Népszava, 1993. február (121. évfolyam, 26–49. sz.)
1993-02-01 / 26. szám
2 Szarajevót helyezzék ENSZ-ellenőrzés alá (Folytatás az 1. oldalról) mai szerbek, javasolva emellett a frontvonalak befagyasztását is. Milan Panic jugoszláv miniszterelnököt csak ötórás várakozás után engedték át a jugoszláv—magyar határon. A jugoszláv határőrszervek Panic gépkocsivezetőjének iratait nem találták rendben, s erre hivatkozva akadályozták a szövetségi miniszterelnök utazását. Panic eredetileg repülőgéppel szeretett volna Budapestről Belgrádba utazni, de a jugoszláv szervek ehhez nem járultak hozzá. (MTI) A horvátok is fegyverrel érvelnek Az elmúlt egy hét során ismét Horvátországból, pontosabban annak szerb közigazgatás alá vontterületéről, a Krajinai Szerb Köztársaságból érkeztek jelentések súlyos harcokról. Az utóbbi hónapokban a figyelem Bosznia Hercegovinára irányult. A kezdeti heves cáfolatok után ma már valahogyan természetesnektűnik az ország felosztása tízkörzetre. A szüntelen harcok közepette közeledni látszanak az álláspontok, felcsillanta béke reménye. Ám kiderült, hogy ami korlátozott kiterjedésű katonai csapásnak tűnt, az átfogó horvát hadművelet, méghozzá olyan területen, mely már jó ideje nem szerepelt a véres krónikákban. A horvát vezetés tehát a boszniai húsdaráló mellett, elérkezettnek látta az időt ,a második front megnyitására, a szerbek által kiszakított területek visszaszerzésére. A híradások leginkább a történések katonai oldalát részletezik. Ezek szerint a szerb fegyveresektől visszafoglalták a Zadartól néhány kilométerre északra fekvő maslenicai körzetet. Ez a terület volt az, ahol a krajinai szerbeknek gyakorlatilag sikerült kijutniuk a tengerhez, elvágva a dél-adriai partvidék szárazföldi összeköttetését Horvátország északabbra fekvő területeiből. Az akció méreteiből is lehet sejteni, hogy nem véletlenszerű katonai sikerről van szó. A csaknem 100 kilométeres frontszakaszon a már megszokott nehézfegyvereken, ágyúkon és harckocsikon kívül hadihajókról indított rakétákat, és harci helikoptereket is bevetettek. Horvátországban, hasonlóan a jelenlegi boszniai helyzethez, 1991-ben állóháborúba torkollott a szerbek és a horvátok szembenállása. Amikor a krajinai szerb szabadcsapatoknak Knin környékéről indulva, a Jugoszláv Néphadsereg hathatós támogatásával, sikerült megtisztítaniuk Krajinát a horvátoktól, megmerevedtek a frontok. A béketárgyalások eredményeként ENSZ-békefenntartókat vezényeltek a lövészárkok közötti senki földjére. Mindenki mást várt a kéksisakosoktól. A gyakorlatban a szerb remények váltak valóra. A horvátok nem térhettek vissza lakhelyeikre, az ellenőrzés alá vont nehézfegyverzet lassan ismét kikerült az ENSZ-erők kontrollja alól. Minden úgy maradt, ahogyan volt. Annyira normalizálódott a helyzet, hogy harci tevékenység híján a szerb alakulatok egy részét átirányíthatták Bosznia-Hercegovinába. Ez a mostani nagyszabású horvát támadás annak bizonyítéka, hogy Zágráb sohasem törődött bele területe egynegyedének elvesztésébe. A viszonylagos csendben telt hónapok elegendőek voltak ahhoz, hogy Horvátország rendezze haderejét. Nemhivatalos értékelések szóltak arról, hogy a kiképzés, a hadseregszervezés mellett — az embargó ellenére — feltartóztathatatlanul csordogált a fegyver Horvátországba. Az, hogy Tudjmanék csapásmérésre szánták el magukat, alátámasztja e híresztelések megalapozottságát. Mindenesetre a