Népszava, 1992. február (120. évfolyam, 27–51. sz.)

1992-02-01 / 27. szám

4 Egy igazi és egy fantom környezettanulm­ányozó a III. kerületben Pénzt kértek és loptak ? Lassan két hete, hogy nyug­talanság, gyanakvás hara­pódzott el a III. kerületi szo­ciális dolgozók­­körében. A polgármesteri hivatal tisztvi­selői, nővérek, konyhalányok, házi gondozók méregetik egy­mást és szimatolnak: csak nem te voltál? Mármint az, aki a hivatal szociális osztá­lya nevében pénzt csalt ki idős emberektől, ez idáig nem tudni, mi célból? A Népszava munkatársa két nappal ezelőtt az ügyben teljes elzárkózást tapasztalt, mind a kerületi rendőrkapi­tányságon, mind a polgár­­mesteri hivatalban. Bármit kérdezett, mintha meg sem hallották volna. Idegesen megtagadták a választ. Maga a szociális osztály vezetője is. A nagy titkolózás tovább hizlalta a gyanút. Tegnap a Kiskorona utcai Idősek Klub­jában meglehetősen rossz hangulat uralkodott. Már­mint a személyzet körében. — Idős emberek figyelmez­tettek, tudjuk-e, mi történik a kerületben, — mondta He­rényi Lászlóné gondozónő. — Csak találgatunk és nem ért­jük, miért ez a nagy titkoló­zás, öntsenek végre tiszta vizet a pohárba, mert így egymásra mutogatunk, el­vesztjük egymás iránt a bi­zalmat. De még rosszabb, ha az öregek vesztik el! — Mi már semmin sem csodálkozunk, — jegyezte meg a két konyhai dolgozó, Dányi Erzsébet és Pócs Lászlóné. — Olyan alacso­nyak a fizetések ebben a szakmában, hogy nem lehet belőle megélni. A rejtélyes pénzbegyűjtés kapcsán olyan hír is felröp­pent Óbudán, hogy az Idősek Klubjába nem könnyű be­jutni. Kevés a hely és itt ál­lítólag kivételezettek is van­nak, akik csúszópénzzel vál­tották meg „belépőjüket”. Igaz lehet ez? — Mi nem tudunk ilyenről — mondta egyöntetűen a há­rom asszony, majd Kerényi­­né hozzátette: — Mi közvet­lenül vesszük fel a hozzánk fordulókat. Kétségtelen azon­ban, hogy időnként a polgár­­mesteri hivatalból és a házi szociális gondozói központból is átirányítanak embereket. Emlékszem valakire, akinek elég szép nyugdíja volt. Nem is maradt itt sokáig, egyszer nem ízlett neki a tejbe­­gríz ... De lepénzelésről nem tudok. A klubban üldögélő idős emberek megkérdezésünkre azt mondták, hogy tőlük senki sem kért a bejutásért pénzt, nem is adtak. A kerületben többen úgy tudják, hogy a rejtélyes ügy­ben másutt kell nyomozni. Azt hallották, hogy a szociá­lis osztály egyik dolgozója és még egy valaki környezetta­nulmány végzés miatt kopog­tatnak be idős emberek laká­saiba, s e műveletért pénzt kérnek. A környezettanul­mány a segélyek megállapí­tásához kell, mondják. Erről az Óbudai Kábeltelevíziót is értesítette egy éber és ré­mült kerületi lakos, s a tévé­­ képújságjában közzé is tette a hírt: a környezettanul­mányt végző és pénzt kérő személyek közül az egyik „a tanulmányt” készíti, a másik közben összeszed néhány ér­téket. Hivatalos forrásból szerez­ték az értesülést? — kérdez­tük Kalmár Gabriella szer­kesztőtől. — Nem, mi is úgy kaptuk a fülest, mondta. — Hivata­losan még senki sem erősí­tette meg az információt. Újra megkérdeztük tehát a III. kerületi rendőrkapitány­ságot — de ezúttal Vámos Ferenc alezredest, kerületi kapitányt — mikor állnak elő a gyanúsítottak megnevezésé­vel, illetve a történtek nyil­vánosságra hozatalával ? — Az egyik gyanúsítottal nincsenek kételyeink, de a másik kiléte még nem biztos —, mondta az alezredes. — Ez utóbbiról fantomkép ké­szült, talán ez hamarosan nyomravezet. Magunk is úgy érezzük, nem halogathatjuk soká a nyilvánosságot, már­­csak a kerületben tapasztal­ható gyanakvás és