Népszava, 1994. március (122. évfolyam, 50–75. sz.)

1994-03-01 / 50. szám

A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Miért vállalta a jelöltséget Válaszol: Eperjes Károly Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tegnap bemu­tatta pártja országos listájának 10. helyén szereplő jelöltjét. Eperjes Károly színmű­vészt, a Művész Színház tagját a Turné és az Eldorádó című filmől ismerik leginkább a művészetpártolók. A színművész nem tagja a pártnak, nincsenek politikai ambíciói. Ak­kor miért vállalta a jelölést, s miért pont a Fidesz színeiben? - kérdeztük a művészt. - Mert a Fidesz az egyet­len párt, amiben nincse­nek olyanok, akikre lőt­tek, s akik lőttek. Az 1956-os traumán az előt­tünk lévő generáció nem tudja túltenni magát. Ez a tragédia jobbra is bal­ra is meghatározó a poli­tikában. Szerintem a Fi­desz van a centrumban. A jövőt csak úgy lehet el­képzelni, ha a múltat tisztába tesszük. De sen­ki nem képes erre, aki ebben a múltban maga is érintett. - Részt vesz majd a párt kampányában, vagy csak a nevét, az arcát adja a Fi­desznek. ? - Nem vagyok politi­kus, nem is akarok az lenni. Ha bejutok a par­lamentbe, az első adandó alkalommal lemondok a mandátumról a listán utánam következő javá­ra. Színész vagyok. Ami­kor felkértek, hogy vál­laljam a jelölést, azt mondták, csinálhatom to­vább a dolgomat. Április 8-án lesz a következő pre­mierem, addig nem tu­dok részt venni a kam­pányban. Talán nem nagyképűség tőlem azt mondani, hogy az arcom, a nevem segít „előre tol­ni” a Fideszt. Csík Rita Orbán nem lesz stróman Az elnök szerint a má­sodik befutó is alakíthat kormányt Csík Rita NÉPSZAVA A Fidesz elnöke, Orbán Viktor, a négy libe­rális párt választási együttműködési szer­ződésének minapi aláírása után szükséges­nek tartotta közölni: a Fidesz nem vesz részt egy olyan koalícióban, amiben pártja adná a stróman miniszterelnököt. Orbán ki­jelentését akkor a Lengyelországban kiala­kult helyzettel magyarázta. Ott alkotmá­nyos válságot okozott, hogy nem a kormány­­koalíció legerősebb pártja adta a minisz­terelnököt. - Mit jelentenek szavai a magyar belpoliti­kára vonatkoztatva? - kérdeztük a Fidesz el­nökét. - Magyarországon rendre, különösen a Szocialista Párt háza tájáról, felröppen az a hír, hogy nekik más pártok jelöltjei is elfo­gadhatók miniszterelnöknek. Mi ezt nagyon rossz elképzelésnek tartjuk. Nem biztos, hogy az fog kormányt alakítani, amelyik a legtöbb szavazatot szerzi a választásokon. Amelyik a koalícióban a legerősebb erő lesz, annak kell adnia a miniszterelnököt. Ha ezek a szocialisták lesznek, akkor nekik.­­ Arról is hallani lehetett, hogy az SZDSZ ragaszkodik ahhoz­ az eredményektől függetle­nül, egy SZDSZ-Fidesz koalícióban az ő jelölt­jük, Kuncze Gábor legyen a miniszterelnök. Erről miként vélekedik ? - Ragaszkodni azt lehet. Nem bízunk ab­ban, hogy egy olyan kormány stabil lehet, amiben a miniszterelnök nem a legerősebb párt embere. Számunkra a politikai stabili­tás a fontos. Ez a személyes véleményem. A koalíciós elvekről a Fidesz testületei dön­tenek majd. Remélem, álláspontjuk nem esik majd messze az enyémtől. Békési Joe fotógrafikája Adókedvezmény borsodi befektetőknek Muzslai Zoltán tudósítása a NÉPSZAVÁNAK A borsodi régióba tartozó acélipari vállalatok együt­tes adóssága meghaladja a 20 milliárd forintot, ennek körülbelül a fele állami kö­vetelés. Az öt cégből három - a Diósgyőri Nemesacél­­művek, a December 4. Drót­művek, valamint az Ózdi Acélmű­ Rt. felszámolás alatt áll. A borsodi acélipar újjáélesztéséről a közel­múltban született kormány­­döntés. A kormány erre az évre a társaságok működő­­képességének megőrzésé­hez 2,1 milliárd forint hitel felvételéhez vállal garan­ciát, ami addig érvényes, amíg a tulajdonviszonyok nem rendeződnek. Az ÁV Rt.