Népszava, 1992. december (120. évfolyam, 283–307. sz.)
1992-12-23 / 302. szám
4 ORSZÁGGYŰLÉSI KRÓNIKA Az Országgyűlés tegnap 135 igen szavazattal, 63 ellenében, 51 tartózkodással - tehát hiányzott a kétharmados többség — nem függesztette fel Szűrös Mátyás mentelmi jogát. A parlament alelnökének (MSZP) mentelmi jogát azért kérték felfüggeszteni, mert a guruló dollárok ügyében Györgyi Kálmán legfőbb ügyész gyanúsítottként kívánta szerepeltetni. A parlament tegnap foglalkozott a szociális igazgatásról, valamint a társadalombiztosítás költségvetéséről szóló törvénnyel, továbbá elfogadta a párttörvény módosítását, illetve az önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló koncepciót. A következő ülés nem szerdán, hanem vasárnap lesz. Tegnap az Országgyűlés napirend előtti felszólalásaik meghallgatásával kezdte meg munkanapját. Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter egy 125 éves történelmi évfordulóról, az izraelita lakosságnak — a keresztény lakosokkal megegyező — polgári és politikai jogokat egyformán biztosító „emancipációs törvényről” emlékezett meg. Ezt követően Futaki Géza (SZDSZ) a magyar—román határon kialakult drámai helyzetről szólt, arra kérve a Külügyminisztériumot: a várakozó állampolgárok hazánkban található külképviseleteivel együtt gyakoroljon nyomást mindaddig Romániára, amíg az átkelés (a ki- és beléptetés) az európai normáknak meg nem felel. Képviselői nemmel szavaztak a mentelmi jog felfüggesztésére. Akik tartózkodtak: Kupa Mihály, Gáli Ákos, Kállay Kristóf (független), Balázsi Tibor, Balás István, Bíró Ferenc, Bogdán Emil, Debreczeni József, Fekete Gyula, Fekete Pál, Fodor András Attila, Gyurkó János, Horváth Miklós, Jávor Károly, Józsa Fábián, Király B. Izabella, Kulin Ferenc, Kulin Sándor, Mészáros Péter, Miklós Árpád, Pongrácz József, Somogyi Tamás, Szabó Lajos, Szél Péter, Szilasy György, Szűcs István, Tarnóczky Attila és Tóth Albert József (MDF), Havas Gábor, Horváth Aladár, Juhász Pál, Komenczi Bertalan, Kőszeg Ferenc, Páris András és Werner József (SZDSZ), Böröcz István, Hajdú Istvánné, Kapitány Ferenc, Kávássy Sándor, Kósa András, Nagy-Varga Dezső, Pintér József, Prepeliczay István, Sipos Imre és Szabó Lajos (FKGP), Fodor Gábor (Fidesz), valamint Inotay Ferenc, Juhász Péter, Kovács Gábor, Lukács Tamás és Seszták László (KDNP). Urama, Antigoné óta Az Országgyűlés ezután lezárta a társadalombiztosítás költségvetéséről, valamint a szociális igazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A társadalombiztosítással összefüggésben Fáklya Csaba (SZDSZ) négy módosító indítványt terjesztett elő, s ezek közül legfontosabbnak azt tartotta, hogy önálló címként szerepeljen a terhességgondozás, és erre hárommilliárd forintot különítsenek el. Pusztai Erzsébet államtitkár viszont arra emlékeztette a képviselőt, hogy a terhesgondozás állampolgári jogon jár, annak terhét a költségvetés állja. Ezért erre a célra nem kell külön pénzt biztosítani. Szigeti György (SZDSZ) viszont arról beszélt, hogy a társadalombiztosítás költségvetése jócskán hagy kívánnivalót maga után. Ugyanis az elfogadott nyugdíjemelésekhez képest elmarad a várható inflációtól. A szociális igazgatásról szóló törvényjavaslattal öszszefüggésben Sápi József (MDF) kiemelte, hogy a gyermeknevelési támogatás új intézménye — amely a tervezetben szerepel — diszkriminálja a magyarországi általános családmodellt. Török Ferenc (SZDSZ) arra tért ki, hogy a lakásépítések finanszírozására létre kellene hozni egy külön alapot, amelybe belekerülne az önkormányzati lakások bérleti díja, továbbá a lakások értékesítéséből befolyó összeg és a költségvetési támogatás. Kis Gyula József (MDF) szerint a szociális támogatások alsó határát