Népszava, 1992. február (120. évfolyam, 27–51. sz.)
1992-02-01 / 27. szám
4 Egy igazi és egy fantom környezettanulmányozó a III. kerületben Pénzt kértek és loptak ? Lassan két hete, hogy nyugtalanság, gyanakvás harapódzott el a III. kerületi szociális dolgozókkörében. A polgármesteri hivatal tisztviselői, nővérek, konyhalányok, házi gondozók méregetik egymást és szimatolnak: csak nem te voltál? Mármint az, aki a hivatal szociális osztálya nevében pénzt csalt ki idős emberektől, ez idáig nem tudni, mi célból? A Népszava munkatársa két nappal ezelőtt az ügyben teljes elzárkózást tapasztalt, mind a kerületi rendőrkapitányságon, mind a polgármesteri hivatalban. Bármit kérdezett, mintha meg sem hallották volna. Idegesen megtagadták a választ. Maga a szociális osztály vezetője is. A nagy titkolózás tovább hizlalta a gyanút. Tegnap a Kiskorona utcai Idősek Klubjában meglehetősen rossz hangulat uralkodott. Mármint a személyzet körében. — Idős emberek figyelmeztettek, tudjuk-e, mi történik a kerületben, — mondta Herényi Lászlóné gondozónő. — Csak találgatunk és nem értjük, miért ez a nagy titkolózás, öntsenek végre tiszta vizet a pohárba, mert így egymásra mutogatunk, elvesztjük egymás iránt a bizalmat. De még rosszabb, ha az öregek vesztik el! — Mi már semmin sem csodálkozunk, — jegyezte meg a két konyhai dolgozó, Dányi Erzsébet és Pócs Lászlóné. — Olyan alacsonyak a fizetések ebben a szakmában, hogy nem lehet belőle megélni. A rejtélyes pénzbegyűjtés kapcsán olyan hír is felröppent Óbudán, hogy az Idősek Klubjába nem könnyű bejutni. Kevés a hely és itt állítólag kivételezettek is vannak, akik csúszópénzzel váltották meg „belépőjüket”. Igaz lehet ez? — Mi nem tudunk ilyenről — mondta egyöntetűen a három asszony, majd Kerényiné hozzátette: — Mi közvetlenül vesszük fel a hozzánk fordulókat. Kétségtelen azonban, hogy időnként a polgármesteri hivatalból és a házi szociális gondozói központból is átirányítanak embereket. Emlékszem valakire, akinek elég szép nyugdíja volt. Nem is maradt itt sokáig, egyszer nem ízlett neki a tejbegríz ... De lepénzelésről nem tudok. A klubban üldögélő idős emberek megkérdezésünkre azt mondták, hogy tőlük senki sem kért a bejutásért pénzt, nem is adtak. A kerületben többen úgy tudják, hogy a rejtélyes ügyben másutt kell nyomozni. Azt hallották, hogy a szociális osztály egyik dolgozója és még egy valaki környezettanulmány végzés miatt kopogtatnak be idős emberek lakásaiba, s e műveletért pénzt kérnek. A környezettanulmány a segélyek megállapításához kell, mondják. Erről az Óbudai Kábeltelevíziót is értesítette egy éber és rémült kerületi lakos, s a tévé képújságjában közzé is tette a hírt: a környezettanulmányt végző és pénzt kérő személyek közül az egyik „a tanulmányt” készíti, a másik közben összeszed néhány értéket. Hivatalos forrásból szerezték az értesülést? — kérdeztük Kalmár Gabriella szerkesztőtől. — Nem, mi is úgy kaptuk a fülest, mondta. — Hivatalosan még senki sem erősítette meg az információt. Újra megkérdeztük tehát a III. kerületi rendőrkapitányságot — de ezúttal Vámos Ferenc alezredest, kerületi kapitányt — mikor állnak elő a gyanúsítottak megnevezésével, illetve a történtek nyilvánosságra hozatalával ? — Az egyik gyanúsítottal nincsenek kételyeink, de a másik kiléte még nem biztos —, mondta az alezredes. — Ez utóbbiról fantomkép készült, talán ez hamarosan nyomravezet. Magunk is úgy érezzük, nem halogathatjuk soká a nyilvánosságot, márcsak a kerületben tapasztalható gyanakvás