Népszava, 1992. május (120. évfolyam, 103–127. sz.)

1992-05-21 / 119. szám

2 Kozirev tűzszünetet javasolt Boszniában (Folytatás az 1. oldalról) külvárosban, akik a szabadon engedésért cserébe azon ibajtársaik holttesteitkövetelitek, alkiik az elmúlt héten estek áldozatául a fővárosi összecsapásoknak. A Reuter hírügynökség jelentésében közölte, hogy szerdán kiegyezés született, miszerint a szerbek engedélyezikaz asszonyaiknak, gyermekeiknek és az idős embereiknek, hogy délben elhagyják Szarajevót. Az ENSZ adatai szerint eddig 1,2 millió ember volt kénytelen elhagyni lakhelyét a horvátországi és a boszniai harcok miatt, és számít menekültnek. A második világháború óta ez a legnagyobb menekültáradat Európában. Az adat szerdai német lapjelentések szerint Walter Koissertől, a világszervezet menekültügyi főbiztosságának németországi képviselőjétől származik. Koisser arra is felszólította Németországot, hogy ne zárja le határait a délszláv menekülték előtt, s mindaddig tekiintsenek elaz elutasított letelepedési kérvénnyel rendelkezőik kiutasításától, amíg a felbomlott Jugoszláviában nem normalizálódik a helyzet. A német határőreik olyan utasítást kaptak, hogy ne engedjék be az országba a jugoszláviai polgárháború színtereiről érkező embereket. A Szerbiaáltali irányított jugoszláv hadsereg azt állítja, hogy a szövetségi csapatok kivonultak a dél-horvátországi Dubrovnik környékéről és Hercegovináiból. Az új szövetségi állam néhány héttel ezelőtti bejelentéseit, miszerint hazahívják Boszniából a jugoszláv hadsereg szebb és montenegrói álllampolgárságú tagjait, Szarajevóban a nemzetközi közvélemény megtévesztésére irányuló lépésnek minősítették, amely nem módosítja alapvetően a katonai erőviszonyokat a polgárháború sújtotta köztársaságban. Tűzszünetre szólította fell a Bosznia-Hercegovinában harcoló febeket Andrej Kozirev orosz külügyminiszter. A moszkvai diplomácia vezetője oroszországiteendői imiia itt megszakítja a délszláv körútjátés ígérete szerint későbbi időpontban utazik Zágrábba és Ljubljanába. Horvátország és Bosznia- Hercegovina állnamszövetségének gondolatát kedvezőnek nevezte kedden Alija Izetbegovic, bosznia-hercegovinai elnök. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai úgy foglaltakállást, hogy felvételire javasolják Bosznia-Hercegovinát a világszervezetbe. Az Európai Közösségek Bizottsága szerdán közölte, hogy eljuttatta a miniszteri tanácsihoz azoknak a lehetséges szankcióknak a listáját,amelyek szóba jöhetnek Szerbia és Montenegro ellen. Az amerikai kormány szerdán megtiltotta, hogy a jugoszláv légitársaság, a JAT gépei leszálljanak az Egyesült Államokban. A lépés tiltakozás a belgrádi kormány boszniai beavatkozása ellen. Újvidéki tudósítónktól Győzött a Magyar Szó szerkesztőgárdája Az a több mint egyéves kemény harc, amelyet a vajdasági magyarok napilapjának, a Magyar Szónak a szerkesztősége vívott a hatalommal, a Magyar Szó győzelmével ért véget. Az alapító, a tartományi képviselőház többször is megkísérelt kívülálló személyt a lap élére kinevezni, olyan embereket, akiknek mindeddig semmi közük sem volt az újságíráshoz, a lapszerkesztéshez. A Magyar Szó dolgozói valamennyi esetben ellenszegültek az ilyen hatalmi döntéseknek és minden egyes esetben hangsúlyozták, hogy a szerkesztőség megkérdezése és jóváhagyása nélkül az alapító nem állíthat főszerkesztőt a lap élére. A hosszú és kimerítő idegháború után a hatalom eddig még ismeretlen okokból békülékeny tett: a legutolsó pályázat öt jelöltje közülMaróti Miklós is pályázott, az az ember, aki ellen a legkeményebben tiltakoztak a Magyar Szó dolgozói és akit a hatalom mindenáron szeretett volna megtenni főszerkesztőnek), tehát az öt jelölt közül a tartományi képviselőház azt az embert nevezte ki főszerkesztőnek, aki a Magyar Szó dolgozóinak titkos szavazásán a legtöbb szavazatot kapta. Tegnaptól a Magyar Szó főszerkesztője Bálint Sándor. A szerkesztőségben 1974-ben kezdett dolgozni. A művelődési rovat munkatársaként és a rovatvezető helyetteseként az iskoláztatás kérdéseivel foglalkozott. 