mende­mondák miatt sem. (horvátul) Egyedül Bányai Gábor nem lépett vissza ! Antall József visszavonta jelöltjeit Chrudinak: Elvadultak a dolgok a televízióban — Haraszti: A pártatlanítás konszenzussal biztosítható Féléves ügy végére tett re­mélhetőleg pontot pénteken Antall József miniszterel­nök azzal a levelével, ame­lyet Göncz Árpád köztársa­sági elnöknek írt, amelyben visszavonta a Magyar Tele­vízió és a Magyar Rádió al­­elnökeire tett júliusi szemé­lyi javaslatát, amit szeptem­berben változatlan módon megismételt. Az MTI a Mi­niszterelnöki Hivatal közle­ménye alapján tudatta, hogy a hat jelölt közül öten — Ki­rály Edit, Rózsa T. Endre, Sediánszky János, illetve Pe­ták István és Chrudinák Ala­jos — bejelentették az el­múlt napokban, hogy lemon­danak jelöltségükről. A mi­niszterelnök elfogadta lemon­dó nyilatkozatukat, s egyben köszönte mindőjük „követke­zetes és mértéktartó maga­tartását a nemtelen, a nem­egyszer sértő támadások vál­lalásáért, s az ezzel járó fe­szültségek elviseléséért” — ahogyan a közlemény fogal­maz. Antall József lépésének indoka nem derül ki a köz­leményből, csupán annyit árul el még, hogy a közmédiák új alelnökeire később kíván javaslatot tenni a miniszter­­elnök. A köztársasági elnöki szóvivő, Faragó András tá­jékoztatása pedig ennyi: a köztársasági elnök megkapta a miniszterelnök levelét, és az abban foglaltakat tudomá­sul vette. Megkérdeztük Chrudinák Alajost, a Tévé egyik vissza­lépő alelnök­jelöltjét, miért döntött így? — A lemondásomat tartal­mazó levelet három nappal ezelőtt juttattam el Antall miniszterelnök úrhoz. Már korábban is gondolkoztam a dolgon, csak a jóindulat tar­tott vissza. Mostanra olyany­­nyira eldurvultak a dolgok a televízióban, olyan akciók kezdődtek a külpolitikai szerkesztőség ellen, ame­lyeket én felháborítónak tar­tok. Elvették műsorainkat — gondolok itt a Szemtől-szem­­be című adásra —, több do­kumentumfilmet, így például a vajdasági magyarokról szó­ló sorozatomat Bányai úr nem engedélyezi levetíteni, és nem mellékes az sem, hogy a Pa­norámát fél órával később kezdik el vetíteni pénteken­ként. A kialakult helyzetet teljesen reménytelennek lá­tom, a leszámolással nem tu­dom felvenni a harcot! Egyébként saját elhatározá­somból döntöttem így. A rádió egyik alelnök­je­löltje, Király Edit, a Népsza­vának így indokolta vissza­lépését: — Az Alkotmánybíróság döntése után, csütörtökön ar­ra az elhatározásra jutottam, hogy a miniszterelnök úr és a köztársasági elnök úr is szabadabb cselekvési körben tudja átgondolni a Magyar Rádió szervezeti felépítését, ha visszalépek az alelnöki tisztségtől. Haraszti Miklós SZDSZ-es képviselő — az Országgyűlés kulturális bizottságának tag­ja — kérdésünkre válaszolva ezt mondta: — Nagyon remélem, hogy a miniszterelnök döntése nem más, mint egyetértés azzal a mindig is hangoztatott állás­pontunkkal: a közrádió és a köztévé vezetésében konszen­zusra van szükség. A most visszavont jelölések mögött nem volt politikai egyeztetés, és a konszenzussal kineve­zett médiaelnökök szakmai egyetértése is hiányzott. Göncz Árpádnak, akit a ta­valyelőtti, 57-es külön tör­vény ruházott fel azzal, hogy a médiák függetlenségére, s ezen keresztül a sajtósza­badságra felügyeljen, épp az említettek miatt nem volt módja kinevezni a most visz­­szalépetteket. Gondolom, az vitathatatlan, hogy a közmé­dia pártatlanítása a jövőben is csak a politikai és a szak­mai konszenzussal biztosít­ható. (Izsák—szabó) Felnőttoktatás felsőfokon A felsőfokú felnőttoktatási szakemberképzés és a nép­főiskolai vezetőképzés fej­lesztésének