Népszava, 1992. szeptember (120. évfolyam, 206–231. sz.)

1992-09-01 / 206. szám

4 ORSZÁGGYŰLÉSI KRÓNIKA Antall József elöljáróban l leszögezte, hogy a kormányt koalíció pártjainak éppúgy együtt kell tudni működnie Csurka Istvánnal, ahogy a pártok különböző csoportjai a nak a fő irányvonallal. Kijelentette: a kormány nem utasításos rendszerben működik, si mint az az egypártrendszer keretei között történt, hanem önállóan dönt, s felelősségét ebben senki nem veheti át, ti senki nem írhatja elő, hogy másképp cselekedjen. Leszögezte, hogy a magyar kormnmány a leghatározottabban ragaszkodik a nemzeti elköntelezettségekhez, a demokráciához, a jogállamisághoz, a szociális piacgazdasághoz és a minden más, a programjápban kifejtett értékhez. A betegségével és a miniszterelnöki poszt utódlásával összefüggő Csurka-véleményre utalva kijelentette: Addig áll az MDF és a kormány élén, amíg az említett kötelezettségeit teljesítheti, de olyan felszólalásoknak és célzásoknak nem fog ijedtében vagy rossz megítélés következtében eleget tenni, amelyek a történelem során a hatalom átadását jelentették Kun Bélának vagy Hitlernek. Mint mondotta: Csurka István „politikai pamfletjében” megszólaltat; a közvélemény egyes csoportjaiban élő indulatokat, jelentős tömegek érzéseit, kérdéseket vet fel, majd bemutatja a kényszerpályákat. Megítélése szerint számos kérdésben hibás interpretációkban, több részben politikailag károsan és tévesen válaszol, amelyekkel sem a kormány, sem a maga nevében nem azonosíthatja magát. A miniszterelnök nem kívánt részletesen szólni odavetett történetekről, a paktumról, készülő paktumokról, mert ezek nem felelnek meg a valóságnak. Kijelentette: nem tud elfogadni olyan megállapításokat, hogy a Nemzetközi Valutaalapot vagy a Világbankot össze lehetne hasonlítani a második világháború után kialakult helyzettel, a szovjet megszállással összefüggő kérdésekkel, mint új pénzügyminisztériumi vagy pénzügyi, monetáris világelnyomással. Kifogásolta azt is, hogy a Csurka-tanulmány vitáját először nem párton belül folytatták le, hanem az MDF tagjai a koalícióval élesen szemben álló sajtótermékekben nyilatkoztak. Antall József hangsúlyozta: az MDF-nek az lehet és legyen tagja, aki a magyarság, a jogállamiság és a parlamentáris demokrácia iránti elkötelezettséget egyaránt vállalja, s hozzátette, hogy ez a kijelentése nem kirekesztő szándékú. Nem feledte megemlíteni, hogy Göncz Árpád nem írta alá a médiaelnökök felmentését, ugyanis ezt tartotta a legutóbbi időben bekövetkezett jelenségek, cselekedetek alapjának. Állítsuk meg Csurkait! Tardos Márton, az SZDSZ frakcióvezetője kifejtette, hogy a miniszterelnök nem érintette azt a Csurka-tételt, amely szerint a köztársasági elnök, a politikai erők idegen hatalmak képviselői. Ez a politikai együttműködés alapfeltételeit tagadja, minden alapot nélkülöz és sértő. Másodikként azt fogalmazta meg, hogy a társadalmat szétzilálja, ha jelentős politikai erők az alkotmányos vitákat nem a jog alapján, hanem rendőri erővel próbálják megoldani. Harmadikként azt kifogásolta: durván alkotmányellenes arra javaslatot tenni, hogy a magyar állampolgárok egyes csoportjainak, a cigányságnak, a zsidóságnak az akaratérvényesítési lehetőségeit korlátozzák. Negyedikként azt jelölte meg: veszélyek forrása, ha valaki a magyar élettér kérdését úgy említi, hogy ez lehetőséget nyit arra, hogy az országot katonai konfliktusok felé sodorja. Csurka István röviden visszautasította Tardos értelmezését a cigánysággal és a zsidósággal kapcsolatban, mondván, ő ilyet nem írt, majd a Fidesz képviseletében Kövér László kapott szót, aki nem kímélte sem az