Népszava, 1993. május (121. évfolyam, 101–124. sz.)

1993-05-03 / 101. szám

2 Karadzic aláírta Athénban a béketervet (Folytatás az 1. oldalról) a három nemzet képviselője. A nemzetközi szervezetek ér­tékelése szeriint 18 hónap után már lehetőség lenne az általános és szabad választá­sok megtartására, az új al­kotmány elfogadá­sára. Az athéni értekezlet idejé­re sem hagyott alá a harcok hevessége Boszniában. Szara­jevóban újabb tüzérségi tá­madást intéztek a szerb erők a városközpont ellen,, Észak- Boszniában a muzulmán erők támadták Dobojt és Brckót. A kelet-boszniai Srebrenicá­­nál pedig még a kanadai ENSZ-katonákra is tüzet nyi­tottak, amikor azok megpró­bálták megjavítani a város határában levő vízművet, amelyet a szerbek rögtön az ostrom kezdetén szétlőttek. Kiújultak a harcok a muzul­mán és horvát egységek kö­zött is. Busovacánál­­a horvát csapatok támadtak, miután a közelben két horvát falvat felégettek a muzulmán csa­patok. A muzulmánok vi­szont Vitéz mellett rohamoz­ták a horvát állásokat. Szom­baton a szarajevói városköz­pontban öten meghaltak, hú­szan megsebesültek, amikor a katolikus templom közelében gránátok csapódtak be. Bill Clinton elnök döntött arról, milyen — részben ka­tonai — lépéseket kell az Egyesült Államoknak, a nem­zetközi közösségnek tennie a boszniai válság leküzdésére. A lépésekről a következő na­pokban tárgyaltak Európá­ban, és bíznak a közös állás­pont kialakulásá­ban. Ezt je­lentette be szombaton War­ren Christopher amerikai külügyminiszter, aki még aznap éjjel Európába utazott. Christopher semmit nem kö­zölt arról, milyen terveket dolgoztak­­ki, mert azokról először Londonban, Párizs­ban, Moszkvában,­ Bonnban, Brüsszelben tárgyal. Mint mondatta, a döntések nem véglegesek, s mindenképpen egységes álláspontot kíván­nak kialakítani. Nagy-Britannia kész meg­vétózni az ENSZ-ben a bosz­niai mohamedánok felfegy­verzésére irányuló amerikai próbálkozást — ezt erősítet­ték meg Londonban brit kor­­mányforrások, egyidejűleg azzal, hogy Warren Chris­topher amerikai külügymi­niszter a brit fővárosba, nyu­gat-európai egyeztető körút­jának első állomására érke­zett. Irán készen áll arra, hogy fegyvert szállítson a boszniai mohamedánoknak, ám meg­várja ezzel az ENSZ embar­gójának részleges feloldását — jelentette ki Washington­ban Teherán ENSZ-nagykö­­vete, aki 14 év után először nyilatkozott meg hivatalosan az Egyesült Államokban. Keletnémet vasassztrájk Hatvan év óta az első Hatvan év óta első ízben söpör végig sztrájkhullám hétfőn Németország keleti ré­szén, ahol az acélipar dol­gozói a két éve elhatározott, ám azóta a munkáltatók ré­széről megvalósíthatatlan­­nak minősített béralku be­tartását próbálják kikénysze­ríteni. Hírügynökségi kommentá­rok szerint az akcióval meg­menthető ugyan a nyugat­német rendszerhez közelítő, ágazati szintű bérszerződés, ám ha az IG Metall — a legnagyobb német szakszer­vezet — győzne is, ez akár 100 ezer keletnémet munka­helybe is belekerülhet. Az elbocsátott dolgozók maga­sabb munkanélküli segély­ben részesülnének ugyan a magasabb bérek után, de ez újabb milliárdokkal terhel­né az újraegyesítés csillagá­szati költségeibe amúgy is beleroppanni látszó bonni kincstárat — írja elemzésé­ben a Reuter. A munkáltatók győzelme esetén megnyílna az út a keleti ipari struktúrának in­kább megfelelő, olcsóbb, üzemi szintű béregyezségek rendszere előtt, ez viszont veszélybe sodorná a nyugati országrészben évtizedek óta virágzó, harmonikus