Népszava, 1993. május (121. évfolyam, 101–124. sz.)
1993-05-03 / 101. szám
2 Karadzic aláírta Athénban a béketervet (Folytatás az 1. oldalról) a három nemzet képviselője. A nemzetközi szervezetek értékelése szeriint 18 hónap után már lehetőség lenne az általános és szabad választások megtartására, az új alkotmány elfogadására. Az athéni értekezlet idejére sem hagyott alá a harcok hevessége Boszniában. Szarajevóban újabb tüzérségi támadást intéztek a szerb erők a városközpont ellen,, Észak- Boszniában a muzulmán erők támadták Dobojt és Brckót. A kelet-boszniai Srebrenicánál pedig még a kanadai ENSZ-katonákra is tüzet nyitottak, amikor azok megpróbálták megjavítani a város határában levő vízművet, amelyet a szerbek rögtön az ostrom kezdetén szétlőttek. Kiújultak a harcok a muzulmán és horvát egységek között is. Busovacánála horvát csapatok támadtak, miután a közelben két horvát falvat felégettek a muzulmán csapatok. A muzulmánok viszont Vitéz mellett rohamozták a horvát állásokat. Szombaton a szarajevói városközpontban öten meghaltak, húszan megsebesültek, amikor a katolikus templom közelében gránátok csapódtak be. Bill Clinton elnök döntött arról, milyen — részben katonai — lépéseket kell az Egyesült Államoknak, a nemzetközi közösségnek tennie a boszniai válság leküzdésére. A lépésekről a következő napokban tárgyaltak Európában, és bíznak a közös álláspont kialakulásában. Ezt jelentette be szombaton Warren Christopher amerikai külügyminiszter, aki még aznap éjjel Európába utazott. Christopher semmit nem közölt arról, milyen terveket dolgoztakki, mert azokról először Londonban, Párizsban, Moszkvában, Bonnban, Brüsszelben tárgyal. Mint mondatta, a döntések nem véglegesek, s mindenképpen egységes álláspontot kívánnak kialakítani. Nagy-Britannia kész megvétózni az ENSZ-ben a boszniai mohamedánok felfegyverzésére irányuló amerikai próbálkozást — ezt erősítették meg Londonban brit kormányforrások, egyidejűleg azzal, hogy Warren Christopher amerikai külügyminiszter a brit fővárosba, nyugat-európai egyeztető körútjának első állomására érkezett. Irán készen áll arra, hogy fegyvert szállítson a boszniai mohamedánoknak, ám megvárja ezzel az ENSZ embargójának részleges feloldását — jelentette ki Washingtonban Teherán ENSZ-nagykövete, aki 14 év után először nyilatkozott meg hivatalosan az Egyesült Államokban. Keletnémet vasassztrájk Hatvan év óta az első Hatvan év óta első ízben söpör végig sztrájkhullám hétfőn Németország keleti részén, ahol az acélipar dolgozói a két éve elhatározott, ám azóta a munkáltatók részéről megvalósíthatatlannak minősített béralku betartását próbálják kikényszeríteni. Hírügynökségi kommentárok szerint az akcióval megmenthető ugyan a nyugatnémet rendszerhez közelítő, ágazati szintű bérszerződés, ám ha az IG Metall — a legnagyobb német szakszervezet — győzne is, ez akár 100 ezer keletnémet munkahelybe is belekerülhet. Az elbocsátott dolgozók magasabb munkanélküli segélyben részesülnének ugyan a magasabb bérek után, de ez újabb milliárdokkal terhelné az újraegyesítés csillagászati költségeibe amúgy is beleroppanni látszó bonni kincstárat — írja elemzésében a Reuter. A munkáltatók győzelme esetén megnyílna az út a keleti ipari struktúrának inkább megfelelő, olcsóbb, üzemi szintű béregyezségek rendszere előtt, ez viszont veszélybe sodorná a nyugati országrészben évtizedek óta virágzó, harmonikus kollektív ágazati