írót, sem a kormányt, sem az MDF-et, sem a miniszterelnököt. Kijelentette: az elmúlt hetekben a kormánypárton belül is diktálni kezdtek azok az erők, amelyek az országot a balkáni káosz irányába kívánják vinni. Mint mondotta: Csurka István nézetei nem újak, új az, amit ez a „szellemi Molotov-koktél” jelent. „Csurka István úgy akarja megmenteni pártját, úgy akarja kivezetni az MDF maradékát az omladozó romok alól, hogy földig alázza miniszterelnökét, és nyilvánvalóvá teszi, hogy céljának, a hatalom mindenáron való megtartásának neki a parlamenti demokrácia összeomlása, az ország külső és belső békéjének felborítása sem nagy ár” — hangoztatta. Az MDF vezetésének pedig csak azzal van baja, hogy az írás időzítése nem volt megfelelő és nem kellett volna az utódlás kérdését feszegetni. Véleménye szerint ma az a tét, hogy ne szálljunk fel a szakadékba szaladó vonatra, amelyen Csurka a mozdonyvezető. Miután Kövér László felszólalását mind Csurkára, mind pedig az MDF-re vonatkozóan Kónya Imre viszszautasította (a miniszterelnöknek címzett részeket nem — a szerk.), s Gál Zoltán az MSZP-frakció nevében elhatárolta magát Csurkától, Király Zoltán független képviselő három indítványt tett, kérve a plénum szavazását. Ezek: az illetékes parlamenti bizottságok vizsgálják meg, hogy a Rádió előtti tüntetésben részt vett képviselők törvényt sértettek-e, s ha ez beigazolódik, az érintettek vonják le a szükséges következtetéseket. A köztársasági elnököt ért durva támadások miatt a parlamentnek és elnökének politikai, erkölcsi kötelessége, hogy a szükséges lépéseket megtegye, a legfőbb ügyészi vizsgálatot kezdeményezze. Indítványozta azt is, hogy az alkotmányügyi bizottság indítson vizsgálatot és tegyen javaslatot a plénummak azzal kapcsolatban. Csurka azon kijelentése, hogy a köztársasági elnökkel szemben minden törvénytelen eszközt megengedhetőnek tart. Ez ugyanis kimeríti az alkotmányos rend elleni támadás kritériumait. Állítsuk meg Csurka Uit! — szólított fel mondanivalója végén Király Zoltán, akinek javaslatait írásban kell benyújtania. A többi hozzászóló a Rádió előtti tüntetés résztvevője volt, saját álláspontját védte úgy, hogy a cselekedetüket elítélőket támadta, míg Dénes János független képviselő „Nem szégyelljük magunkat" felkiáltással vonta kérdőre és felelősségre képviselőtársait. Kulinék maguktól is távasnak A Csurka-ügy fejleményeiről, a napirend előtti vitáról és lehetséges következményeiről kérdeztünk több képviselőt. Maga Csurka István leszögezte: különböző dolog a vita, illetve a miniszterelnök értékelése. — Közreadtam egy írást — mondotta —, s mint író, megszoktam már, hogy gondolataim a közönség egy részében tetszést váltanak ki, más részében nem. Most sem volt másképp. Azt hiszem, hogy ez az írás nagyobb port kavart, mint amennyit megérdemelt, de az MDF-en belül semmiképpen sem volt haszontalan ennek a közreadása, mert elindított egy gondolkodási folyamatot. A vitáról az volt a véleménye, hogy sok nyakatekert érvelés, rengeteg csúsztatás hangzott el, a jelzőkkel pedig nem foglalkozik. Szerinte arra megy ki a játék, hogy az idegeit próbára tegyék, de ez nem sikerül. Antall József beszédével kapcsolatban közölte: a miniszterelnök az elnökség és a választmány ülésén is hosszasan fejtegette, hogy gondolatmenetével nem ért egyet. Csurka István megerősítette: lemond kulturális bizottsági tagságáról, de azt is javasolja az MDF-frakciónak, hogy vizsgálja felül a bizottság munkájában részt vevő többi MDF-es madátumát, mert így nem tükrözik a párt egész arculatát. Debreczeni József — aki a Népszabadságban keményen bírálta Csurkát, tanulmányát náci ideológiai