Népszava, 1993. július (121. évfolyam, 151–177. sz.)
1993-07-21 / 168. szám
NÉPSZAVA 1993. JÚLIUS 21., SZERDA cu 2 KATEGÓRIÁK 1. Alapítványi szakember 2. Érdekképviseleti, kamarai, intézményi szakember 3. Ipari szakember 4. Kommunikációs szakember 5. Külkereskedelmi szakember 6. Pénzügyi-vállalkozási szakember 7. Privatizációs szakember 8. Szállodai, idegenforgalmi szakember 9. Vállalkozásfejlesztési szakember 10. Egyéb vállalkozói menedzsment É re3 05 KJ 05 Nis Oprifre 3 1 3( fi) ORSZÁGOS MENEDZSERPÁLYÁZAT Szponzorok, zsűrielnökök 1. Boda és Társa Bt. Dr. Balázs Péter 2. Talent Alapítvány Palotás János 3. Corvin Bank Latorcai János 4. Wunderland Kft. Dr. Takács Ildikó 5. Kereskedelemfejlesztési Alap Kádár Béla 6. OTP Bank Rt. Kupa Mihály 7. ÁVÜ Szabó Tamás 8. Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Rt. Dr. Téglássy Tamás 9. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Kemény Nándor 10. Talent Kft. £2' n _ c*E 3 ‘ l-F tO -X KJ P 63 05 • ■ú —) o re Cfi 7 SrS W N £■ re ~2. rt 3 »01 CD 3 91 O fii 3 Cco C & 3 KJO8nj S 3 KJ 4» Ol I KJ 05 U ftcM KO O £:1 0 N 1 I ' jjp 3 ST re S.B). CTcr 3re3 8-PINGVIN STUDIO Kréta szigete qcqnn c* mn, 1 hét különrepülővel LUuUU ll'lül a csodálatos görög QQQnfl El szigeten 2 hét UCDUU llIOI Rodosz SZigete nnqnn n i 2 hét különrepülővel ULZuUll 11*101 a legelegánsabb görög szigeten Olympic Beach tenger- OlCN ft tail parti apartmanok 1 hét/fő £. IwU 11*101 utazás repülővel 10900 Ft oda-vissza, utazás busszal 7500 Ft oda-vissza Adria Szállodák félpanzióval 1 hét/fő Apartmanok 1 hét/fő 9500 Ft tól 1400 Ft tál WEST *** TRAVEL Bp III kér , Szépvölgyi út 3 A (Kolosy tér) Tel Fax 168-6051. 188-8540 Terez krt ?4 Tel 111 766? Kérek megrendelőt és tájékoztatót az alábbi útról! Görög Riviéra - Adria - Kréta - Rodosz (A megfelelőt húzza alá!) WEST TRAVEL 1537 Bp., Pf. 440. A FAIPARI KUTATÓ INTÉZET Bp. XX., Vörösmarty u. 56. Telefon: 157-2022. NYILVÁNOS PÁLYÁZATOT HIRDET A KEZELÉSÉBEN LEVŐ ÁLLAMI TULAJDONÚ INGATLAN ÉRTÉKESÍTÉSÉRE. A PÁLYÁZAT CÉLJA: a vállalati gazdálkodás racionalizálása, illetve az értékesítési bevétel likviditásba való bevonása. Az ingatlan a Budapest XX. kerületi ingatlan-nyilvántartásban a 7054. számú tulajdoni lapon, 177 561 hrsz. alatt felvett, 6625 nm területből 1704 nm, a rajta levő faházból, kerítésből és egy fedett színből áll. IRÁNYÁR: 10,65 millió Ft. Az irányár az áfa összegét nem tartalmazza. Az ingatlan megvásárlására kárpótlási jegy és egzisztenciahitel nem vehető igénybe. A pályázatot személyesen vagy meghatalmazott útján, magyar nyelven 3 példányban, zárt borítékban kell benyújtani a Faipari Kutató Intézet titkárságára, Budapest XX., Vörösmarty u. 56. alatt, 1993. augusztus 6-án, 12 óráig. A pályázatnak tartalmaznia kell a vételárat, a fizetés határidejét és garanciáját. A pályázónak 60 napos ajánlati kötöttséget kell vállalnia. A kiíró a benyújtási határidő lejártától 30 napon belül értesíti a pályázókat a pályázatok helyezéséről. A kiíróval megkötött adásvételi szerződés érvényességének feltétele az ÁV Rt. jóváhagyása. A jelen pályázati kiírásbannem szabályozott kérdésekben az ÁV Rt. pályázati eljárások rendjéről szóló szabályzata az irányadó. A meghirdetéssel egyidejűleg az ingatlan részletes adatairól és jellemzőiről információt nyújt Gulyás Kiss Ernő. Időpontegyeztetés esetén a meghirdetett ingatlan megtekinthető. Adócsalásra kényszerül minden polgár A nyugtaadási kötelezettség ellen fellázadtak a piaci árusok, és ezzel kitört a