központilag kellene meghatározni. Az önkormányzatok lakásügyeivel összefüggésben éles vita bontakozott ki, amelyet Kovács László (MDF) úgy határozott meg, hogy „ilyen drámát az Antigoné óta nem hallott”. Balogh Gábor független képviselő viszont a fogyatékos gyermekek és képviselőik nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet. Szűröst igen, Szűröst nem Szűrös Mátyás felfüggesztése mellett voksolt Andrásfalvy Bertalan, Surján László és Szabó Tamás, továbbá az MDF valamennyi jelen levő képviselője, illetve az SZDSZ, az FKGP, a Fidesz és a KDNP jelen levő képviselőinek nagy többsége. Akik nemet mondtak: tíz független, valamint Bethlen István, Csapody Miklós, Csóti György, Farkas Gábor, Katona Tamás, Kelemen József, Móré László, Nagy István, Pokorny Endre, Szabó Lukács, Szarvas Béla, Szeleczky Zoltán, Tóth Imre László és Vékony Miklós (MDF), Godó György, Mádai Péter, Pólyák Sándor, Solt Ottilia, Szabó Miklós (SZDSZ), Balogh György, Bejczy Sándor, Bereczky Vilmos, Dragon Pál, Győriványi Sándor, Iván Géza, Pintér István, Tóth Imre, Ugrin Emese, Vörös Vince (kisgazdák). Az MSZP Keszavaztati a minisztert A nyári bankbotrányokat okozók felelősségre vonásának elmaradását kifogásolta délután, az interpellációk sorában Soós Károly Attila (SZDSZ). A képviselő rámutatott: az Általános Vállalkozási Bank, az Ybl Bank és a Gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezet csődje során a költségvetési szerveknek is mintegy 2,5 milliárd forintja az említett pénzintézetekben ragadt. Ebből az összegből a végleges veszteség, mint hallhattuk, meghaladja a félmilliárd forintot, ami az adófizetők pénzéből veszett oda. A képviselő hangsúlyozta: semmi jelét nem látja, hogy a kárt okozókat a kormányzat felelősségre kívánná vonni. A kormányfő megbízásából válaszoló Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter hangoztatta, a bankfelügyeletnek nincs eszköze a hibás üzletpolitikai döntések befolyásolására, nem veheti át sem az igazságszolgáltatás, sem a rendőrség szerepét. Majd elmondta: a bankfelügyelet kezdeményezte az Ybl Bank igazgatójának a felmentését, és felszámolási eljárást indított az Ybl Bank és a Vállalkozói Takarékszövetkezet ellen. Végül leszögezte, hogy az ügyek rendezése folyamatban van. A miniszteri választ az interpelláló képviselő nem fogadta el, misként 105 igen, 88 nem és 24 tartózkodó szavazattal a parlamenti plénum sem. Inytyenssék más párunknak Az Országgyűlés tegnap a szükséges kétharmadot jóval meghaladóan, 98 százalékos többséggel módosította a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényt. Eszerint a jövőben a fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai pártban nem tölthetnek be vezető tisztséget. A pártoknak az eddiginél szélesebb körben nyílik lehetőségük gazdálkodó tevékenységre, s annak átfogó ellenőrzésére a jövőben kétévenként kerül sor, szemben az eddigi évenkénti revízióval. A január 1-jén hatályba lépő módosítás egyik paragrafusa felhatalmazza a kormányt, hogy a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet az ÁVÜ által kezelt vagyonból legkésőbb január 31-ig ingyenesen székházat juttasson a pártoknak, de kizárólag azoknak, amelyek költségvetési támogatásban részesülnek. .,ISN-nyomozásra Keleti után Értesülésünnk szerint Keleti György ex honvédelmi szóvivőnek Nagytarcsán, a helyőrségi klubban tett kijelentéseit vizsgáltatta a tárca egy, a rendezvényen jelen lévő tiszt bejelentése alapján. Kérdéseinkre Keleti, az MSZP parlamenti képviselője elmondta, tudomása szerint a hír valóban igaz. November 18- án az említett klubban felkérésre különböző, a honvédséggel kapcsolatos kérdésekről tartott fórumot. Elemezte a hadsereg helyzetét és vezetésének problémáit. Úgy