hírműsorok filmbejátszásain megjelenő horvát gárdisták felszereltsége látványos változáson ment keresztül. Ugyanakkor számos külföldi szakértő a horvát katonai akció politikai időzítésére hívja fel a figyelmet. Igazolódni látszanak azok a feltételezések, amelyek szerint Horvátország a katonai megoldást helyezte előtérbe. Csalódva az ENSZ-ben, látva a szankciók hatástalanságát, a horvátok az eddigi szerb eszköztárat látják a legcélravezetőbbnek. A közelmúlt béketárgyalásain ugyanis a birtokba vett területek alapján lehetett alkudozni. Így Tudjman inkább felrúgta eddigi ígéreteit, s a szerbek szószegéseire hivatkozva a területek visszafoglalására adott parancsot. Talán ideje lenne felfognia a világnak, hogy nem korlátozott polgárháború, hanem igazi háború folyik a Balkánon. Kiss Andrej Kis címletek nagy napja A Cseh Nemzeti Bank kész arra, hogy hétfőn forgalomba bocsássa az összes kis címletű bankjegyét, mert ellenkező esetben teljes összeomlás fenyegeti a készpénzforgalmat. A két köztársaságban csütörtöktől vasárnapig lehet majd — korlátozott mértékben — felülbélyegzett bankjegyre cserélni a százas, ötszázas és ezres címletű csehszlovák koronabankjegyeket. (Folytatás az 1. oldalról) Este hét óra tájban leoltották a Brandenburgi Kapu díszkivilágítását, az emberek is eloltották gyertyáikat, csak a gyertyákból kirakott „Nie wieder” („soha többé”) felirat világított az éjszakában. Richard von Weizsäcker államfő a rostocki fényláncba állt be, amely a Lichtenhagentől a belvárosig 15 kilométer hosszan nyúlt. Rostock—Lichtenhagenben augusztusban szélsőjobboldaliak felgyújtották az úgynevezett gazdasági menekülteket befogadó otthont, az előváros több napon át tartó kilengések helyszíne volt. Az évfordulón a zöldektől eltekintve, akik párhuzamot vontak a Weimari Köztársaság és a mai viszonyok között, minden párt és politikus azt hangsúlyozta, hogy a demokrácia a mai Németországban szilárd alapokra épül. Richard von Weizsäcker a fényláncban Telefotó / MTI Külföldi Képszerkesztőség Elázott a robbanóanyag (Folytatás az 1. oldalról) Az őrnagy Moszkvában rátalált Jelcin házára — vagyis amit ő annak hitt —, megpróbált bejutni az épületbe, de egy őr feltartóztatta. A katonatiszt magyarázkodásra kényszerült, de sikerült kivágnia magát — írta az ITAR—TASZSZ. Az orosz fővárosban ezután napokig kószált a merénylő, a pályaudvarokon aludt, s egy havas eső a robbanószerkezeteket tartalmazó csomagját is eláztatta. Ekkor úgy döntött, hogy késsel végez az elnökkel. Sokáig tanulmányozta a moszkvai kormányépületek elhelyezkedését és biztonsági rendszerét, s megfigyelte, hogy az elnök autója hova hajt be. Az őrnagy munkaruhában, hómunkásnak öltözve akart bejutni a kormányépületek belső területére, hogy az autójából kilépő Jelcinre támadjon rá. Január 27-én hajnalban az őrnagy felmászott az egyik felállványozott kormányépület tetejére, s ennek padlásán rejtőzködött el. Itt bukkant rá a biztonsági szolgálat egyik munkatársa reggel hét órakor, aki nem hitte el a mondvacsinált hómunkás magyarázkodását a padlástérben, és hívta az őrséget. Az Interfax hírügynökség szerint a 33 éves Ivan Kiszlov őrnagyot csupán „csavargás” címén tartóztatták le, és „dezertálás” miatt emeltek vádat ellene, míg korábban az ITAR—TASZSZ „terrorizmus”-ban és „merényletkísérlet”-ben adta meg a vádpontokat. Az Interfax nem tett említést arról, hogy a merénylőnél robbanóanyagot találtak