Népszava, 1992. január (120. évfolyam, 1–26. sz.)
1992-01-02 / 1. szám
Hankiss unja a nyafogást . tóró elnökeink Ioroly a Híradó sarrkristóinek Igen tisztelt Szerkesztő Bizottság! Köszönettel megkaptam december 30-án kelt levelüket. Sajnálattal kell látnom, hogy levelem csaknem valamennyi megállapítását félreértik, vagy félreértelmezik. — Önök azt írják, hogy „megdöbbenéssel veszik tudomásul” döntésemet. Úgy látszik, főszerkesztőjük nem tájékoztatta önöket kellőképpen arról a december 16-i megállapodásról, amelyet ő is aláírt, s amelynek értelmében, s szellemében a döntés megszületett. E megállapodás értelmében január 6-tól rendszeresen, kétóránként sugárzunk híradóműsort a két csatornán a következő rendben: TV 1 16 óra (10 perc), 20 óra (25 perc, 24 óra (5-10 perc a műsor befejezésekor), TV 2 18 óra (12 perc), 22 óra (20 perc). Megállapodtunk abban is, hogy — tekintettel a megnövekedett terhekre — egy második híradó-főszerkesztőség is megkezdi munkáját, műshelyt erre a feltételek megteremtődnek. Nem értem, mire céloznak önök, midőn „az átszervezés körüli feltűnő sietség”-ről beszélnek. Egy második híradó beindításának előkészítése tavaly késő ősz óta folyik. Ezzel kapcsolatban hirdettük meg a híradóspályázatot, két híradóscsapat be is mutatkozott a téli-tavaszi hónapokban és az önök főszerkesztőjével az elmúlt hónapokban is számtalan alkalommal tárgyaltunk a kérdésről. Ez a mintegy 10-12 hónapos előkészítés „sietősnek” semmiképpen sem nevezhető. Nagy körültekintéssel készítettük elő egész híradózási rendszerünk korszerűsítését, és ezen belül egy második csapat indulását is. Nem tudom, hogy önök milyen jogon és milyen információk alapján állítják azt, hogy ennek az indulásnak sem pénzügyi, sem műszaki, sem emberi feltételei nincsenek felelősségteljesen tisztázva. Mint azt december 30-i levelemben közöltem főszerkesztőjükkel, az Esti Egyenleg jelenlegi stábjának adok megbízást arra, hogy eddigi tevékenységük körét kibővítve a 18.45-ös Esti Egyenleg helyett a 16 órás Délutáni Egyenleget, illetve a 22 órakor kezdődő Késő Esti Egyenleget készítsék el január 6-ától kezdve. Kértem őket is, és kérem önöket is, hogy igyekezzenek a lehető legnagyobb mértékben együttműködni, egymás munkáját támogatni és nem akadályozni, és a korszerű tájékoztatás kiépítésén közösen dolgozni. Nem értem, miért érzik önök „megalázónak” azt, hogy a megnövekedett terheket megoszthatják egy másik csapattal, annál is inkább mert az elmúlt év során vezetőik állandóan a főszerkesztőség túlterheltségéről panaszkodtak, önöknek minden bizonynyal megvan a szakmai, szellemi és erkölcsi alapjuk arra, hogy hibásnak ítéljék döntésemet. De arra nincs joguk, hogy félreértelmezzék döntésemet. Egész itteni működésem arra irányult, hogy ne engedjem elmélyülni a Televízión belül az országban fellángolt politikai ellenségeskedéseket, döntésemmel nem politikai választóvonalat kívántam húzni, hanem egyfelől — mint fent már említettem — a szakmai színvonal emelésének érdekében meg akartam osztani a megnövekedett terheket, másfelől, elő akartam mozdítani azt, hogy az önök és a másik csapat együttműködésével egyre inkább meg tudjunk felelni a tárgyilagos, váratlan és sokoldalú tájékoztatás európai normáinak. Önökön és a másik csapaton múlik az, hogy a higgadt, felnőtt, felelősségteljes együttműködés, vagy az ellenségeskedés szelleme erősödik majd meg a Televízión belül. Szomorúan látom, hogy az országban oly gyakori gyanakvás és minden bokorban ellenséget sejtés láza időnként önökön is elhatalmasodik. A Hírszerkesztőség létrehozására, amelyet korábban Csák Elemér javasolt, nem azért kerül most sor, mert valamiféle „megosztó törekvéseket” akarok „álcázni” vele, hanem azért, mert most tudtuk megteremteni a szükséges feltételeket. Célja nem a megosztás, hanem a híradózás