Népszava, 1993. november (121. évfolyam, 254–279. sz.)
1993-11-01 / 254. szám
2 KÜLFÖLD A VOLT HONATYÁK ÉRDEKVÉDELMÉT próbálják megszervezni ezekben a napokban Oroszországban. A feloszlatott parlament képviselőinek egy részét ugyanis a hatóságok ki akarják lakoltatni moszkvai szolgálati lakásaikból. Jelcin elnök csak azokat sújtja e büntetéssel, akik nem fogadták el a különböző elnöki hivatalokban felajánlott állásokat. VADÁSZREPÜLŐKET VÁSÁROLT Kína Oroszországtól. A 24—26 Szuhoj típusú gép közül néhányat már átvett a pekingi hadsereg, és ki is próbálta azokat — adta hírül egy tajvani újság. Nyugati hírszerzési adatok szerint Peking még a Szovjetuniótól rendelte meg a modern repülőgépeket. HÍRSZERZÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS keretében Németország négy számítógépet és 100 ezer márka értékű fotófelszerelést szállított Iránnak — állítja a Der Spiegel német hetilap. gazdasági közösség megteremtéséről szóló jegyzőkönyvet írtak alá Guatemalavárosban a közép-amerikai országok államfői. A csúcsértekezlet résztvevői megállapodtak a fokozatosan bevezetendő vámunióban, az egységes pénzügyi rendszer megvalósításában. TEHERHAJÓK ÜTKÖZTEK ÖSSZE a hét végén a La Manchecsatornán. Egy dán és egy német teherhajót ért a szerencsétlenség. Francia, belga és brit hajók, és helikopterek próbálták megmenteni a sérült dán vízi járművet az elsüllyedéstől. A 21 tagú legénység sértetlen maradt. HALÁLRA ítéltek nyolc muzulmán szélsőségest Egyiptomban. A katonai bíróság államellenes összeesküvés és gyilkosság vádjával hozta meg döntését, nem Állandó bt-TAG LETT Nigéria. Négy sikertelen szavazás után választották be az afrikai országot. Január elsejétől Japán, Magyarország, Marokkó, Venezuela és a Zöld-foki Köztársaság mandátumát Argentína, Csehország, Omán, Ruanda és Nigéria veszi át. LEXIKON A VISEGRÁDI CSOPORT országai közötti együttműködés alapjait rögzítő dokumentumot 1991. február 15-én írta alá Visegrádon Antall József magyar kormányfő, Lech Walesa lengyel államfő és Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök. Célja: elősegíteni a csatlakozást az európai integrációs szervezetekhez. A tagországok évente egy csúcstalálkozót tartanak, a külügyminiszterek pedig kétszer találkoznak. Csehszlovákia szétválása után a visegrádiak négyekké bővültek. A tavaly novemberben kötött szabadkereskedelmi megállapodás értelmében nyolc év alatt bontják le az egymás közötti vámokat és kereskedelmi akadályokat. 1993. NOVEMBER 1., HÉTFŐ NÉPSZAVA Mirit—ír megállapodás — merényletek közepette Diplomácia kontra terror A boszniainál jobban elfeledett, de régebb óta tartó európai polgárháború, az észak-írországi válság rendezésére tett óvatos kísérleteket John Major brit és Albert Reynolds ír miniszterelnök, a brüsszeli EK-csúcs közben tartott különtalálkozóján. Egyelőre inkább csak abban egyeztek meg, hogy mit nem csinálnak a béke érdekében: nem állnak szóba terroristákkal, nem kötnek titkos megállapodást a politikai erőszak híveivel, és nem döntenek az észak-írországi protestáns többség feje fölött, amely minden bizonnyal ragaszkodik a brit fennhatósághoz. Major és Reynolds abban is megállapodott, hogy ha megszűnik az erőszak Észak-Írországban, akkor „új ajtók” nyílnak meg a rendezésre. Ez kevesebb, mint az ír kormány csütörtöki javaslata volt. Az ír kormány értésre adta, hogy lemond az Észak-Írországra tartott alkotmányos igényről, ha „új struktúrákat” teremtenek a terület kormányzására. Ezen elsősorban is Észak-Írország 1972-ben megvont önkormányzatának helyreállítása értendő, később pedig mind több igazgatási feladat megosztása London és Dublin között. Brit kommentátorok a pénteki Major—Reynolds egyetértést is nagy tettnek tartják ahhoz képest, hogy a koronahű protestáns fegyveresek és a katolikus kisebbség terrorszervezetei minden brit—ír próbálkozásra hagyományosan terrorhullámmal válaszolnak, és a csekély többségű brit konzervatív kormány pedig szinte az észak-írországi protestáns pártok foglya a parlamentben. Protestáns terroristák szombat éjjel hét embert lelőttek az észak-írországi Londonderry közelében, egy katolikusok látogatta kocsmában. Az áldozatok között két protestáns is volt. A sebesültek száma tizenegy. A