Népszava, 1993. november (121. évfolyam, 254–279. sz.)

1993-11-01 / 254. szám

2 KÜLFÖLD A VOLT HON­ATYÁK ÉRDEKVÉ­DELMÉT próbálják megszervezni ezekben a napokban Oroszország­ban. A feloszlatott par­lament képviselőinek egy részét ugyanis a ha­tóságok ki akarják la­­koltatni moszkvai szol­gálati lakásaikból. Jel­cin elnök csak azokat sújtja e büntetéssel, akik nem fogadták el a különböző elnöki hiva­talokban felajánlott ál­lásokat. VADÁSZREPÜLŐKET VÁSÁROLT Kína Oroszországtól. A 24—26 Szuhoj típusú gép közül néhányat már átvett a pekingi hadsereg, és ki is próbálta azokat — adta hírül egy tajvani újság. Nyugati hírszer­zési adatok szerint Pe­king még a Szovjetunió­tól rendelte meg a mo­dern repülőgépeket. HÍRSZERZÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS keretében Németország négy számítógépet és 100 ezer márka értékű fotófelszerelést szállított Iránnak — állítja a Der Spiegel német hetilap. gazdasági közös­ség megteremtéséről szóló jegyzőkönyvet ír­tak alá Guatemalavá­­rosban a közép-ameri­kai országok államfői. A csúcsértekezlet résztve­vői megállapodtak a fo­kozatosan bevezetendő vámunióban, az egysé­ges pénzügyi rendszer megvalósításában. TEHERHAJÓK ÜT­KÖZTEK ÖSSZE a hét végén a La Manche­­csatornán. Egy dán és egy német teherhajót ért a szerencsétlenség. Francia, belga és brit hajók, és helikopterek próbálták megmenteni a sérült dán vízi járművet az elsüllyedéstől. A 21 tagú legénység sértetlen maradt. HALÁLRA ítéltek nyolc muzulmán szélső­ségest Egyiptomban. A katonai bíróság állam­ellenes összeesküvés és gyilkosság vádjával hoz­ta meg döntését, nem Állandó bt-TAG LETT Nigéria. Négy sikertelen szava­zás után választották be az afrikai országot. Ja­nuár elsejétől Japán, Magyarország, Marok­kó, Venezuela és a Zöld-foki Köztársaság mandátumát Argentí­na, Csehország, Omán, Ruanda és Nigéria ve­szi át. LEXIKON A VISEGRÁDI CSO­PORT országai közötti együttműködés alapjait rögzítő dokumentumot 1991. február 15-én ír­ta alá Visegrádon Antall József magyar kor­mányfő, Le­ch Walesa lengyel államfő és Vác­lav Havel csehszlovák köztársasági elnök. Cél­ja: elősegíteni a csatla­kozást az európai integ­rációs szervezetekhez. A tagországok évente egy csúcstalálkozót tartanak, a külügyminiszterek pe­dig kétszer találkoznak. Csehszlovákia szétválá­sa után a visegrádiak négyekké bővültek. A tavaly novemberben kö­tött szabadkereskedelmi megállapodás értelmé­ben nyolc év alatt bont­ják le az egymás közötti vámokat és kereskedel­mi akadályokat. 1­993. NOVEMBER 1., HÉTFŐ NÉPSZAVA Mirit—ír megállapodás — merényletek közepette Diplom­­ácia kontra terror A boszniainál jobban elfe­ledett, de régebb óta tar­tó európai polgárháború, az észak-írországi válság rendezésére tett óvatos kí­sérleteket John Major brit és Albert Reynolds ír mi­niszterelnök, a brüsszeli EK-csúcs közben tartott különtalálkozóján. Egyelőre inkább csak ab­ban egyeztek meg, hogy mit nem csinálnak a bé­ke érdekében: nem állnak szóba terroristákkal, nem kötnek titkos megállapo­dást a politikai erőszak hí­veivel, és nem döntenek az észak-írországi protestáns többség feje fölött, amely minden bizonnyal ragasz­kodik a brit fennhatóság­hoz. Major és Reynolds ab­ban is megállapodott, hogy