kollek­tív ágazati alkurendszert — írja a brit hírügynökség kommentárja. Kelet-Németországban a bérszint egyharmaddal, a ter­melékenység kétharmaddal marad el a nyugati mércétől. Reflektor ••Öngyilkos tigrisek Tragikusan zárult a május elsejei felvonulás Srí Lankán. Merénylet áldozata lett a szigetország hatvannyolc éves ál­lamfője, Ranaszinghe Premadasza. Az államfő a kormánypárt felvonulóinak az élén ha­ladt, amikor a merénylő egy robbanóanyaggal megrakott kerékpáron egyenesen nekihajtott. A robbanásnak harminc halálos áldozata van. Az államfőn kívül az elnök két test­őre és a magasrangú kíséret több tagja­­is életét vesztette. A merénylet végrehajtási módjából a hatóságok arra következtetnek, hogy tamil szeparatisták követték el az ak­ciót. Hasonló merénylet végzett múlt év novemberében a Srí Lanka-i hadiflotta főparancsnokával, azt megelőzően pe­dig a helyettes védelmi minisztert gyilkolták meg ugyanígy, öngyilkos merénylettel. A tamil önrendelkezésért küzdő csoportok legnagyobbi­kának, a Tamil Ealam Felszabadító Tigrisei nevű szervezet­nek a szóvivője Párizsból telefonon nyilatkozva cáfolta, hogy közük volna a merénylethez, amely annak ellenére történhe­tett meg, hogy a hadsereg előzőleg megerősítette a bizton­sági intézkedéseket, most értesüléseket kapott arról, hogy egy tamil merénylőcsoport beszivárgott a fővárosba. Az osz­tag célpontja azonban állítólag a fegyveres erők főhadiszál­lása lett volna, így a védelem figyelmét főként oda irányí­tották. A tamil szeparatista csoportok már egy évtizede har­colnak a független tamil állam kikiáltásáért Srí Lanka észa­ki és keleti részén. Ez a nemzetiség India déli részéről ván­dorolt át Srí Lanka (régi nevén Ceylon) szigetére. Lakóinak többsége szingaléz, buddhista. A tamilok viszont hindu val­­lásúak. Az etnikai és vallási alapon dúló harcokban eddig már harmincezren vesztették életüket, nagy a szegénység, rengetegen nyomorognak. Ennek ellenére Srí Lanka vezetői optimisták, az előre­törő ázsiai kistigrisekhez szeretnének csatlakozni. A kezdeti lépések máris látványosak: az állami vállalatokat privatizál­ják, új adórendszert hoztak létre. Szeretnék a külföldi tő­két becsalogatni. A külföldi beruházások az elmúlt években megháromszorozódtak, megnyílt a colombói tőzsde. A felzárkózásnak azonban komoly akadályai vannak. Elsősorban az, hogy a szintén előretörni kívánó ázsiai álla­moknak szinte kísértetiesen hasonló a gazdasági profiljuk. Nem segít az előrelépésben az sem, hogy Srí Lanka mind a mai napig döntően agrárország. A kormány, amelynek az elnöki pozíció betöltése előtt tíz évig Ranaszinghe Premada­sza állt az élén, nagy terveket dolgozott ki az elmaradott területek iparosítására, a szegények munkához juttatására. A korszerűsítés legnagyobb gátja azonban a polgárhá­ború, amelynek most az a politikus esett áldozatul, aki sze­rette volna az elmaradottságból kiemelni hazáját. Terveit már nem tudja valóra váltani. Kérdés, hogy utódainak si­­kerül-e. d. Lockerbie-ügy Kadhafi kiadja a titkosügynököket Líbia kész kiadni Kanadának azt a két líbiai állampolgárt, akiket a nyugati államok az­zal vádolnak, hogy 1988-ban ők robbantották fel a Pan- Am amerikai légitársaság gépét. A skóciai Lockerbie fölött bekövetkezett robba­násban 270 ember vesztette életét. Az egyiptomi Al-Vafd cí­mű lap értesülései szerint Moammer Kadhafi líbiai zsi­dók képviselőivel folytatott titkos tárgyaláson közölte, hogy kész kiadni a két tit­kosügynököt, ha