárd forintnak és az ingatlanvagyonnak nincs kezelő szerve. A kormány — Deutsch szerint több ponton is törvénysértő — határoza­ta, amely visszavonta a kura­tórium kijelölését, katasztro­fális helyzetet teremtett. A keddi tanácskozás sem vitt közelebb a megoldáshoz, épp a legfontosabb kérdésről, az alapítvány jövőjéről nem esett szó, nem kaptak garan­ciákat arra, hogy a vagyon megmarad-e az ifjúság szá­mára — mondta a képviselő. Az alapítvány körüli „zűr­zavart” egyelőre az Állami Számvevőszék vizsgálja, de várható egy parlamenti vizs­gálóbizottság felállítása is, hiszen a keddi ülésen olyan fogalmak is elhangzottak, mint visszaélések, köztörvé­nyes bűncselekmények. (horváth Im, karácsony) Hazalátogatott Horthy menye és unokája Találkoztak kormánytagokkal? Feltehetően 1993-ban sor ke­rülhet Horthy Miklós ham­vainak magyarországi újra­temetésére, addig azonban nem időszerű a ceremóniáról beszélni — közölte a Nép­szavával a néhai kormányzó menye és unokája a családi nyári rezidencia egykori szín­helyén, Kenderesen. Ilona Bowden, azaz Horthy István­né és fia, István tegnap tett rövid látogatást az alföldi községben, melynek temető­jében fekszik a Horthy-famí­­lia több tagja is: a kormány­zó szülei, gyermekei és egyik testvére. A falu egy része nagy lel­kesedéssel és sok könnyel kö­szöntötte a Portugáliából és Amerikából érkezett vendé­geket. Sőt néhány asszony „Istvánka” felkiáltással, uj­jongva ölelte magához a va­lamikori játszótársat. Az emberek különben egyönte­tűen örültek a majdani teme­tés hírének. Szinte minden megkérdezett áldotta az egy­kori nemesi családot, amiért már a harmincas években vil­lannyal látta el a falut, min­den utcájában járdát épített, s valamennyi középületet (melyek ma újjáépítve a te­lepülés ékességei) saját költ­ségén emeltetett. Horthy Istvánná arra a kérdésünkre, hogy vannak-e konkrét terveik Magyarorszá­gon, figyelembe véve a kár­pótlás eshetőségét, azt vála­szolta, úgy hiszi, a kárpótlás mindenkit kötelezően érint. Horthy István ugyanakkor kijelentette, hogy — bár köz­benjárását kérték a helyi MÉM repülőgépes szolgálat vezetői a gazdasági gondok megszüntetéséhez­­, nem tud segíteni a messzi Ameriká­ból. A rövid beszélgetés során a vendégek se nem cáfolták, se nem erősítették meg, hogy budapesti tartózkodásuk so­rán hivatalosan találkoztak volna a kormány tagjaival, de utaltak arra: az elmúlt na­pokban többekkel volt lehe­tőségük beszélgetésre. V. F. Mi legyen a szovjet gazdasággal? Befejeződött tegnap a Világ­bank és a Valutaalap éves közgyűlése Bangkokban. Az egyik legfontosabb kérdés a mostani tanácskozáson az volt: mi legyen a szovjet gaz­dasággal? Úgy tűnik azonban, hogy erre a kérdésre mind ez idáig nem sikerült megtalálni a megfelelő választ. Érthe­tően a Szovjetunió miatt ke­vesebb figyelmet fordítottak Kelet-Európa más részeire. Magyarországot egyébként is most már úgy kezelték, mint egy olyan országot, amely megoldja saját problémáit (MTI) Dr. Takács Odtor hitvallása a kolantam­istákról és 11­17-ra. A világhistória legszebb költeménye A Zétényi—Takács-féle tör­vényjavaslat legutóbbi par­lamenti vitájában Pető Iván (SZDSZ) és Nagy Attila (MSZP) már közzétettek egy­két fejezetet abból a tanul­mányból, amelyet dr. Takács Péter írt 1979-ben a Szabolcs­­szatmári Szemlében, a sza­bolcsi internacionalistákról, akik részt vettek az 1917-es, „a világforradalom mind­máig legnagyobb forradal­mában Oroszországban” — legalábbis a Takács-féle megfogalmazás szerint. A KMP megalakulásának 60. évfordulójára kiadott kötetre írt recenzió szerkesztőségünk birtokában van, ebből idé­zünk részleteket. „Akárhonnan származott, akárkié volt az ötlet, szeren­csésebb és szebb feladatot ritkán kap könyvszerkesztő, tollforgató ember, mint ka­pott Filep János és 31 mun­katársa, akik közreműködtek e kiadvány világra dédelge­­tésében. Olyan emberek életútját vizsgálták, kutatták, tömö­rítették rövid dolgozatokba, akik az orosz Vörös Had­seregnek a hatalom megtar­tásáért, az intervenció és fehérgárdisták ellenforra­dalmi fegyveres támadása ellen fegyverrel a kézben­­harcoltak, vagy a Magyar Tanácsköztársaság idején küzdöttek a