volna, viszont közölte, hogy Kiszlovot az elkövetkező napokban orvosi vizsgálatnak vetik alá. Az ITAR-TASZSZ is elismerte vasárnap, hogy a nyomozók fő feladata tisztázni a merénylő szavainak hitelességét, egyebek közt pszichiátriai vizsgálatok által. Románia nem engedte át a Bihac-konvojt a Vaskapunál Nem engedték át vasárnap a román hatóságok a Bihac jugoszláv tolóhajó által vitt hajókonvojt, hiába próbálta az kikényszeríteni az átkelést a Duna román—jugoszláv szakaszán levő Vaskapu erőmű zsilipjénél. A Bihac-karaván vasárnap hajnali kettőkor érkezett a zsiliphez, és átkelést kért. A zsilipet nem nyitották meg, mire a kapitány horgonyt vetett a bejárattól 30 méterre, és ezzel megakadályozta a Dunán közlekedő többi hajó átkelését is. Éjjel 2 óra 40 perckor a határőrség és a kikötői hatóságok felszólítására a Bihac kapitánya bemutatta a legénység listáját és az áruk szállítólevelét. Ebből kitűnt, hogy 3040 tonna benzint és 2700 tonna kőolajat visz a Belgrád közelében levő Smederevo kikötő felé, amelynek közelében olajfinomító is van. Mivel ezek az embargólistán szereplő termékek, a hajót visszatérésre szólították fel, de a Bihac vasárnap délután háromnegyed 5-ig semmiféle felszólításra nem volt hajlandó elmozdulni a zsilip elől, így a kapuk 16.45-ig zárva voltak — a konvoj ekkor volt hajlandó egy kilométerrel visszacsorogni a Dunán, arra a helyre, ahol a többi átkelésre váró hajó szokott várakozni. A nap során, míg az alkudozás folyt, a helyszínre érkezett a román határőrség országos parancsnoka és a csendőrség helyettes parancsnoka. A hivatalos közlemény szerint a Bihac végül a belügyminisztérium egységeinek a kikötői és a vámhatóságokkal együtt hozott erélyes intézkedései nyomán hagyta el a zsilip körzetét. A Bihac két napja érkezett a román—jugoszláv Dunaszakasz szerb oldalán lévő Prahovo kikötőbe, innen azonban csak nehéz szárazföldi úton lehetne rakományát eljuttatni a Belgrád közelében lévő olajfinomítóhoz. A konvoj folytatta útját a Dunán felfelé, és így először került olyan pontra, ahol a román hatóságok elzárhatták útját a Vaskapu zsilipnél. (MTI) Tudósítónk jelenti New Yorkból Az első baklövés Bill Clinton megkapta első elnöki hetének bizonyítványát. A közvélemény-kutatási adatok tanúsága szerint ez a bizonyítvány, előző elnökök első hét napjával öszszevetve, eléggé közepes. A megkérdezettek 58 százaléka helyesli Clinton politikáját, 20 ellenzi, 22 százaléknak még nincsen kialakult véleménye. Az új elnök kétségtelenül politikai, taktikai hibát követett el azzal, hogy túlságosan szorgalmazott két kényes kérdést, az abortusz újra engedélyezésének és a homoszexuálisok katonai szolgálatának ellentmondásos problémáját. Nem számolt azzal, hogy a törvényhozásban a saját pártján belül is sokan ellenzik ezeket a reformokat. Valószínű, hogy az elnök megpróbál majd időt nyerni, hogy sikerüljön elfogadható kompromisszumot találni. Mindenesetre, Clinton jelentős politikai tőkét pazarolt el, amelyre nagy szüksége lett volna olyan rendkívül fontos kérdések vitatásánál, mint a közegészségügyi, az egészségügyi biztosítási, a közoktatási reform és az államháztartási deficit csökkentése. Clintonnak előreláthatóan jóval több időt és figyelmet kell szentelnie külpolitikai kérdéseknek, mint szerette volna. Az elnök diplomáciai prioritásai közt Bosznia és Oroszország szerepel az első két helyen. Washingtont régóta nyugtalanítja a boszniai