értesült maga is, hogy a tárca miniszteréről illetve politikai államtitkáráról mondott véleménye indította el azt a véleménye szerint megengedhetetlen információszerzési formát, hogy a jelenlévőktől írásban kérték, tudassák, miit mondott Keleti. A képviselő elemi alkotmányos jogainak megsértését látja ebben a különös lépésben, illetve az ellenzékkel szimpatizálók megfélemlítését. (szt) A parlamenti tudósításokat Csoknyay Edit és Demény Dóra írta. Ki az igazi ellenálló? Nem jár pénz az emlékéremmel A Debrecenben vasárnap megtartott központi ünnepség után a hét elején megyeszerte és a fővárosban is egykori katonák százait tisztelték meg az első ízben adományozott „Független Demokratikus Magyarországért” emlékéremmel. Régi politikai mulasztást pótol ezzel a kormány, hiszen az említett emlékérmet azok kapják, akik az 1944-es Ideiglenes Nemzeti Kormány felhívására a német elnyomók ellen szerveződött Magyar Honvédségben tisztként, tiszthelyettesként, katonaként szolgáltak. A tárca minisztere által adományozott kitüntetés azonban egyes vélemények szerint bizonyos értelemben politikailag, illetve jogilag nem teljesen rendben lévő. Kiss András hadtörténész például a közelmúltban egy tudományos konferencián ezzel kapcsolatosan elmondotta, hogy sajnos az emlékérem odaítélésében lesz diszkrimináció. Jogászkörökben pedig hallani olyan véleményeket, hogy a miniszteri alapítású emlékérem tartalmát tekintve határeset, mivel a szóban forgó antifasiszta mozgalom nem egy konkrét dátumhoz köthető emlékezetes esemény. Az ilyen típusú, folyamatában jelentős, tehát tágabb értelmű eseményt viszont érdemrenddel szoktak minősíteni. Vagyis, mint mondják, ez az emlékérem valójában érdemrend, amit viszont a törvény szerint miniszter nem adományozhat. Megkérdeztük Sárközi Sándort, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének elnökét, mi a véleménye a Független Demokratikus Magyarországért emlékéremről. A nyolcezer tagot számláló szervezet vezetője kérdéseinkre közölte, a magyar ellenállási mozgalom 1940 és 1942 között azzal a jelszóval hirdette meg szerveződését, hogy független országot akar, jóllehet nem sikerült felszabadítani népünket. Olyan függetlenség volt mozgalmuk elképzelése, amelybe se Keletről, se Nyugatról nem szólhat bele senki. Magyarország maga dönti el a sorsát, demokratikusan. Sárközi kijelentette, szövetségük ma is ezen az elvi alapon áll, bár elődszervezeteinek tagjait hol megtűrték, hol kivégezték. — Mi rangos nemzetközi szervezetek tagjaként működünk — mondotta —, ám furcsa módon ez a mai kormányzat sem szível minket. Ennek ékes bizonyítéka, hogy az a Zimányi Tibor hozta létre a „konkurens” szövetséget, akinek a pártállam idején háromszori felvételi kérelmét utasította vissza szervezetünk. A diszkriminációt jelzi, hogy leveleink, vitáink és tiltakozásaink ellenére a Zimányi-féle „Magyar Ellenállási Szövetségnek” adott módot arra a miniszter, hogy ajánlást tegyen a kitüntetésre és listát nyújtson be az emlékéremre jogosultakról. Restellem elmondani, hogyan csalogatta tagjainkat ez a másik szervezet. Természetesen a kitüntetéshez havi nyugdíjkiegészítést ígért. Arcpirító az is, hogyan vették el tőlünk a központi támogatásként megítélt pénzt, és adták oda Zimányiéknak. De ezzel a különös gesztussal sem lehetett minket lesöpörni. A kitüntetéssel kapcsolatban még elmondta az elnök, hogy amikor hírül vette a honvédelmi miniszter szándékát, levélben tudatta vele, örül ennek a történelmi hézagpótlásnak, bár nehezményezi szervezetük semmibevevését. Választ a mai napig nem kapott. Voltak, akik az anyagi elismerés reményében beléptek Zimányi Tibor ellenállói közé, s vannak, akik kettős tagsággal rendelkeznek. Mások megalázónak tartják