alapvetésnek nevezte, és elhatárolta magát tanulmányától — elmondta: többen rosszallták ezt a lépését, többen haragszanak rá, de ez nem indokolja, hogy a párton belüli helyzetét firtassák. Amit írt, alaposan átgondolta, s ha esetleg a párt etikai bizottsága elé kerül az ügy, meg tudja védeni álláspontját. Azt abszolút valószínűtlennek tartotta, hogy ezért kizárják az MDF-ből. Azt is közölte: a miniszterelnök a parlament nyilvánossága előtt sokkal határozottabban fogalmazta meg a Csurka-gondolatokkal szembeni ellenvéleményét és elhatárolódását, mint eddig. Arról a Csurka-lépésről, hogy lemond bizottsági tagságáról, s másokat is le akar mondatni, úgy vélekedett: ez nem személyi, hanem elvi kérdés. Nevezetesen az, hogy milyen politikát fog követni az MDF-frakció a médiatörvény megalkotásakor. A megegyezésre törekszik-e vagy abban érdekelt, hogy ez a törvény ne szülessen meg, és utána keményebb eszközökkel szerezzen befolyást a Rádióban és a TV-ben. Ha ez utóbbi következik be — amit a képviselő nem tartott valószínűnek —, akkor maguktól is kilépnek a bizottságból: ő maga, Kulin Ferenc, Elek István és Balázsi Tibor. Király Zoltán elmondta: azonnali döntésre számított, amikor javaslatait megtette, így azonban szakértő segítségével írásban kidolgozza és a jövő hétre benyújtja indítványát. Így a határozat napirendre tűzését, illetve annak tárgyalását viszont sokáig el lehet hozni. Az FKGP radikális szárv anya szerkesztőségünkbe eljuttatott nyilatkozatában elhatárolja magát a Csurkagondolatoktól, tiltakozik minden kisebbség elleni uszítás, fajelmélet ellen. Fórum-frakció: végső leszámolás? Lapunk információi szerint tegnap este az álláspontok összehangolására gyűltek össze az MDF parlamenti frakciójának nemzeti-liberális képviselői. A megbeszélés apropóját az adta, hogy a frakció mai, kedd esti ülése a várakozások szerint vízválasztó lehet a Csurka-tanulmány értelmezése körül kialakult vitában, illetve meghatározó lehet a parlamenti csoporton belüli erőviszonyok alakulása szempontjából. Mint lapunkat tájékoztatták, a „házon belüli” csatára készülő nemzeti-liberális tábor máris népesebb, mint az eddig sejthető volt. Megfigyelők ugyanakkor úgy vélik, a szabadelvű csoportosulásnak nem sok esélye lehet akkor, amikor a frakció tagságának mintegy 80 százaléka jelenthet támogatást Csurka István alelnök számára. Időközben bizonyos vádak érték az inkriminált tanulmány kapcsán a sajtóban a Monopoly-csoportot is. Erről,, mint valami félreértésről beszélt több monopolys képviselő lapunk számára, hangoztatván, hogy annak idején éppen Csurka István szeretett volna politikai tetszhalottat formálni a csoportosulás legismertebb alakjából, Balás Istvánból, megpróbálva egyúttal a partvonalra szorítani magát az egész önkéntes szerveződést is. Mindamellett furcsa párhuzam valóban fellelhető Csurka cikkének mondandójában, és az MDF-frakción belül működő több szervezet céljaiban, így a Népszava érdeklődésére többen rámutattak, hogy amit az író-politikus a radikálisabb, következetesebb kormányzásról, a választási ígéretek betartásáról írt, az korábban fellelhető volt mind az úgynevezett „ötvenkettek”, mind pedig a „huszonhatok”, azaz a programplatform munkáiban — melyektől Csurka annak idején minden pártfórumon igyekezett nyíltan elhatárolódni. Egyébként hétfőn délelőtt már volt egy frakcióülés, amelyen — információink szerint — rendkívül éles hangnemben határolta el magát Csurka István okfejtéseitől Antall József. Beke Kata: Az MDF-be léptem be.