helyzet, és azt várják, hogy Clinton határozottabb lesz, mint elődje volt. De az amerikaiak továbbra is úgy gondolják, hogy a válság — minden veszélypotenciáljával együtt — elsősorban mégiscsak európai probléma, az európaiakra tartozik. Amerika kész részt venni a rendezésben, de nem kíván vezető szerepet játszani. Washington — és az amerikai közvélemény — tart attól, hogy Oroszországban romlik a gazdasági és politikai helyzet, s bekövetkezhet a teljes társadalmi káosz is. Ennek ellenére megoszlanak a vélemények Oroszország gazdasági megsegítéséről. Egyesek szerint a tervezett 24 milliárd dolláros nyugati segély úgysem lenne elég. A szintén gazdasági bajokkal küszködő Nyugat egyszerűen nem tud annyit adni, amennyire az oroszoknak szükségük lenne. Másrészt ott van a nyugtalanító — bár egyesek szerint túl sötét — alternatíva: Oroszország teljes összeomlása, annak minden belső és külső következményével. Az újságok ismételten utalnak a clintoni külpolitika alapvető problematikájára. Arra, hogy Amerika óriási áldozatok árán megnyerte ugyan a hidegháborút, de ebbe gazdaságilag, társadalmilag maga is belerokkant és nem tudja többé a világ minden gondját-baját a vállára venni, pedig a világ ezt várja.Je Magyarországgal és a magyarokkal mostanában nem sokat foglalkozik az amerikai sajtó, azonban a napokban a New York Times egész harmadik oldalát a magyaroknak szentelte. A világlap budapesti tudósítója amiatt aggodalmaskodott, hogy a magyarok körében is mutatkozik a Kelet-Európában rendkívül erős nacionalizmus. A cikk nem volt rosszindulatú, de felemlített olyan negatívumokat, mint a túlzott nacionalizmus, revizionizmus. Persze Budapestnek úgy kellene politizálnia, hogy ilyen feltételezésekre alaposan rá lehessen cáfolni. Vass Vilmos 1993. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ NÉPSZAVA Micsoda ötlet! Olyan óriás városban, mint Chicago, nem ritka, hogy két jármű összeütközzék. A hír mégis szárnyára kapta, hogy egy taxi keményen összekoccant egy autóbusszal. A sofőrt és a busz harminc utasát kórházba vitték. De nem ez a hírértékű esemény, hanem az, hogy a buszsofőr a nyomozás során azt állította: csak hat utasa volt. Hogy-hogy mégis harminc buszutas került a kórházba? Hát úgy, hogy amikor a baleset közelében lévő bárok vendégei és hivatalok dolgozói meglátták, mi történt, odaszaladtak és buszutasnak, illetve sérültnek adták ki magukat. Balesetet szenvedett személyeket ugyanis a biztosító társaság köteles kártalanítani. Az ötlet bevált volna, ha nem annyira sok az álsérült. (kdf) ÍRÓFÓRUM Az író és a nacionalizmus címmel tartottak Bécsben kétnapos szimpóziumot magyar, cseh, szlovák, horvát, szerb és osztrák résztvevőkkel. A Magyarországról meghívott két író közül csak Eörsi István vett részt a tanácskozáson, Csurka Istvánt hiába várták a rendezők. ERŐSZAKHULLÁM Vasárnap délre már 35-re emelkedett a kolumbiai fővárosban szombat este elkövetett véres terrormerénylet halálos áldozatainak száma. A Bogota forgalmas központjában egy autóba rejtett hatalmas erejű — száz kilogramm dinamitot tartalmazó — bomba felrobbanása után négyméteres sugarú krátert hagyott maga után. A detonáció egy éppen vásárlókkal zsúfolt bevásárlóközpont közvetlen közelében történt. PERUI VÁLASZTÁSOK Jelentős vereséget könyvelhetnek el a hagyományos pártok az első nem hivatalos adatok szerint a pénteki helyhatósági választásokon Peruban. Az ország legfontosabb