Népszava, 1992. szeptember (120. évfolyam, 206–231. sz.)

1992-09-01 / 206. szám

­(5. oldal) | ___________________________________I­ I Jó lenne, ha kidolgoznák a ter­vet, hogy a sorkatonai szolgálat teljesítésére a kiskatonák lakó­helye közelében kerüljön sor A készülék hangtalanul műkö­dött, semmiféle hő nem áradt belőle, viszont váltóáramot adott. A szakemberek belenéz­hettek a dobozba (9. oldal) ■ ÁRA 12.30 FORINT KEDD, 1­992. SZEPTEMBER 1. ■ 120. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM ALAPÍTVA 1873-BAN A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK LAPJA . Parlamenti vita az író-politikus tanulmányáról Antall elhatárolódása a sarkától Sokak várakozásának tett eleget Antall József miniszterelnök, amikor az MDF el­nökségi, választmányi és frakcióülése után tegnap a parlament és az ország nyilvánossága előtt is konkrétan megfo­galmazta: a hírhedtté vált Csurka-tanul­­mány mely gondolataival nem ért egyet. A parlamenti pártfrakciók többsége ké­szült arra, hogy a Csurka-ügyben kifejt­se álláspontját, s mint utóbb kiderült, ezeket kevéssé befolyásolta a miniszter­elnöki megszólalás. Napirend előtt a Csurka-ügyben is — eredetileg négy kép­viselő kért szót, ám végül is a miniszter­­elnökkel együtt 11-en szólaltak fel, így a vita igénybe vette a nyári rendkívüli ülés­szak utolsó ülésnapjának felét, így már csak arra jutott idő, hogy megkezdjék az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényja­vaslat vitáját, és a kormány visszavonja a lll­ll­­as törvényt. (Parlamenti beszá­molónk a 4. oldalon.) A Csurka-dolgozat szellemi Molotov-koktél A kormány felelősségét senki nem veheti át Hány menekültet bírunk még el? Legfőbb célunk a megelőzés Képesek vagyunk-e 150 ezer vajdasági menekült befoga­dására? E részint humani­tárius, de főként nagyon is praktikus kérdés felveté­sére egy friss nyilatkozat késztette a magyar hivata­los szerveket. Mint ismere­tes, Ágoston András, a Vaj­dasági Magyarok Demokra­tikus Közösségének elnöke a Népszabadságnak adott in­terjújában úgy fogalmazott, hogy „ha a nemzetközi nyo­más rábírja Belgrádot erő­szakos politikájának megvál­toztatására, akkor elkerülhe­tő, hogy százötvenezer ma­gyarnak el kelljen menekül­nie a Vajdaságból”. Vagyis ha Szerbia elhatározza ma­gát a Vajdaság etnikai ösz­­szetételének megváltoztatá­sára, akkor az ottani ma­gyarság földönfutóvá válik. Megkérdeztük Márkus Ist­vánt, a BM Menekültügyi Hivatalának vezetőjét, van-e elképzelésük, tervük egy ilyen rendkívüli helyzetre. — Ne adja Isten, hogy az Ágoston András által meg­jósolt helyzet bekövetkezzék — mondta. — Más kérdés, hogy a Menekültügyi Hiva­tal mindig a váratlan hely­zetekre alakítja ki álláspont­ját, hiszen a forgatókönyvet sosem a befogadó országok­ban írják. A felvázolt prog­nózisok mindenesetre figye­lemre méltóak számunkra. Tehát ha mégis az történik, hogy a szerb politika révén rengeteg ember — nemzeti­ségtől függetlenül — üldö­zötté válik, erre az eshető­ségre vannak előterveink, el­képzeléseink. — Konkrétan milyen el­képzelésekről van szó? (Folytatás az 5. oldalon) X ÉRTÉK Ha nem is életbevágóan fontos, de kü­lönleges s eddig ritkán hallott adatot közölt tegnap az Országos Társadalom­­biztosítási Főigazgatóság vezetője. E szerint minden egyes magyar állampol­gár „értéke” a születése pillanatától fogva a terv szerint, s a várható élet­kort tekintve 70 éves terv szerint — nem kevesebb, mint 16 millió forint. Hangsúlyozom, az „értéke”, és nem az „ára”, mert az állampolgárok kiárusí­tása egy másik országban számított a szocialista tervgazdálkodás részének. Nem tagadom, a hír hallatán megle­pődtem, ám kicsit büszke is lettem, mo­mentán elfelejtve, hogy az orvosi kár­tyámat