proletárhata­lomért. (...) Képviselői ők a magyarságnak, a hazafiság­­nak, az internacionalizmus­nak, a proletárszolidaritás­nak. Nincs jelző, metafora, költői kép, mely magába sű­ríthetné ezeknek az embe­reknek a minősítését, érté­két. Ilyen gazdag, ilyen cso­dálatosan pompázatos, ennyi­re lélekkápráztató csak az élet, a történelem lehet. (...) ha a történelmi tör­vényekről mit sem hallottam volna, könnyen hajlanék ar­ra, hogy ezt a jelenséget cso­dának véleményezzem, de meggyőződésem, hogy a száz­ezer magyar, s közöttük a sok száz szabolcsi, beregi, szatmári internacionalista tette történelmi szükségsze­rűség volt. (.. .) biztos, hogy százez­rük mindenike gróf Cseko­­nicsot, herceg Eszterházyt, Kornis nagyságosokat, And­rássy és Dessewffy grófokat, szolgabírókat, alispánokat, csendőröket és dzsentri hi­vatalnokokat bosszulni szán­dékozott (...) Soha igazabb és őszintébb, kedvükre va­lóbb történetet nem csinál­tak még százezrek, mint ők, akik végezvén dolgukat Szovjet-Oroszországban, siet­tek haza a Magyar Tanács­­köztársaság védelmére (.. .) Rejtezkedve kényszerültek élni, de e rejtezkedés köze­pette is vállalták a börtön kockázatával járó illegális pártmunkát. A felszabadulás után pedig egy-két kivétel­től eltekintve valamennyien részesei szocialista irányt vett történelmi fejlődésünk formálásának. Élet az övék, teljes emberi élet. Olyan nemzedék élete, mely cse­lekvő részese volt a világ­­történelem társadalmi kor­szakváltásának, a szocializ­mus győzelmének Szovjet-Oroszországban és Magyar­­országon. (...) Ha egyszer megiró­­dik a XX. század története, ennek a századot nyitó ifjú nemzedéknek, melyet a döb­benet erejével tizedelt az első világháború és az azt követő spanyolnátha, mely nemzedéket még alkotó ere­jének teljében fejezett le a II. világháború, történelmi szép tetteként ott fog éke­­sedni a szocializmus valósí­tása. Az irracionális törté­nelmi tendenciák ellenére győzedelmeskedő emberi ra­cionalitás; a lét teljességét az emberiségnek nemcsak elméletben felcsillantó, de cselekvéssel valósító törté­nelmi vívmánya. Lenin mondotta: »minden törté­nelmi tett egy költemény«. A világhistória legszebb köl­teményét Szovjet-Oroszor­szágban kezdték írni, 1917. november 7-én.”S ezt olvashatjuk róla: „Az MDF-nek megalakulása óta tagja, emberi hite és meggyőződése szerint Balzac sza­márbőreként , zsugorodó országunk gyors tempóban fogyatkozó lakossá­gának csak a tiszta erkölcs, a humá­num és a nemzet egészéért vállalt közéleti felelősség ígér jövőt.” E mondatokkal csak egyetérthe­tünk. Bizony, a tiszta erkölccsel és a közéleti felelősséggel szemben nem szabad hűtlennek lenni. S a morális árulás vajon belefér-e a Zétényi— Takács-féle törvényjavaslatba? B. I. Dr. Takács Péter, aki eddig csak a történelemről írt, minden jel szerint úgy döntött, hogy eztán már történelemcsinálásra is vállalkozik. Zétényi Zsolttal társszerzője annak a törvényjavaslatnak, mely szerint a múlt rendszerben elkövetett haza­árulás, hűtlenség és emberölés ne évülhessen el, s e szerint visszamenő­leg el lehessen ítélni bűnösöket. Takács Péter történész, kandi­dátus 1971 óta dolgozik a nyíregyhá­zi Tanárképző Főiskolán. A tavaly kiadott Parlamenti Almanachban A mérleg nyelve. El kell jutnunk oda, hogy a jövőben a pártok ne teleped­jenek rá ennyire a demokrá­ciára — mondta Szűrös Má­tyás, az Országgyűlés alelnö­­ke a tegnap Győrött megtar­tott fórum előtti sajtótájékoz­tatóján. Majd kifejtette: a demokrácia kiteljesedésének feltétele, hogy a civil társa­dalom intézményei is érvény­re jussanak, és a pártstruktú­ra átalakuljon. Megítélése szerint egy jobbközép csopor­tosulás mellett kialakul majd egy balközép tömörülés, amelynek bázisa egyebek kö­zött a Szocialista Párt lehet. A mérleg nyelvének a szere­pét liberálisok tölthetik majd be. (MTI) KÖZLEMÉNY A Bizományi Áruház :A:A Vállalat Zálogkölcsön­ Al­osztálya értesíti !:::-:: T. Ügyfeleit, hogy 1991. október 1-jétől az elzálogosított tételek érvényessége A-S 3 hónapra módosul. Részletes tájékoztatás jijijit: zálogfiókjainkban és vállalatunk központjában :A:A az 117-6511/130 gy és az 118-2166 M telefonszámon. $8. BÁV Zálogkölcsön osztály

Next