„ az Antall-pártból távoztam Beke Kata (független) képviselő szerint Debreczeni József (MDF) szóról szóra ugyanazokat az érveket sorakoztatta fel a Csurka-tanulmánnyal szemben, mint amit ő állított éppen egy esztendeje a Kónya-dolgozatot követően. A Demokrata Fórum padsoraiból a függetlenekhez átült képviselőnő elmondta: ő még az MDF-be lépett be hajdanán, de már az Antallpártból lépett ki, mivel ez nem az a Demokrata Fórum, amelyben különböző nézetek ütközhetnének. Cáfolta, hogy válaszút elé érkezett volna a Fórum, erre csak akkor kerülhetne sor, ha „a kétségkívül náci ideológiától (lásd Csurka-cikk — a szerk.) elhatárolná magát az MDF elnöksége és választmánya”. Éppen ezért nem fog történni semmi különös, s a helyzet sokban emlékezteti Beke Katát azokra az időkre, amikor azt mondták az MSZMP-n belül, hogy „most tartsunk össze, elvtársak, tegyük félre ilyen nehéz időkben az egyéni véleményeket”. Magáról a Csurka-vitaanyagról igen negatív véleménnyel volt a képviselő aszszony. Mint fogalmazott, „azt az ellenségkeresést, azt a gyűlöletet s azt az ország érdekeivel gyökeresen szemben álló gyakorlatot, amit Csurka írásról írásra folytat, most végre összefüggéseiben tárta az olvasók elé”. Ám Beke Kata mindennek ellenére nem félti az „ízléstelen, durva módszerektől” a pártelnök-miniszterelnököt, szerinte ma Antall József teljes egészében biztonságban érezheti magát és pozícióját saját pártjában. A Parlamentből tudósítottak: Csoknyay Edit, Diósi Imre, Sámán Ildikó és Varjú Frigyes 1992. SZEPTEMBER 1. KEDD NÉPSZAVA Horkolósdi Az észak-angliai Gateshead városka szállodája újfajta hangszigetelő berendezéssel szereli fel szobáit. Most különösen hangos horkolókat látnak vendégül a berendezések kipróbálására. A jelentkezőknek „áldozataik” — házastársuk vagy szomszédjuk — vallomásával, valamint a horkolásuk hangserejét bizonyító felvétellel kell igazolniuk képességeiket ... Ezennel bizonyítom a tényt és beajánlom tavalyi szobatársamat, aki miatt egy héttel hamarabb hazajöttem az egri üdülőből. —ip— TOM LANTOS ANTALL JÓZSEFNÉL Antall József miniszterelnök hétfőn parlamenti irodájában fogadta Tom Lantost, az Egyesült Államokképviselőháza magyar származású tagját. A beszélgetésen szóba kerültek a magyar—amerikai gazdasági kapcsolatok, a magyar belpolitikai helyzet és akelet-közép-európai térség problémái. ELBOCSÁTOTTÁK RÓZSA T. ENDRÉT A Magyar Rádió fegyelmi tanácsa a közalkalmazotti törvény által előírt, megismételt eljárásban. Rózsa T. Endre újságíró munkatársat elbocsátás, fegyeleni büntetésben részesítette az 1992. január 8-i,magánsajtótájékoztatón elhangzott és azóta sem bizonyított kiijelentései miatt. KOSZORÚZÁS MALÉTER PÁL SÍRJÁNÁL Maléter Pál születésének 75. évfordulója alkalmából szeptember 4-én, pénteken 10 órakor koszorúzási ünnepséget rendeznek a Rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában. Koalíciós tárgyalások se lesznek ? A 35 tagú kisgazda képviselőcsoport kérésére halasztották el a múlt héten a koalíciós tárgyalások őszi folytatását, majd a hét végén a KDNP intézőbizottságának ülése után jelentették ki a párt vezetői, nem tartják időszerűnek a kisgazdák által javasolt új koalíciós megállapodás megkötését. A kisgazda történelmi tagozat főtitkára, Bélafi Antal szerint azonban éppen most nagyon is időszerű lenne az új megállapodás megkötése, de mindenekelőtt a tárgyalások folytatása. Véleménye szerint ugyanis az a koalíciós szerződés, amely érvényben van, az csak melléklete lehet egy valóditartalommal, a kötelességek és a jogok pontos meghatározásával megkötött új egyezségnek. A 35 tagú képviselőcsoport szóvivője, Ómolnár Miklós elmondta: jelenleg a frakció sem egységes a legfontosabb kérdések megítélésében, az egyesítési tárgyalások sem hoztak még kézzelfogható, valós