1984 óta a lap Kilátó című kulturális, irodalmi és művészeti mellékletének a szerkesztője. Cikkei, interjúi és tanulmányai jugoszláviai, magyarországi, romániai és csehszlovákiai lapokban, folyóiratokban is megjelentek. Tóth Béla Háborús pszichózis Moldovában Mircea Snegur moldovai elnök televíziós beszédet intézett a köztársaság népéhez, melyben azt állította, hogy kedden este hat órakor a Moldovában állomásozó 14. hadsereg páncélosok támogatásával támadást intézett Moldova függetlensége és területi integritása ellen. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint az elnök azt mondta, hogy a hadsereg egységei hozzákezdtek a Dnyeszter bal partján fekvő területek elfoglalásához. Snegur egyidejűleg levelet küldött a FÁK tagállamainak vezetőihez, melyben közölte a támadás tényét, és felhívta a FÁK vezetőit, hogy nyújtsanak segítséget a köztársaságnak súlyos helyzetében. A Dnyeszter menti Köztársaság egyik vezetője, Vlagyimir Biljakov ugyanakkor azt közölte az ITAR-TASZSZ tudósítójával, hogy a Dubasszári körzetében megjelent tankok, gyalogság és harci technika nem a 14. hadsereghez tartozik: helyi népfelkelőkről van szó, akik Tyiraszpolban, az egyik laktanyában páncélosokat és egyéb fegyvereket zsákmányoltak. 1992. MÁJUS 21., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Kravcsuk: A négyszög stabilabb A háromszög könnyen felborul, a négyszög stabilabb geometriai forma — mondta Leonyid Kravcsuk ukrán elnök varsói sajtóértekezletén a Visegrádi Háromszöggel kapcsolatos ukrán elképzelésekről. Mint meglehetősen homályosan megfogalmazta: Kijev nem szándékozik belépni a magyar—lengyel—csehszlovák együttműködésbe, de a jövőben szívesen lenne annak kiegészítő, negyedik szöge. Kravcsuk igen pozitívan értékelte lengyelországi látogatását, s a lengyel lapok is kiemelték az 50 milliós szomszéddal való jó viszony fontosságát. (MTI) Levél Horn Gyulához Legyünk semlegesek Szerdán a szlovák rádió a csehszlovák sajtóirodára hivatkozva azt közölte, hogy a csehszlovák szövetségi parlament két kamarájának külügyi bizottságai levelet intéztek Horn Gyulához, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökéhez. A népek, illetve a nemzetek kamarája külügyi bizottságának elnöke, Valtr Komárek és Frantisek Sebej arra kérik Horn Gyulát, hogy a Csehszlovákiában folyó választási kampány ideje alatt segítse a magyarországi hírközlési szervek semlegességének megőrzését. A levél aláírói szerint nem lenne kívánatos, ha a magyar médiák tevékenységének köszönhetően bármelyik csehszlovákiai párt vagy mozgalom előnyt élvezne, s az befolyással lenne a Csehszlovákiában június 5-én és 6-án zajló parlamenti választások kimenetelére. (MTI) Azerbajdzsán már nem FÁK-tag Helsinkiben is vitáznak Karabahról Azerbajdzsán semmisnek tekinti tagságát a Független Államok Közösségében. A korábbi elnök, Ajaz Mutalibov által aláírt valamennyi szerződés érvénytelen, hiszen a parlament nem ratifikálta őket — állapította meg Abulfaz Elcsibek, az Azerbajdzsán Népfront elnöke. Az elnök nem fogadja el az államközösséget, mert annak tagjai szerinte valójában nem függetlenek. Helsinkiben heves viták robbantak ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletnek júniusra tervezett és a karabahi kérdéssel foglalkozó békekonferenciájával kapcsolatban. Az EBEÉ magas rangú külügyi tisztségviselőkből összetevődő bizottságának ülésén az azerbajdzsáni küldött kijelentette, hogy az örmény fél legutóbbi katonai lépéseivel „kihúzta a talajt a tervezett békekonferencia alól”. Mint ismeretes, az azeri Lacsin város elfoglalásával az örmény fegyveres erők azeri területen át vezető folyosót nyitottak Karabah és Örményország között. (MTI) UGGLAST FOGADTÁK Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József kormányfő és Szabad György, az Országgyűlés elnöke szerdán fogadta Margaretha af Ugglasit, a Svéd Királyság hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó külügyiminiszterét. RATIFIKÁLÁS A német szövetségi gyűlés, a Bundestag szerdán, berlini kihelyezett ülésén egyhangúlag ratifikálta a februárban Budapesten aláírt német—magyar alapszerződést. MELESCANU GYULÁN Gyulára látogatott és a magyarországi románok képviselőivel találkozott Teodor Melescanu román külügyi államtitkár. NEM VOLT ATOMVESZÉLY Az amerikai kormány korábbi állításaival szemben Irak nem állt közel ahhoz, hogy atomfegyverrel rendelkezzék , ahhoz még több évre lett volna szüksége — állapították meg nyugati és orosz atomtudósok. A KATONÁK MARADNAK Aggodalmat váltott ki Japánban az újonnan kinevezett orosz védelmi miniszter kijelentése arról, hogy Moszkva nem fogja kivonni csapatait a japánok által visszakövetelt Kuril-szigetekről. HAVEL SZERET MINKET Václav Havel csehszlovák elnök ígéretet tett arra: amennyiben a júniusi parlamenti választásokon a magyar kisebbség pártjai nem jutnának be a törvényhozásba, akkor ő arra törekedne, hogy a magyarok kellő számban képviseltethessék magukat a végrehajtó hatalomban. BARZANI VEZET Az iraki kurdok első szabad választásának részeredményei szerint Maszud Barzani, a Kurd Demokrata Párt jelöltje, aki elfogadja Szaddám Huszeint az ország elnökének, szerdán megszerezte a vezetést Dzsalal Talabanival, a Kurdisztáni Hazafias Szövetség elnökével szemben. GRÚZ MÉSZÁRLÁS Ismeretlen grúz fegyveresek tüzet nyitottak egy főleg nőket és gyerekeket szállító autóbuszra Dél- Oszétia fővárosa, Chinvali közelében. Az első tájékoztatások 31 halálos áldozatról számoltak be. A KRÍM VISSZAKOZOTT A Krím félsziget parlamentje, eleget téve Ukrajna felszólításának, szerda este visszavonta a térség önállóságáról nemrég hozott döntését. A 157 képviselőből 98 szavazott a korábbi döntés megváltoztatására. BOLGÁR KORMÁNY Bulgáriában szerdán véget ért a hónapok óta tartó kormányátalakítási huzavona, a parlament megszavazta Filip Dimitrov kormányfő kabinetátalakítási terveit. Tudósítónk telefonjelentése Elégedetlenség Németországban Egyértelműen az ÖTV vereségeként könyvelik el az emberek Németország nyugati felén az elmúlt hetekben elért bérmegállapodásokat. Monika Wulf-Matthiesnek, a Közalkalmazottak Szakszervezete elnök asszonyának ugyanis mindössze 5,4 százalékos béremelést sikerült kiharcolnia a munkaadói oldalról. Márpedig ez annyit jelent, hogy egy-egy alkalmazott csupán havi bruttó 20 márkával vihet többet haza ezután. Ezzel szemben — információim szerint — csak az ÖTV 600 millió márkás sztrájksegélyt folyósított a tíznapos munkabeszüntetés idején, így állítólag már erre az évre teljesen ki is ürült a kasszája. És akkor még nem beszéltünk a sok milliárdos össznemzeti veszteségről, amit a munkából kiesett napok okoztak. A tömegközlekedési vállalatok egy-egy bérlettulajdonost 20 márkával igyekeznek kárpótolni az elszenvedett néhány napos kellemetlenségekért. Észak-rajnavesztfáliai vállalkozók elmondása szerint a postai szolgáltatások elmaradása miatt súlyos fizetési nehézségeik adódtak, és ezért többen már bírósági pert is kilátásba helyeztek. Nagy elégedetlenséget keltenek azok a terhek, melyeket a keleti tartományok gazdasági helyreállítása jelent. Mert a volt NDK-nak nagy szüksége volna a testvéri szolidaritásra és támogatásra. Az egykori nehézipar teljesen lepusztult, megrendelési gondokkal küzd. A legrégebbinek és leggazdagabbnak kikiáltott szász iparvidéken 25 százalékos a munkanélküliség, Zwickauból, a valamikori Trabant-fellegvárból 12 ezer 500 embert bocsátottak el, miután privatizálták a céget. Jó hír persze, hogy ugyanakkor megjelentek a színen a nyugatnémet autógyárak, és csak a Volkswagen 42 beszállítót vonzott a vidékre. Ám ez egyelőre édeskevésnek tűnik. Varjú Frigyes . Beszélgetés Habsburg Ottóval (Folytatás az 1. oldalról) Mikor számíthatunk a teljes jogú EK-tagságra? — Már több ilyen tárgyaláson vettem részt, higgye el, nagyon nehéz dolog. Amikor a nagy elvekről van szó, akkor az