és mendemondák miatt sem. (horvátul) Egyedül Bányai Gábor nem lépett vissza ! Antall József visszavonta jelöltjeit Chrudinak: Elvadultak a dolgok a televízióban — Haraszti: A pártatlanítás konszenzussal biztosítható Féléves ügy végére tett remélhetőleg pontot pénteken Antall József miniszterelnök azzal a levelével, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnöknek írt, amelyben visszavonta a Magyar Televízió és a Magyar Rádió alelnökeire tett júliusi személyi javaslatát, amit szeptemberben változatlan módon megismételt. Az MTI a Miniszterelnöki Hivatal közleménye alapján tudatta, hogy a hat jelölt közül öten — Király Edit, Rózsa T. Endre, Sediánszky János, illetve Peták István és Chrudinák Alajos — bejelentették az elmúlt napokban, hogy lemondanak jelöltségükről. A miniszterelnök elfogadta lemondó nyilatkozatukat, s egyben köszönte mindőjük „következetes és mértéktartó magatartását a nemtelen, a nemegyszer sértő támadások vállalásáért, s az ezzel járó feszültségek elviseléséért” — ahogyan a közlemény fogalmaz. Antall József lépésének indoka nem derül ki a közleményből, csupán annyit árul el még, hogy a közmédiák új alelnökeire később kíván javaslatot tenni a miniszterelnök. A köztársasági elnöki szóvivő, Faragó András tájékoztatása pedig ennyi: a köztársasági elnök megkapta a miniszterelnök levelét, és az abban foglaltakat tudomásul vette. Megkérdeztük Chrudinák Alajost, a Tévé egyik visszalépő alelnökjelöltjét, miért döntött így? — A lemondásomat tartalmazó levelet három nappal ezelőtt juttattam el Antall miniszterelnök úrhoz. Már korábban is gondolkoztam a dolgon, csak a jóindulat tartott vissza. Mostanra olyanynyira eldurvultak a dolgok a televízióban, olyan akciók kezdődtek a külpolitikai szerkesztőség ellen, amelyeket én felháborítónak tartok. Elvették műsorainkat — gondolok itt a Szemtől-szembe című adásra —, több dokumentumfilmet, így például a vajdasági magyarokról szóló sorozatomat Bányai úr nem engedélyezi levetíteni, és nem mellékes az sem, hogy a Panorámát fél órával később kezdik el vetíteni péntekenként. A kialakult helyzetet teljesen reménytelennek látom, a leszámolással nem tudom felvenni a harcot! Egyébként saját elhatározásomból döntöttem így. A rádió egyik alelnökjelöltje, Király Edit, a Népszavának így indokolta visszalépését: — Az Alkotmánybíróság döntése után, csütörtökön arra az elhatározásra jutottam, hogy a miniszterelnök úr és a köztársasági elnök úr is szabadabb cselekvési körben tudja átgondolni a Magyar Rádió szervezeti felépítését, ha visszalépek az alelnöki tisztségtől. Haraszti Miklós SZDSZ-es képviselő — az Országgyűlés kulturális bizottságának tagja — kérdésünkre válaszolva ezt mondta: — Nagyon remélem, hogy a miniszterelnök döntése nem más, mint egyetértés azzal a mindig is hangoztatott álláspontunkkal: a közrádió és a köztévé vezetésében konszenzusra van szükség. A most visszavont jelölések mögött nem volt politikai egyeztetés, és a konszenzussal kinevezett médiaelnökök szakmai egyetértése is hiányzott. Göncz Árpádnak, akit a tavalyelőtti, 57-es külön törvény ruházott fel azzal, hogy a médiák függetlenségére, s ezen keresztül a sajtószabadságra felügyeljen, épp az említettek miatt nem volt módja kinevezni a most viszszalépetteket. Gondolom, az vitathatatlan, hogy a közmédia pártatlanítása a jövőben is csak a politikai és a szakmai konszenzussal biztosítható. (Izsák—szabó) Felnőttoktatás felsőfokon A felsőfokú felnőttoktatási szakemberképzés és a népfőiskolai