Népszava, 1994. január (122. évfolyam, 1–25. sz.)

1994-01-03 / 1. szám

BELFÖLD ••Öltünk, gázoltunk, ittunk, szemeteltünk Szilveszteri árnyékok Halottakat, sebesülte­ket, elveszített része­geket, tüzet okozó, széthajigált csillagszó­rókat és mérhetetlen mennyiségű szemetet hagyott ránk - az örö­mök mellett - 1993. szilvesztere. Az ORFK vasárnap reggeli tájékoztatása szerint a meg­előző 24 órában 31 személyi sérüléssel járó baleset tör­tént a közutakon, ezek kö­zül három végződött halál­lal, húszan súlyosan, nyol­can könnyebben sérültek meg. Halál az országúton Az egyik tömeges, 19 ember sérülését okozó baleset még az óév utolsó napját meg­előző éjjel történt Hatvan közelében, ahol egy Ducato típusú kisteherautó és egy személykocsi ütközött össze. A hatvani Heavy me­tál Klub összejöveteléről Budapest felé tartó teherau­tót E. János, 24 éves buda­pesti lakos vezette, aki téve­désből az M 3-as autópálya Miskolc felé vezető sávjára tért. Amikor észrevette, hogy rossz irányba fordult, szabálytalanul, egy műszaki átjárón akart visszatérni a megfelelő sávra. Egy éppen itt haladó gépkocsi - amely­nek vezetője a sűrű ködben nem észlelhette a kisteher­autó hátsó lámpáját - bele­rohant a Ducatóba. Az összeütközés következtében a teherautó utasai közül 15- en, a vétlen gépkocsiban né­gyen megsérültek. A sérül­tek közül hatnak súlyos az állapota. A Ducato kocsi­­szekrényében az engedélye­zett három személy helyett 19-en tartózkodtak. Tragikus végű gázolás tör­tént január 1-jén Cegléden, a koraesti órákban, amikor az Országos Mentőszolgálat megkülönböztetett jelzésű gépkocsijának vezetője át­hajtott az úttesten fekvő, he­lyi illetőségű férfin, aki a helyszínen meghalt. A XVII. kerület, Pesti út 70. szám alatt lakó K. Ágos­ton és felesége pénteken már nem koccinthatott a boldog új esztendőre. Előző este az asszony szóváltás közben késsel mellbeszúrta 42 éves férjét, aki azonnal meghalt. Késelés, rablótámadás Többen rablással akarták megszerezni a szilveszteri mulatozásra valót. Csütörtö­kön koraeste ismeretlen tet­tesek a IV. kerületben meg­támadták É. Judit 27 éves budapesti lakost és elvették táskáját. A lányt 30 ezer fo­rint kár érte. A Lánchíd pesti hídfőjénél egy spanyol ál­lampolgárt 1500 márkájának átadására kényszerítettek is­meretlen elkövetők. A X. ke­rületben egy 19 éves trafikos bevételét rabolták el gázsp­ray segítségével. Több mint egymillió forintot vettek el erőszakkal attól a 29 éves budapesti áldozattól, akit két férfi egy gépkocsiba tuszkolt, gázspray-vel szem­befújt, majd kilökött az au­tóból. Súlyosan megsértettek egy 17 éves, gyöngyösi fiút és el­vették bőrdzsekijét január 1- jén, éjjel fél kettőkor. A me­gyeri rendőr-főkapitányság eljárást indított a támadást elkövető, három helybeli fia­tal ellen.Az erkélytűz volt a „sláger” szilveszter éjszaká­ján a tűzoltók repertoárjá­ban. Felelőtlen emberek meggyújtott csillagszórókat hajigáltak ki az erkélyekről. Hulló csillag(szórók) Az izzó rudacskák többnyire az alsóbb erkélyekre hullot­tak be, tüzet okozva. Ká­­posztásmegyeren például egy tízemeletes ház harmadik emeleti erkélyén a ledobott csillagszórótól meggyullad­tak a kint tárolt tárgyak. A lakók nem voltak otthon, így a lakást fel kellett törni az oltáshoz. December 31-én és január 1-jén 16 esetben riasztották karácsonyfa-, illetve petár­da­tűzhöz a tűzoltókat. A tü­­zeknek három sérültje volt. Több negatív „hősnőt” is szültek az év utolsó napjai. 