kérdéseiről kez­dődött kétnapos, szakmai Megbeszélés pénteken a Kos­suth Klubban. A Német Nép­főiskolai Szövetség Budapesti Irodája, a Magyar Népfőis­kolai Társaság valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat közös rendezvényén résztvevők megvitatják e té­makörök magyarországi kér­déseit, valamint előkészítik az azokkal kapcsolatos szerve­zetfejlesztési, tananyagkuta­tási munkálatokat. Jakob Horn, a Német Nép­főiskolai Szövetség 1991 má­jusában megnyitott Budapes­ti Irodájának vezetője sze­rint a tanácskozást műhely­munka jellegű eszmecserének szánják. (MTI) Művészeti akadémia A magyar művészeti élet 18 képviselője 1991. december 2-án összejött, hogy az al­kotómunka lehetőségeiről és a rendszerváltás következté­ben előállt új helyzetről ta­nácskozzon. Az összegyűltek megválasztották a Magyar Művészeti Akadémia szerve­zőbizottságát, amely 1992. ja­nuár 31-re alakuló ülést hí­vott össze. Az akadémia fórumot biz­tosít azoknak a jeles alkotó­művészeknek, akik különös felelősséget éreznek a magyar kultúra folyamatoságáért, történelmi hagyományainak újrateremtéséért. A Magyar Művészeti Aka­démia elnökévé Makovecz Imrét, a nyolctagú elnökség tagjaivá Bak Imrét, Balassa Sándort, Bodonyi Csabát, Gyurkovics Tibort, Páskándi Gézát, Schrammel Imrét, So­mogyi Józsefet és Soproni Jó­zsefet választották. LOTTÓ Az 5. heti lottósorsoláson a következő számokat húz­ták ki: 13, 36, 45, 48, 64. MAGÁNBUSZJÁRAT Magánautóbusz közlekedik f február 4-től Nyíregyháza és Budapest között minden hétköznapon. A szabolcsi Tóth és Járka Bt. autóbusz­­járata a Volánnál és a MÁV-nál kedvezőbb tarifá­val dolgozik. TÖRTÉNELMI KONFERENCIA­ ­ Az első magyar történelmi­­ konferencia az elnyomatás éveiről (1945—1956) címmel rendez tanácskozást február­­ 1-jén és 2-án az ’56-os For­radalmi Nemzeti Szövetség és a Lakitelek Alapítvány az ELTE Gólyavárban (Mú­zeum krt. 6—8.). ELÉVÜLÉSI TÖRVÉNY Az Alkotmánybíróság a jö­vő hét elején, február 4-i, keddi, teljes ülésén folytatja­­ az elévülési törvény előze­tes­­ alkotmányossági vizs­­­­gálatát. CASCO CSAK RIASZTÓVAL Csak korszerű riasztóval felszerelt személygépkocsik­ra köt casco-biztosítást az Állami Biztosító február 1-­­ je után Budapesten és Pest megyében. Az intézkedésre azért van szükség, mert a kártérítések 45-50 százalé­kát lopáskárokra fizetik ki. PANASZOK, BEJELENTÉSEK IRODÁJA Panaszok és bejelentések irodája kezdi meg működé­sét február 3-án az Orszá­gos Rendőr-főkapitánysá­gon. Címe: Budapest, XI., Somlói út 51. Levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314/15. Telefonon hívni az 185-0926 számon, vagy az ORFK te­lefonkönyvben lévő közpon­ti számain lehet. PHARE-TÁMOGATÁS előterjesztése alapján­­,­­ pénteken kinevezte a Ma­­ji gyár Nemzeti Bank Jegy-­­ banktanácsának négy tag­­­­­át. A kinevezések 1992.­­ február 1-jei hatállyal lép­nek életbe. Erdős Tibort és Kemenes Ernőt kettő, Ná­­ray Lászlót és Subai Józse­­f­­et három évre bízták meg a tisztség betöltésével. FŐÜGYÉSZI PÁLYÁZATOK A legfőbb ügyész két he­lyettese, valamint Buda-­­ munkakörének betöltésére m­unkakörének betöltésére kiírt pályázatok határideje­­ január 31-én lejárt, péntek délutánig összesen 100 pá­­­­lyázat érkezett. Erőteljes a­­ versengés. Az Európai Közösség bizott­ságának képviseletében Tom Garvey, a Phare-prog­­ram igazgatója és Bogár László, a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Minisz­tériumának államtitkára pénteken Budapesten aláír­ták a Phare-segélyprogram 1992. évi Indikatív Prog­ramját. A szerződés megje­löli az ez évben folyósítandó 