Népszava, 1993. június (121. évfolyam, 125–150. sz.)
1993-06-01 / 125. szám
NÉPSZAVA 1993. JÚNIUS 1., KEDD Horogkereszt a homokozóban Az idegengyűlölet újabb borzalmas bűntény okozója lett Németországban. Szombatra virradóra az északrajna-vesztfáliai Solingenben ismeretlen tettesek felgyújtottak egy törökök által lakott házat. Három nő és két kislány életét vesztette, nyolcan súlyos sérüléseket szenvedtek. A szörnyű tett hatalmas felháborodást keltett. A hét végén és pünkösdhétfőn Németországban tiltakozó megmozdulások és zavargások voltak. A tragédia legmegrendítőbb része akkor következett be, amikor egy török asszony egy kisgyerekkel a karján a ház tetejéről, ahová a lángok elől menekült, az utca kövezetére vetette magát. Mind a ketten szörnyethaltak. Ami a tetteseket illeti, a jelek egyértelműen arra utalnak, hogy szélsőjobboldali suhancokról van szó. Egy tanú a kérdéses időpontban négy fiatalembert látott a helyszínen, méghozzá olyan bakancsban és kabátban, amilyent általában a bőrfejűek viselnek. Ugyanakkor egy közeli játszótér homokozójába ismeretlen tettesek horogkereszteket rajzoltak. Szombatra virradóra a solingenihez hasonló gyújtogatások és más terrorcselekmények voltak Berlinben, Hannoverben és Münchenben is. Ezek következtében harmincegyen — főként külföldi menekültek — sérülést, vagy füstmérgezést szenvedtek. Az időbeli és módszerbeli egybeesés felveti a kérdést, hogy vajon nem szervezett akciósorozatról van-e szó? A szélsőjobboldali terror ismételt fellángolása — tavaly novemberben az észak-németországi Möllnben a solingenihez kísértetiesen hasonló bűntény történt — hatalmas felháborodást keltett a jobb érzésű németek és természetesen a törökök körében. Kohl kancellár kínos helyzetbe került, hiszen most Ankarában arra emlékeztetnek, hogy ottani múlt heti látogatása során kijelentette: kormánya mindent megtett a möllnihez hasonló tragédiák elhárítására. Solingenben és sok más német városban németek és törökök tömeges tüntetésekkel tiltakoztak a szélsőjobb terrorja ellen. Az elkeseredett törökök több helyütt zavargásokban törtek ki. Solingenben a csőcselék ötven üzlet kirakatát kifosztotta. Kepecs Ferenc * A Németországban élő magyaroknak a mind gyakoribb idegenellenes támadások után sincs mitől tartaniuk — közölte a Népszavával a németországi magyarok egyik legnagyobb közösségének vezetője. Meleghy Gyula szerint a múlt hét végi solingeni törökellenes erőszak mögött is csupán egy kis létszámú, főleg fiatal nacionalistákból álló csoport keresendő, s a németek 90 százaléka elutasít mindenféle erőszakot és idegengyűlöletet. Solingen környékén jelentős magyar kisebbség él, de ellenük eddig még nem léptek fel erőszakosan. Meleghy Gyula, a Magyar Munkaközösség vezetője—akinek bergischgladbachi karosszériaüzemében sok külföldi mellett 15 török szakmunkásnak is állása van — munkatársunk kérdésére elmondta: bár az erőszakos cselekmények elszigeteltek, a német hatóságok tanácstalanok a megoldást illetően. Németországban 7,5 millió külföldi bevándorló és vendégmunkás él, akikkel szemben a társadalom túlnyomó része nem ellenséges. Köztük mégis kivételezett helyzetben vannak a magyarok, akikre általában, mint szövetségesekre tekintenek a német polgárok. Jól példázza ezt a megértő együttélést a múlt péntekig Bonnban tartott Bartók-est is: a Beethoven Palastba már napokkal előbb nem lehetett jegyet kapni, akkora volt a német érdeklődés a magyar program iránt. Varjú Frigyes Megküzdődött a helyzetállítás A római merénylők robbantottak Firenzében A firenzei Uffizi-képtár ellen elkövetett robbantásos merénylet tettesei valószínűleg azonosak a két héttel korábban Rómában elkövetett robbantás okozóival. Legalábbis a nyomozóhatóságok több olyan adatra bukkantak, amelyek ezt a feltételezést megerősítik. A rendőrség szemtanúk vallomása alapján rajzolt