31-ére virradóra egy 27 éves mohácsi nő leánycsecsemő­nek adott életet, majd a gyer­meket az udvari WC-be dob­ta. Az újszülött megfulladt. Szemetes fuvarok Szilveszter éjszakáján 13 embert szállítottak be a fő­városi Nyírő Gyula kórház detoxikáló állomására. Az éjfél után bevittek között há­rom fiatal nő volt. Egy höl­gyet az utcán veszítettek el feltehetően illuminált társai. A kijózanodás ára 3000 fo­rint ápolási, plusz 2500 fo­rint beszállítási költség. A fekete krónikához tarto­zik, hogy sokat szemeteltünk is. A Fővárosi Közterület­fenntartó Vállalat dolgozói az újév első napján 100 köb­méter szemetet szállítottak el az utcákról. A legszennye­zettebb volt a Kis és a Nagy­körút, a Váci utca, a Vörös­marty tér és a Blaha Lujza tér. Szomorú vigasz: a ko­rábbi évekhez viszonyítva 30-40 százalékkal kevesebb hulladék keletkezett a szil­veszteri mulatozásokból. Hegedűs Gábor felvétele Haszon a vízen A tavalyihoz hasonlóan szerény, közel 70 millió fo­rintos nyereséggel zárta az évet a Mahart. E teljesítmény mégis di­cséretes, hiszen számtalan csapás sújtotta a társaságot: az Al-Dunán blokád, fen­tebb a nyári túl alacsony, s a téli túl magas vízszint, egész évben pedig a recesszió. TŐKEBEFEKTETŐKNEK AJÁNLJUK: 10 százalék profit havonta, 77 százalék 6 hónapra, 210 százalék profit egy évre. A Gy and GYP KFT. (erős gazdasági kapcsolatokkal az USA-ban, Angliában, Franciaországban, Ausztriában, Thaiföldön, Csehországban, Lengyelországban, Bulgáriában és Romániában) a befektetett tőkéért a fenti százalékokat ajánlja. A befektetett összeget a cég a teljes vagyonával biztosítja, mely jelenleg több mint 100 millió forint értékben épületekben, szállítási eszközökben, a cég raktáraiban és üzleteibe levő árukban, készpénzben és banki letétekben van. TELEFON: 266-0146, 113-6085. Fax: 266-0149. Érdeklődni: 9 és 17 óra között. Ahány kút, januártól némileg csökken a benzin ára a MOL Rt. kútjai­­nál, ezzel egyidőben azonban ugyanott drágábban tankol­hatjuk a gázolajat. Az 50 fillé­res ármérséklésről és a 2 fo­rintos emelésről a minap tet­ték közzé az információkat, arról azonban egyelőre min­denki hallgat, miként lép erre a konkurencia. - Magyarország legnagyobb külföldi tulajdonú olajtár­saságánál követik-e a MOL lépését? - kérdeztük H. R. van Kurk-tól, a Shell Hun­gary Rt. vezérigazgató-he­lyettesétől. - Általánosságban igenlő a válaszom, de mivel ma már azonos hálózaton belül sem egységesek az árak, a töltőál­lomásaink területei elhelyez­kedése szerint előfordulhat­nak kisebb-nagyobb áreltéré­sek. így januártól például le­het majd látni a Shell-kutak­­nál 64 forintos dieselolaj­árat, ám az sem lesz meglepő, ha akadnak helyek, ahol egy liter ugyanolyan olajért 65, 66 vagy akár 67 forintot is elkér­nek majd. - Pontosan tehát miként változnak a Shell-árak? - A motorbenzin ára 0 és 50 fillér közti összeggel csökken, a gázolaj pedig 0 és 2 forinttal drágul. - Meddig lesznek még kénytelenek ilyen szoros kö­vetésre Magyarországon? A külföldre utazóknak ugyanis úgy tűnhet, mintha Nyugaton annyi ár kézzelfoghatóbb lenne a piac­­gazdaságra jellemző cégen­­kénti áreltérés.­­ Sajnos itt, Magyarorszá­gon a kiskereskedelmi árrés alig harmada az európai át­lagnak. Ebből következően ma még szinte nincs mozgás­tere az olajtársaságoknak, így nekünk sem áll módunkban manőverezni a kereskedelmi árak tervezésekor. Megnyug­tatásképpen viszont hadd mondjam el, hogy minden látszat ellenére Nyugat-Eu­­rópában szintén alig van elté­rés az üzemanyagáraknál, ami rendben is van. Ugyanis igazából már nem pusztán árversenyről van szó, hanem a szolgáltatások általános színvonalával, a minőség ga­rantálásával, a vevőbarát ke­reskedelem megteremtésével próbáljuk egymástól elcsalo­gatni az ügyfeleket.