Népszava, 1992. június (120. évfolyam, 128–153. sz.)

1992-06-01 / 128. szám

2 A világ kiközösítette Szerbiát és Montenegrót (Folytatás az 1. oldalról) rurális és tudományos-technológiai kapcsolatok felfüggesztését.. Június közepéig a kormány saját ellenőrzése alá von minden, Jugoszláviával folytatott kereskedelmi és pénzügyi tranzakciót. Berni külügyminisztériumi bejelentés szerint valószínűleg csatlakozik az ENSZ- embargóhoz Svájc is, amely nem tagja a világszervezetnek, így nem lenne köteles szankciókat életbe léptetni. A Swissair svájci légitársaság a kormány állásfoglalását meg sem várva vasárnap már fel is függesztete belgrádi járatát. Olaszország teljes támogatásáról biztosította a BT-határozatot a római külügyminisztérium. Gianni de Michelis külügyminiszter a vasárnapi L’Unitában megjelent interjújában Európa győzelmének minősítette az embargó elfogadását, mondván, hogy az érdem nem Amerikáé, hanem az európai országoké, amelyek azt kezdeményezték. A magyar kormány álláspontjáról és döntéséről az ENSZ-embargó ügyében Herman János, a Külügyminisztérium szóvivője vasárnap késő délután nyilatkozatot juttatott el a Magyar Távirati Irodához. Eszerint: „A magyar kormány üdvözli a jelenleg osztrák elnökség alatt álló ENSZ Biztonsági Tanácsának a Szerbia és Montenegró elleni szankciókat elrendelő határozatát, melynek — egyetlen térségbeli országként, több állam óhajára — maga is társszerzőjévé vált. A határozatot Magyarország olyan, nagy horderejű lépésnek tartja, amely a kibontakozást segíti elő, sőt annak az adott helyzetben elkerülhetetlen, elengedhetetlen eszköze. A kormány a Biztonsági Tanács határozatának megfelelően jár el, teljes körben érvényesíti a testület által elfogadott szankciókat. Számít arra, hogy a nemzetközi közösség minden tagja ennek megfelelően cselekszik — hangsúlyozta a többi között a nyilatkozat. Magyarország részvételét a szankciókban egyrészt a nemzetközi szolidaritás, az ENSZ, az EBEÉ és az EK erőfeszítéseinek támogatása, másrészt a szomszédság, a vajdasági magyarság helyzete, valamint a szerb magatartás határozta meg. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombati határozatának megfelelően a kormány a lehető legrövidebb időn belül konkrét utasítást ad minden érintett magyar intézménynek a szankciók végrehajtására vonatkozóan. A magyar kormány lépései kizárólag az agresszió megfékezését, a béke megteremtését célozzák, és természetesen nem irányulnak Szerbia és Montenegró népei ellen. Magyarország kész a Biztonsági Tanács határozata által megengedett gyógyszer- és élelmiszer-szállításokra, tranzitszállításokra, az ENSZ Véderő (UNPROFOR) támogatására. A magyar kormány elvárja, hogy a szankciók okozta nehézségeket ne használják fel hátrányos megkülönböztetésre vagy annak fokozására a szerbiai lakosság egyetlen csoportjával szemben sem. A Biztonsági Tanács szankcióinak szigorú betartásával egyidejűleg Magyarország változatlan szándéka, hogy kihasználjon minden lehetőséget, amellyel hozzájárulhat a megértés előmozdításához a térségben. * Megátalkodottságról tanúskodnak az ENSZ-embargóra adott első belgrádi reakciók. A kormány ellenőrzése alatt álló újságok vasárnap Szerbia hajthatatlanságát hangoztatták címlapjukon, míg az ország katonai vezetése arról biztosította a lakosságot, hogy Szerbia kellőképpen fel van fegyverkezve még egy esetleges katonai intervenció ellen is. Az ENSZ BT által elfogadott gazdasági büntetőintézkedések ellenére a szerb szabadcsapatok vasárnap is lőtték Szarajevót. A bosnyák főváros rádióadója arról számolt be, hogy a környező hegyekből tüzérségi fegyverekkel vették tűz alá a várost, összecsapások voltak a városközpontban levő