színvonalának emelése és a híradós stábok munkáinak integrálása. Levelük utolsó bekezdésében kifejtik azt is, hogy mennyi „jó okunk van” a gyanakvásra. Véleményem szerint nincs semmiféle okuk. Ismét csak arra tudom kérni önöket, hogy ne sejtsenek rejtett és gonosz célokat ott, ahol kizárólag a Televízió tájékoztató műsorainak jobbítása a célunk. Meg kell mondanom, hogy már nagyon unom az állandó nyafogást, gyanakvást, hisztériát, a körülményekre és vélt vagy tényleges ellenfelekre való mutogatást, ami olyannyira elharapódzott a magyar közéletben. Kérem önöket, a jövőben ne vegyenek részt ebben a romboló és önromboló társasjátékban, hanem mutassanak példát a felnőtt, felelősségteljes magatartásra. Megismétlem azt, amit december 30-i levelemben írtam önöknek, s amelyben biztosítottam önöket arról, hogy adott lehetőségeinken belül minden segítséget megadok a Főszerkesztőségnek arra, hogy munkájukat nyugodt körülmények között, egyre jobban és egyre magasabb színvonalon végezhessék. Biztosítottam önöket arról is, hogy a másik híradóstáb tevékenysége semmiféle formában, semmiféle módon nem fogja akadályozni önöket munkájukban. A másik stáb részére úgy teremtjük meg a szükséges műszaki bázist, hogy elsősorban az MTV belső kapacitásának mostani újrafelosztásánál felszabaduló eszközöket bocsátjuk a rendelkezésükre és e bázist csak fokozatosan fejlesztjük majd tovább. Semmiféle körülmények között nem tudom viszont elfogadni levelük utolsóelőtti bekezdésében megfogalmazott álláspontjukat. Azt fejtik ki, hogy az önök által — véleményem szerint tévesen — rossznak ítélt helyzetükben nem tudják vállalni a felelősséget a hibátlan munkáért. Önöknek, ha vállalják a munkát, 100 százalékban felelősséget kell vállalniuk híradóműsoraikért. Illetve pontosabban: a Főszerkesztőség által készített híradókért a Híradó főszerkesztőjének egy személyben kell vállalnia a teljes felelősséget. Ez az ellentétele annak, hogy én, mint eddig is, a jövőben is 100 százalékig tiszteletben fogom tartani Főszerkesztő Úr autonómiáját, és ahogy eddig sem tettem, ezután sem fogok beleszólni munkájába, legfeljebb utólag fejtem ki véleményemet egy-egy híradóműsorról. Amennyiben főszerkesztőjük nem tudja vállalni a teljes felelősséget, abban az esetben megbízatását nem tudom majd meghosszabbítani. Üdvözlettel: Hankiss Elemér Levelek jönnek, levelek mennek. Üzengetnek egymásnak azok, akik egy házon belül dolgoznak. De ez Magyarországon így természetes. Mint ahogy az is, hogy a Magyar Televízió „életbe vágó" dolgairól ilyen úton értesül a január 1-jétől többet fizető polgár. Hogy ez kicsit drága mulatság? Nem számít. Fő a híradás. sz. cs. o NÉPSZAVA 1992. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK Elhagyott bódék, gazdátlan plakátok, szeméthegyek Az év végi ünnepekhez, úgy látszik, menthetetlenül hozzátartozik az árusok tömegének megjelenése a közterületeken. Azok a nejlontákolmányok azonban, amelyekkel magukat és portékáikat védték, sok helyen gazdátlanul maradtak. Az egyre kaotikusabbnak tűnő helyzetről kérdeztük Szegedi Pétert, a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat szóvivőjét és dr. Szabó Bélát, a Fővárosi Közterület Felügyelet igazgató-helyettesét. A karácsonyi és szilveszteri apróságokat” árusítók közterület-használati engedélyt kaptak. A szerződés meghatározott időre szól, amelynek leteltekor a tisztán kapott területet hasonló állapotban kell átadniuk. A bódék és a körülöttük maradt szeméthegyek eltüntetése tehát az árusok feladata. Ha a hátrahagyott csúfságokat nem távolítják el, az eset szabálysértési üggyé válik. Ugyanez vonatkozik a karácsonyfaárusokra is, akiknek eladatlan fenyői sok helyen még ott tornyosulnak. Dr. Szabó Béla elmondta, hogy az árusítási engedélyeket a kerületi polgármesteri hivatalok adták ki. A felügyelet hatásköre: ellenőrizni, hogy az alkalmi árusok felszámolják-e standjaikat a határidő leteltével. A szankció lehet helyszíni bírság — de ugyan kit találnak már a helyszínen? — ez maximum 500 forint, amit játszva kifizetnek, vagy szabálysértési feljelentés, amelyről a szabálysértési hatóságok intézkednek. A közterület-fenntartók számítottak rá, hogy szilveszter után elborítja az utakat a sok használt papírtrombita, álarc, kalap. Emiatt külön brigádok takarították a fővárost újév reggelén, rendbe téve legalább a főútvonalakat. Több helyen gyakran megcsúsznak, elesnek az emberek. A vállalat dolga azonban az aluljárók, gyalogátkelőhelyek és egyes közjárdák tisztán tartása: egy ingatlanhoz tartozó járdáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia. Ehhez megfelelő szerszámokat (lapátot, hótolót, vesszőseprűt) a közönségszolgálati irodákban lehet beszerezni. Néhány szervezet (például piacigazgatóság) a területek karbantartására szerződést köthet a vállalattal. Tovább dúl a plakátháború. Az engedély nélküli falragaszokat a napokban gyors akciókkal eltávolították, az illegális plakátozók viszont ugyanilyen gyorsan „helyreállították az eredeti állapotot", önkormányzati utasításra a falragaszok elhelyezését tiltó táblákat is kitettek. Azóta azonban a plakátragasztók e feliratokat is befedték. Szabó úr szerint a harcot főleg az ellentmondó jogszabályok miatt nehéz felvenni. Mivel a hirdetéseket kihelyező „partizánok” éjszaka és hajnalban tevékenykednek, a közterület-felügyelők ritkán érik őket tetten. Ha mégis, a már említett bírságot, vagy feljelentést alkalmazzák, és természetesen leszedetik a plakátokat. Az esetek többségében azonban a kihelyező ismeretlen, ilyenkor a polgármesteri hivatal műszaki osztálya kötelezheti a kibocsátót a falragaszok eltakarítására. Szegedi úr ezúton is kéri, hogy a leszedett karácsonyfákat mindenki a kukák mellé tegye, elszállításukról az FKFV gondoskodni fog. A feleslegessé vált fákat ugyanis tavaly néhány helyen az ablakon dobálták ki, vagy az utcán égették el. Egyébként, ha a lakosoknak bármilyen problémájuk, vagy panaszuk van, éjjelnappal hívhatják a központi ügyeletet, a 134-0921-es számon. Szegedi úr mellesleg elégedett a vállalatra bízott területek állapotával, mi viszont, miközben átbukdácsolunk a dobozokon az aluljárókban, európai környezetet szeretnénk. Hogy ezt hogyan lehet elérni, az — ahogy mondani szokták — már ki van találva. Vajon nálunk mi hiányzik hozzá? Zs. A karácsony és a szilveszter nyomai Kegyes András felvételei 5 Micsoda éjszaka volt! Égett csirkék Szegeden — Lesújtott a húsdaráló Negyven életunt ember — Hál a Hiltonban Ez a szilveszteréj is elmúlt. Kinek hát, kinek örömöt hozott. A legszolidabbak a tévét szuggerálták, s mértékkel szopogatták olcsón vett rizlingjüket. Mások bemerészkedtek az elegáns éttermekbe. A vagányok petárdákat robbantottak, és üvöltöztek. A legszomorúbbak több gyógyszert vettek be a kelleténél ... Ha egy petárda csak úgy, vaktában felrobban, még nem olyan nagy baj. De ha valakinek az erkélyére hajítják, annak már a fele sem tréfa. Az Országos Tűzoltóparancsnokság központi ügyeletének tájékoztatása szerint szilveszter éjszakáján 15, petárda okozta tűzhöz riasztották a tűzoltókat. Kilenc esetben erkélyre dobták fel ártalmatlannak hitt robbanószerkezeteiket az elmés szilveszterezők. A tűz két helyen a lakásba is átterjedt. Szerencsére személyi sérülés nem történt. A még „elmésebbek” kukákba helyezték el a petárdákat. Székesfehérvárott például több szemetesedény, nagy hanggal és nagy riadalmat okozva felrobbant. „Hagyományos” tűz is akadt az óév búcsúéjszakáján. Szegeden egy tanyán, két csirkenevelő hodály gyulladt ki, és égett el. A tűzben 28 ezer, másfél kilogrammos csirke „sült meg”. Három gépkocsi is kiégett szilveszterkor, kettő ütközés következtében, egy