­­ Viszont már nálunk is elő­fordult, hogy egyik-másik cég benzinkútjánál 1,50-et is el­engedtek esetenként a benzin árából... - ... egyetlen hétig, a töltő­­állomás megnyitásakor. Én azt hiszem, a vásárlót hosszú­távra így nem lehet egy cég­hez odakötni, s gazdaságilag az ilyen akció nem éppen sze­rencsés. Ennek ellenére jövőre mi is tervezünk több napos megnyitókat, s igyekszünk az ésszerűség határain belül ko­moly kedvezményekkel ki­rukkolni. Varjú Frigyes 1994. JANUÁR 3., HÉTFŐNÉPSZAVA Demszky tévét kért az Expóért cserébe A fővárosi önkormány­zatban ellenzékben lé­vő MDF frakció az ön­­kormányzat eddigi működését hasznos­nak ítéli, de úgy vélik, a szabaddemokrata többségű városházán elnyomják a kisebbsé­gi véleményeket kifej­tő városatyákat, s az önkormányzatot politi­kai célok elérésére használják fel - mind­erről Demeter Ervin frakcióvezető tájékoz­tatta a Népszavát. - Bevált-e az MDF frakci­ója szerint az önkormányzati modell? - Ha összehasonlítjuk a tanácsrendszerrel, akkor vi­tathatatlanul előnyösebb és demokratikusabb. Ha korlá­tozottan is, de mindenkinek lehetősége van arra, hogy be­folyással bírjon mindennapi életünk dolgaira. A további­akban is szükség van az ön­­kormányzatokra. Azt azon­ban nem hallgathatom el, hogy a fővárosi önkormány­zat nem elég demokratiku­san működik. Sokszor durva eszközökkel nyomják el a ki­sebbségben lévő frakciók vé­leményét. Előfordult, hogy nem kaptunk lehetőséget számunkra fontosnak ítélt kérdésekben napirend előtti felszólalásokra. A város éle­tét, gazdálkodását meghatá­rozó döntések egy része a háttérben születik meg. Ugyanakkor a szabadde­mokrata többség politikai céljainak megvalósítására használja fel az önkormány­zatot. - Tudna erre konkrét pél­dát is mondani? - Nekünk szívügyünk a vi­lágkiállítás és az államalapí­tás 1100 éves évfordulója. Ebben a parlamentban kor­mányzó és ellenzékben lévő pártoknak össze kell fogni­uk. De Demszky főpolgár­mester például csak úgy volt hajlandó aláírni a főváros és a Világkiállítási Programiro­da közötti megállapodást, hogy ígéretet kapott: a fővá­ros elnyeri azt a tévéfrekven­ciát, amin az önkormányzat által támogatott televízióa­dást sugároznák a budapes­tieknek. - Miként ítélik meg a fő­polgármester tevékenységét? - Demszky Gábor nagyon sok mindent szeretne egy­szerre, de különbségek van­nak az elképzelések és a megvalósításuk között. El­adósodás felé viszi a fővá­rost, holott növelni lehetne a város saját bevételeit, ahe­lyett, hogy állandóan a köz­ponti költségvetésből szeret­nének pótlólagos forrásokat szerezni. - Milyen lehetőségeket lát a bevételek növelésére? Új adókat kellene kivetni ? - Jobban kéne gazdálkodni a város meglévő vagyonával. A hasznosítható ingatlano­kat meg kellene pályáztatni, vagy jól működő vállalkozá­sokba bevinni. Tudom, ez nehezebb feladat, mint arról panaszkodni, hogy nincs ele­gendő pénz. Szerintünk más­ként kellene kivetni a helyi adókat is. A főváros jelenleg az iparűzési adó maximumát veti ki. Szerintünk adóked­vezményt kellene adni az élelmiszertermelőknek és kereskedőknek. Valamint azoknak, akik környezetvé­delmi beruházásba kezde­nek. Hosszabb távon termé­szetesen szükség van a jelen­legi adórenszer­ átalakításá­ra. Ha csökkentenék a köz­ponti adókat, akkor az ön­­kormányzatok az így felsza­baduló jövedelemekre vet­hetnének ki adót. - Önök szerint mi az, ami­nek a következő önkormány­zati választásokig feltétlenül el kell készülnie? - A választásokig minden­képpen be kell fejezni a köz­üzemi vállalatok átalakítá­sát. Javaslatot kell készíteni Budapest közigazgatási rendszerének átalakításáról. De