ha megszűnik az erőszak Észak-Írországban, akkor „új ajtók” nyílnak meg a rendezésre. Ez kevesebb, mint az ír kormány csü­törtöki javaslata volt. Az ír kormány értésre adta, hogy lemond az Észak-Ír­­országra tartott alkotmá­nyos igényről, ha „új struk­túrákat” teremtenek a te­rület kormányzására. Ezen elsősorban is Észak-Íror­­szág 1972-ben megvont ön­­kormányzatának helyreál­lítása értendő, később pe­dig mind több igazgatási feladat megosztása London és Dublin között. Brit kommentátorok a pénteki Major—Reynolds egyetértést is nagy tettnek tartják ahhoz képest, hogy a koronahű protestáns fegyveresek és a katolikus kisebbség terrorszervezetei minden brit—ír próbálko­zásra hagyományosan ter­rorhullámmal válaszolnak, és a csekély többségű brit konzervatív kormány pe­dig szinte az észak-írorszá­gi protestáns pártok fog­lya a parlamentben. Protestáns terroristák szombat éjjel hét embert lelőttek az észak-írországi Londonderry közelében, egy katolikusok látogatta kocsmában. Az áldozatok között két protestáns is volt. A sebesültek száma tizenegy. A mindenszentekhez idő­zített gyilkosságot az egyik magát koronahűnek valló, illegális protestáns terror­­szervezet, az „Ulsteri Sza­badságharcosok” vállalta. Közleményükben azt írták, hogy ez is bosszú volt az Ír Köztársasági Hadsereg múlt szombati belfasti me­rényletéért, amelyben tízen meghaltak. A protestáns terroristák azóta már hét katolikust öltek meg. Brit kommentátorok sze­rint a londonderryi me­rénylet része az „etnikai tisztogató” protestáns kam­pánynak : megfélemlítéssel kiköltözésre akarják kény­szeríteni a katolikusokat Észak-Írország északi ré­széből és Belfastból, a tar­tomány fővárosából. A protestáns terroristák, közleményük szerint, azért is bosszút álltak, mert John Major brit miniszterelnök és Albert Reynolds pénte­ki brüsszeli megállapodá­sa a rendezés körvonalai­ról fölvetette a nagyobb ír beleszólás lehetőségét Észak-Írország ügyeibe. Milosevic tovább dacol a rendezés híveivel Szerb katonai alakulatok vasárnap hajnalban heves tüzérségi tűz alá vették a­­kelet-boszniai Gorazde mu­zulmán területi szigetét. Ez­zel egy időben szerb gya­logsági kötelékek előretör­tek az ENSZ biztonsági övezetének védelmi vona­lai irányában — ezt a bos­­nyák rádió jelentésére hi­vatkozva a DPA közölte. A tüzérségi tűzben több mu­zulmán polgári személy és katona halálát lelte — je­lentették amatőr rádiósok. Ezt a muzulmán területi szigetet májusban — öt to­vábbi bosnyák várossal együtt — az ENSZ védelmi övezetévé nyilvánították. Észak-Boszniában a szer­­bek szintén új támadáso­kat kezdeményeztek a hó­napok óta ostromlott Gra­­dacac városa ellen. A szerb katonaság ebben a térség­ben nyilvánvalóan ismét arra törekszik, hogy kiszé­lesítse keskeny utánpótlási folyosóját a Száva folyó völgyében. A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kész részt ven­ni a volt Jugoszláviáról szóló nemzetközi konferen­cián, ha az ENSZ által elle­ne életbe léptetett szank­ciókat feloldják — mondta Vladislav Jovanovic jugo­szláv külügyminiszter a szerb televíziónak és rádió­nak adott interjújában. Jovanovic ugyanakkor elutasította annak lehető­ségét, hogy Koszovó kérdé­sét felvegyék egy esetleges konferencia