Népszava, 1994. április (122. évfolyam, 76–100. sz.)

1994-04-01 / 76. szám

1­6 OLDAL ■ ÁRA: 1­9,50 FORINT ■ 122. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM ■ 1994. ÁPRILIS 1., PÉNTEK Új gazdasági kapcsolatok Sikerül-e előrelépni a magyar-orosz kereskedelemben a hetedik helyről? Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő meg­kezdte budapesti tárgy­alásait. Találkozott Göncz Árpád köztár­sasági elnökkel, Bo­­ross Péter miniszter­­elnökkel. Szakértői szinten is folytak meg­beszélések. A fő téma a gazdasági kapcsola­tok fejlesztése és az orosz adósság törlesz­tése volt. Kiss Andrej NÉPSZAVA Ünnepélyes külsőségek kö­zött fogadták tegnap a Kos­suth Lajos téren Viktor Cser­nomirgyin orosz kormányfőt, aki Boross Péter miniszterel­nök meghívására érkezett két napra hazánkba. A proto­kolláris formaságok után kö­zel egyórás, négyszemközti megbeszélést tartott a két kormányfő. Ez idő alatt Ká­dár Béla külgazdasági mi­niszter és orosz partnere, Oleg Davidov vezetésével in­tenzív egyeztetést kezdett a Magyar-Orosz Kereskedelmi és Gazdasági Együttműködé­si Kormányközi Bizottság. A Boross-Csernomirgyin találkozó után plenáris tárgyalásra ültek össze a küldöttségek. Mielőtt azon­ban az ülésterem ajtaja be­zárult volna, Kádár Béla el­mondta: „Elvileg megálla­podtunk a 800-900 millió dol­láros orosz tartozás törleszté­sének szóba jöhető módozatai­ról, valamint arról, hogy Ma­gyarország milyen nagyság­rendekkel számolhat az orosz­­országi privatizációba való be­kapcsolódást illetően.” A mi­niszter által mondottak iga­zolták azt, hogy a Cserno­­mirgyin-vizit tétje a ma­gyar-orosz gazdasági kap­csolatok fejlesztése, össze­kapcsolva azt a fennálló orosz tartozás rendezésével. A plenáris tárgyalás vé­geztével a Herman János külügyi helyettes államtit­kár, szóvivő által mondottak is ezt erősítették meg. Kide­rült, hogy bár a tárgyaláso­kon érintették a nemzetközi helyzetet, a fő téma a keres­kedelmi, gazdasági kapcso­latok fejlesztése volt. „Mindkét miniszterelnök hangsúlyozta, hogy most már mielőbb le kell zárni a még meglevő, a múltból megma­radt kérdéseket, és a figyelmet a gazdasági kapcsolatokra kell összpontosítani” - mond­ta Herman János. A szóvivő közölte, hogy szó esett az adósságról. „A témában egyetértés van arról, hogy mi­lyen formák, megoldások igénybevételével lehetséges a törlesztés. Mindkét fél szerint az adósság törlesztésekor két fő elvet kell követni, egyrészt alkalmazni a modern piac­­gazdasági formákat, másfelől viszont úgy rendezni az adós­ságot, hogy az hozzájáruljon a két ország közötti kapcsolatok dinamizálásához. ” (Folytatás a 9. oldalon) Csernomirgyint Göncz Árpád is fogadta Viktor Cseke Csilla felvétele Lezárják a Városligetet Lezárják Budapesten a Városligetet a forgalom elől április 22-én. Erről egy tegnapi bejáráson döntöttek a főváros és Zugló közlekedési szak­emberei. A reggel hattól este hatig tartó forga­lomkorlátozás az Állatkerti körutat és a Kós Károly sétányt érinti. Csík Rita NÉPSZAVA Az intézkedéssel a Városli­get végleges forgalom előli elzárásának hatását vizsgál­ják. Erre azután került sor, hogy Zugló önkormányzata az idén februárban kérte a fővárostól: vizsgálják meg, miként lehetne lezárni a fő­város tulajdonában lévő, az M3-as forgalmát a belváros felé vezető Kós Károly sé­tányt, hogy valamelyest csökkentsék a pusztuló Vá­rosliget terhelését. A Városliget védelméről a közgyűlés tegnapi ülésén Szabó Béla István képviselő nyújtott be interpellációt. Szerette volna tudni, mikor szűnik meg a Kós Károly Sé­tányon átzúgó, a ligetet pusztító gépkocsiforgalom. Arató Balázs, a Fővárosi Ön­­kormányzat közlekedési ügyosztályvezetője szerint azonban nem lehet