vezetőképzés fejlesztésének kérdéseiről kezdődött kétnapos, szakmai Megbeszélés pénteken a Kossuth Klubban. A Német Népfőiskolai Szövetség Budapesti Irodája, a Magyar Népfőiskolai Társaság valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat közös rendezvényén résztvevők megvitatják e témakörök magyarországi kérdéseit, valamint előkészítik az azokkal kapcsolatos szervezetfejlesztési, tananyagkutatási munkálatokat. Jakob Horn, a Német Népfőiskolai Szövetség 1991 májusában megnyitott Budapesti Irodájának vezetője szerint a tanácskozást műhelymunka jellegű eszmecserének szánják. (MTI) Művészeti akadémia A magyar művészeti élet 18 képviselője 1991. december 2-án összejött, hogy az alkotómunka lehetőségeiről és a rendszerváltás következtében előállt új helyzetről tanácskozzon. Az összegyűltek megválasztották a Magyar Művészeti Akadémia szervezőbizottságát, amely 1992. január 31-re alakuló ülést hívott össze. Az akadémia fórumot biztosít azoknak a jeles alkotóművészeknek, akik különös felelősséget éreznek a magyar kultúra folyamatoságáért, történelmi hagyományainak újrateremtéséért. A Magyar Művészeti Akadémia elnökévé Makovecz Imrét, a nyolctagú elnökség tagjaivá Bak Imrét, Balassa Sándort, Bodonyi Csabát, Gyurkovics Tibort, Páskándi Gézát, Schrammel Imrét, Somogyi Józsefet és Soproni Józsefet választották. LOTTÓ Az 5. heti lottósorsoláson a következő számokat húzták ki: 13, 36, 45, 48, 64. MAGÁNBUSZJÁRAT Magánautóbusz közlekedik f február 4-től Nyíregyháza és Budapest között minden hétköznapon. A szabolcsi Tóth és Járka Bt. autóbuszjárata a Volánnál és a MÁV-nál kedvezőbb tarifával dolgozik. TÖRTÉNELMI KONFERENCIA Az első magyar történelmi konferencia az elnyomatás éveiről (1945—1956) címmel rendez tanácskozást február 1-jén és 2-án az ’56-os Forradalmi Nemzeti Szövetség és a Lakitelek Alapítvány az ELTE Gólyavárban (Múzeum krt. 6—8.). ELÉVÜLÉSI TÖRVÉNY Az Alkotmánybíróság a jövő hét elején, február 4-i, keddi, teljes ülésén folytatja az elévülési törvény előzetes alkotmányossági vizsgálatát. CASCO CSAK RIASZTÓVAL Csak korszerű riasztóval felszerelt személygépkocsikra köt casco-biztosítást az Állami Biztosító február 1- je után Budapesten és Pest megyében. Az intézkedésre azért van szükség, mert a kártérítések 45-50 százalékát lopáskárokra fizetik ki. PANASZOK, BEJELENTÉSEK IRODÁJA Panaszok és bejelentések irodája kezdi meg működését február 3-án az Országos Rendőr-főkapitányságon. Címe: Budapest, XI., Somlói út 51. Levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314/15. Telefonon hívni az 185-0926 számon, vagy az ORFK telefonkönyvben lévő központi számain lehet. PHARE-TÁMOGATÁS előterjesztése alapján, pénteken kinevezte a Maji gyár Nemzeti Bank Jegy- banktanácsának négy tagát. A kinevezések 1992. február 1-jei hatállyal lépnek életbe. Erdős Tibort és Kemenes Ernőt kettő, Náray Lászlót és Subai Józsefet három évre bízták meg a tisztség betöltésével. FŐÜGYÉSZI PÁLYÁZATOK A legfőbb ügyész két helyettese, valamint Buda- munkakörének betöltésére munkakörének betöltésére kiírt pályázatok határideje január 31-én lejárt, péntek délutánig összesen 100 pályázat érkezett. Erőteljes a versengés. Az Európai Közösség bizottságának képviseletében Tom Garvey, a Phare-program igazgatója és Bogár László, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára pénteken Budapesten aláírták a Phare-segélyprogram 1992. évi Indikatív Programját. A szerződés megjelöli az ez évben folyósítandó 100 millió ECU támogatás