képetkészített arról a terroristáról, aki a robbanóanyaggal teli furgont a helyszínre vitte. Ez a kép kísértetiesen emlékeztet a római merénylet után készített hasonló rajzra. Azonos a robbanóanyag is, valamint a két merénylet elkövetési technikája: a merénylők lopott gépkocsiba rejtve hagyták el a helyszínt. Változatlanul homály fedi a háttérben meghúzódó megbízókat: a maffia vagy az ismeretlen felforgató erők kilétét, amelyek a félelemkeltés stratégiájához folyamodnak ismét, ugyanúgy mint a hetvenes években. Firenzében önkéntesek százai dolgoznak az Uffizi-képtár és a Mezőgazdasági Akadémia helyreállításán. Az akadémia 40 ezer kötetes könyvtárának mintegy fele a romok alá került, de az önkéntesek munkájával sikerült 12 ezer kötetetkimenteni. A képtár épülete több helyütt megrongálódott, s ezért kétséges, mikor nyithatják ki újra. Elkészült a műkincseket ért kár teljes listája ,a három megsemmisült reneszánsz műkincs mellett harminc megsérült alkotás szerepel rajta, egyebek között Rubens, Lorrain, Bernini, Guido Reni, Sebastiano del Piombo és Van der Weyden festményei. (MTI) Európai Népcsoportok Föderatív Uniója Tényfeltáró úton Erdélyben Az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának küldöttsége erdélyi körutazást tett a múlt hét végén az RMDSZ meghívására. A küldöttség Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen, Gyulafehérváron, Szebenben találkozott önkormányzati képviselőkkel, gazdasági szakemberekkel, oktatókkal, egyházi méltóságokkal. Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke a látogatással kapcsolatban elmondta: az RMDSZ számára azért nagy jelentőségű a FUEV-be történt felvétel, mert ez az első olyan nemzetközi kisebbségi tömörülés, amelynek teljes jogú tagjává fogadták. A küldöttség látogatása során többek között azt tanulmányozta, hogy a romániai önkormányzati rendszer milyen lehetőségeket biztosít, illetve nem biztosít a kisebbségeknek érdekeik képviseletére és védelmére. Az RMDSZ küldöttei arról adtak tájékoztatást, hogy a szervezet önmagán belül milyen változtatásokat akar megvalósítani önkormányzati modellje érvényesítése érdekében. Ezek megfelelnek azoknak az elveknek, amelyeket a FUEV hirdet, mint Christophe Pan professzor, aki a küldöttségben is részt vesz, a legutóbbi kongreszszuson is kifejtette, az európai kisebbségek jövőjét nem határmódosításokkal, hanem az önkormányzati rendszer érvényesítésével lehet megoldani — mondotta el Bodó Barna. (MTI) Rálőttek Dudajevre Merényletet kíséreltek meg vasárnap Dzsohar Dudajev csecsen elnök ellen — jelentette a moszkvai Interfax hírügynökség a csecsen elnöki hivatal sajtóközleményére hivatkozva. A beszámoló szerint a csecsen fővárosban egy ismeretlen rálőtt Dudajevre, amikor az elnök a grozniji főtéren összegyűlt ellenzéki tüntetők előtt készült beszédet mondani. Dudajevnek nem esett baja, de egyik testőre megsebesült. Az észak-kaukázusi Csecsenföldön április közepe óta — amikor Dudajev feloszlatta a helyi parlamentet —, szinte mindennaposak az ellenzéki tüntetések. A múlt héten Dudajev egyik unokaöccsét lőtték le. Az államfő a gyilkossággal a csecsen származású Ruszlan Haszbulatov orosz parlamenti elnök híveit vádolja. (MTI) POKOLI MENYEGZŐ Harmincezer rendőrt helyeztek készültségbe Tokióban, miután egy szélsőbaloldali szervezet azzal fenyegetőzött, hogy fegyveres támadással zavarja meg a trónörökösi esküvőt követő ünnepségeket. Június 1-én rendezik Naruhito herceg és a japán külügyminisztérium volt munkatársának, Ovada Maszakónak az esküvőjét. A „Forradalmi Munkáspárt” nevű ultrabaloldali szervezet azzal fenyegetőzik, hogy „pokollá teszi” az esküvőt követő ünnepséget A rendőrség attól tart, hogy e szervezet akcióját akkorra időzíti, amikor a császári palotában tartott esküvő után a trónörökös és felesége több kilométeres úton, gépkocsiban ülve