napirendjére. Slobodan Milosevic szerb elnök vasárnap Belgrádban hosszas és nyílt megbeszé­lést folytatott Thorvald Stoltenberggel, a Jugoszlá­­via-konferencia társelnöké­vel. Amint várható volt, lé­nyegében elutasította az újabb Jugoszlávia-konfe­­rencia összehívására vonat­kozó javaslatot. Milosevic elnök — hang­zik az elnöki iroda közle­ménye — úgy véli, hogy az úgynevezett átfogó megkö­zelítés jelenleg csak eltávo­­lítaná Boszniát a békétől, s „a nemzetközi közösség­nek nem lenne szabad megfutamodnia attól, hogy befolyást gyakoroljon a béke lehetőségének megra­gadására”. Egy zsúfolt személyvonat vasárnap aknára futott Horvátországban. Az eset szerbek által megszállt te­rület szomszédságában történt. Senki sem sérült meg. A Zágrábtól 100 kilo­méterre keletre bekövetke­zett robbanás megrongálta a mozdonyt — jelentette a horvát rádió. REFLEKTOR A londoni gyógymód reménytelensége Végtére is ez a válság sem különbözik a többitől: „törzsi”, vallási köntösbe bújtatták itt is a valósá­gos politikai érdekellentéteket, mint tették azt a Balkánon vagy a Közel-Keleten. Az északírek helyzete legfeljebb abban tekinthető sajnálatosnak, hogy „Trianon-érzetük” immár több száz éves. A brit koronától való függetlenségi harcuk összekap­csolódott a katolikus hit védelmével, s ezért az el­szakadni kívánók katolikusok, a London-pártiak pedig protestánsok. Írország 1921-ben nyerte el függetlenségét, de az északír terület, a volt Ulster tartomány angol fenn­hatóság alatt maradt. Az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) már 1923 óta küzd az „idegenek” ellen. E szervezet azóta kettévált, s annak katonai szárnya belefeledkezett a terror hagyományos módszerébe. Egyértelműen a múlt öröksége az, hogy mindkét oldalon megvannak a szélsőségesek; a mostani meg­állapodás ellen ezúttal a protestánsok máris úgy nyilatkoztak, hogy ezek után szó sem lehet fegy­verletételről. Az amerikaiak készen álltak ezúttal is a jóté­kony politikai beavatkozásra, de London semmitől sem fázott jobban, mint attól, hogy Washington a katolikus többséget pártfogolva gyakoroljon nyo­mást a rendezés érdekében, önerőből azonban, úgy tűnik, e helyen sem sikerülhet békét kovácsol­ni. Korunk válságai már csak ilyenek! Garzó Ferenc Hűvösebb kapcsolatok a Visegrádi Csoporton belül Fertőző a lengyel A Gazeta Wyborcza című lengyel lap szerint a Krak­kóban pénteken kezdődött, Együtt Vagy külön cí­mű lengyel—cseh—szlovák —magyar tanácskozás len­gyel résztvevői úgy látják, hogy „hűvösebbé váltak a politikai kapcsolatok a Vi­segrádi Csoporton belül” (lásd Lexikon), és ez meg­látszik az értekezleten is, ahová a várakozásokkal ellentétben nem érkeztek meg a tagországok külügy­miniszter-helyettesei. Ennek okát a Gazeta tu­dósítójával beszélgetők két dologra vezették vissza: az ezen országok NATO-tag­­sága ellen emelt orosz vé­tóra, és „a posztkommunis­ta baloldal lengyelországi hatalomra jutására”. „Csehországban és Ma­gyarországon jelenleg do­minál a bizalmatlanság Lengyelország iránt” — idézte a Gazeta Bronislaw Geremek professzort, a szejm külügyi bizottságá­nak elnökét. „Partnereink attól félnek, hogy a lengyel baloldal sikere fertőző pél­da lehet.” A cikk szerint „a konfe­rencia folyosóin Lengyelor­szág