eredményeket, s a kereszténydemokraták álláspontja alapján ő személy szerint arra a megállapításra jutott: nem hagy szerződést írnak alá, de még a tárgyalások folytatását is kétségesnek tartja. Seszták László, a KDNP képviselőcsoportjának tagja nem úgy értelmezte a pártvezetők megnyilvánulását, hogy az elzárkózás lenne a koalíciós megállapodástól, hanem véleménye szerint olyan szerződést, amelyet az induláskor, két éve írtak alá, ma már nem lehet kötni. Ez nem időszerű, miután abban, a sarkalatos gazdasági és politikai témák mellett, konkrét, személyekre és miniszteri tárcákra vonatkozó megállapodás is szerepelt. A tegnapi plenáris ülésen Szabad György, az Országgyűlés elnöke a kisgazdákkal kapcsolatban két jelentős bejelentést ismertetett. Ugrin Emese, a tíztagú kisgazdafrakció vezetője levélben közölte, hogy a sajnálatos halálesetek miatt nyolctagúra csökkent e csoport, s ezenkívül ő személy szerint úgy döntött, hogy a jövőben a 35-ös képviselőcsoportban kíván helyet foglalni. Ezután a Ház elnöke ismertette Győriványi Sándor bejelentését is, mely szerint az ő vezetésével öttagú kisgazdacsoportműködik a jövőben, , a 10 tagú frakció megszűnése miatt. Információink szerint egyelőre azért csökkent, öt ,főre ez a képviselői csoport, mert Herbovits Jenő és Bereczki, Vilmos — aki ugyan korábban már bejelentette átülési szándékát a függetlenek csoportjába — még gondolkodási időt kértek. s. i. Új bűnügyi főnök Szeptember elsejétől Lázár János alezredes — aki eddig a főváros II. kerületének rendőrkapitánya volt — lesz a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese. Mint Suha György rendőrségi szóvivő elmondta, ez a poszt Bodrácska János főkapitány kinevezése óta betöltetlen volt. Lázár Jánost egyébként soron kívül ezredessé léptetik elő. A szóvivő cáfolta, hogy Lázár kinevezése összefüggésben lenne Illés Gyula alezredes, a BRFK bűnügyi főosztályvezetője ellen folyó fegyelmi vizsgálattal, amelyet azt követően rendeltek el, hogy bűnözői körből feljelentették a bűnügyi főnököt. Sok a tűz,kevés a tűzoltó Aszinte példátlan méretű aszály a tűzoltókat is próbára teszi. Mint a Tűzoltóság Országos Parancsnokságának tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzott, az idén augusztus 31-ig 31 ezer 181 esetiben riasztották a tűzoltókat, s ebből 22 ezer 856 alkalommal tűzesetihez kellett kivonulniuk. Az aszály hetei óta 50 ezer ember vett részt az országban keletkezett 4600 erdő-, tarló- és bozóttűz eloltásában. A lángokkal küzdő tűzoltók közül 23-an megsérültek. A tüzek fölött nem a technika, hanem az emberi elszántság diadalmaskodott, hangzott el a tájékoztatón. Verebélyi Imre államtitkár arra utalt, hogy a jövőben a tűzoltóságnak a jelenleginél sokkal több pénzre lesz szüksége, hogy kedvezőbb műszaki feltételekkel vegyék fel a küzdelmet a tűzzel. Mint lapunk munkatársa tájékozódott, vidéken a legnehezebb a helyzet. A vidék technikai felszereltségének minősége, életkora elmarad a fővárosi színvonaltól. Ráadásul itt a tűzoltóegységek önállóak, magukra vannak utalva, s már csak a távolságok miatt sem segíthetik ki egymást úgy, mint például a fővárosban a kerületek. A vidéki vonulási idő hosszabb, következésképp a tűz tovább tart, a kár többnyire nagyobb. A vállalati és önkéntes tűzoltók, valamint áldozatkész polgárok nélkül az elmúltnehéz időszakban csak igen keservesen tudták volna ellátni feladataikat az állami tűzoltók. Eszközeik közül hiányoznak a terepjáró gépjárműveik, a nagyobb teljesítményű motorral felszerelt kocsik. És hiánycikk maga a tűzoltó is, akit a jelenlegi körülmények között csak a hivatástudat tart az állományban. (h)