üdvözli az ünneplőket. NAPRÓL NAPRA Szalai Antal A léggömbök kipukkadnak Aligha fogható föl másnak, mint politikai léggömbnek, az egység kikényszerítésére tett kísérletnek, magyarán szólva egyszerű zsarolásnak a kormány lemondásával történt fenyegetőzés. Szabó Iván pénzügyminiszter is, Kónya Imre MDF-es frakcióvezető is e hosszú, forró hétvégén tett nyilatkozataikban nem látják megvalósíthatónak a kisebbségi kormányzást, és feltűnő gyorsasággal és fölöttébb látványos módon taglalták a kabinet távozásának lehetőségét. Nem vállalná a kisebbségi kormányzást tegnap esti tévéinterjúja szerint Antall József sem. Világosan és egyértelműen tudtára adva minden ingadozó kisgazda-, kereszténydemokrata és fórumos képviselőnek, hogy nincs más választásuk, mint Csurka István és híveinek esetleges távoztával szorosra zárni a koalíció sorait. Mert különben időnek előtte elveszíthetik a kormányzati hatalmat Nevezetesen akkor, amikor az MDF és az MDF vezérelte kormány a népszerűségének mélypontján van, szakadás előtt áll, tehát esélye sincs arra, hogy egy előrehozott választásra felkészüljön. Több mint valószínű tehát, hogy a számszerűen biztos parlamenti többséget élvező, de politikailag egyre ingatagabb kormánynak még a várható MDF-es szakadás után is sikerülhet megőriznie hatalmi bázisát. Nem csupán Szabó Iván matematikai okfejtése utalt erre, amikor azt taglalta, hogy a várható szakadárok között is lehetnek olyanok, akik az egyik kérdésben így, a másikban úgy szavaznak. Surján László is arról beszélt néhány nappal ezelőtt, hogy a kereszténydemokraták kormány elleni támadásának nem célja semmiféle válság előidézése. Miként valószínűtlennek látszik, hogy a kisgazdáknak éppen most, a pótköltségvetés ügyében sikerülne egységet létrehozniuk, és Antallék javaslata ellen szavazni. A kormány tehát minden valószínűség szerint maradni fog. Marad, csak éppen kormányozni nem lesz képes. Nem csupán a választás előtti egy esztendő szavazatokra figyelő megfontolásai bénítják majd. Hanem mindennél jobban gúzsba köti az a látszategység, amelyet a hatalom megtartása kényszerít ki a képviselőkből. Ez az egység azonban, amely aligha irányul másra, mint a parlamenti többség megtartására, kevésnek látszik a társadalmi, gazdasági gondok orvoslásához. Egyáltalán az ország kormányzásához. Ez az egység kevés ahhoz, hogy a kormány kiegyezzen az érdekvédelmi, érdek-képviseleti szervezetekkel, amelyeket súlyosan érint a Nemzetközi Valutaalappal kötendő megállapodás nyomán összeállított, gazdasági célszerűségében is vitatott csomagterv. Ez az egység kevésnek látszik ahhoz, hogy a kereszténydemokratákkal feledtesse követeléseiket. Ez az egység túlságosan törékeny ahhoz, hogy ne kelljen a kormánynak a következő egy évben a koalíciós partnereinek és saját pártjainak nagy és számottevő engedményeket tennie. Olyan engedményeket, amelyek az ország kormányzását veszélyeztetik. Hiszen ennek most éppen az ellenkezőjére lenne szükség. A költségvetés egyensúlyának megteremtéséhez, a szociális feszültségek csökkentéséhez, a gazdasági bajok orvoslásához politikai egységet maga mögött tudó, erős, hatékony programmal rendelkező kabinet kellene. A mostani azonban nem ilyen. Sem parlamenti többséggel, sem anélkül. Ezer sebből vérzik, és már csak egyetlen célja van. Eltántorogni a következő választásokig, átvészelni valahogy a következő egy esztendőt. Ám egyáltalán nem biztos, hogy az — ebben a fokozatosan romló helyzetben — országnak van még egyévnyi gazdasági tartaléka és egyévnyi szociális türelme kivárni a következő kormányt, amely talán mégis meghozza az ideológiai csatározások három év alatt kiépült zsákutcájából a kikanyarodás reményét. Ezért aztán meglehet, mégis az lenne a jobb, ha a lemondással való fenyegetőzés nem politikai léggömb lenne csupán. A léggömbök ugyanis mindig kipukkadnak. S