nyugtaháború. Az egyik oldalon a zöldség- és gyümölcskereskedők állnak, akikhez csatlakoztak még a fagylaltárusok, a vásározók és általában mindazok a kereskedők, akiknek különleges megterhelést jelentene a pénzügyi kormányzat és az APEH emberei. A felszínen arról folyik a vita, hogy a nyugtaadási kötelezettség alól egyes kereskedői rétegek kaphatnak-e kollektív mentességet azon a címen, hogy az árusítás jellege illetve körülményei miatt technikailag képtelenek annak eleget tenni, vagy csak kizárólag egyedi elbírálás alapján adható felmentés abban az esetben, ha szociális vagy egészségügyi helyzete miatt a kötelezettség teljesítése az adóalanyra aránytalanul nagy terhet róna, továbbá ha a vállalkozás mérete miatt az adóalany alkalmazottat, családtagot vagy közeli hozzátartozót és más, a kötelezettség teljesítésére képes személyt nem foglalkoztat, vagy a gazdasági tevékenység jellege miatt a kötelezettség teljesítése adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép felhasználásával sem oldható meg, vagy csak aránytalanul nagy megterheléssel lenne megoldható. A felek kölcsönösen ragaszkodnak álláspontjukhoz és egyikük sem hajlandó a másik javára engedményt tenni, ennek következtében a tárgyalások megszakadtak. A piaci árusok munkabeszüntetéssel fenyegetnek, amellyel szemben a kormányzat a kötelező nyitva tartás jogszabályi előírását helyezte kilátásba. Az események és azok alakulása mögött az a kormányzati elhatározás húzódik meg, hogy összehangolt intézkedésekkel szűkíteni kell a bevételek eltitkolásának lehetőségét és a láthatatlan jövedelmek terhére növelni kell az állami adóbevételeket. Az egyik MDF-kongresszusra készült anyag tartalmazza, hogy a láthatatlan jövedelem öszszege elérheti a 300 milliárd forintot. A dokumentum szerint ennek mintegy 50 százaléka beterelhető lenne a legális csatornákba. Miután Magyarországon a láthatatlan jövedelmek túlnyomó részét az adócsalás teszi ki, ezért a végrehajtó hatalom, a láthatatlan jövedelmek visszaszorítása érdekében, fokozta az adócsalás üldözését. Ezt önmagában üdvözölni is lehetne, ha az elvonások túlzott mértéke nem kényszerítené a társadalom minden rétegét a jogszabályok kijátszására. A vállalkozók úgy fogalmaznak, hogy ők nem az egyik vagy másik adóban gondolkodnak, hanem mindig az elvonások egészéből indulnak ki. Az adórendszerváltásnak át kellene fognia a társadalombiztosítási, az adó, az egyéb (vám, illeték stb.) elvonások egységes rendszerét. Véleményük szerint a jelenlegi 44+10+7 + 2, azaz 63 százalékos társadalombiztosítási elvonás a vállalkozók tömegeit hozza olyan helyzetbe, hogy vagy megpróbálják kikerülni ezeket a terheket, vagy cégük tönkremegy. A hivatalos propaganda igyekszik a különböző társadalmi rétegeket egymásnak uszítani, amikor úgy érvelnek, hogy a becsületesen adózók terhei azért növekednek, mert mások eltitkolják a jövedelmüket és ezzel megkárosítják a központi költségvetést. Kifejezetten felszólították a lakosságot, hogy a nyugtaháborúban ne legyenek szolidárisak a piaci árusokkal, mert nekik vásárlóknak éppen az áll érdekükben, hogy megköveteljék a nyugtaadást, hiszen akkor a piaci árusok kevesebb adót tudnak elcsalni és ezáltal a lakosság adóterhei csökkenhetnek. Kérdéses azonban, hogy lehet-e becsületes adófizető állampolgárokról beszélni olyan országban, ahol mindenki adócsalásra kényszerül. Vajon becsületes adófizetőknek tekinthetők-e az országgyűlési képviselők, akik olyan alkuhelyzetben vannak, hogy adóterheiket