mindenszentekhez időzített gyilkosságot az egyik magát koronahűnek valló, illegális protestáns terrorszervezet, az „Ulsteri Szabadságharcosok” vállalta. Közleményükben azt írták, hogy ez is bosszú volt az Ír Köztársasági Hadsereg múlt szombati belfasti merényletéért, amelyben tízen meghaltak. A protestáns terroristák azóta már hét katolikust öltek meg. Brit kommentátorok szerint a londonderryi merénylet része az „etnikai tisztogató” protestáns kampánynak : megfélemlítéssel kiköltözésre akarják kényszeríteni a katolikusokat Észak-Írország északi részéből és Belfastból, a tartomány fővárosából. A protestáns terroristák, közleményük szerint, azért is bosszút álltak, mert John Major brit miniszterelnök és Albert Reynolds pénteki brüsszeli megállapodása a rendezés körvonalairól fölvetette a nagyobb ír beleszólás lehetőségét Észak-Írország ügyeibe. Milosevic tovább dacol a rendezés híveivel Szerb katonai alakulatok vasárnap hajnalban heves tüzérségi tűz alá vették akelet-boszniai Gorazde muzulmán területi szigetét. Ezzel egy időben szerb gyalogsági kötelékek előretörtek az ENSZ biztonsági övezetének védelmi vonalai irányában — ezt a bosnyák rádió jelentésére hivatkozva a DPA közölte. A tüzérségi tűzben több muzulmán polgári személy és katona halálát lelte — jelentették amatőr rádiósok. Ezt a muzulmán területi szigetet májusban — öt további bosnyák várossal együtt — az ENSZ védelmi övezetévé nyilvánították. Észak-Boszniában a szerbek szintén új támadásokat kezdeményeztek a hónapok óta ostromlott Gradacac városa ellen. A szerb katonaság ebben a térségben nyilvánvalóan ismét arra törekszik, hogy kiszélesítse keskeny utánpótlási folyosóját a Száva folyó völgyében. A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kész részt venni a volt Jugoszláviáról szóló nemzetközi konferencián, ha az ENSZ által ellene életbe léptetett szankciókat feloldják — mondta Vladislav Jovanovic jugoszláv külügyminiszter a szerb televíziónak és rádiónak adott interjújában. Jovanovic ugyanakkor elutasította annak lehetőségét, hogy Koszovó kérdését felvegyék egy esetleges konferencia napirendjére. Slobodan Milosevic szerb elnök vasárnap Belgrádban hosszas és nyílt megbeszélést folytatott Thorvald Stoltenberggel, a Jugoszlávia-konferencia társelnökével. Amint várható volt, lényegében elutasította az újabb Jugoszlávia-konferencia összehívására vonatkozó javaslatot. Milosevic elnök — hangzik az elnöki iroda közleménye — úgy véli, hogy az úgynevezett átfogó megközelítés jelenleg csak eltávolítaná Boszniát a békétől, s „a nemzetközi közösségnek nem lenne szabad megfutamodnia attól, hogy befolyást gyakoroljon a béke lehetőségének megragadására”. Egy zsúfolt személyvonat vasárnap aknára futott Horvátországban. Az eset szerbek által megszállt terület szomszédságában történt. Senki sem sérült meg. A Zágrábtól 100 kilométerre keletre bekövetkezett robbanás megrongálta a mozdonyt — jelentette a horvát rádió. REFLEKTOR A londoni gyógymód reménytelensége Végtére is ez a válság sem különbözik a többitől: „törzsi”, vallási köntösbe bújtatták itt is a valóságos politikai érdekellentéteket, mint tették azt a Balkánon vagy a Közel-Keleten. Az északírek helyzete legfeljebb abban tekinthető sajnálatosnak, hogy „Trianon-érzetük” immár több száz éves. A brit koronától való függetlenségi harcuk összekapcsolódott a katolikus hit védelmével, s ezért az elszakadni kívánók katolikusok, a London-pártiak pedig protestánsok. Írország 1921-ben nyerte el függetlenségét, de az északír terület, a volt Ulster tartomány angol fennhatóság alatt maradt. Az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) már 1923 óta küzd az „idegenek” ellen. E szervezet azóta kettévált, s annak katonai szárnya belefeledkezett a terror hagyományos módszerébe. Egyértelműen a múlt öröksége az, hogy mindkét oldalon megvannak a szélsőségesek; a mostani megállapodás ellen ezúttal a protestánsok máris úgy nyilatkoztak, hogy ezek után szó sem lehet fegyverletételről. Az amerikaiak készen álltak ezúttal is a jótékony politikai beavatkozásra, de London semmitől sem fázott jobban, mint attól, hogy Washington a katolikus többséget pártfogolva gyakoroljon nyomást a rendezés érdekében, önerőből azonban, úgy tűnik, e