egészségügyi kordon­nal való elszigetelésének próbájáról is beszélnek”. A lap nem hivatalos érte­sülést idézve azt állítja: „a magyar külügyminiszté­rium vezetője megtiltot­ta beosztottjainak, hogy Krakkóba utazzanak”. „Emellett a csetiek és a magyarok saját szakálluk­ra, a Visegrádi Csoporton kívül lépéseket tettek a nyugati biztonsági szerve­zettekbe való bejutásra. Úgy vélik ugyanis, hogy országaiknak Oroszország számára nincs akkora stra­tégiai jelentősége, mint Lengyelországnak, és az orosz tábornokok vétója az ő esetükben nem lesz olyan határozott” — írja a Ga­zeta Wyborcza. Geremek igyekezett meg­nyugtatni a tanácskozás résztvevőit, kifejtve, hogy a kormányváltozás nem hoz változást az ország kül­politikájának prioritásai­ban. A mágnást keresik A római ügyészség korrup­ció vádjával letartóztatási parancsot adott ki Carlo de Benedetti, az Olivetti konszern elnöke ellen. A nagyiparost még nem tud­ták vizsgálati fogságba he­lyezni, tartózkodási helye ismeretlen a hatóságok előtt. Ez a haiti katona az Aristide-ellenes tüntetőkkel együtt vonul fel éppen. A július elején ENSZ-köz­­vetítéssel létrejött megállapodás szerint a puccsista katonáknak szombaton kellett volna visszaadni a hatalmat Jean-Bertrand Aristide elüldözött haiti elnöknek. Csakhogy Raoul Cedras tábornok fel­rúgta a megállapodást, ezért a BT büntető intézkedéseket rendelt el a szigetország ellen. A képen látható tüntetők a napokban megbénították a főváros életét. Telefoto : MTI Külföldi Képszerkesztőség Maradt telepes meist­i/iskolása Jaj a megbékélőknek! Egy kiégett gépkocsiban holtan találták meg az iz­raeli hatóságok azt a fiatal zsidó telepest, akit a meg­szállt Ciszjordániában pén­teken ismeretlen álarcosok raboltak el egy arabok lak­ta faluban. A telepest kés­sel ölték meg. A palesztin-izraeli meg­állapodást ellenző, funda­mentalista Hamasz szom­baton magára vállalta a cselekményt. A Reuter jelentése sze­rint Mose Sahal izraeli rendőrminiszter az eset kapcsán kijelentette: a fundamentalista csoport nem fogja elérni, hogy megszakadjanak a PFSZ és az izraeli kormány közötti béketárgyalások. Szakszervezet működhető. Vatikánban Sztrájkmentes érdekvédelem 11. János Pál pápa jóvá­hagyta a Vatikán világi al­kalmazottai szakszerveze­tének alapszabályzatát és immár törvényesen is mű­ködhet az érdekképviseleti szervezet az egyházi állam­ban. A Szentszék világi alkal­mazottai már 13 éve meg­alakították szakszervezetü­ket, de azt mindeddig hi­vatalosan nem ismerték el. A szervezetnek kezdetben 2 ezer tagja volt, az ered­ménytelen munkajogi küz­delmek során azonban a tagság 700 főre apadt. A pápa döntése értelmé­ben a Vatikán alkalma­zottait azonban továbbra sem illeti meg a sztráj­kok, tüntetések és felvo­nulások joga, s a szakszer­vezetbe nem léphetnek be egyházi személyiségek, így papok vagy szerzetesek. Ugyanakkor a szakszerve­zet beleszólhat a munka­ügyi hivatalban zajló vi­tákba. A Vatikánnak jelenleg 3675 alkalmazottja van. II. János Pál pápa, aki­nek magának is vannak szakszervezeti tapasztalatai — valaha bányászként is dolgozott —, saját hitval­lásához igazodott a szak­­szervezet elismerésével, hi­szen azt hirdeti, hogy a munkaerőt nem szabad árucikként kezelni.

Next