Tisto-laktanyánál. Belgrádban az embargó hatására vasárnap már több száz utas torlódott össze a nemzetközi repülőtéren, amely gyakorlatilag teljesen megbénult. Délig 18 járatot töröltek, az Aeroflot egy repülőgépe viszont visszaindult Moszkvába, három járat pedig egyelőre a kifutópályán várakozik. Katasztrofális hatással járhat a Kis-Jugoszláviára, ha a világ országai betartják az ellene meghirdetett szigorú szankciókat — vélik nyugati és jugoszláv szakemberek egyaránt. A pánik első jelei máris megmutatkoznak a lakosságon, hiszen hosszú sorok keletkeztek a benzinkutak előtt, és az emberek megkezdték élelmiszer-tartalékaik feltöltését, súlyos hiányhelyzettől tartva. Sok ezer belgrádi tartott vasárnap háborúellenes megmozdulást a városközpontban. (MTI) „ Alaposan mérlegelni kell, hogy az embargóhoz való csatlakozásnak milyen hatásai lesznek a még elég gyenge lábakon álló magyar gazdaságra — mondta Petrenkó János, a Petrenkó Művek tulajdonosa, független országgyűlési képviselő tegnap a Népszavának. A vállalkozó különösen érdekelt a déli szomszédainkkal folyó kereskedelemben, hiszen folyamatosan szállítanak termékeket Szlovéniába, s előrehal.Utolsó nagy mutatványnak, utolsó bohózatnak nevezi az egyesült szerbiai ellenzék azokat a szövetségi és helyhatósági választásokat, amelyek tegnap zajlottak le Kis-Jugoszláviában. A legnagyobb ellenzéki pártok bojkottálták a választásokat, és a polgárokat is erre szólították fel. Az ellenzék elsősorban azt kifogásolta, hogy a választási kampány túlontúl rövid. Egy hét alatt mennyit szabott meg a szocialista többségű szerb parlament — valóban lehetetlenség megteremteni a legalább hozzávetőlegesen egyenlő rajtlehetőséget. A hatalmi párton és a szélsőjobboldali pártokon kívül a választásokon indult a Vajdasági Magyarok Demokratikus Vott üzleti tárgyalásokat folytatnák szerb és montenegrói kereskedőkkel is. Petrenkó János szerint, mivel az embergóhoz való csatlakozás egyértelműen politikai döntés lesz, a kormánynak mindenképpen mérlegelnie kell azt, hogy az átmeneti piacvesztésért hogyan kompenzálja a magyar cégeket. Főleg akkor, ha a határok lezárása hosszú ideig fog tartani. Simsa Péter, a Munkaadók Országos Szövetségének elnöke úgy látja: mivel az elmúlt időszakban egyetlen magyar kormány sem volt hajlandó arra, hogy ilyen jellegű politikai döntéseinél mérlegelje annak gazdasági hatásait is, szinte kizárt, hogy egy esetleg hosszan tartó embargó esetén a magyar vállalatok és vállalkozók bármilyen kompenzációt kapjanak a kormánytól. (furucz) Közössége is. A vajdasági értelmiségiek közül többen kifogásolták a VMDK benevezését, sőt a párton belül sem vélekedtek egységesen erről a kérdésről a tagok. Formailag nincs sok értelme az ellenzéki pártok bojkottjának. A választásokat ugyanis akkor sem tekintik érvénytelennek, ha a szavazópolgárok több mint fele távol marad. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az ellenzéki felhívás ellenére a polgárok nagyobbik hányada az urnák elé járul. A szerb rádió híradója közölte, hogy a tegnap délelőtt folyamán a szavazópolgárok több mint a fele leadta voksát. A végső adatok valószínűleg már ma ismertek lesznek. Tóth Béla BELGRÁD BLOKÁDJA Kis-Jugoszlávia nagybajba került azzal, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa — Kína és Zimbabwe tartózkodása mellett — szinte teljes körű kereskedelmi és erkölcsi blokáddal sújtotta a balkáni országot. Szerbia és kevésbé jelentős részben Montenegró az egykori nagy Jugoszlávia népeit sodorta olyan veszélyhelyzetbe, amelyből szankciók nélkül már nem lehet kikecmeregni. A BT-határozat első kommentátorai kísérteties párhuzamot vonnak a mostani és a két évvel ezelőtt Irak ellen meghozott