Népszava, 1992. február (120. évfolyam, 27–51. sz.)

1992-02-01 / 27. szám

SZOMBAT, 1992. FEBRUÁR 1. ■ 120. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ■ ARA 12,30 FORINT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK LAPJA ALAPÍTVA 1873-BAN ENSZ-BT Nagyobb szerepet a világszervezetnek! Milyen szerepet játszhat a jövőben az ENSZ a nemzetközi béke és biztonság erősítésében? Ezt a kérdést vizsgálták a világszervezet 46 éves történetének első csúcstalálkozóján, amelyet John Major brit kormányfő nyitott meg tegnap New Yorkban. A Biztonsági Tanácsnak ez az ülése azonban korántsem csak általánosságban foglalkozott az említett témakörrel. Borisz Jelcin orosz elnök fontos bejelentést tett ezen a fórumon, javasolva egy globális védelmi rendszer kialakítását. Az ülésen hazánkat Jeszenszky Géza külügyminiszter képviselte, aki Antall József miniszterelnök helyett vett részt e találkozón. Elsőnek Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár szólalt fel, javasolva: a jövőben rendszeresen hívjanak össze ilyen jellegű találkozókat. „Az ENSZ története mutatja, hogy politikai akarattal, kezdeményező erővel, kis országok is jelentős szerepet játszhatnak és nagyobb mértékben járulhatnak az ENSZ céljaihoz, mint ha katonai vagy a gazdasági erő” — mondta. Francois Mitterrand francia államfő jelezte: országa kész rá, hogy szükség esetén 48 órán belül ezer, egy héten belül további ezer főnyi katonai személyzetet az ENSZ rendelkezésére bocsásson békefenntartó akciókra. Óvott attól, hogy a keletnyugati konfliktus helyét az Észak-Dél, a fejlett és a fejlődő országok ellentéte vegye át. Borisz Jelcin, amikor előterjesztette leszerelési indítványát, tömör, határozott, gyakorlatias formában fogalmazta meg, hogy országa nemcsak partnerek, hanem szövetségesnek tekinti a Nyugatot, az Egyesült Államokat, s kész széles körű együttműködésre minden területen. (Folytatás a 2. oldalon) A nagy országok között a kisebbek is képviseltetik magukat: külügyminiszterünk Bush és Jelcin mögött Telefotó / MTI Külföldi Képszerkesztőség Újabb telefon a kamionosoknak Segítség otthonról A magyar kamionsofőrök továbbra is jól vannak a macedón—görög határ görög oldalán, ahol a blokád miatt rekedtek. Ez azonban nem változtat azon, hogy a vesztegelni kényszerülő vezetők testileg és lelkileg egyaránt fáradtak, bár otthonról kaptak már némi segítséget pénzben és élelmiszerben egyaránt. Ismét felhívtuk a határtól 15 kilométerre lévő (Folytatás a 2. oldalon) (9. oldal) Új időszámítás kezdődik a műszaki fejlődés hazai történetében, amikor az első Astra legördül a szentgotthárdi Opel-gyár szalagjáról Mai úriunneridások Vasút, posta, távolsági busz, gyógyszerek Drágább lesz február 1-jétől a vasút és a távolsági busz tarifája, s jelentősen emelkedik a postai szolgáltatások díja is. Mint a közlekedési és hírközlési tárca illetékese az áremelés indoklásaként elmondta: a többletbevételekre azért van szükség, hogy a szolgáltató vállalatok energiaár és infláció miatti vesztesége ne növekedjen tovább. A vasúti személyszállítás és a távolsági autóbusz-közlekedés tarifái átlagosan 25 százalékkal emelkednek, viszont a korábbi kedvezmények változatlanul érvényben maradnak. Az árváltozás hatására előreláthatóan mintegy 5 százalékkal csökkenhet az utasok száma, s várhatóan többen lesznek, akik jegy nélkül próbálkoznak majd utazni. A postai szolgáltatások átlagosan 30 százalékkal emelkednek február 1-jétől. Az ebből származó többletbevételeket a postai szolgáltatások korszerűsítésére, postahivatalok felújítására, s elavult gépjárműparkjának cseréjére fordítja a Posta. Mától emelkednek a gyógyszerek árai is. (MTI) Mérőműszerünk nem hazudik: akinek nincs bioenergiája, az nem tud gyógyítani (jelentés Manilából a Népszavának) (5. oldal) (7. oldal) Ismét megvizsgálták azokat, akik az építkezésen dolgoznak és betegnek érzik magukat. Az orenburgi botrány nehezen csitul EBEÉ-külügyminiszterek Csúcs lesz Helsinkiben Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet országainak külügyminiszterei azt javasolják, hogy július 9-én Helsinkiben rendezzék meg az EBEÉ kétnapos csúcstalálkozóját, és hogy