a legnagyobb gond a szennyvíztisztítás. A főváro­si szennyvíznek mindössze húsz százalékát tisztítják meg, a többit tisztítás nélkül eresztik a Dunába. Éppen ezért a legsürgetőbb, hogy elkészüljön a peremkerüle­tek csatornázása. Csík Rita Beleszólást és támogatást kér a civilek kamarája Már a választások kö­zeledtét jelezte, hogy késő ősszel megélén­kült a párbeszéd a ci­vil- és a politikai szer­vezetek között. (Munkatársunktól) A Társadalmi Kamara (TK) tárgyalási kezdeményezésé­re - a Fideszt leszámítva - va­lamennyi parlamenti, illetve az erősebb parlamenten kívü­li pártok is „magas szinten” és kedvezően reagáltak. „A legtöbb párt hajlott arra, hogy a szakértőink által ki­dolgozott programot a saját programjával egyeztes­se” - összegzi tapasztalatait Szabó Miklós, a TK ügyvezető elnöke. Időközben a kamara és a Társadalmi Egyesülések Szö­vetsége létrehozta a Civil Tömörülések Országos Fóru­mát. Az pedig rögtön 46 pont­ban összegezte, hogy a honi társadalmi szervezetek na­gyobb része mit kíván a pár­toktól, cserébe a választáso­kon való támogatásukért. Az igénylista rendkívül sokszínű, egyebek mellett tartalmazza a költségvetési rendszer átala­kítását, az adójogszabályok egyszerűsítését, s az azokban foglalt adminisztratív kötele­zettségek csökkentését, az alapvető élelmiszerekre és szolgáltatásokra kivetett for­galmi adó eltörlését, illetve mérséklését, a költségvetési kiadások csökkentését, a nyugdíjak értékmegőrzését, azaz évenkénti hozzáigazítá­sát a fogyasztói árak növeke­déséhez, esélyegyenlőséget az egészségügyi ellátásban és az oktatásban... - Tudjuk, hogy a 46 pont ki­csit sok, de még ennyiben is csak a legnagyobb létszámú és legsúlyosabb gondokkal küzdő csoportok igényeit ter­jeszthettük elő” - állítja Sza­bó Miklós. Készült egy szűkebb lista is. Ez a politikai intézmények és a civi szervezetek későbbi rendszeres érdekegyeztetésé­nek fórumait kívánja megte­remteni. Ebben azt kívánják a pártoktól, hogy ismerjék el és foglalják törvénybe: az állam­polgároknak joguk van érde­keiket szervezeteik és közös­ségeik révén is érvényesíteni az állami és önkormányzati testületeknél. E törvényből következne az is, hogy az­­Ér­dekegyeztető Tanács mintájá­ra) jöjjön létre egy olyan kellő jogosítványokkal felruházott fórum, ahol a kormány és a - nem a munka világához kötődő - állampolgári szerve­zetek rendszeresen megvitat­ják az állampolgári igényeket. Továbbá azt kívánják a civi­lek, hogy miként a pártok, ők is megfelelő költségvetési tá­mogatásban részesülhessenek. A rendőrségen folytatódik a MALÉV-botrány (Munka­társunktól) A Malév Felügyelő Bi­zottsága javaslatának meg­felelően rendőrségi ügy­ként folytatódik az ominó­zus környezetszennyezési ügy, amely nemrég kisebb vihart kavart az amúgy is nehéz helyzetben lévő vál­lalat háza táján. A cég vezető testülete de­cember 22-én fejezte be vizsgálatát: eszerint a légi­közlekedési vállalat 16, il­letve 20 millió forintot fi­zetett ki eddig még el nem végzett munkákért egy olyan személynek, akinek eredetileg nincs is bejegy­zett vállalkozása. Az ügy­let miatt már korábban fel­mentették beosztásából a cég gazdasági igazgatóját, aki jelenleg más munka­körben várja a további fej­leményeket. Ugyanakkor a Cégbíró­ságon ismeretlen Kenyeres Mérnöki és Műszaki Taná­csadó Iroda képviselője, Kenyeres István ellen de­cember 27-én rendőrségi feljelentést tett a Malév ve­zérigazgatója, Pákay And­rás, hiszen Kenyeres volt az, aki az állítólagos kör­nyezetvédelmi munka el­lenértékeként előre felvet­te a 36 milliót. Az ügyről szóló iratokat átadták a nyomozóhatóságnak.

Next