helyen sem sikerülhet békét kovácsolni. Korunk válságai már csak ilyenek! Garzó Ferenc Hűvösebb kapcsolatok a Visegrádi Csoporton belül Fertőző a lengyel A Gazeta Wyborcza című lengyel lap szerint a Krakkóban pénteken kezdődött, Együtt Vagy külön című lengyel—cseh—szlovák —magyar tanácskozás lengyel résztvevői úgy látják, hogy „hűvösebbé váltak a politikai kapcsolatok a Visegrádi Csoporton belül” (lásd Lexikon), és ez meglátszik az értekezleten is, ahová a várakozásokkal ellentétben nem érkeztek meg a tagországok külügyminiszter-helyettesei. Ennek okát a Gazeta tudósítójával beszélgetők két dologra vezették vissza: az ezen országok NATO-tagsága ellen emelt orosz vétóra, és „a posztkommunista baloldal lengyelországi hatalomra jutására”. „Csehországban és Magyarországon jelenleg dominál a bizalmatlanság Lengyelország iránt” — idézte a Gazeta Bronislaw Geremek professzort, a szejm külügyi bizottságának elnökét. „Partnereink attól félnek, hogy a lengyel baloldal sikere fertőző példa lehet.” A cikk szerint „a konferencia folyosóin Lengyelország egészségügyi kordonnal való elszigetelésének próbájáról is beszélnek”. A lap nem hivatalos értesülést idézve azt állítja: „a magyar külügyminisztérium vezetője megtiltotta beosztottjainak, hogy Krakkóba utazzanak”. „Emellett a csetiek és a magyarok saját szakállukra, a Visegrádi Csoporton kívül lépéseket tettek a nyugati biztonsági szervezettekbe való bejutásra. Úgy vélik ugyanis, hogy országaiknak Oroszország számára nincs akkora stratégiai jelentősége, mint Lengyelországnak, és az orosz tábornokok vétója az ő esetükben nem lesz olyan határozott” — írja a Gazeta Wyborcza. Geremek igyekezett megnyugtatni a tanácskozás résztvevőit, kifejtve, hogy a kormányváltozás nem hoz változást az ország külpolitikájának prioritásaiban. A mágnást keresik A római ügyészség korrupció vádjával letartóztatási parancsot adott ki Carlo de Benedetti, az Olivetti konszern elnöke ellen. A nagyiparost még nem tudták vizsgálati fogságba helyezni, tartózkodási helye ismeretlen a hatóságok előtt. Ez a haiti katona az Aristide-ellenes tüntetőkkel együtt vonul fel éppen. A július elején ENSZ-közvetítéssel létrejött megállapodás szerint a puccsista katonáknak szombaton kellett volna visszaadni a hatalmat Jean-Bertrand Aristide elüldözött haiti elnöknek. Csakhogy Raoul Cedras tábornok felrúgta a megállapodást, ezért a BT büntető intézkedéseket rendelt el a szigetország ellen. A képen látható tüntetők a napokban megbénították a főváros életét. Telefoto : MTI Külföldi Képszerkesztőség Maradt telepes meisti/iskolása Jaj a megbékélőknek! Egy kiégett gépkocsiban holtan találták meg az izraeli hatóságok azt a fiatal zsidó telepest, akit a megszállt Ciszjordániában pénteken ismeretlen álarcosok raboltak el egy arabok lakta faluban. A telepest késsel ölték meg. A palesztin-izraeli megállapodást ellenző, fundamentalista Hamasz szombaton magára vállalta a cselekményt. A Reuter jelentése szerint Mose Sahal izraeli rendőrminiszter az eset kapcsán kijelentette: a fundamentalista csoport nem fogja elérni, hogy megszakadjanak a PFSZ és az izraeli kormány közötti béketárgyalások. Szakszervezet működhető. Vatikánban Sztrájkmentes érdekvédelem 11. János Pál pápa jóváhagyta a Vatikán világi alkalmazottai szakszervezetének alapszabályzatát és immár törvényesen is működhet az érdekképviseleti szervezet az egyházi államban. A Szentszék világi alkalmazottai már 13 éve megalakították szakszervezetüket, de azt mindeddig hivatalosan nem ismerték el. A szervezetnek kezdetben 2 ezer tagja volt, az eredménytelen munkajogi küzdelmek során azonban a tagság 700 főre apadt. A pápa döntése értelmében a Vatikán alkalmazottait azonban továbbra sem illeti meg a sztrájkok, tüntetések és felvonulások joga, s a szakszervezetbe nem léphetnek be egyházi személyiségek, így papok vagy szerzetesek. Ugyanakkor a szakszervezet beleszólhat a munkaügyi hivatalban zajló vitákba. A Vatikánnak jelenleg 3675 alkalmazottja van. II. János Pál pápa, akinek magának is vannak szakszervezeti tapasztalatai — valaha bányászként is dolgozott —, saját hitvallásához igazodott a szakszervezet elismerésével, hiszen azt hirdeti, hogy a munkaerőt nem szabad árucikként kezelni.