-nek a döntés értelmében kezdeményeznie kell a fel­számolás alatt álló cégek olyan vagyontárgyainak ki­vásárlását, amelyek az új struktúrában is nélkülözhe­tetlenek lesznek. Az ÁV Rt. hárommilliárd forinttal tá­mogatja a sorra kerülő fej­lesztéseket, ami nyilván nem elég, de a stratégiai partnerként bevonandó kül­földi vagy hazai cégek szá­mára jelzésértékű. Az acél­vállalatok átszervezésének a költsége alapos számítások szerint 7,1 milliárd forintra rúg majd. A szóban forgó há­rommilliárd forintban ter­­mészetesen nincs benne a kivásárlások összege. Az érintett vállalatoknál egyébként körülbelül 9000 ember dolgozik, közülük az átszervezés következtében 2-3000 fő munkahelye szű­nik meg. Az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium szak­értőjének bejelentése sze­rint a térségben való beru­­­házásokra a kormány az el­ső öt évben 100%-os, a máso­dik öt évben pedig 60%-os adókedvezményt nyújt. Fel­tehetőleg az új beruházók nem az acéliparban lesznek érdekeltek. A miniszté­riumban egyelőre kereske­dőcégek és egy nagy elektro­nikai cég képviselői jelent­keztek. BELFÖLD 1994. MÁRCIUS 1., KEDD Elbocsátott buszsofőrök Az ügyvezető igazgató ragaszkodik saját utasításához Az Eurobusz Kft., az Ibusz Rt. egyik leányválla­lata tizenkét buszsofőrét azonnali hatállyal el­bocsátotta. A kft. ügyvezető igazgatója, Nagy László az átszervezéssel összefüggő létszám­­leépítést gazdálkodási okokkal magyarázta. Az elbocsátottak úgy érzik, hogy nem véletlenül kapták meg a felmondólevelet, mert mind­annyian a szakszervezet tagjai voltak. Kovách Attila NÉPSZAVA Az elsők között került lapát­ra a szakszervezeti bizalmi, Harmath Péter, aki a sofőrök állítása szerint az egyik leg­jobb volt, sőt egyedül ő ren­delkezett nyelvvizsgával. En­nek némiképp ellentmond az Eurobusz reklámszlogen­je miszerint: „Válassza a mi­nőséget... Mindehhez hozzá­járul még autóbuszvezetőink több évtizedes vezetői gya­korlata, európai hely- és nyelvismerete.” Harmath, míg a cég alkalmazásában állt, többször is kifogást emelt a vezetőség ellen. Főleg a kollektív szerződés hiányát kifogásolta Európaszerte elfogadott irányelvek és normák alap­ján vezetnek a buszsofőrök, meghatározott a vezetett órák száma és az is, hogy mennyit kötelező a pilóták­nak a két műszak között pi­henniük. Magyarországon ezeknek a normáknak képte­lenek megfelelni. A fáradt vezető utasaira és a közleke­dés biztonságára is ve­szélyes. Az elbocsátott sofő­rök tehát nem értik, miköz­ben szezonban (júniustól szeptemberig) állandóan túl­óráznak, mégis létszámle­építés áldozatai lettek. Nagy László igazgató szerint nincs tendencia a felmondások ügyében, egyszerűen nem tud a kft. ennyi sofőrt alkal­mazni. Gépkocsiparkjuk „elaggott”, a lefutott jármű­vekkel már nem lehet üzle­tet lekötni. Összesen tizen­hat busz kerül leselejtezésre és ennek megfelelően bizo­nyos számú sofőrtől is meg kell válniuk. Az igazgató el­ismerte, hogy a Genfben tar­tott Nemzetközi Munkaügyi Konferencia irányelveit­­nem megengedett a négy óránál hosszabb folyamatos vezetés, illetve annak maxi­mális időtartama nem halad­hatja meg a napi kilenc órát) nem tartják be. Az Eurobusz igazgatója ragaszkodik saját utasításához, amely kimond­ja, hogy a gépjárművezetés­sel eltöltött idő a napi tizen­két órát nem lépheti túl. Nagy László az elbocsátá­sok indoklásaképpen még a munkalehetőségek beszűkü­lését említette. Szerinte az egyéni vállalkozók sokkal könnyebb helyzetben van­nak az Eurobusznál, mert ők kevesebb költséggel dolgoz­nak és nem mindig fizetnek szabályszerűen, míg az Euro­­busznak minden fillérrel el kell számolnia. Hozzátette: ne gondolja senki, hogy a tu­risztikai utaztatás nagyon jö­vedelmező, ebben az üzletág­ban nagy a konkurenciaharc, így