többnyire sohasem akkor, amikor várják. Éledezik a bauxitlobby ? Ismét hullámokat vet a Hévízi-tó. Immár három éve, hogy bezárták a nyirádi bányákat, hogy a reumások reménysége erőre kapjon. Az utóbbi hónapokban azonban több újságcikk és tudományos munka kérdőjelezi meg a korábban elismert összefüggést a vízkivétellel dolgozó bányászat és a tavat tápláló hőforrás között. Éledezik a bauxitlobby? A környezetvédők számára intő jel a Veszprémi Akadémiai Bizottság tavalyi felolvasóülése, ahol az egyik előadás a karsztvízháztartás alakulását feszegeti a Hévízi-tó környezetében. A Vízgazdálkodási Tudományos Intézet munkatársa azt állítja, hogy az 1989—90-es évek folyamán olyan új adatok jutottak a hidrológusok birtokába, amelyek módosítják a korábbi álláspontot. Eszerint a tó hozamcsökkenését nem egyértelműen a nyirádi bánya okozta, hanem több, egymásra épülő hatásról van szó. Az egyik az elmúlt húsz év csapadékhiánya, de hibáztatható a tó körüli vízkivételek növekedése is — ivóvízkutakról és a termálkutak fokozottabb igénybevételéről egyarántszó van. Hogy a három tényező nem azonos súllyal szerepel, jelzi, hogy a csapadékhiány és a kutak hatása nyomon követhető, míg a tó vízhozama — a Vituki szerint — nem növekedett a bányabezárások után sem! Ez utóbbi állítást konkrét adatokkal cáfolja meg dr. Balogh Zoltán, a Hévízi Gyógyfürdőkórház főigazgatója, akit a Népszava megkeresett. Az éjjel-nappali megfigyelőszolgálat adatai szerint a forrás vízhozama folyamatosan nő, tavaly már elérte a másodpercenkénti 340 litert, míg a bányászat fénykorában a mélypont 270 liter volt. Vajon véletlen-e, hogy a hidrológiában éppen mostanra fordultak meg a nézetek? Ráadásul olyan információkra támaszkodva, amelyek a főigazgató szerint nem is helytállóak ? Ha ez nem véletlen, akkor kinek érdeke, hogy a nyirádi bányák ismét működjenek? Sehol a világon ilyen költséges vízkiemelő módszerrel nem hoznak bauxitot a felszínre. Kinek jó az, hogy a vízemelő kutak megint üzembe lépjenek? Elsősorban nem azoknak-e, akik százalékot kapnak az eljárás alkalmazása után? Igaz az, hogy egy esetleges privatizáció során egyedül nekik van pénzük arra, hogy a bányákat megvásárolják? S lesz-e egyáltalán privatizáció? Kérdéseinkre először az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban vártunk választ, de az ÁV Rt.-hez irányítottak, ahol nem tudták megmondani, hogy ki az, aki a nyirádi bányákért felelős. A Népszava tovább kérdez, és módot ad arra, hogy megszólaljanak azok is, akiknek veszteségei vannak a bányabezárásból. Nagy Andrea Korlátozott párthaszon A párttörvény módosítását kezdeményezi Fodor István, a független képviselőcsoport vezetője. Véleménye szerint ugyanis többé nem szabad előfordulnia annak, hogy az állami vagyonból, térítés nélkül juttatott ingatlanokat a pártok kényük-kedvük szerint „hasznosítsák”, mint azt tette legutóbb az MDF és a Fidesz. Fodor indítványa olyan megszorítást tartalmaz, amely nem sérti a pártok önálló gazdálkodását, de megakadályozza a nem éppen erkölcsös nyereséget. A javaslat szerint, az állam által juttatott ingatlan értékét, amennyiben azt értékesítik, a pártok kötelesek befizetni az ÁV Rt. számlájára, s mindaddig ott tartani, amíg újabb ingatlant nem vásárolnak, természetesen a törvényben engedélyezett mértékig. További javaslata Fodornak, hogy amenynyiben a vásárolt ingatlan kevesebbe került, mint az eladott tulajdon, akkor a különbözetet a pártok kötelesek legyenek a társadalombiztosítás számlájára átutalni. Fodor István szerint ez a törvényi módosítás megszüntetné a visszaélés lehetőségét, és az állami vagyon feletti „korlátlan” rendelkezést. Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője kérdésünkre válaszolva elmondta: pártja minden valószínűség szerint támogatni fogja a független képviselő indítványát a parlamentben. (Népszava) 3