alkurendszert — írja a brit hírügynökség kommentárja. Kelet-Németországban a bérszint egyharmaddal, a termelékenység kétharmaddal marad el a nyugati mércétől. Reflektor ••Öngyilkos tigrisek Tragikusan zárult a május elsejei felvonulás Srí Lankán. Merénylet áldozata lett a szigetország hatvannyolc éves államfője, Ranaszinghe Premadasza. Az államfő a kormánypárt felvonulóinak az élén haladt, amikor a merénylő egy robbanóanyaggal megrakott kerékpáron egyenesen nekihajtott. A robbanásnak harminc halálos áldozata van. Az államfőn kívül az elnök két testőre és a magasrangú kíséret több tagjais életét vesztette. A merénylet végrehajtási módjából a hatóságok arra következtetnek, hogy tamil szeparatisták követték el az akciót. Hasonló merénylet végzett múlt év novemberében a Srí Lanka-i hadiflotta főparancsnokával, azt megelőzően pedig a helyettes védelmi minisztert gyilkolták meg ugyanígy, öngyilkos merénylettel. A tamil önrendelkezésért küzdő csoportok legnagyobbikának, a Tamil Ealam Felszabadító Tigrisei nevű szervezetnek a szóvivője Párizsból telefonon nyilatkozva cáfolta, hogy közük volna a merénylethez, amely annak ellenére történhetett meg, hogy a hadsereg előzőleg megerősítette a biztonsági intézkedéseket, most értesüléseket kapott arról, hogy egy tamil merénylőcsoport beszivárgott a fővárosba. Az osztag célpontja azonban állítólag a fegyveres erők főhadiszállása lett volna, így a védelem figyelmét főként oda irányították. A tamil szeparatista csoportok már egy évtizede harcolnak a független tamil állam kikiáltásáért Srí Lanka északi és keleti részén. Ez a nemzetiség India déli részéről vándorolt át Srí Lanka (régi nevén Ceylon) szigetére. Lakóinak többsége szingaléz, buddhista. A tamilok viszont hindu vallásúak. Az etnikai és vallási alapon dúló harcokban eddig már harmincezren vesztették életüket, nagy a szegénység, rengetegen nyomorognak. Ennek ellenére Srí Lanka vezetői optimisták, az előretörő ázsiai kistigrisekhez szeretnének csatlakozni. A kezdeti lépések máris látványosak: az állami vállalatokat privatizálják, új adórendszert hoztak létre. Szeretnék a külföldi tőkét becsalogatni. A külföldi beruházások az elmúlt években megháromszorozódtak, megnyílt a colombói tőzsde. A felzárkózásnak azonban komoly akadályai vannak. Elsősorban az, hogy a szintén előretörni kívánó ázsiai államoknak szinte kísértetiesen hasonló a gazdasági profiljuk. Nem segít az előrelépésben az sem, hogy Srí Lanka mind a mai napig döntően agrárország. A kormány, amelynek az elnöki pozíció betöltése előtt tíz évig Ranaszinghe Premadasza állt az élén, nagy terveket dolgozott ki az elmaradott területek iparosítására, a szegények munkához juttatására. A korszerűsítés legnagyobb gátja azonban a polgárháború, amelynek most az a politikus esett áldozatul, aki szerette volna az elmaradottságból kiemelni hazáját. Terveit már nem tudja valóra váltani. Kérdés, hogy utódainak sikerül-e. d. Lockerbie-ügy Kadhafi kiadja a titkosügynököket Líbia kész kiadni Kanadának azt a két líbiai állampolgárt, akiket a nyugati államok azzal vádolnak, hogy 1988-ban ők robbantották fel a Pan- Am amerikai légitársaság gépét. A skóciai Lockerbie fölött bekövetkezett robbanásban 270 ember vesztette életét. Az egyiptomi Al-Vafd című lap értesülései szerint Moammer Kadhafi líbiai zsidók képviselőivel folytatott titkos tárgyaláson közölte, hogy kész kiadni a két titkosügynököt, ha Kanadában „igazságos és elfogulatlan” bíróság elé állhatnak. Az ITAR-TASZSZ szerint az Al-Vafd úgy tudja, hogy az utóbbi hetekben változás állt be Líbia külpolitikájában. Ennek oka valószínűleg az, hogy a terroristák kiadatásának megtagadása miatti ENSZ-szankciók következtében Líbia meglehetősen rossz gazdasági helyzetbe került. Az ENSZ rendszabályok 1992. április 15-től léptek életbe, megtiltották a légi közlekedést, az afrikai országnak szóló fegyverszállítást, az ENSZ tagállamok csökkentették líbiai külképviseleteik létszámát. 1993. MÁJUS 3., HÉTFŐ NÉPSZAVA Hadgyakorlat — gumióvszerrel Fegyvereik és golyóik mellé összesen 20 ezer gumióvszert is kaptak azok a katonák, akik hétfőtől részt vesznek az Aranykobra fedőnevű közös thaiföldi—amerikai hadgyakorlaton — közölte a Bangkok Post című napilapra hivatkozva az AFP. A thaiföldi egészségügyi minisztérium közleményében az óvszereket „az AIDS elleni elhárítófegyvereknek” nevezték. A minisztérium gondosságára a közlemény szerint azért volt szükség, mert a hadgyakorlat körzetében — Phitsanulok és Sukhothai thaiföldi tartományokban — virágzik a prostitúció, így a katonákat nagyobb kísértés éri, és ezzel párhuzamosan növekedhet körükben a fertőződés veszélye is. ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke Lengyelország nemzeti ünnepén táviratban üdvözölte Lech Walesát, a Lengyel Köztársaság elnökét. A TÚSZDRÁMA VÉGE Szerencsésen: a Costa Rica-i Legfelső Bíróság foglyul ejtett tagjainak kiszabadulásával és a „halálkommandó” — a törvényszék épületét megszállt öttagú fegyveres csoport — elfogásával végződött San José-ban a négy napon át tartott túszdráma. KATONAI MEGÁLLAPODÁS Kuvait védelmi egyezményt köt Oroszországgal — közölte Ali Szalem esz-Szabah sejk, kuvaiti védelmi miniszter, hozzátéve, hogy személyesen ő utazik augusztusban Moszkvába, a megállapodás aláírására. ÚJ RAKÉTA Észak-Korea az idén várhatóan hadrendbe állítja új közép-hatótávolságú rakétáját, amely képes lesz elérni Japán nyugati területeit. TAJVAN COPYRIGHT Tajvan megteszi a szükséges intézkedéseket az amerikai termékekhez fűződő jogok védelmére, miután az Egyesült Államok — a Magyarországgal szembeni eljáráshoz hasonlóan — július végi határidőt szabott számára e lépések megtételére. Vízágyú Moszkvában a puccsisták ellen (Folytatás az 1. oldalról) megmozdulásukat, és elindultak a városból kifelé vezető Lenin sugárúton. Mivel a felvonulásra a városi hatóságok nem adtak engedélyt, a rohamrendőrség alakulatai a Gagarin-emlékmű közelében levő Kaluga téren teherautókból torlaszt emeltek, amely előtt többszörös rendőrsorfalat állítottak fel. A tömeg egy kisebb, dühödt magja előbb utcakövekkel megdobálta a rendőröket, majd habozás nélkül nekirontott az élő sorfalnak, és azon túljutva megrongált két teherautót. Ekkor érkeztek a helyszínre a vízágyúk, amelyek végül is meghátrálásra késztették őket. Borisz Jelcin államfő és környezete, valamint a kormány nem volt felkészülve arra, hogy a moszkvai május 1-jei felvonulás véres összetűzéssé fajul — jelentette az orosz tévé vasárnap este. Az elnök közeli munkatársára hivatkozó hír szerint sem az államfő, sem Viktor Csernomirgyin kormányfő nem tartózkodott az események idején Moszkvában. A miniszterelnök azonban a történtekről értesülve azonnal a fővárosba érkezett. Az orosz tévé ismertette az összecsapás véglegesnek tekinthető mérlegét: 27 rendőr és 12 tüntető került kórházba. Az