100 millió ECU támogatás felhasználási területeit. Közvetlen telefon-összeköt­tetés létesült Budapest és Ukrajna fővárosa, Kijev­­ között január 27-től, az ed-­­­digi, percenkénti 60 forint­­ helyett február 1-jétől per-­­­cenként 45 forintért lehet­­ telefonálni. Néhány fontos­­ város körzetszáma: Kijev­­ — 044; Harkov — 057;­­ Odessza — 048; Ungvár (Uzsgorod) — 031; Lvov­­ (Lemberg) — 032. Gall József miniszterelnök Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke­b A­­ KINEVEZTÉK A JEGYBANKTANÁCS TAGJAIT KÖZVETLEN TELEFON­ÖSSZEKÖTTETÉS UKRAJNÁVAL Fellebbezett az MDF zalai irodavezetője A Zalaegerszegi Városi Bíró­ság január 24-én nagy nyil­vánosság előtt elkövetett rá­galmazás címén 9 ezer forint pénzbüntetésre és a perkölt­ségek megtérítésére ítélte Hegedűs Ferencet, az MDF Zala megyei irodavezetőjét. Mint ismeretes, az ítélet alapjául a megyei lap egyik tavalyi számában tett azon kijelentése szolgált, amely­ben Nagy Sándort, az MSZOSZ elnökét bűnözőnek nevezte. Az irodavezető és ügyvéd­je most téves minősítés in­dokával fellebbezett — ők becsületsértésnek tartják az esetet — és az ítélet enyhíté­sét kérték. (Nagy Sándor a bíróság döntését elfogadta.) Forgách Péter Privát Ma­gyarország, továbbá Salamon András Zsötem című filmje nyerte el a MÚOSZ filmkri­tikus tagozatának B. Nagy László díját, az elmúlt egy évben vetített magyar játék- és dokumentumfilmek közül. Básti Juli, Bacsó Péter film­jében, a Sztálin menyasszo­nya című alkotásban nyúj­tott alakításáért, Lukáts An­dor Salamon András Zsötem című filmjében nyújtott sze­repléséért kapta meg a dí­jat. Böszörményi Zsuzsa Egy­szer volt hol nem volt című filmjéért különdíjat kapott. A díjakat pénteken, a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetségének székházában Ben­­csik Gábor, a szervezet főtit­kára nyújtotta át. (MTI) 199­2. FEBRUÁR 1., SZOMBAT NÉPSZAVA ggggg^gg8ggSgS8Sg8gg8g8888^888888g888S888W88888Sa^ti888S88^8888888Sit881)80llI8111i8888^888888S8888Í8^8J3C MIlfltUMllWOOOIlWOC l)0BI]BIPB4WMI)WB888WBB888WÍ Három hónap nem egy negyedév ? Rejtvény munkanélkülieknek Programozzák már a számítógépeket a munkaügyi köz­pontokban, hiszen a munka nélkül maradók ellátása ta­valy december 29-e óta módosított szabályok szerint tör­ténik, melynek lényege ezúttal is a részletekben van el­rejtve. Ezentúl egy négyéves ciklus alatt csak egyszer ve­hető igénybe a járadék: az első lépcsőben 360 napig a bruttó fizetés hetven százalékáért, a második lépcső­ben 180 napig az ötven százalékáért. Változás­t jelen­t, hogy a já­radék összegének kiszámítá­sakor már nem az éves bruttó kereset, hanem visszamenőle­gesen, négy teljes negyedév átlagbérét veszik figyelembe. És ezen módosítások nyomán igencsak rosszul jár az a munkanélküli, aki meggondo­latlanul elfogadja az első, út­jába kerülő állásajánlatot. Mert mi is tesz, ha néhány hó­nap múlva megint az utcára­­kerül? Erről beszélgettünk a Fővárosi Munkaügyi Központ jogászával, Farkasné dr. Mol­nár Valériával. — Ha valaki a jogosultsá­gát teljes mértékben kimerí­tette, az csak akkor jogosult újabb járadékra, ha 360 napi munkaviszonyt tld igazolni — mondotta a szakember. — Ebben az esetben kez­dődhet minden elölről? — Csak annyiban, hogy ki­lencven napig újra kapja a járadékot. A 360, plusz 180 nap csak akkor ketyeg me­gint, ha újabb négy év mun­kaviszonyt tud felmutatni. — Tegyük fel, hogy egy munka­nélküli 200 nap után állásba megy, de négy hónap múltán megint utcára teszik. Ebben az esetben mennyi ideig kap­hat megint járadékot? — Az újabb jelentkezésekor meg­nézzük, hogy hány napot dol­gozott az elmúlt négy évben. Ebből megállapítjuk, hogy mennyi időre jogosult a já­radék. Az így kapott napok számából levonjuk azt a két­százat, amíg munkanélküli volt. — Ezek szerint emberünk­nek még jár 160, plusz 180 nap? — Nem egészen, hiszen 200 napig nem dolgozott, te­hát nem tehet meg a négy év munkaviszonya, így a teljes időtartam sem járna már neki. A példa szerint ez első lépcsőben 300 nap tel­ne, és ebből vonandó le az az idő, amíg a járadékát egy­szer már folyósítottuk.