ember aránylag könynyen megegyezik, de amikor, teszem azt, az acélárak kerülnek terítékre, már sokkal nehezebb a helyzet. Spanyolországban két és fél évig tartott a tárgyalássorozat, erre számíthatunk mi is. Hangsúlyozni szeretném viszont, érezhető az Európai Közösségeken belül az a kívánság, hogy a kiszélesítés minél gyorsabban végbemenjen. Mikor kapcsolódhatnak be képviselőink az Európa Parlament munkájába? — Csak a teljes jogú EK- tagság után. Megfigyelői státus soha nem volt a parlamentben, de megpróbálunk valami olyan formulát kitalálni, hogy a magyar képviselők legalábbis tanulmányozhassák az EP munkáját. Sokan bíznak abban, hogy a társult tagsággal közelebb kerülünk az egyik katonai integrációhoz is, a Nyugateurópai Unióhoz. Mások viszont óvnak attól, hogy túlzott reményeink legyenek a Nyugat-európai Unió vagy a NATO esetleges biztonsági garanciái iránt. Ez nagyrészt attól függ, hogy milyen formában szeretnénk részesedni ezekből a biztonsági garanciákból. Szerintem már a társult tagság is egyfajta biztonságot nyújt hazánknak. Ne felejtse el, hogy az EK ma gazdaságilag a világ első hatalma, sokkal nagyobb, mint az Egyesült Államok. Ha valaki ennek a közösségnek társult tagja, akkor azt nem támadják meg, mert nem lehet tudni, hogy egy ilyen akció milyen gazdasági következményekkel járhat elkövetőjére nézve. Már két évvel ezelőtt kiálltam azért, hogy Magyarország minél hamarabb lépjen be az Európa Tanácsba. Ez volt az első lépés abba az irányba, amely erősítheti biztonságunkat. Mit tudnak kezdeni a nyugat-európai intézmények ezzel a forrongó kelet-középeurópai térséggel? — Mostanáig nem voltak valami sikeresek, mert túl közel álltak az amerikai politikához. Ne feledkezzünk meg róla, hogy az egész jugoszláviai válságot Amerika indította el. Múlt év áprilisában Belgrádban járva Baker külügyminiszter azt mondta, Amerika mindenáron fenn akarja tartani Jugoszlávia egységét. Vagyis a tábornokok előtt szabaddá tette az utat. Ezzel indult el a támadás Szlovénia ellen. Egy héttel ezután Zimmermann amerikai nagykövet Belgrádban kijelentette, hogy Amerika soha nem felejti el, hogy a szerbek két világháborúban is szövetségeseik voltak. Ez pedig nyilvánvaló buzdítás volt. Sajnos a közösség nem mert fellépni az amerikaiakkal szemben, nem mert külön európai politikát folytatni. Hiba volt, hogy együttműködött az amerikaiakkal. Most már legalább elismerte Horvátországot, Szlovéniát, Boszniát, és szerintem hamarosan sorra kerül Macedónia is. Mindez annak a jele, hogy a közösség politikailag egészségesebb, mint azelőtt volt. Ezt főleg a portugál elnökségnek köszönheti. A volt Jugoszlávia területén polgárháború dúl. A FÁK-ban nyugtalanító a helyzet, Romániával és Csehszlovákiával sem nevezhető felhőtlennek kapcsolatunk. Nem tart-e attól, hogy Magyarország elszigetelődik? — Nem. Mert ott van Ausztria, amely biztos barátunk. De ugyanez áll Németországra és többé-kevésbé a nyugati országokra. Problémák vannak, és ezek mindig ott történnek, ahol nagy kisebbségek élnek. Nem szabad elfeledkezni például a vajdasági magyarságról. Ami a bős-nagymarosi vitát illeti, meg kell állnunk a helyünket, mert ha engedünk, akkor ijesztő környezetrombolás következik be. Éppen ezért mi is megpróbálunk valamit tenni az Európai Parlamentben. Elnök úr, ön gyakran látogat Magyarországra. Figyelemmel kíséri az eseményeket. Hogyan látja, mennyire haladtunk előre a demokrácia felé, miközben kisebbnagyobb válságok borzolják a közvéleményt? — A demokráciában mindig vannak kisebb válságok. Csak egy diktatórikus rendszerben nincsenek a végleges katasztrófa előtt. Adjunk hálát Isteninek, hogy a problémákról beszélhetünk, a sajtó bírálhatja a kormányt. Sokan panaszkodnak a kemény kritika miatt, ám ennek inkább örülni kéne, hiszen ez mutatja, hogy Magyarországon élő demokráciáról van szó. Szerintem nálunk a demokrácia konszolidálódott, és ez nagy előny. Décsi Katalin „Munkaszünet” a folyosón Gy. Balázs Béla felvétele