felhasználási területeit. Közvetlen telefon-összeköttetés létesült Budapest és Ukrajna fővárosa, Kijev között január 27-től, az ed-digi, percenkénti 60 forint helyett február 1-jétől per-cenként 45 forintért lehet telefonálni. Néhány fontos város körzetszáma: Kijev — 044; Harkov — 057; Odessza — 048; Ungvár (Uzsgorod) — 031; Lvov (Lemberg) — 032. Gall József miniszterelnök Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnökeb A KINEVEZTÉK A JEGYBANKTANÁCS TAGJAIT KÖZVETLEN TELEFONÖSSZEKÖTTETÉS UKRAJNÁVAL Fellebbezett az MDF zalai irodavezetője A Zalaegerszegi Városi Bíróság január 24-én nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás címén 9 ezer forint pénzbüntetésre és a perköltségek megtérítésére ítélte Hegedűs Ferencet, az MDF Zala megyei irodavezetőjét. Mint ismeretes, az ítélet alapjául a megyei lap egyik tavalyi számában tett azon kijelentése szolgált, amelyben Nagy Sándort, az MSZOSZ elnökét bűnözőnek nevezte. Az irodavezető és ügyvédje most téves minősítés indokával fellebbezett — ők becsületsértésnek tartják az esetet — és az ítélet enyhítését kérték. (Nagy Sándor a bíróság döntését elfogadta.) Forgách Péter Privát Magyarország, továbbá Salamon András Zsötem című filmje nyerte el a MÚOSZ filmkritikus tagozatának B. Nagy László díját, az elmúlt egy évben vetített magyar játék- és dokumentumfilmek közül. Básti Juli, Bacsó Péter filmjében, a Sztálin menyasszonya című alkotásban nyújtott alakításáért, Lukáts Andor Salamon András Zsötem című filmjében nyújtott szerepléséért kapta meg a díjat. Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt hol nem volt című filmjéért különdíjat kapott. A díjakat pénteken, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában Bencsik Gábor, a szervezet főtitkára nyújtotta át. (MTI) 1992. FEBRUÁR 1., SZOMBAT NÉPSZAVA ggggg^gg8ggSgS8Sg8gg8g8888^888888g888S888W88888Sa^ti888S88^8888888Sit881)80llI8111i8888^888888S8888Í8^8J3C MIlfltUMllWOOOIlWOC l)0BI]BIPB4WMI)WB888WBB888WÍ Három hónap nem egy negyedév ? Rejtvény munkanélkülieknek Programozzák már a számítógépeket a munkaügyi központokban, hiszen a munka nélkül maradók ellátása tavaly december 29-e óta módosított szabályok szerint történik, melynek lényege ezúttal is a részletekben van elrejtve. Ezentúl egy négyéves ciklus alatt csak egyszer vehető igénybe a járadék: az első lépcsőben 360 napig a bruttó fizetés hetven százalékáért, a második lépcsőben 180 napig az ötven százalékáért. Változást jelent, hogy a járadék összegének kiszámításakor már nem az éves bruttó kereset, hanem visszamenőlegesen, négy teljes negyedév átlagbérét veszik figyelembe. És ezen módosítások nyomán igencsak rosszul jár az a munkanélküli, aki meggondolatlanul elfogadja az első, útjába kerülő állásajánlatot. Mert mi is tesz, ha néhány hónap múlva megint az utcárakerül? Erről beszélgettünk a Fővárosi Munkaügyi Központ jogászával, Farkasné dr. Molnár Valériával. — Ha valaki a jogosultságát teljes mértékben kimerítette, az csak akkor jogosult újabb járadékra, ha 360 napi munkaviszonyt tld igazolni — mondotta a szakember. — Ebben az esetben kezdődhet minden elölről? — Csak annyiban, hogy kilencven napig újra kapja a járadékot. A 360, plusz 180 nap csak akkor ketyeg megint, ha újabb négy év munkaviszonyt tud felmutatni. — Tegyük fel, hogy egy munkanélküli 200 nap után állásba megy, de négy hónap múltán megint utcára teszik. Ebben az esetben mennyi ideig kaphat megint járadékot? — Az újabb jelentkezésekor megnézzük, hogy hány napot dolgozott