döntéssel kapcsolatban. Pedig nagyon felületes és felszínes ez a párhuzam, inkább szolgál fenyegetésül, mint figyelmeztetésül. Mint tudjuk, két esztendeje a BT azért ítélte el Irakot, mert az bekebelezte Kuvaitot. Azt is tudjuk, hogy Bagdad ősi földnek kiáltotta ki a kis olajbirodalmat, s ezért felszabadító harcnak aposztrofálta hadműveleteit. Amelyek egyébként csupán néhány óráig tartottak. A bagdadi birka tankjainem ütköztek nagy ellenállásba, s amikor a BT végre gazdasági blokádot vont Irak köré, Kuvaitiban rég nem folytattak háborút. S íme a párhuzam utolsó eleme: miután Irakot gazdasági eszközökkel nem tudták visszavonulásra kényszeríteni, az ENSZ egyesített erői, amerikai vezérlettel szétrombolták a makacs ellenséget. Ehhez képest Jugoszláviában szinte minden egyes elemben más a helyzet. Szerbia legfeljebb saját magát áltathatja, hogy Szlovénia, Horvátország, Bosznia, Koszovó és a Vajdaság ősi szerb föld, amelyet jól ismert kommunista szövetséggel szorítottak egybe. Az is világos, hogy a déli háborúban nem puszta területszerzési és -megőrzési szándék vezérli Belgrádot, hanem az elsöpört rendszer és eszme megóvása. A párhuzamállítás egyik legsúlyosabb tévedése pedig az, hogy akkor született a BT-határozat, amikor a szerbek a legkegyetlenebb háborút folytatják Bosznia ellen, sőt egyes jelentések szerint ismét arat a halál a horvát frontszakaszokon is. Ilyen körülmények között erősen megkérdőjelezhető, hogy a gazdasági elszigetelődésben vergődő Szerbia milyen fanatizmussal folytatja tovább a háborút, az ENSZ által remélt meghunyászkodás helyett. Hiszen Belgrád már eddig is azzal védekezett, hogy csak a szerbeket oltalmazza az ellenséges területeken, s most itt az újabb apropó a véres magyarázkodáshoz. Miközben a szerb vezetők (politikusok és tábornokok egyaránt) a békéről papolnak, az általuk irányított reguláris hadsereg és a szerb szabadcsapatok a következő napokban várhatóan minden korábbinál elkeseredettebb támadásba lendülnek. Egyelőre nem világos, hogy a Biztonsági Tanács milyen határidőt szab meg Belgrádnak, s miben bízik, hogy a szankciók hatására Szerbia lemond nagyhatalmi vágyairól. Úgy tűnik, az ENSZ a határozathozatalaival folyamatos késésben van, nem utolsósorban azért, mert az Egyesült Államok — talán éppen az irakii példából okulva — minden lépést alaposan megfontol. Hogy a kétségbeesett várakozás kinek a malmára hajtja a vizet, ma még nem tudni. Azonban az már biztos, hogy a frontok és hátországok halottainak száma egyre nőni fog. Úgy tűnik, alig maradt remény, hogy ne következzék az ENSZ újabb határozata, immár a katonai erő alkalmazásáról. Pedig ez esetben különösen veszélyes helyzetbe kerül a vajdasági magyarság, s rajta keresztül akár Magyarország is, így mi is csak abban reménykedhetünk, hogy a végső robbanás előtti utolsó pillanatban valami mégis megálljt parancsol a szerb masírozásnak. De ki tudja megmondani, hogy mi ez a valami?! (szerdahelyi) Választások Kis-Jugoszláviában Nem tilos, de nem is tisztességes Román fegyver Moldovába Moldovába irányuló fegyverszállításokkal vádolta Romániát Pavel Gracsov, orosz védelmi miniszter. Gracsov az AFP szerint kijelentette, hogy Bukarest páncélosokat és tüzérségi fegyvereket szállít az újonnan függetlenné vált egykori szovjet köztársaságba. A miniszter elismerte, hogy a nemzetközi jog nem tiltja a fegyverszállításokat, de hozzátette, tekintettel a polgárháború felé sodródó Moldova helyzetére, az ilyen szállítások tisztességtelenek és semmivel sem igazolhatók. Pavel Gracsov azt iskijelentette, hogy akatonai hírszerzés adatai szerint Moldovában romániai katonai tanácsadók tartózkodnak. A józan ész győzelmének értékelte Mircea