még mindig nem adtam le. Ez utóbbi nem is lényeges, mert ahogy hallom, a tb-főnök tegnap azt szintén bejelentette, hogy a reformfolyamat leg­neuralgikusabb pontja az egészség­­ügyiek s közöttük is az orvosok jöve­delme. Talán eme megállapítástól néhány szakmában — a ma még — dolgozó kis­sé ideges lesz, de manapság az átalaku­lás legneuralgikusabb pontjainak amúgy is a legkülönbözőbb dolgokat sorolják fel. Engem pillanatnyilag inkább az idegesít, hogy a parlamentben a poli­tikusok egy része nem kívánja elismer­ni, mennyit is „érek”. S ez már távol­ról sem egészségügyi probléma. Sz. Cs. iimrirrrir.."ttct fflreriii«w>H»irnrrwMWi»iuuuMWUUWMi^^ Valaki azt állította a sajtóatta­sénak, hogy Zemplényi Dél- Afrikába utazott, mások sze­rint viszont Brazíliában van (12. oldal) Folytatás Washingtonban Kupa szerint az IMF megértő Nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy félbesza­kadtak a kormány tárgyalá­sai a Nemzetközi Valuta­alappal — jelentette ki teg­nap a Népszavának Kupa Mihály pénzügyminiszter. Az IMF tárgyalódelegációja va­lóban elutazott, de a megbe­széléseket a szeptember kö­zepén Washingtonban sorra kerülő szokásos éves közgyű­lésen folytatják. A tanácsko­zásra Bod Péter Ákos, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter is ki­utazik. Kupa Mihály szerint tehát még semmi sem dőlt el, s egyébként sem rendelkezett egyik tárgyaló fél sem az aláíráshoz szükséges felha­talmazással. Magyarország és az IMF között azonban csak akkor jöhet létre a megegye­zés, ha a parlament elfogad­ja a költségvetés módosítá­sát, s ezzel legalizálja a több mint 178 milliárdos hiányt. A pénzügyminiszter nyilatko­zatával lényegében össze­cseng Bod Péter Ákos véle­ménye is, aki a Napi című lapnak elmondta: az IMF szakértői az infláció és a ka­matszint csökkentését pozití­van értékelték, ugyanakkor kifogásolták a nemzeti össz­termék vártnál nagyobb visz­­szaesését." Az idei rekord költségvetési hiányt a gazda­sági váltással járó szükség­­szerűségként fogadták el — állítja a bankelnök. (f. z.) A budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium új épületében tegnap Demszky Gábor főpolgármester részvételével ünnepélyesen meg­nyitották a tanévet Hegedűs Gábor felvétele Kikérik Draghicit Megérkezett a Legfőbb Ügyészségre hétfő délelőtt az a romá­n kiadatási kérelem, amelyben Románia főügyésze kéri Alexandru Draghici volt belügyminiszter kiadását Magyarországtól. A múlt hé­ten a román igazságügyi mi­nisztérium és a főügyészség közleménye alapján sajtóje­­lentések adták hírül, hogy a „kommunizmus pere” elne­vezéssel folyó tényfeltárás napvilágra hozta az 1949— 1954 közötti időszak néhány konkrét gyilkossági ügyét. Ennek alapján büntetőeljá­rás indult Alexandru Draghi­ci ellen. Román értesülések szerint a volt belügyminisz­ter a közelmúltban Magyar­­országra menekült, s felesé­gével Budapesten tartózko­dik. Az Igazságügyi Minisztéri­um nemzetközi jogi főosztá­lyának vezetője, Bán Tamás elmondta a kiadatási kére­lem kézhez vétele után, hogy jelenleg nincs olyan informá­ciójuk, amely szerint Ale­xandru Draghici valóban Magyarországon van. (MTI) Megbukott ötlet A nyugat-európai országok többségének ellenzésén meg­bukott a brüsszeli bizottság javaslata, hogy EK-alapot adjanak össze a nyugati or­szágok kelet-európai export­hitel-garanciáinak viszont­biztosítására — mondják lon­doni pénzügyi körökben. Az alap a Kelet-Európába irá­nyuló exportot, beruházáso­kat segítette volna. A brit hivatal egyelőre fel­függesztve tartja a garanciá­kat Albánia, Bulgária és Lengyelország esetében. Ma­gyarország számára egyéves felülvizsgálat után tavaly év elején újították fel a közép­távú exporthitelek garantá­lását.

Next