Kanadában „igazságos és elfogulatlan” bíróság elé állhatnak. Az ITAR-TASZSZ szerint az Al-Vafd úgy tudja, hogy az utóbbi hetekben változás állt be Líbia külpolitikájá­ban. Ennek oka valószínűleg az, hogy a terroristák ki­adatásának megtagadása mi­atti ENSZ-szankciók követ­keztében Líbia meglehető­sen rossz gazdasági helyzet­be került. Az ENSZ rendszabályok 1992. április 15-től léptek életbe, megtiltották a légi közlekedést, az afrikai or­szágnak szóló fegyverszállí­tást, az ENSZ tagállamok csökkentették líbiai külkép­viseleteik létszámát. 1­993. MÁJUS 3., HÉTFŐ NÉPSZAVA Hadgyakorlat — gumióvszerrel Fegyvereik és golyóik mellé összesen 20 ezer gumióv­szert is kaptak azok a katonák, akik hétfőtől részt vesz­nek az Aranykobra fedőnevű közös thaiföldi—ameri­kai hadgyakorlaton — közölte a Bangkok Post című napilapra hivatkozva az AFP. A thaiföldi egészségügyi minisztérium közleményében az óvszereket „az AIDS elleni elhárítófegyvereknek” nevezték. A minisztérium gondosságára a közlemény szerint azért volt szükség, mert a hadgyakorlat körzetében — Phitsanulok és Sukhothai thaiföldi tartományokban — virágzik a prostitúció, így a katonákat nagyobb kísér­tés éri, és ezzel párhuzamosan növekedhet körükben a fertőződés veszélye is. ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke Len­gyelország nemzeti ünne­pén táviratban üdvözöl­te Lech Walesát, a Len­gyel Köztársaság elnökét. A TÚSZDRÁMA VÉGE Szerencsésen: a Costa Rica-i Legfelső Bíróság foglyul ejtett tagjainak kiszabadulásával és a „halálkommandó” — a törvényszék épületét meg­szállt öttagú fegyveres csoport — elfogásával végződött San José-ban a négy napon át tartott túszdráma. KATONAI MEGÁLLAPODÁS Kuvait védelmi egyez­ményt köt Oroszország­gal — közölte Ali Szalem esz-Szabah sejk, kuvaiti védelmi miniszter, hoz­zátéve, hogy személyesen ő utazik augusztusban Moszkvába, a megálla­podás aláírására. ÚJ RAKÉTA Észak-Korea az idén várhatóan hadrendbe ál­lítja új közép-hatótávol­ságú rakétáját, amely ké­pes lesz elérni Japán nyu­gati területeit. TAJVAN COPYRIGHT Tajvan megteszi a szük­séges intézkedéseket az amerikai termékekhez fű­ződő jogok védelmére, miután az Egyesült Ál­lamok — a Magyarország­gal szembeni eljáráshoz hasonlóan — július végi határidőt szabott számá­ra e lépések megtételére. Vízágyú Moszkvában a puccsisták ellen (Folytatás az 1. oldalról) megmozdulásukat, és elin­dultak a városból kifelé ve­zető Lenin sugárúton. Mivel a felvonulásra a városi ható­ságok nem adtak engedélyt, a rohamrendőrség alakulatai a Gagarin-emlékmű közelé­ben levő Kaluga téren teher­autókból torlaszt emeltek, amely előtt többszörös rend­őrsorfalat állítottak fel. A tö­meg egy kisebb, dühödt mag­ja előbb utcakövekkel meg­dobálta a rendőröket, majd habozás nélkül nekirontott az élő sorfalnak, és azon túl­jutva megrongált két teher­autót. Ekkor érkeztek a helyszínre a vízágyúk, ame­lyek végül is meghátrálás­ra késztették őket. Borisz Jelcin államfő és környezete, valamint a kor­mány nem volt felkészülve arra, hogy a moszkvai má­jus 1-jei felvonulás véres összetűzéssé fajul — jelen­tette az orosz tévé vasárnap este. Az elnök közeli mun­katársára hivatkozó hír sze­rint sem az államfő, sem Viktor Csernomirgyin kor­mányfő nem tartózkodott az események idején Moszkvá­ban. A miniszterelnök azon­ban a történtekről értesülve azonnal a fővárosba érkezett. Az orosz tévé ismertette az összecsapás véglegesnek tekinthető mérlegét: 27 rend­őr és 12 tüntető került