Népszava, 1992. szeptember (120. évfolyam, 206–231. sz.)
1992-09-01 / 206. szám
(5. oldal) | ___________________________________I I Jó lenne, ha kidolgoznák a tervet, hogy a sorkatonai szolgálat teljesítésére a kiskatonák lakóhelye közelében kerüljön sor A készülék hangtalanul működött, semmiféle hő nem áradt belőle, viszont váltóáramot adott. A szakemberek belenézhettek a dobozba (9. oldal) ■ ÁRA 12.30 FORINT KEDD, 1992. SZEPTEMBER 1. ■ 120. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM ALAPÍTVA 1873-BAN A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK LAPJA . Parlamenti vita az író-politikus tanulmányáról Antall elhatárolódása a sarkától Sokak várakozásának tett eleget Antall József miniszterelnök, amikor az MDF elnökségi, választmányi és frakcióülése után tegnap a parlament és az ország nyilvánossága előtt is konkrétan megfogalmazta: a hírhedtté vált Csurka-tanulmány mely gondolataival nem ért egyet. A parlamenti pártfrakciók többsége készült arra, hogy a Csurka-ügyben kifejtse álláspontját, s mint utóbb kiderült, ezeket kevéssé befolyásolta a miniszterelnöki megszólalás. Napirend előtt a Csurka-ügyben is — eredetileg négy képviselő kért szót, ám végül is a miniszterelnökkel együtt 11-en szólaltak fel, így a vita igénybe vette a nyári rendkívüli ülésszak utolsó ülésnapjának felét, így már csak arra jutott idő, hogy megkezdjék az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat vitáját, és a kormány visszavonja a lllllas törvényt. (Parlamenti beszámolónk a 4. oldalon.) A Csurka-dolgozat szellemi Molotov-koktél A kormány felelősségét senki nem veheti át Hány menekültet bírunk még el? Legfőbb célunk a megelőzés Képesek vagyunk-e 150 ezer vajdasági menekült befogadására? E részint humanitárius, de főként nagyon is praktikus kérdés felvetésére egy friss nyilatkozat késztette a magyar hivatalos szerveket. Mint ismeretes, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke a Népszabadságnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy „ha a nemzetközi nyomás rábírja Belgrádot erőszakos politikájának megváltoztatására, akkor elkerülhető, hogy százötvenezer magyarnak el kelljen menekülnie a Vajdaságból”. Vagyis ha Szerbia elhatározza magát a Vajdaság etnikai öszszetételének megváltoztatására, akkor az ottani magyarság földönfutóvá válik. Megkérdeztük Márkus Istvánt, a BM Menekültügyi Hivatalának vezetőjét, van-e elképzelésük, tervük egy ilyen rendkívüli helyzetre. — Ne adja Isten, hogy az Ágoston András által megjósolt helyzet bekövetkezzék — mondta. — Más kérdés, hogy a Menekültügyi Hivatal mindig a váratlan helyzetekre alakítja ki álláspontját, hiszen a forgatókönyvet sosem a befogadó országokban írják. A felvázolt prognózisok mindenesetre figyelemre méltóak számunkra. Tehát ha mégis az történik, hogy a szerb politika révén rengeteg ember — nemzetiségtől függetlenül — üldözötté válik, erre az eshetőségre vannak előterveink, elképzeléseink. — Konkrétan milyen elképzelésekről van szó? (Folytatás az 5. oldalon) X ÉRTÉK Ha nem is életbevágóan fontos, de különleges s eddig ritkán hallott adatot közölt tegnap az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője. E szerint minden egyes magyar állampolgár „értéke” a születése pillanatától fogva a terv szerint, s a várható életkort tekintve 70 éves terv szerint — nem kevesebb, mint 16 millió forint. Hangsúlyozom, az „értéke”, és nem az „ára”, mert az állampolgárok kiárusítása egy másik országban számított a szocialista tervgazdálkodás részének. Nem tagadom, a hír hallatán meglepődtem, ám kicsit büszke is lettem, momentán elfelejtve, hogy az orvosi kártyámat