a rossz minőségű szolgál­tatásra nincs vevő. Az elis­merten jó pilótákon nem mú­lott a cég hírneve. Ők csak azt látják, hogy a magáncé­gek egyre jobban megélnek, míg ők már csak vonaljeggyel szállhatnak buszra. KDNP-viszály MTI-információ A KDNP parlamenti frak­ciójának tagjai nem érte­nek egyet azzal a dokumen­tummal, amelyet a privati­zációs vizsgálódás tanulsá­gait összegezve a párt köz­­gazdasági bizottsága dolgo­zott ki. Csépe Béla frakció­­vezető szerint e jelentés számos pontatlan, sőt valót­lan megállapítást tartal­maz, elsősorban a frakció privatizációs politizálásá­val összefüggésben. Szakolczai György, a bi­zottság elnökhelyettese teg­nap a frakcióülésen az alaptalanul bíráló kitétele­kért megkövette a pártfrak­ció tagjait. Értesülések szerint ugyan­akkor a vezető keresztény­­demokrata politikusok kö­zül többen továbbra is konkrét, határozottabb kormányzati fellépést sür­getnek a magánosítás átlát­hatóbbá tétele érdekében, és nem tartják elképzelhe­tetlennek, hogy akár szemé­lyi felelősségrevonások, büntetőeljárások is megin­duljanak a bizottság jelen­tése nyomán. Sitten a regényhős Nemcsak gyilkolt, verseket is írt Muzslai Zoltán írása a NÉPSZAVÁNAK „Ordaskölykök” címmel a közelmúltban jelent meg Szabó Illés újságíró könyve a Holnap könyvkiadónál egy volt légiósról, egy fia­talemberről, aki egész éle­tében szinte térdig gázolt a vérben. Nos a főhős nem más, mint az a Dobnik János (Iván), akit a Marinko Mag­­da-féle „halálbrigád” egyik tagjaként a minap vettek őrizetbe. Szabó Il­lést arra kértük, mondja el, hogyan került kapcsolatba Dobnikkal.­­ Egy könyvkiadó révén. Dobnik Jánosról annyit kell tudni, hogy az idegenlégió­ban szolgált, majd fogadott testvérével, egy másik ma­gyarral, aki a légióban és a könyvben Igor néven szere­pelt, 1986-ban megszökött. Néhány társukkal együtt Antwerpenben, Belgium­ban bankot raboltak, s ezért már körözték őket. Nem sokkal később tűz­harcba keveredtek a rend­őrséggel, amikor egy diszkó bejáratánál szóváltásba ke­veredtek a kidobóember­rel, akit azután lelőttek. A belga rendőrök „Igort” le­lőtték, Dobnik pedig, aki szintén megsérült, bíróság elé került és hét évi börtön­re ítélték. Ott öt évet kel­lett csak lehúznia, utána ki­engedték, leszerelték a lé­gióból, és hazajött. A börtönben írta meg em­lékiratait, és ez a kézirat ju­tott el a családon keresztül az egyik magyar kiadóhoz, amelyik engem kért meg a könyv átírására. Végül má­sik kiadónál, saját köteten­ként jelent meg. Én már az írás közben ismertem meg „Ivánt”, és természetesen sokat beszélgettem vele a múltról Nagykőrösön, illetve a közeli tanyáján. Elmesél­te, hogy mióta itthon van, ki­dobóember volt, később fel­lépett manökenként, majd egy nagyon gazdag ember testőreként dolgozott. Érde­kes figurát ismertem még benne, olyat, aki nemcsak gyilkolt, hanem festett és szerelmes verseket is írt. Igazságtalan művészbérek MTI-információ A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszerve­zete szeretné, ha a különbö­ző szimfonikus zenekarok tagjai közötti 100-150 száza­lékos bérdifferenciát ki­egyenlítenék. Nem tartják igazságosnak, hogy az azo­nos végzettséggel rendelke­zők csak azért kapjanak ke­vesebb fizetést, mert vidé­ken dolgoznak. Úgy gondol­ják, a béreket a zenekarok létszámához kellene igazíta­ni, hiszen a több fős zeneka­rok nagyobb feladatokat lát­nak el. A szakszervezet sze­rint az önkormányzati nagy­zenekarokat is támogatnia kellene a költségvetésnek. Tiltakoznak az ellen, hogy a művészeti munkakörökben foglalkoztatottak számára a tervezett, határozott időre szóló közalkalmazotti jogvi­szonyt korlátozás nélkül be­vezessék, hiszen elsősorban a zenekari, vagy tánckari művészek számára az nem minden esetben előnyös. Egyebek között erről esett szó a