Snegur moldovai elnök, hogy Moszkva kivonja a Moldovában állomásozó és orosz fennhatóság alá tartozó 14. hadsereget. A moldovai politikus a brit Financial Times-nak adott interjúban fogalmazott így Borisz Jelcin minapi bejelentésével kapcsolatban. Snegur békülékenyebb hangot ütött meg, mint az elmúlt napokban. Legutóbbi nyilatkozataiban agresszornak nevezte Oroszországot, amiért állítólag a Chisinauval szemben álló Dnyeszter menti Köztársaság oldalára állt és fegyverrel is támogatja a szeparatistákat. — Remélem, folytatódik ez a reális megközelítés és az ellenséges erőknek nem sikerül megakadályozni az orosz elnök döntésének végrehajtását — fűzte hozzá. (MTI) Francia—német hadtest Olaszország egyelőre elzárkózik Olaszországnak nincs szándékában elfogadni a felkérést és részt venni az újonnan alakult francia—német közös európai haderőben — jelentette ki Virginio Rognoni védelmi miniszter újságíróknak. Rognoni elmondta, hogy Olaszország a NATO múlt heti brüsszeli ülésén kapott ilyen felkérést Párizstól és Bonntól. „Olaszország úgy véli, hogy európai közös véderő létrehozására a Nyugateurópai Unió a megfelelő keret, ahogyan ezt a maastrichti csúcsértekezleten is megjelölték, nem pedig kétoldalú kezdeményezések, mint az Eurocorp elnevezésű hadtest. Nem látom be, miért kellene nekünk mások által kialakított katonai szervezetben részt vennünk” — jelentette ki. Rognoni hozzátette, hogy reméli, hamarosan és kellően tisztázódik a francia—német hadtest és a Nyugat-európai Unió viszonya. „Ha Franciaország és Németország hozzájárulásáról van szó a NYEU- ban felállítandó jövendő közös haderőhöz, akkor üdvözlendő a lépés” — mondta. A Nyugat-európai Unióban kilenc ország vesz részt, az EK tagjai, kivéve Írországot, Dániát és Görögországot. A maastrichti csúcson olyan döntést hoztak, hogy a közös pénzt és közös védelmi politikát kialakító jövendő Európai Unió biztonságpolitikai szervezete az átalakított NYEU lesz. Olasz vélemény szerint az európai közös haderőnek a NATO-val szoros összhangban és munkamegosztásban kell működnie. (MTI) 1992. JÚNIUS 1., HÉTFŐ NÉPSZAVA Autó-visszalopó Elektronikus autó-visszalopó rendszert fejlesztettek ki Franciaországban, s azt rövidesen az ország egész területén üzembe helyezik. A rendszer lelke egy integrált áramkör, amelyet rejtve építenek be az autókba, és ha kell, szükség esetén jeleket továbbít az őt ellenőrző speciális számítógépközpontnak. Ezekből ötszázat telepítenek hamarosan a francia utakra. A találmány sok pénzt hozhat tervezői számára, ugyanis Franciaországban tavaly 7,2 százalékkal növekedett a bűnesetek száma 1990-hez viszonyítva. 65 százalékuk rablás és autólopás. B. Z. HORNT ÚJRA KITÜNTETTÉK A német szabadkőművesek Humanitárius Nagydíjával tüntették ki Frankfurtban Horn Gyula volt magyar külügyminisztert — jelentette be a „Szabadkőműves páholy az egységért”, amely Építsünk hidakat! mottóval most ünnepli fennállásának 250. évfordulóját. JELCIN CSERÉL Borisz Jelcin leváltotta energetikai miniszterét, Vlagyimir Lopuhint, és helyére Viktor Csernomirdint, az állami Gazprom vállalat eddigi vezetőjét nevezte ki. GRÚZIA MEGKAPTA A MAGÁÉT A Fekete-tengeri Flotta grúz kikötőkben állomásozó egységei Tbiliszihez kerülnek. Erről állapodtak meg a grúz fővárosban Grúzia és Oroszország képviselői. TALÁLKA KÉSŐBB Elhalasztották Borisz Jelcin orosz és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök mára, a nyugat-oroszországi Brjanszkban tervezett találkozóját. AZERI SZIGOR Isza Gambarov ideiglenes azerbajdzsán elnök különleges jogokkal ruházta fel a köztársaság rendőrségét, a közelmúltban bejelentett rendkívüli intézkedések folytatásaként: az azeri rendőrök ezentúl ügyészi