még mindig nem adtam le. Ez utóbbi nem is lényeges, mert ahogy hallom, a tb-főnök tegnap azt szintén bejelentette, hogy a reformfolyamat legneuralgikusabb pontja az egészségügyiek s közöttük is az orvosok jövedelme. Talán eme megállapítástól néhány szakmában — a ma még — dolgozó kissé ideges lesz, de manapság az átalakulás legneuralgikusabb pontjainak amúgy is a legkülönbözőbb dolgokat sorolják fel. Engem pillanatnyilag inkább az idegesít, hogy a parlamentben a politikusok egy része nem kívánja elismerni, mennyit is „érek”. S ez már távolról sem egészségügyi probléma. Sz. Cs. iimrirrrir.."ttct fflreriii«w>H»irnrrwMWi»iuuuMWUUWMi^^ Valaki azt állította a sajtóattasénak, hogy Zemplényi Dél- Afrikába utazott, mások szerint viszont Brazíliában van (12. oldal) Folytatás Washingtonban Kupa szerint az IMF megértő Nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy félbeszakadtak a kormány tárgyalásai a Nemzetközi Valutaalappal — jelentette ki tegnap a Népszavának Kupa Mihály pénzügyminiszter. Az IMF tárgyalódelegációja valóban elutazott, de a megbeszéléseket a szeptember közepén Washingtonban sorra kerülő szokásos éves közgyűlésen folytatják. A tanácskozásra Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter is kiutazik. Kupa Mihály szerint tehát még semmi sem dőlt el, s egyébként sem rendelkezett egyik tárgyaló fél sem az aláíráshoz szükséges felhatalmazással. Magyarország és az IMF között azonban csak akkor jöhet létre a megegyezés, ha a parlament elfogadja a költségvetés módosítását, s ezzel legalizálja a több mint 178 milliárdos hiányt. A pénzügyminiszter nyilatkozatával lényegében összecseng Bod Péter Ákos véleménye is, aki a Napi című lapnak elmondta: az IMF szakértői az infláció és a kamatszint csökkentését pozitívan értékelték, ugyanakkor kifogásolták a nemzeti össztermék vártnál nagyobb viszszaesését." Az idei rekord költségvetési hiányt a gazdasági váltással járó szükségszerűségként fogadták el — állítja a bankelnök. (f. z.) A budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium új épületében tegnap Demszky Gábor főpolgármester részvételével ünnepélyesen megnyitották a tanévet Hegedűs Gábor felvétele Kikérik Draghicit Megérkezett a Legfőbb Ügyészségre hétfő délelőtt az a román kiadatási kérelem, amelyben Románia főügyésze kéri Alexandru Draghici volt belügyminiszter kiadását Magyarországtól. A múlt héten a román igazságügyi minisztérium és a főügyészség közleménye alapján sajtójelentések adták hírül, hogy a „kommunizmus pere” elnevezéssel folyó tényfeltárás napvilágra hozta az 1949— 1954 közötti időszak néhány konkrét gyilkossági ügyét. Ennek alapján büntetőeljárás indult Alexandru Draghici ellen. Román értesülések szerint a volt belügyminiszter a közelmúltban Magyarországra menekült, s feleségével Budapesten tartózkodik. Az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi jogi főosztályának vezetője, Bán Tamás elmondta a kiadatási kérelem kézhez vétele után, hogy jelenleg nincs olyan információjuk, amely szerint Alexandru Draghici valóban Magyarországon van. (MTI) Megbukott ötlet A nyugat-európai országok többségének ellenzésén megbukott a brüsszeli bizottság javaslata, hogy EK-alapot adjanak össze a nyugati országok kelet-európai exporthitel-garanciáinak viszontbiztosítására — mondják londoni pénzügyi körökben. Az alap a Kelet-Európába irányuló exportot, beruházásokat segítette volna. A brit hivatal egyelőre felfüggesztve tartja a garanciákat Albánia, Bulgária és Lengyelország esetében. Magyarország számára egyéves felülvizsgálat után tavaly év elején újították fel a középtávú exporthitelek garantálását.