kocsitűz okát még vizsgálják. A rendőrség tájékoztatása szerint az év utolsó napján 31 közlekedési baleset történt, közülük négy végződött halállal, 12 súlyos sérüléssel. Hárman úgy döntöttek, hogy szilveszterkor törnek be, s ugyancsak hárman úgy, hogy az év utolsó napját használják rablásra. Egy 21 éves dombóvári férfi — italozás és szóváltás után — húsdarálóval csapott agyon egy 61 éves nyugdíjas férfit. Szegeden egy 78 éves férfi többször fejbe vágta 71 éves feleségét, majd felakasztotta magát. Mindketten meghaltak. A Korányi Kórház öngyilkosokkal foglalkozó osztályán átlagos volt a forgalom az óesztendő utolsó napján. Mint megtudtuk, január elsején, reggel nyolcig bezárólag 40 beteg érkezett, ami az eltelt nyolc év hasonló időszakához viszonyítva csökkenést mutat. A mostani öngyilkosjelöltekre a gyógyszeres kísérletek a jellemzőek, még pontosabban, az alkolos állapotban túladagolt gyógyszerbeszedés. Az előre megfontolt, komoly szándék, az orvosok szerint, az esetek többségében kizárt. A most beszállítottak, tehát a szilveszteri öngyilkosok kategóriájába tartozók körében nem volt haláleset, ezúttal mindenki megúszta az önfeledt kábulatot. Az Országos Mentőszolgálattól nem sikerült információt szereznünk. A szolgálatvezető főorvos már-már hisztérikusan utasította vissza kérdéseinket, mondván, természetesen volt szilveszter, ezt ők is tudják, de nekik nem az a dolguk, hogy kíváncsi okvetetlenkedéseinkre válaszolgassanak. Egyébként, mint mondotta, se jobb, se rosszabb nem volt ez a napjuk, mint a többi szokott lenni. A Detoxikáló Intézetnél Vitai Józsefné ápolónő egy erős fizetési nap forgalmához hasonlította szilveszteri forgalmukat, ami azt jelenti, hogy 11 „sima, nagyon részeg” embert láttak el éjféltől kezdődően. Tegnap, a kora esti órákig már csak egyetlen pácienst ápoltak intézményükben, a többieket hazaengedték. Klienseik a nem éppen jól szituált középkorúak táborából kerültek ki, pedig ez a „rendbehozatal” mostanság 1700 forintba kerül, illetve kocsiszennyezés esetén 2200 forintba. Persze voltak olyanok is, akik inkább mindenféle nyalánkságra, meg egy kis vígságra költötték a pénzüket. Ha nem is olyan intenzíven, mint tavaly. A nem „szuper” kategóriába tartozó Berlin Étteremben szolid volt a forgalom, alig emelkedett 800 ezer forint fölé. Tavaly ilyenkor — telt háznál — 1 millió 200 ezer forintot mondhatott magáénak az üzlet. Magyarné Balogh Valéria üzletvezető szomorkásan számolt be róla, hogy az utazási irodák sorra lemondták korábbi szilveszteri megrendeléseiket. Azért így is több külföldi akadt az asztaloknál, mint magyar. A vendégnek 4500 forintot kellett letennie a menüért és a műsorért. Ez a pénz nem sémi, bár a menü sem volt kutya a Berlinben: hideg libamájjal lehetett kezdeni, majd rákkrémleves, Pompadour-módon elkészített bélszín és farsangi fánk következett, végül pusztakoktél zárta a sort. A főváros egyik legelőkelőbb szórakozóhelye volt most is a Hilton bálterme, főétterme, illetve a diszkója. A bálterembe 11 ezer 800 forint volt a belépő, amiért egy ital nélküli csodálatos vacsorát kaptak a vendégek, és megnézhették az 1991 -es szuperprodukciót, amelynek fő témája az 1001 éjszaka meséje volt. Az étterem ajtaja hétezerért, a diszkóé 4700 forintért tárult ki a vendégek előtt. Mint azt Korencsi Gábor étteremigazgatótól megtudtuk, a sok, beeső olasz vendég megdobta a forgalmukat, de, mint azt a vendéglátósok előre tudták, az előző évekhez képest rossz lett a forgalom. Az ő, körülbelül 90 százalékos forgalmuk is lehangoló, bár értesülései szerint sok helyen meg se közelítették ezt a telítettségi arányt. Korencsi úr elárulta, a bálteremben egyetlen „igazi magyar” vendégük volt, a diszkóban pedig a 90 közül 15 honfitársunk akadt. Náluk egyébként 1 év alatt 50 százalékos volt az infláció. (horváth szabó)