kór­házba. Az életveszélyesen megsebesült rendőr állapo­ta továbbra is válságos. Ruszlan Haszbulatov uta­sítására vasárnap parlamenti vizsgálóbizottság alakult a véres összecsapásba torkol­lott május 1-jei kommunista megmozdulás okainak és körülményeinek kivizsgálá­sára. A Borisz Jelcint tá­m­ogató Oroszországi Demokratikus Reformmozgalom nyilatko­zatában a „nemzetikommu­nista” erőket tette felelőssé a véres incidensért. A szer­vezet vasárnap közzétett nyilatkozatában határozot­tan elítélte a „nemzetikom­munista” erők és az ellenőr­zésük alatt tartott parla­ment politikai irányvonalát, amely „az országban kiala­kult helyzet kiélezésére, az erőszak, a polgárháború szí­tására irányul”. A tömörülés vezetősége külön kiemelte: a május 1- jei rendbontás kiprovokálása voltaképpen arra irányult, hogy kellő ürügy legyen egy rendkívüli népképviselő kongresszus összehívásához, amely az államfő és a kor­mány elleni újabb támadá­sok színterévé válna. Szergej Jusenkov, a Szö­vetségi Tájékoztatási Hiva­tal elnökhelyettese vasárnapi sajtóértekezletén kijelentet­te, hogy a május 1-jei kom­munista megmozdulás szer­vezői és a Legfelsőbb Ta­nács vezetői közvetlen kap­csolatban állnak egymással. Jusenkov azzal vádolta meg a parlament vezetését, hogy a szélsőséges erők pártjára állt. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a parlament veze­tése szombat este — min­dennemű vizsgálatot meg­előzve, Jurij Voronyin, a parlament elnökének helyet­tese és a tüntetés szervezői­nek találkozója után — a rendfenntartó erőket tette felelőssé az összetűzésért. Eközben a moszkvai Fe­hér Ház előtt megtartott, népgyűléssel egybekötött sajtóértekezletükön a meg­mozdulás szervezői közölték: nem tesznek le a május 9- re tervezett újabb tünteté­sükről. Ilja Kosztantyinov kon­zervatív képviselő, az ese­mények részvevője újság­íróknak kifejtette: hát a tün­tetők nem álltak volna el­len a Lenin sugárúton, ak­kor az elnök és kormánya feljogosítva érezhette volna magát a parlament és a népképviselő kongresszus szétverésére. Hozzáfűzte: a tüntetők bátorsága azt bizo­nyítja, hogy a népet nem le­het megtörni, még tekintély­­uralmi módszerekkel sem. Tízszeres drágulás Romániában (Folytatás az 1. oldalról) A Dacia gépkocsi alaptípu­sának ára 1,5 millió lejről 2 millióra emelkedik, az Olt­­cité is megkétszereződik. A kormány ugyanakkor a bér­ből élőknek havi 13 000, a nyugdíjasoknak havi 7600 lej kompenzációt biztosít, a mi­nimálbér 17 600 lejről 28 ezerre, az átlagbér 43 ezer­ről 56 ezerre emelkedik. A bérkiigazítások mérté­két nem tartják elegendőnek a nagy román szakszerveze­tek, amelyek a bérek felsza­badítását, az 1990. évi átlag­bér 80 százalékának biztosí­tását követelik (a kormány által biztosított kompenzáció az eddigi, 60 százalékos szin­tet garantálja a statisztikai számítások szerint). A Nicolae Vacaroiu mi­niszterelnökkel folytatott meddő alkudozás után a hét végén, Iliescu elnök közvetí­tésével folytatódott a tárgya­lás, de a rádió által is élő­ben közvetített vita nem ho­zott megoldást. Az engedmény csak annyi, hogy megállapodtak: folytat­ják a megbeszéléseket a munkaügyi minisztériumban, és a szakszervezetek hétfő előtt nem döntenek a szer­dai általános sztrájk ügyé­ben. (MTI) Int­ésítünk jelenét Jeruzsálembe! Izrael megosztott: mennyit engedjen? Egy hete sincs még, hogy megnyílt a közel-keleti béke­tárgyalások kilencedik fordu­lója Washingtonban. Több, mint négyhónapos szünet után ültek össze újra az