életveszélyesen megsebesült rendőr állapota továbbra is válságos. Ruszlan Haszbulatov utasítására vasárnap parlamenti vizsgálóbizottság alakult a véres összecsapásba torkollott május 1-jei kommunista megmozdulás okainak és körülményeinek kivizsgálására. A Borisz Jelcint támogató Oroszországi Demokratikus Reformmozgalom nyilatkozatában a „nemzetikommunista” erőket tette felelőssé a véres incidensért. A szervezet vasárnap közzétett nyilatkozatában határozottan elítélte a „nemzetikommunista” erők és az ellenőrzésük alatt tartott parlament politikai irányvonalát, amely „az országban kialakult helyzet kiélezésére, az erőszak, a polgárháború szítására irányul”. A tömörülés vezetősége külön kiemelte: a május 1- jei rendbontás kiprovokálása voltaképpen arra irányult, hogy kellő ürügy legyen egy rendkívüli népképviselő kongresszus összehívásához, amely az államfő és a kormány elleni újabb támadások színterévé válna. Szergej Jusenkov, a Szövetségi Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettese vasárnapi sajtóértekezletén kijelentette, hogy a május 1-jei kommunista megmozdulás szervezői és a Legfelsőbb Tanács vezetői közvetlen kapcsolatban állnak egymással. Jusenkov azzal vádolta meg a parlament vezetését, hogy a szélsőséges erők pártjára állt. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a parlament vezetése szombat este — mindennemű vizsgálatot megelőzve, Jurij Voronyin, a parlament elnökének helyettese és a tüntetés szervezőinek találkozója után — a rendfenntartó erőket tette felelőssé az összetűzésért. Eközben a moszkvai Fehér Ház előtt megtartott, népgyűléssel egybekötött sajtóértekezletükön a megmozdulás szervezői közölték: nem tesznek le a május 9- re tervezett újabb tüntetésükről. Ilja Kosztantyinov konzervatív képviselő, az események részvevője újságíróknak kifejtette: hát a tüntetők nem álltak volna ellen a Lenin sugárúton, akkor az elnök és kormánya feljogosítva érezhette volna magát a parlament és a népképviselő kongresszus szétverésére. Hozzáfűzte: a tüntetők bátorsága azt bizonyítja, hogy a népet nem lehet megtörni, még tekintélyuralmi módszerekkel sem. Tízszeres drágulás Romániában (Folytatás az 1. oldalról) A Dacia gépkocsi alaptípusának ára 1,5 millió lejről 2 millióra emelkedik, az Oltcité is megkétszereződik. A kormány ugyanakkor a bérből élőknek havi 13 000, a nyugdíjasoknak havi 7600 lej kompenzációt biztosít, a minimálbér 17 600 lejről 28 ezerre, az átlagbér 43 ezerről 56 ezerre emelkedik. A bérkiigazítások mértékét nem tartják elegendőnek a nagy román szakszervezetek, amelyek a bérek felszabadítását, az 1990. évi átlagbér 80 százalékának biztosítását követelik (a kormány által biztosított kompenzáció az eddigi, 60 százalékos szintet garantálja a statisztikai számítások szerint). A Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel folytatott meddő alkudozás után a hét végén, Iliescu elnök közvetítésével folytatódott a tárgyalás, de a rádió által is élőben közvetített vita nem hozott megoldást. Az engedmény csak annyi, hogy megállapodtak: folytatják a megbeszéléseket a munkaügyi minisztériumban, és a szakszervezetek hétfő előtt nem döntenek a szerdai általános sztrájk ügyében. (MTI) Intésítünk jelenét Jeruzsálembe! Izrael megosztott: mennyit engedjen? Egy hete sincs még, hogy megnyílt a közel-keleti béketárgyalások kilencedik fordulója Washingtonban. Több, mint négyhónapos szünet után ültek