Népszava, 1994. április (122. évfolyam, 76–100. sz.)
1994-04-01 / 76. szám
16 OLDAL ■ ÁRA: 19,50 FORINT ■ 122. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM ■ 1994. ÁPRILIS 1., PÉNTEK Új gazdasági kapcsolatok Sikerül-e előrelépni a magyar-orosz kereskedelemben a hetedik helyről? Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő megkezdte budapesti tárgyalásait. Találkozott Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Boross Péter miniszterelnökkel. Szakértői szinten is folytak megbeszélések. A fő téma a gazdasági kapcsolatok fejlesztése és az orosz adósság törlesztése volt. Kiss Andrej NÉPSZAVA Ünnepélyes külsőségek között fogadták tegnap a Kossuth Lajos téren Viktor Csernomirgyin orosz kormányfőt, aki Boross Péter miniszterelnök meghívására érkezett két napra hazánkba. A protokolláris formaságok után közel egyórás, négyszemközti megbeszélést tartott a két kormányfő. Ez idő alatt Kádár Béla külgazdasági miniszter és orosz partnere, Oleg Davidov vezetésével intenzív egyeztetést kezdett a Magyar-Orosz Kereskedelmi és Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság. A Boross-Csernomirgyin találkozó után plenáris tárgyalásra ültek össze a küldöttségek. Mielőtt azonban az ülésterem ajtaja bezárult volna, Kádár Béla elmondta: „Elvileg megállapodtunk a 800-900 millió dolláros orosz tartozás törlesztésének szóba jöhető módozatairól, valamint arról, hogy Magyarország milyen nagyságrendekkel számolhat az oroszországi privatizációba való bekapcsolódást illetően.” A miniszter által mondottak igazolták azt, hogy a Csernomirgyin-vizit tétje a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok fejlesztése, összekapcsolva azt a fennálló orosz tartozás rendezésével. A plenáris tárgyalás végeztével a Herman János külügyi helyettes államtitkár, szóvivő által mondottak is ezt erősítették meg. Kiderült, hogy bár a tárgyalásokon érintették a nemzetközi helyzetet, a fő téma a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok fejlesztése volt. „Mindkét miniszterelnök hangsúlyozta, hogy most már mielőbb le kell zárni a még meglevő, a múltból megmaradt kérdéseket, és a figyelmet a gazdasági kapcsolatokra kell összpontosítani” - mondta Herman János. A szóvivő közölte, hogy szó esett az adósságról. „A témában egyetértés van arról, hogy milyen formák, megoldások igénybevételével lehetséges a törlesztés. Mindkét fél szerint az adósság törlesztésekor két fő elvet kell követni, egyrészt alkalmazni a modern piacgazdasági formákat, másfelől viszont úgy rendezni az adósságot, hogy az hozzájáruljon a két ország közötti kapcsolatok dinamizálásához. ” (Folytatás a 9. oldalon) Csernomirgyint Göncz Árpád is fogadta Viktor Cseke Csilla felvétele Lezárják a Városligetet Lezárják Budapesten a Városligetet a forgalom elől április 22-én. Erről egy tegnapi bejáráson döntöttek a főváros és Zugló közlekedési szakemberei. A reggel hattól este hatig tartó forgalomkorlátozás az Állatkerti körutat és a Kós Károly sétányt érinti. Csík Rita NÉPSZAVA Az intézkedéssel a Városliget végleges forgalom előli elzárásának hatását vizsgálják. Erre azután került sor, hogy Zugló önkormányzata az idén februárban kérte a fővárostól: vizsgálják meg, miként lehetne lezárni a főváros tulajdonában lévő, az M3-as forgalmát a belváros felé vezető Kós Károly sétányt, hogy valamelyest csökkentsék a pusztuló Városliget terhelését. A Városliget védelméről a közgyűlés tegnapi ülésén Szabó Béla István képviselő nyújtott be interpellációt. Szerette volna tudni, mikor szűnik meg a Kós Károly Sétányon átzúgó, a ligetet pusztító gépkocsiforgalom. Arató Balázs, a Fővárosi Önkormányzat közlekedési ügyosztályvezetője