ame­rikai külügyminisztériumban az Izraellel szemben álló szomszédos arab országok (Jordánia, Libanon, Szíria) és a palesztinok delegátusai, valamint az izraeli küldött­ség a vitás kérdések újraér­tékelésére. A hónapokig tartó alkudo­zás, huza­vona után végül minden arab ország úgy dön­tött, hogy ismét leül Izraellel a közös tárgyalóasztal mellé. Annak ellenére, hogy nem került sor az ellenőrzött te­rületekről kiutasított palesz­tin aktivisták visszaszállítá­sára, és az előzetes feltétel­ként támasztott palesztin kö­vetelményeknek sem dőlt be Izrael. Így például a terror­hullám emelkedése miatt egy hónapja kiszabott zárlatot az ellenőrzött területeken nem oldotta fel Izrael. Ma már a Washingtonban lévő tárgyalófelek valameny­­nyien úgy vélekednek, hogy a jelenlegi szakasztól függ a békefolyamat további sorsa. Milyen perspektívát nyújt az izraeli fél számára a kilence­dik forduló? Két részre bont­va kívánja Izrael folytatni a megbeszéléseket. A két első­rendű kérdés: a palesztin és a szíriai vonal. Ezt követi a jordánokkal és a libanoniak­kal történő megállapodás. A szír befolyás alatt álló Liba­non és Jordánia a területén többségben lévő palesztin lakosság miatt nem fogja kö­vetelni,­­hogy ügyük priori­tást élvezzen a palesztinok­kal és a szírekkel szemben. A szírekkel folyó tárgyalá­sok kulcsa még mindig ugyanaz. Ha Szíria hajlandó kijelenteni, hogy a béke alatt a diplomáciai kapcsolatok teljes körű normalizálását érti, akkor Izrael talán haj­landó deklarálni a Golánról való visszavonulást. Amíg ez nem tisztázott, addig Izrael nem tesz ígéreteket a szírek­nek. A palesztinokkal folytatott megbeszélések az autonómia törvényes kereteinek előké­szítésével kapcsolatosak. Szó esik többek között a földtu­lajdonjogról, a vízügyi kér­désekről, az autonóm terület rendfenntartó hálózatának kiépítéséről, az emberjogi kérdésekre vonatkozó törvé­nyek megvalósításáról. Az iz­raeli kormány már most kéri a palesztin önkormányzati hatáskör bővítésére. Már az autonómia bevezetése előtt dönthetnek arról, hogy a te­rületeken élő palesztinok hol, mikor, milyen intézménye­ket, házakat, országutakat építenek a jövőben. Az ellen­őrzött területek gazdasági, egészségügyi, turisztikai ügyeinek intézését is fokoza­tosan átadja „a katonai kor­mányzat” a palesztin önkor­mányzatnak. Az izraeli kor­mány a tervek szerint a te­rületek nagymértékű anyagi támogatására, és több, mint negyedmilliárd sékel befek­tetésére készül a közeljövő­ben. Ezzel együtt a területek lakosságának elszigetelése az izraeli lakosságtól tovább fo­lyik. Ma már nem kétséges, hogy biztonsági szempontból százszázalékos eredményt hozott ez a drasztikus döntés. Súlyos gazdasági és munka­erőgondok zúdultak viszont az izraeli mezőgazdaságra és építőiparra. Az izraeli politikai erők véleménye megoszlik a zár­lat folytatásával kapcsolat­ban. Vannak olyan munka­párti képviselők, akik attól tartanak, hogy a zárlat pozi­tív eredményeit elhalványít­ja a sok járulékos gond és veszteség. Az ellenzéki Likud tömörülés más jobboldali pártokkal közösen óriási tö­megtüntetést szervezett. A felvonulók a palesztinoknak tett izraeli gesztusok ellen tiltakoztak. Kifogásolták az önálló palesztin rendőrség felállítását. A Golán fennsí­kon élő zsidó települések mozgalma is támogat min­den kormányellenes meg­mozdulást, mert igazságta­lannak tartják egyrészt Ra­bin egyoldalú gesztusait, más­részt a Szíriával kilátásba he­lyezett békés rendezést. Ádám Ráchel

Next