ezt a politikai „kutyamacska” komédiát. Sárközi Sándor közölte, felajánlotta Zimányinak, működjön együtt a két szervezet, de a Magyar Ellenállási Szövetség vezetője nemet mondott. Sárközi szerint a méltatlan háttércsatározások ellenére nagy jelentőségű dolog az emlékérem egy olyan évben, amelyben megjelentek Magyarországon a nyilas jelvények, s amikor Pesten a budai önkéntesek, Miskolcon pedig a MÓRÁN emlékművére emeltek kezet. És amikor a ludovikások világtalálkozóján több régi tiszt azt a Kéri Kálmánt is árulónak nevezte, aki az Ideiglenes Nemzeti Kormány egykori katonai vezetője volt, és vasárnap Debrecenben átvehette a Független Demokratikus Magyarországért Emlékérmet. Sárközi Sándor nagyon reméli, hogy a napi politika az adományozókat nem teszi vakká, és ha az ő szövetségük tesz javaslatot kitüntetendő személyekre, azt nem a diszkrimináció mérlegén fogják súlyozni. Erdélyi Lajos, a honvédelmi tárca szóvivője kérdéseinkre válaszolva kijelentette, a miniszter által alapított emlékérem jogilag kikezdhetetlen, mivel ez plakett, vagyis olyan kitüntetési forma, amit a törvény engedélyez. Mérete és formája sem képezheti szerinte kifogás tárgyát. Az alezredes közölte, mivel az emlékérem nem díj, sem átadásakor nem jár vele pénzjutalom, sem nyugdíjemelésre nem jogosítja fel tulajdonosát. (szabó) 1992. DECEMBER 23., SZERDA NÉPSZAVA Gyönyörű Három férfi kérdi az OTP előtt álló rendőrt, hogy hol lehet puskát venni, mert látták a hirdetést. — Itt feljebb nyílt egy üzlet — hangzik a készséges útbaigazítás. öt perc múlva hozzák zsákokban a pénzt. Még jó, hogy addigra nem értek vissza a fegyvert keresők. (selmi) Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy a következő heti rádió- és televízióműsor-mellékletünket a jövő hét csütörtökén, december 31-én jelentetjük meg. ÚJ IRODAELNÖK Dr. Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter az Országos Kisvállalkozásfejlesztési Iroda elnökét — saját kérésére — felmentette, és dr. Árvay Zoltánt 1993. január 1- jével az iroda elnökévé kinevezte. ÚJ VÁROSOK A köztársasági elnök — a belügyminiszter előterjesztésére — városi címet adományozott Polgár (Hajdú-Bihar megye), Abony (Pest megye), Jászfényszaru és Tiszaföldvár (Jász-Nagykun-Szolnok megye) községeknek. Az elnöki határozat 1993. január 1-jén lép hatályba. TILTAKOZÁS A Létminimum Alatt Élők Társasága tiltakozik amiatt, hogy a TV2 intendánsa nem rendelte meg 1993-ra az Új Reflektor Magazint. A szerkesztőségünkbe eljuttatott dokumentum szerint követelik, hogy állítsák vissza a műsort az MTV bármely programjába, főműsoridőbe, továbbá bővítsék adásidejét és sűrűsítsék megjelenését. FELMENTÉS A külgazdasági miniszter 1992. december 31-i hatállyal a köztisztviselőkről szóló törvény értelmében — érdemei elismerése mellett — elfogadta Gombocz Zoltán, az NGKM helyettes államtitkárának lemondását, aki január 1- jétől a Chemol Rt. vezérigazgatójaként folytatja tevékenységét. PAKS ELSŐ DÍSZPOLGÁRA KOVÁCS ANTAL Első alkalommal adták át a Paks város díszpolgára címet kedden, a képviselőtestület ünnepi ülésén. A kitüntetés birtokosa a húszéves Kovács Antal olimpiai bajnok, a város szülötte. Antall 94 százalékkal vezet A népi-nemzetiek készülnek az MDF országos gyűlésére Az MDF Országos Elnöksége szeptemberi ülésén döntött úgy, hogy 1993. január 22— 23—24-re összehívja hatodik országos gyűlését, amelyen a tisztújításon kívül javaslatot tesz a párt alapszabályának módosítására is. Ezt elsősorban az indokolja, hogy a párt megalakulása óta, az akkor egységes szervezet azóta több, egymástól különböző irányzatra oszlott. Az Antall József pártelnök nevével fémjelzett centrum mellett a népi-nemzeti szárny Csurka István vezetésével és markánssá vált