városaiban független jelöltek győztek. Megfigyelők szerint a választások igazi vesztese Alan García volt elnök Szociáldemokrata Pártja és a konzervatív Népi Akció (AP). BÉKEMEGÁLLAPODÁS Azonnali tűzszünet megkötésére szólította fel a Kabulban harcoló fegyvereseket hat modzsahed csoportosulás. A hat afgán fegyveres csoport megállapodástkötött egymással a megbékélésről, s erre szólították fel a többi csoportosulást és pártot is, továbbá szorgalmazták, hogy az országban egy éven belül tartsanak választásokat. Klausnak nem kell Visegrád (Folytatás az 1. oldalról) vevője és vitavezetője volt a külföldi beruházások alakulásával foglalkozó kerekasztalnak is, elmondta: " A tanácskozást megnyitó vita részvevői úgy látták, hogy a világgazdaság immár harmadik éve nem a depreszszió, hanem a stagnálás állapotában van. Ebből adódóan nő a munkanélküliség, növekednek a szociális és a politikai feszültségek, csökken a politikusok hitelképessége. E helyzetmegítélés alapján választották a konferencia mottójául azt, hogy mozgósítsuk a globális megélénkülés erőit. Ez markáns célmódosítási igényt jelent: elő kell segíteni az élénkülést az egész világgazdaságban. Ennek az átfogó célkitűzésnek keretében szerepelt a munkában az úgynevezett „Davos-terv”, az az elgondolás, hogy helyezzük új, hosszú távú alapra az együttműködést a kelet- és közép-európai országokkal is. Csehország kormányfője ismételten elvetette a középeurópai regionális kereskedelmi együttműködés intézményesítésének gondolatát. Václav Klaus a davosi világgazdasági fórumon megtartott sajtóértekezletén kijelentette: a visegrádi csoport — Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország — olyan helyi szerveződés, amelynek tagjai a piacgazdasági átmenet során hasonló problémákkal találják szembe magukat, ezért indokolt, hogy gyakori csúcstalálkozókon vitassák meg tapasztalataikat. Prága azonban egyáltalán nem szeretné, ha e szerveződés köré különféle intézmények — székházak, képviseletek, titkárságok — települnének. Klaus szerint nem szolgálná a világ javát, ha egy újabb kereskedelmi tömb kezdene kiépülni a térségben. Vitába szállt a cseh politikus nézeteivel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke. Jacques Attali kijelentette: érthető, hogy a kelet-európai államok a kommunista időszak összezártságának lerázása után kezdetben igyekeztek hátat fordítani egymásnak, most már azonban ideje újragondolni ezt a politikát. Olaszország Kenőpénzbotrány Oscar-Luigi Scalfaro olasz köztársasági elnök vasárnap rendkívüli tanácskozást tartott a parlament két házelnökével, Giovanni Spadolini, szenátusi és Giorgio Napolitano, képviselőházi elnökkel annak a feszültségnek a nyomán, amelyet a pártkasszákba vándorolt kenőpénzek ügyében folyó vizsgálat idézett elő. A milánói ügyészség előző nap újabb politikusokat helyezett eljárás alá, s újabb vádpontok felmerüléséről küldött értesítést Bettum Craxi, szocialista pártvezetőnek és Gianni de Michelis főtitkár-helyettes, volt külügyminiszternek. A csendőrség átkutatta az OSZP római székházát, terhelő iratok után. A szocialista párt „súlyos és a demokráciát fenyegető támadásnak" értékelte az igazságügyi szervek lépését. Az OSZP szerint „példa nélküli agresszió és kampány folyik a párt és vezetője ellen, a politikai pártok rendszerének lejáratására". Mindez veszélybe sodorhatja a demokratikus rendszert — figyelmeztet az MSZP közleménye.