a lezá­rást erre az egy útra korlá­tozni: a napi tízezer jármű, hiába tennének ki másfelé terelő táblákat, az Állatker­ti sétányra zúdulna. Környezetvédelmi hatás­­tanulmány készül arról, hogy a két út lezárása mi­lyen légszennyezést és zaj­terhelést okoz a forgalmat felvevő utakon. Az érintett területen erősen nőhet a légszennyezés, s az ablako­kat zajvédő üveggel kell majd ellátni. Ennek becsült költsége 50-120 millió forint. A liget lezárásáról a hatás­­tanulmány elkészülte után legkorábban jövő ősszel dönthet a közgyűlés. Arató Balázs úgy véli, az intézke­dést el kellene halasztani a Lágymányosi híd elkészül­téig. Az osztályvezető sze­rint a ligeten átvezető utak lezárása miatt több ottani vállalkozás, intézmény is kártérítési igénnyel léphet fel a Városházával szemben. Már várták a tollpuskás ukránt NÉPSZAVA-információ Értesüléseink szerint vár­ták, sőt fogadták a Parla­mentben azt 33 éves ukrán férfit, aki kedden váratla­nul „csipogni” kezdett a műszeres vizsgálat alatt. Ki­derült, hogy az érvényes belépőcédulával rendelke­ző vendég zsebében egy go­lyóstoll szólalt meg. Ám ez a toll nem írásra szolgált, ha­nem lőszer kilövésére alkal­mas fegyver volt. Az irán­­ban töltényt is találtak a Köztársasági Őrezred kapu­ügyeletesei. Az ukrán férfi, akit megfosztottak ugyan különleges fegyverétől, za­vartalanul besétálhatott az ország házába. Az ORFK egyelőre nem kommentálja a kínos histó­riát, más források tudni vé­lik, hogy valakik ellen máris fegyelmi eljárást kezdemé­nyeztek az őrezrednél. Az eseményt „fűszerezi”, hogy épp most tartózkodik ha­zánkban Viktor Csernomir­­gyin orosz miniszterelnök, s az egybeesés találgatásra adhat okot. Kérdésünkre a Köztársa­sági Őrezred helyettes pa­rancsnoka, Fodor György ez­redes határozottan leszö­gezte: az orosz miniszterel­nök látogatása és a tollpisz­­tolyos ukrán állampolgár vendégeskedése között nincs összefüggés. Az sem igaz, hogy fegyelmi eljárás folyik az őrezred tagjaival szemben. Vizsgálat azonban igen, amely kideríti, tör­tént-e mulasztás, és ha igen, kit terhel a felelősség. A ka­punál szolgálatot teljesítő kormányőr kötelességsze­­rűen járt el, mert miután el­vette a fegyvert a férfitól, jelentette az esetet a pa­rancsnokának. Hogy mi tör­tént ezután, arról a vizsgá­lat befejezéséig nem adhat bővebb felvilágosítást, kö­zölte lapunk munkatársával a parancsnokhelyettes. Rablótámadás Rekordösszegű nyomrave­zetői díjat, ötmillió forintot tűztek ki azon rablótáma­dás tetteseinek felkutatásá­ra, akik szerdán este - az el­ső híradások szerint - hat­vanmillió forintot zsákmá­nyoltak a III. kerületi Ga­­mesz Folyamőr utcai irodá­jából. A támadások mind az épület portását, mind a pénztárt védő biztonsági őröket megtámadták, illetve megkötözték, míg az egyik - főállásban rendőrként szol­gáló - biztonsági embert fegyverükkel a combján megsebesítették. Az első feltevések szerint nem kizárt, hogy a tettesek az épületben rejtőztek, és meglepetésszerűen kezdték el az akciójukat. (Összeállításunk a 8. oldalon) Atommal fertőzhet a Komszomolec A Norvég-tengeren, a Medve-sziget közelében évekkel ezelőtt elsüllyedt Komszomolec atom-ten­geralattjáróról riasztó hírek érkeztek. A Nyezaviszimaja Gazeta azt állítja, ha nem történik vala­mi, a kiszabaduló plutónium elszennyezheti a tengert. Ennek az értesülésnek jártunk utána, írá­saink a 10. oldalon 1700 méter 1-2. Norvég-tenger, 1989. április 7-e. A Komszomolec atom-tenger­­alattjáró itt süllyedt el, a Medve­szigetek közelében 4. Két atomtöltettel felszerelt torpedó 5. Gépezet 6. Híradó- és vezérlőterem 7. Szálláskörletek 8. Fegyverek 9. Antennák és árbocok 10. Hajócsavar 3. 1700 méteres mélységben fekszik a roncs

Next