­­ Tehát veszít két hóna­pot, de az így megállapított időtartamra hogyan állapít­ják meg a járadékát? — Ez kissé bonyolult. Visszamenőleg megvizsgá­lunk négy naptári negyed­évet. A negyedévek átlagke­resetei jelentik a járadék alapját. — Maradjunk a példánál. Ha a munkanélküli február elsején munkába áll havi 25 ezerért, akkor május végé­ig megkeres 100 ezer forin­tot. Mit jelent ez a járadék kiszámításakor ? — Ez esetben semmit. Ja­nuárban és júniusban nem volt munkaviszonyban, tehát sem az első, sem a második negyedév nem teljes, ezért a járadék kiszámításakor a jogszabály szerint nem vehe­tő alapul. Ilyenkor vissza kell menni időben addig, amíg munkaviszonyban töltött tel­jes negyedéveket nem talá­lunk.­­ A munkanélküli jog sze­rint munkaviszonyban áll a Munkaügyi Központtal. A kapott járadékból le is von­ják a nyugdíjjárulékot, és személyi jövedelemadót is kell utána fizetni. Hogy le­het az, hogy ezzel nem szá­molnak, az újabb jogosultság megállapításakor ? — A jog megkülönböztet munkaviszonyt, és munkavi­szonyban töltött időt. A munkanélkülire ez utóbbi kategória vonatkozik. Ne csodálkozzék az olvasó, ha nem érti az egészet. Mi sem értettük so­káig, pedig interjúalanyunk profi szakember, aki úgy hajózik a jogsza­bályok tengerében, mint egykor Nel­son admirális az óceánokon. Külö­nösen ez a négy negyedév história érthetetlen, mert azt csak találgatni lehet, a törvényhozók számára mond­juk március, április meg május együtt miért nem negyedév. Persze rájöhetünk, ha figyelembe vesszük a prognózist, miszerint a fővárosban például 60 ezer körül stabilizálódna a munkanélküliek száma, nem utolsó sorban a bevezetendő közmunkák ha­tására. Így viszont a sok-sok vissza­térő „kuncsaft” kevesebbe kerül. (P. J.) Kezdődhet az alku (Folytatás az 1. oldalról) A megegyezés szövegét és a bértáblázatot a szakszerve­zet az aláírással egyidejűleg elküldte az érintett vállala­tokhoz, és megkezdődhet a konkrét béralku. A bérmeg­egyezés arra a 38 sütőipari vállalatra vonatkozik, amely a Sütőipari Dolgozók Szak­­szervezetéhez, illetve a Sütő­ipari Egyesüléshez tartozik. A két szervezet tervezi, hogy a megállapodás szövegét el­juttatja a minisztériumhoz és javasolja az egész ágazatra kiterjeszteni a minimálbérre szóló megállapodást. (1. v.) Sütőiparban a minimál alapbérek a 40 órás munkahét figyelembe­vételével, normál munkarend esetén: Fizikai kategóriákban: I. Segédmunka, egyszerű betanított munka II. Betanított munka, egyszerű szakmunka III. Szakmunka IV. összetett szakmunka V. Mester Szellemi foglalkozásúakra: Vezetők: Vezető I. Vezető II. Termelés irányítókra: Termelés irányító I. Termelés irányító II. Termelés irányító III. 46.20 Ft/óra 48.00 Ft/óra 54.00 Ft/óra 60.00 Ft/óra 70.00 Ft/óra 25 eFt/hó 20 eFt/hó 14 eFt/hó 12 eFt/hó 11 eFt/hó Szellemi foglalkozású alkalmazottakra (ügyintézők): Szellemi foglalkozású alkalmazottak I.­­ 10 eFt/hó Szellemi foglalkozású alkalmazottak II. 12 eFt/hó Szellemi foglalkozású alkalmazottak III. 14 eFt/hó Ügyviteli alkalmazottakra: Ügyviteli alkalmazottak 8700 Ft/hó

Next