az elmúlt négy évben. Ebből megállapítjuk, hogy mennyi időre jogosult a járadék. Az így kapott napok számából levonjuk azt a kétszázat, amíg munkanélküli volt. — Ezek szerint emberünknek még jár 160, plusz 180 nap? — Nem egészen, hiszen 200 napig nem dolgozott, tehát nem tehet meg a négy év munkaviszonya, így a teljes időtartam sem járna már neki. A példa szerint ez első lépcsőben 300 nap telne, és ebből vonandó le az az idő, amíg a járadékát egyszer már folyósítottuk. Tehát veszít két hónapot, de az így megállapított időtartamra hogyan állapítják meg a járadékát? — Ez kissé bonyolult. Visszamenőleg megvizsgálunk négy naptári negyedévet. A negyedévek átlagkeresetei jelentik a járadék alapját. — Maradjunk a példánál. Ha a munkanélküli február elsején munkába áll havi 25 ezerért, akkor május végéig megkeres 100 ezer forintot. Mit jelent ez a járadék kiszámításakor ? — Ez esetben semmit. Januárban és júniusban nem volt munkaviszonyban, tehát sem az első, sem a második negyedév nem teljes, ezért a járadék kiszámításakor a jogszabály szerint nem vehető alapul. Ilyenkor vissza kell menni időben addig, amíg munkaviszonyban töltött teljes negyedéveket nem találunk. A munkanélküli jog szerint munkaviszonyban áll a Munkaügyi Központtal. A kapott járadékból le is vonják a nyugdíjjárulékot, és személyi jövedelemadót is kell utána fizetni. Hogy lehet az, hogy ezzel nem számolnak, az újabb jogosultság megállapításakor ? — A jog megkülönböztet munkaviszonyt, és munkaviszonyban töltött időt. A munkanélkülire ez utóbbi kategória vonatkozik. Ne csodálkozzék az olvasó, ha nem érti az egészet. Mi sem értettük sokáig, pedig interjúalanyunk profi szakember, aki úgy hajózik a jogszabályok tengerében, mint egykor Nelson admirális az óceánokon. Különösen ez a négy negyedév história érthetetlen, mert azt csak találgatni lehet, a törvényhozók számára mondjuk március, április meg május együtt miért nem negyedév. Persze rájöhetünk, ha figyelembe vesszük a prognózist, miszerint a fővárosban például 60 ezer körül stabilizálódna a munkanélküliek száma, nem utolsó sorban a bevezetendő közmunkák hatására. Így viszont a sok-sok visszatérő „kuncsaft” kevesebbe kerül. (P. J.) Kezdődhet az alku (Folytatás az 1. oldalról) A megegyezés szövegét és a bértáblázatot a szakszervezet az aláírással egyidejűleg elküldte az érintett vállalatokhoz, és megkezdődhet a konkrét béralku. A bérmegegyezés arra a 38 sütőipari vállalatra vonatkozik, amely a Sütőipari Dolgozók Szakszervezetéhez, illetve a Sütőipari Egyesüléshez tartozik. A két szervezet tervezi, hogy a megállapodás szövegét eljuttatja a minisztériumhoz és javasolja az egész ágazatra kiterjeszteni a minimálbérre szóló megállapodást. (1. v.) Sütőiparban a minimál alapbérek a 40 órás munkahét figyelembevételével, normál munkarend esetén: Fizikai kategóriákban: I. Segédmunka, egyszerű betanított munka II. Betanított munka, egyszerű szakmunka III. Szakmunka IV. összetett szakmunka V. Mester Szellemi foglalkozásúakra: Vezetők: Vezető I. Vezető II. Termelés irányítókra: Termelés irányító I. Termelés irányító II. Termelés irányító III. 46.20 Ft/óra 48.00 Ft/óra 54.00 Ft/óra 60.00 Ft/óra 70.00 Ft/óra 25 eFt/hó 20 eFt/hó 14 eFt/hó 12 eFt/hó 11 eFt/hó Szellemi foglalkozású alkalmazottakra (ügyintézők): Szellemi foglalkozású alkalmazottak I. 10 eFt/hó Szellemi foglalkozású alkalmazottak II. 12 eFt/hó Szellemi foglalkozású alkalmazottak III. 14 eFt/hó Ügyviteli alkalmazottakra: Ügyviteli alkalmazottak 8700 Ft/hó