szankció nélkül is megmotozhatják a polgárokat, házkutatást tarthatnak, átkutathatják a gépkocsikat, autóbuszokat és más közlekedési eszközöket, beleértve a vonatokat is. IRAKI ATOM ENSZ-szakértők újabb épületeket romboltak le vasárnap Irak atomkutató létesítményeiben, a tömegpusztító fegyverek gyártási lehetőségeinek megsemmisítése keretében. GRÚZIA EBRD-TAG LESZ Azt javasolta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsa a nemzetközi pénzintézet vezetőinek, hogy vegyék föl Grúziát a teljes jogú tagok sorába. SZÖULI DIÁKOK Az idei esztendő legnagyobb diáktüntetésére került sor vasárnap Szöulban, órákra megbénítva ezzel a dél-koreai főváros üzleti negyedének az életét. A diákok és a rendőrök összecsapásának számos sebesültje volt. BRANDT MŰTÉT UTÁN Willy Brandt volt német kancellár elhagyta a kölni klinikát, ahol május 22-én két daganatot távolítottak el vastagbeléből. Riói környezetvédelmi csúcs Az amerikai elnök nem ír alá George Bush amerikai elnök nem fogja aláírni a jövő héten kezdődő Rio de Janeiró-i környezetvédelmi csúcstalálkozón kidolgozandó átfogó szerződést a világ növényeinek, állatainak és egyéb természeti kincseinek védelméről, mert az „alapvetően hibás” — jelentette az AP az amerikai külügyminisztérium közleményére hivatkozva. Eszerint Washington „nem írhat alá egy szerződést pusztán azért, hogy létezzék valamiféle szerződés”. A szerződés tervezete alapján hiányolja a közlemény a finanszírozás kérdéseinek részleteskidolgozását is, illetve kifogásolja, hogy a fejlődő országoknak túlságosan nagy pénzügyi támogatást helyez kilátásba. Az amerikai aláírás hiánya ugyanakkor nem fogja akadályozni az egyezmény életbe lépését, mivel ehhez már 30 ország jóváhagyása is elegendő. Várhatóan viszont — teszi hozzá az amerikai hírügynökség — Washington is aláírja a másik nagyszabású riói szerződést, amely a globális felmelegedés megakadályozását hivatott szabályozni. (MTI) Moszkva csatlakozna a Cocomhoz Az Egyesült Államok javaslatot terjesztett elő arról, hogy vonják be a NATO export-ellenőrzési szervezetének, a Cocomnak a munkájába a Független Államok Közösségét és a kelet-európai országokat. Japán kormányforrások közlése szerint James Baker amerikai külügyminiszter vetette föl a tervet a Cocom ma kezdődő párizsi értekezlete előtt, ahol az Egyesült Államok részletesen is ismerteti majd. Oroszország csatlakozni kíván a technológiaexportot ellenőrző Cocom-szervezethez, elsősorban azért, hogy behozhassa a Nyugattal szembeni technikai lemaradását — jelentette ki Moszkvában Jacques Delors, az Európai Közösség Bizottságának elnöke. Oroszország emellett — Delors szerint — szeretné, ha ötéves moratóriumot kapna adósságszolgálatának visszafizetésére. Delors Jegor Gajdar orosz miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélése után tartott sajtókonferenciát. Ezen a már említettek mellett megerősítette azt is, hogy Jelcin részt vesz majd a hét legiparosodottabb ország vezetőinek július 8-i, müncheni csúcstalálkozóján. (MTI) Fülöp-szigetek Ramos győztesnek nyilvánította magát Fidel Ramos volt fülöp-szigeteki védelmi miniszter azt hangoztatta, hogy megnyerte a közel három hete tartott elnökválasztásokat. Ramos egy sajtóértekezleten közölte: a szavazatok 75 százalékának összeszámlálása után már egyértelmű, hogy ő a győztes. Legerősebb riválisa mintegy 800 ezer szavazattal van mögötte, s ezért kinyilvánítja győzelmét — jelentette a Reuter hírügynökség. Várhatóan még két hétig tart, amíg a Fülöp-szigeteki kongresszus befejezi a május elején megrendezett elnökválasztáson leadott szavazatok összeszámlálását. A kongreszszus hatáskörébe tartozik az is, hogy kihirdesse a győztes személyét. (MTI)