össze újra az amerikai külügyminisztériumban az Izraellel szemben álló szomszédos arab országok (Jordánia, Libanon, Szíria) és a palesztinok delegátusai, valamint az izraeli küldöttség a vitás kérdések újraértékelésére. A hónapokig tartó alkudozás, huzavona után végül minden arab ország úgy döntött, hogy ismét leül Izraellel a közös tárgyalóasztal mellé. Annak ellenére, hogy nem került sor az ellenőrzött területekről kiutasított palesztin aktivisták visszaszállítására, és az előzetes feltételként támasztott palesztin követelményeknek sem dőlt be Izrael. Így például a terrorhullám emelkedése miatt egy hónapja kiszabott zárlatot az ellenőrzött területeken nem oldotta fel Izrael. Ma már a Washingtonban lévő tárgyalófelek valamenynyien úgy vélekednek, hogy a jelenlegi szakasztól függ a békefolyamat további sorsa. Milyen perspektívát nyújt az izraeli fél számára a kilencedik forduló? Két részre bontva kívánja Izrael folytatni a megbeszéléseket. A két elsőrendű kérdés: a palesztin és a szíriai vonal. Ezt követi a jordánokkal és a libanoniakkal történő megállapodás. A szír befolyás alatt álló Libanon és Jordánia a területén többségben lévő palesztin lakosság miatt nem fogja követelni,hogy ügyük prioritást élvezzen a palesztinokkal és a szírekkel szemben. A szírekkel folyó tárgyalások kulcsa még mindig ugyanaz. Ha Szíria hajlandó kijelenteni, hogy a béke alatt a diplomáciai kapcsolatok teljes körű normalizálását érti, akkor Izrael talán hajlandó deklarálni a Golánról való visszavonulást. Amíg ez nem tisztázott, addig Izrael nem tesz ígéreteket a szíreknek. A palesztinokkal folytatott megbeszélések az autonómia törvényes kereteinek előkészítésével kapcsolatosak. Szó esik többek között a földtulajdonjogról, a vízügyi kérdésekről, az autonóm terület rendfenntartó hálózatának kiépítéséről, az emberjogi kérdésekre vonatkozó törvények megvalósításáról. Az izraeli kormány már most kéri a palesztin önkormányzati hatáskör bővítésére. Már az autonómia bevezetése előtt dönthetnek arról, hogy a területeken élő palesztinok hol, mikor, milyen intézményeket, házakat, országutakat építenek a jövőben. Az ellenőrzött területek gazdasági, egészségügyi, turisztikai ügyeinek intézését is fokozatosan átadja „a katonai kormányzat” a palesztin önkormányzatnak. Az izraeli kormány a tervek szerint a területek nagymértékű anyagi támogatására, és több, mint negyedmilliárd sékel befektetésére készül a közeljövőben. Ezzel együtt a területek lakosságának elszigetelése az izraeli lakosságtól tovább folyik. Ma már nem kétséges, hogy biztonsági szempontból százszázalékos eredményt hozott ez a drasztikus döntés. Súlyos gazdasági és munkaerőgondok zúdultak viszont az izraeli mezőgazdaságra és építőiparra. Az izraeli politikai erők véleménye megoszlik a zárlat folytatásával kapcsolatban. Vannak olyan munkapárti képviselők, akik attól tartanak, hogy a zárlat pozitív eredményeit elhalványítja a sok járulékos gond és veszteség. Az ellenzéki Likud tömörülés más jobboldali pártokkal közösen óriási tömegtüntetést szervezett. A felvonulók a palesztinoknak tett izraeli gesztusok ellen tiltakoztak. Kifogásolták az önálló palesztin rendőrség felállítását. A Golán fennsíkon élő zsidó települések mozgalma is támogat minden kormányellenes megmozdulást, mert igazságtalannak tartják egyrészt Rabin egyoldalú gesztusait, másrészt a Szíriával kilátásba helyezett békés rendezést. Ádám Ráchel