annak homlokterében a biztonság és a stabilitás átfogó koncepciója álljon, beleértve az emberi jogi, politikai, katonai, gazdasági és környezeti összetevőket is. Egyebek között ezt tartalmazza az a záróközlemény, amelyet a külügyminiszterek tanácsának Prágában tartott ülése végén tegnap fogadtak el. A prágai tanácskozás fontos eredménye, hogy tíz volt szovjet tagköztársaság felvételével 48-ra emelkedett a helsinki folyamatban teljes jogú tagként részt vevő országok száma. Megfigyelői státust kapott Szlovénia és Horvátország, de a diplomaták körében általános az a vélemény, hogy ez csak ideiglenes állapot, és a függetlenné vált jugoszláviai köztársaságok hamarosan teljes jogú tagságot szereznek. (Folytatás a 2. oldalon) AZVAGY ARATÁS Az elmúlt néhány történelmi év termését aratják most le a New York-i BT-csúcs és a prágai EBEÉ-konferencia résztvevői. Ha Kelet- és Közép-Európában nem következik be a rendszerváltás, akkor ma nemigen lehetne szó sem hatékony ENSZ-akciókról, sem pedig európai konfliktusmegelőzésről. Két tábor szembenállása jellemezné továbbra is az európai politikát. Nincs még persze itt a Kánaán. Gondolunk csak az ENSZ-főtitkárhelyettesének minapi lehangoló üzenetére, amelyben eltanácsolja a világszervezetet attól, hogy békeerőit Horvátországba küldje. Vagy a BT-csúcs nyilatkozatának arra a sokat sejtető, baljós kitételére, amely szerint a legégetőbb problémák az „államszerkezetek módosulásából” származnak. Nem, nincs még remény a világ valamennyi problémájának megoldására, de arra igen, hogy a megoldás keretei lassan mégiscsak kialakuljanak. Azoknak a politikusoknak a nevét olvasva, akik most a bőséges évek aratását végzik, nekem a nagy távollevő, Mihail Gorbacsov jutott az eszembe. Biztos, hogy nem ilyen termést akart, s az is, hogy annak magvait nemcsak ő vetette el. De az is bizonyos, hogy nincs emberfia, aki a mai aratásért annyit tett volna, mint éppen ő. K. F. Kezdődhet az alku Az első bérmegállapodás Tudomásunk szerint országosan az első bérmegállapodást kötöttük meg — mondta Sóki Gyula, a Sütőipari Dolgozók Szakszervezetének titkára, miután a Sütőipari Egyesülés vezetőivel együtt rátették kézjegyüket az okmányra. A két szervezet az Érdekegyeztető Tanács döntése után — bevonva az előkészületekbe a Pékek Ipartestületét is — közös munkabizottságban dolgozta ki a sütőipari új bértarifa minimumot és a munkabesorolást, heti 40 órás munkahétre. A sokoldalú próbaszámítás alapján elkészített táblázat egyszerűbb, mint a régi, alapját képezi a vállalati béralkunak, reális megítélésre ad módot a különböző tevékenységek között és áttekinthetővé teszi a bérarányokat. A minimál alapbérek meghatározását kidolgozták a segédmunkástól kezdve a szakmunkásokon át a sütőiparban dolgozó szellemi foglalkozásúakra is, óra- illetve havibérben. (Az ágazatban idén 23 százalék bérfejlesztésre van mód. A bérmegállapodás a bérfejlesztés 12-17 százalékát „fedi le”.) (Folytatás a 4. oldalon) Jön a kommunizmus, a nagy szervthúzós Tegnap Farkasréten eltemették a politikát Senki sem sírt. Kovács Ferenc azt állítja, hamarosan ftt a kommunizmus. Nem is sejtjük, milyen közel vagyunk hozzá. Ez a kommunizmus azonban nem olyan lesz, mint amilyenről negyven évig ebben az országban beszélitek. Olyan lesz, mint a szeretkezés, amelyben az a fontos, hogy a másiknak is jó legyen. Ne tessék meglepődni: Kovács úr teljesen normális. Az őrülteket egészen máshol it kell keresni. — Az új társadalomban nem lesz politika — mondja meggyőződéssel a Kovács-párt vezéregyénisége, aki nem kis erőfeszítéssel megszervezte saját hátországát is: jelenleg több miint kétszáz tagja van az új erőnek. — Az embereknek ez biztosan nagy örömet jelent. Pártunknak az az egyetlen célja, hogy a legközelebbi választásokon bejusson a parlamentbe, s fokozatosan kiszorítsa onnan a többi csoportosulást. Ha ez sikerül, s a mai pártok a szavazók el(Folytatás a 3. oldalon) Eltemették a Politikát a Farkasréti temetőben. Tegnap, jó mélyre. A sírnál Kovács Ferenc, az átlagpolgár mondott beszédet, s elbúcsúztak a művészetek nevében is. Aztán jöttek a sírásók, s hosszú kötélen a mélybe engedték a koporsót.