szerint azonban nem lehet a lezárást erre az egy útra korlátozni: a napi tízezer jármű, hiába tennének ki másfelé terelő táblákat, az Állatkerti sétányra zúdulna. Környezetvédelmi hatástanulmány készül arról, hogy a két út lezárása milyen légszennyezést és zajterhelést okoz a forgalmat felvevő utakon. Az érintett területen erősen nőhet a légszennyezés, s az ablakokat zajvédő üveggel kell majd ellátni. Ennek becsült költsége 50-120 millió forint. A liget lezárásáról a hatástanulmány elkészülte után legkorábban jövő ősszel dönthet a közgyűlés. Arató Balázs úgy véli, az intézkedést el kellene halasztani a Lágymányosi híd elkészültéig. Az osztályvezető szerint a ligeten átvezető utak lezárása miatt több ottani vállalkozás, intézmény is kártérítési igénnyel léphet fel a Városházával szemben. Már várták a tollpuskás ukránt NÉPSZAVA-információ Értesüléseink szerint várták, sőt fogadták a Parlamentben azt 33 éves ukrán férfit, aki kedden váratlanul „csipogni” kezdett a műszeres vizsgálat alatt. Kiderült, hogy az érvényes belépőcédulával rendelkező vendég zsebében egy golyóstoll szólalt meg. Ám ez a toll nem írásra szolgált, hanem lőszer kilövésére alkalmas fegyver volt. Az iránban töltényt is találtak a Köztársasági Őrezred kapuügyeletesei. Az ukrán férfi, akit megfosztottak ugyan különleges fegyverétől, zavartalanul besétálhatott az ország házába. Az ORFK egyelőre nem kommentálja a kínos históriát, más források tudni vélik, hogy valakik ellen máris fegyelmi eljárást kezdeményeztek az őrezrednél. Az eseményt „fűszerezi”, hogy épp most tartózkodik hazánkban Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök, s az egybeesés találgatásra adhat okot. Kérdésünkre a Köztársasági Őrezred helyettes parancsnoka, Fodor György ezredes határozottan leszögezte: az orosz miniszterelnök látogatása és a tollpisztolyos ukrán állampolgár vendégeskedése között nincs összefüggés. Az sem igaz, hogy fegyelmi eljárás folyik az őrezred tagjaival szemben. Vizsgálat azonban igen, amely kideríti, történt-e mulasztás, és ha igen, kit terhel a felelősség. A kapunál szolgálatot teljesítő kormányőr kötelességszerűen járt el, mert miután elvette a fegyvert a férfitól, jelentette az esetet a parancsnokának. Hogy mi történt ezután, arról a vizsgálat befejezéséig nem adhat bővebb felvilágosítást, közölte lapunk munkatársával a parancsnokhelyettes. Rablótámadás Rekordösszegű nyomravezetői díjat, ötmillió forintot tűztek ki azon rablótámadás tetteseinek felkutatására, akik szerdán este - az első híradások szerint - hatvanmillió forintot zsákmányoltak a III. kerületi Gamesz Folyamőr utcai irodájából. A támadások mind az épület portását, mind a pénztárt védő biztonsági őröket megtámadták, illetve megkötözték, míg az egyik - főállásban rendőrként szolgáló - biztonsági embert fegyverükkel a combján megsebesítették. Az első feltevések szerint nem kizárt, hogy a tettesek az épületben rejtőztek, és meglepetésszerűen kezdték el az akciójukat. (Összeállításunk a 8. oldalon) Atommal fertőzhet a Komszomolec A Norvég-tengeren, a Medve-sziget közelében évekkel ezelőtt elsüllyedt Komszomolec atom-tengeralattjáróról riasztó hírek érkeztek. A Nyezaviszimaja Gazeta azt állítja, ha nem történik valami, a kiszabaduló plutónium elszennyezheti a tengert. Ennek az értesülésnek jártunk utána, írásaink a 10. oldalon 1700 méter 1-2. Norvég-tenger, 1989. április 7-e. A Komszomolec atom-tengeralattjáró itt süllyedt el, a Medveszigetek közelében 4. Két atomtöltettel felszerelt torpedó 5. Gépezet 6. Híradó- és vezérlőterem 7. Szálláskörletek 8. Fegyverek 9. Antennák és árbocok 10. Hajócsavar 3. 1700 méteres mélységben fekszik a roncs