bruttósítással és költségtérítésekkel átháríthatják a társadalomra. Vajon milyen eredményre vezetne egy olyan vizsgálat az országgyűlési képviselők, miniszterek, valamint az APEH emberei és az adócsalást üldöző ügyészek, bírák között, hogy magán- emberként betartották-e az illetéktörvény 11. § (2) bekezdését, amikor szüleiktől anyagi támogatást kaptak, vagy amikor ők támogattáka gyermeküket, mert e rendelkezés szerint okirat kiállítása nélkül is ajándékozási illeték alá esik a 150 000 forintot meghaladó készpénz ajándékozása és az ügyletet 30 napon belül be kell jelenteni az illetékhivatalnak, ennek elmaradása pedig adócsalásnak minősül. Miután az illetékkötelezettség elévülése akkor kezdődik meg, amikor az ügyletről az illetékhivatal tudomást szerzett, akár húsz évvel ezelőtt elhallgatott ügylet után is fennállhat még mindig a fizetési kötelezettség. Súlyosan elhibázott az az adópolitika, amely a közvetett adók emelése (áfa, fogyasztási adók) mellett, azzal egyidejűleg nem csökkenti a közvetlen adók mértékét (jövedelemadó, társasági adó, társadalombiztosítási járulék). Ékes Ildikó írja a Rejtett gazdaság — láthatatlan jövedelmek tegnap és ma című monográfiájában, hogy a „szigorú kéz” politikája nem járhat eredménnyel, csak ronthat a helyzeten. Véleménye szerint gazdasági kérdéseket nem szabad politikai szempontból közelíteni, hanem gazdasági eszközökkel kell kezelni. Mivel a láthatatlan jövedelmek és a rejtett gazdaság egyetlen közös ismérve az adó megkerülésére való törekvés, a tennivalók ezen a téren jelentkeznek. A kormányzat nem számolhat e gazdaság megszűnésével. Ezt svájci, svéd, vagyis a magas adómorállal rendelkező országok tapasztalatai bizonyítják. Viszont éppen ezekből a tapasztalatokból azt láthatja, hogy a rejtett gazdaság méreteinek csökkentése leginkább a közvetlen adók súlyának mérséklésével és az állampolgároknak az adók elköltési módjába való nagyobb beleszólásával érhető el. dr. Róth Miklós ügyvéd az APÜSZ (Az APEH Üldözötteinek Szövetsége) alelnöke KÍNAI ~U ÁRUKÖZPONT A KELETINÉL! RUHA, CIPŐ, ALSÓ-, FELSŐRUHÁZAT, PAMUT, SELYEM! VISZONTELADÓKNAK ÁRKEDVEZMÉNY MAGYARORSZÁGON A LEGOLCSÓBB! Budapest VII., Garay u. 36. Telefon: 142-5930, 0122-4895. "'"Tvní’ive"''" Csak a nemzetközi hívás árát kell megíranie,semmi többet. £ % ÉRETTSÉGIZETTEK részére, kétéves, nappali tagozatos, villamosenergia-ipari technikusképzés indul a Verebély László Technikumban (1139. Bp., üteg u. 15.) Vidékiek részére kollégiumot biztosítunk. ■v Telefon: 140-8133; 140-8134. sm\ \ f Martonvásári szabadalmak Magyar búza a világban Kanadában is vetnek martonvásári nemesítésű búzát, mégpedig az MV 12-es fajtát, amely a közelmúltban — háromévi fajtakísérletekben való „vizsgáztatás” után — kapott állami elismerést. Az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének nemesítvényeit egyébként mint több külföldi országban is termesztik, Törökországban például az MV 17-es, az MV 18-as búzafajtákat. Ukrajnában szintén két martonvásári búzafajta is bővíti a vetőmagválasztékot. Eredményesen termesztik Ukrajnában és Oroszországban a mezőgazdasági kutatóintézet hibridkukoricáit is. A külföldi értékesítésre szüksége van a kutatóintézetnek, ugyanis működési költségeinek csak 30 százalékát kapja meg támogatásként — ez még a bérekre sem elegendő —, a többit magának kell előteremtenie. Bevételeinek jelentős része, 35—45 százaléka a külföldön értékesített szabadalmakból, találmányokból, fajtahasználati díjakból származik. 9