a nemzeti liberális irányzat, mely Elek István, Debreczeni József, Balázsi Tibor köré tömörül. E három egymástól különböző eszmeiség további egybentartása megfelelő szervezeti keretek között az országos gyűlés feladata lesz. Elkészült az MDF VI. országos gyűlésére a jelölőlista, amely alapján választanak majd januárban a küldöttek. Az elnöki tisztségre — mint azt tegnapi lapszámunkban már megírtuk — a tagság hat személyt javasolt, a legtöbb „szavazatot”, 94 százalékot eddig Antall József, az MDF jelenlegi elnöke kapta, majd Boross Péter (1 százalék), Für Lajos (3 százalék), Csurka István (2 százalék), Katona Tamás és Lezsák Sándor (1-1 százalék) követi őt. A húsztagú elnökségre 213 ajánlás érkezett, valamennyi jelenlegi elnökségi tagot ismét jelölték. (Érdekesség, hogy a testületbe javasolták Bencsik Andrást, a Pesti Hírlap főszerkesztőjét.) Az MDF országos számvizsgáló bizottsága és az etikai bizottság tagjaira is sokkal több szavazat érkezett, mint ahány tagjaik e testületek, de nem jelölték az etikai bizottság jelenlegi elnökét, dr. Kisteleki Győzőt. Ugyancsak elkészült, s még ebben a hónapban el is jut az MDF tagjaihoz az új alapszabály-tervezet, amelyet Szabó Tamás, a szerkesztőbizottság vezetője ajánl vitára, megindokolva a módosítás szükségességét. A Szabó által fogalmazott levél felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenleg érvényben levő alapszabály sok szempontból hiányos, nem egyértelmű, így nincs pontosam szabályozva a vezető testületek választási módja, a hatáskörök sincsenek egzakt módon rögzítve, az együttműködés, a felelősségi és az alá-fölé rendeltségi viszonyok „zavarosak”. A tervezett alapszabály rendezi a testületek együttműködését, megerősíti és pontosítja szerepüket. Minden stratégiai döntést, az alapszabályt és a program elfogadását, a vezetés megválasztását az országos gyűlés „kezébe teszi”, de minden taktikai ügyet az országos választmány alá rendel, ám megváltoztatja a választmány összetételét — kibővíti —, és a választások során a végső szó kimondását — az egyik lehetséges változat szerint — e testület hatáskörébe utalja. A tervezet szerint a választmányban nagyobb szerepet kapnának a helyi küldöttek, az országgyűlési képviselőcsoport tagjai és az elnökség. Az országos választmány ezek alapján 207 tagú testület lenne. Az alapszabály módosítása azonban még nem érinti a januári tisztújítást, ugyanis az a jelenleg érvényben, levő szabályzat szerint történik. Ha a módosítást elfogadja az országos gyűlés, akkor az esetben két év múlva, amikor a most megválasztott testület megbízása lejár, már az országos választmány választaná az elnököt és az elnökségi tagokat. Az alapszabály-tervezet megvitatása után, január 10-ig kell a módosító indítványokat a szerkesztőbizottság részére eljuttatni. A Magyar Demokrata Fórum Népi-nemzeti Köre január 9-én a budapesti Testnevelési Egyetemen tartja második országos találkozóját. Az egész napos rendezvénysorozat keretében többek között előadást tart majd Antall József, az MDF elnöke, Lezsák Sándor elnökségi tag, Boross Péter belügyminiszter és Csurka István országgyűlési képviselő. (sámán) Környezet E címmel új lappal gazdagodott az újságpiac, a Környezetünkért Egyesület jóvoltából. Az egyesület célja a környezeti érdekegyeztetés, valamint a Zöld Parlament létrehozása. Eddigi tevékenysége során is szüntelenül küldte észrevételeit, ajánlásait a környezet védelmével, fejlesztésével kapcsolatban a kormányzatnak, szorgalmazta a honi környezettudomány megalapozását. A magazin mindazoknak szól, akiknek szívügyük a természet- és környezetvédelem. A lapot a társadalmi szervezetek és a felsőoktatási intézmények térítésmentesen kapják meg a lap szerkesztőségében !