szakszervezet küldöttértekezletén, ahol a­­ következő öt évre ismét Só­lyom Nagy Sándor választot­ták elnökké. Főállású anyasági rendszert ígér Maczó NÉPSZAVA-információ Igencsak meglepődött G. Nagyné Maczó Ágnes, az FKGP kampányfőnöke, ami­kor tegnap a független kis­gazdák Veszprém megyei jelöltjeinek bemutatásakor újságírói kérdések nyomán kiderült, hogy megyei kam­pányfőnökük, Német László egyúttal a Veszprém megyei ’56-os nemzeti párt elnöke is. Maczó szerint a kettős párttagság, ha nézeteik azo­nosak, nem kizárt, de nem szerencsés, ha azonos kör­zetben mindkét pártja in­dítja jelöltjét. Népóhajnak megfelelő rendszerváltást akar az FKGP, s van elképzelése az ezt biztosító garanciákról, mondotta tegnap Veszp­rémben a párt kampányfő­nöke, G. Nagyné Maczó Ág­nes. Mindenekelőtt az, hogy minden jelentősebb kér­désben, ha hatalomhoz jut­nak, népszavazást rendel­nek el. Az elengedhetetle­nül szükséges új alkot­mány, s a köztársasági el­nök, valamint a polgármes­terek közvetlen választása is az általuk elképzelt ga­ranciák közé tartozik. A kormányzati és közigazga­tási struktúra átalakítása­kor elkerülhetetlennek tartják a tárcanélküli mi­niszteri és politikai állam­­titkári, valamint a köztár­sasági megbízotti tisztsé­gek megszünetését. A párt a tényleges gazda­sági rendszerváltozás alap­­feltételének tekinti állam­­adósságunk átütemezését, a hazai ipar védelmét a földek idegen kézbe adásá­nak megtiltását. Maczó Ág­nes a jelenlegi szociálpoli­tika megváltoztatásának egyik biztosítékát, az Euró­pában egyedülállóan csa­ládellenes személyi jövede­lemadó-rendszer átalakítá­sában, valamint a főállású anyasági rendszer beveze­tésében látja, amely elhatá­rozott szándéka pártjának. A Független Kisgazda Párt a lehető leghatározot­tabban tiltakozik az ellen, hogy a Magyar Rádióban, fizetett politikai hirdeté­seit tömbösítve, más, magu­kat szintén kisgazda pár­toknak nevező politikai szervezetek hirdetései kö­zött adják le. Ez az újabb fogás, melyet a rádió kor­mánypárti vezetése tervez, megzavarhatja a Kisgazda­­párt szavazóit, összemos­hatja a különböző progra­mokat, választási ígérete­ket. Ilyen alapon a rádió­ban szintén tömbösíteni kellene az MSZMP-ből áta­lakult pártok, az MSZP, a Mukáspárt, továbbá a Fi­desz és az SZDSZ, valamint az MDF, a MIÉP és a Piac Párt politikai hirdetéseit is. Kampány és média Salamon László, az MDF-frakció helyettes vezetőjének közlése szerint folyik az SZDSZ által benyújtott médiatör­vény-javaslat, valamint a kormány februári előterjesztésé­nek összehasonlítása, és előreláthatólag a jövő hét elején sor kerülhet a következő hétpárti politikai egyeztetésre. Mint ismeretes, múlt hétfőn az SZDSZ javaslatára az egyeztető tárgyalásokon bízták meg az MDF tárgyalódele­gációját a két dokumentum összevetésével. A Magyar Televízió a választási kampány idején ellen­szolgáltatás nélkül biztosít műsoridőt az országos listát állí­tó pártok számára. Kitöltésére minden párt egy-egy öt-, tíz, illetve háromperces filmet adhat át a tévének. E filmek ké­szülhetnek saját produkcióban is, és az MTV technikai köz­reműködésével is, a szokásos díj ellenében. Műsorra tűzé­süket azonban nem garantálhatja az MTV. A bemutatásuk­nak ugyanis előfeltétele, hogy a párt országos listát állít­son. Ha nem történik óvás az országos listák ellen, akkor április 9-én, szombaton délelőtt, óvás esetén pedig április 11 -én, hétfőn délután az MTV elnöki tanácstermében, köz­jegyző és a pártok képviselőinek jelenlétében sorsolják ki a bemutatkozás, illetve a filmek vetítésének sorrendjét. A pártoknak az ötperces választási műsoraikat a sorsolást követő nap, a tízperces bemutatkozó filmeket április 18-di­­káig, a háromperces összefoglalókat pedig április 23-ig kell átadniuk az MTV-nek.

Next