Népszava, 1994. április (122. évfolyam, 76–100. sz.)

1994-04-01 / 76. szám

NÉPSZAVA KÉRDÉSE •­­ M­iként engedték ki az MSZP-t a palackjából Válaszol: Orbán Viktor Elsősorban gazdasági kérdésekről fejtette ki véleményét tegnap Ajkán Orbán Viktor, miután vállalkozókat hívtak meg a választó­­körzet Fidesz-képviselőjelöltje, Helyes Ta­más fórumára. Az iránt érdeklődtünk, utalva a pártelnök egy korábbi nyilatkozatára, hogy a Fidesz miként engedte ki az MSZP-t az elszigeteltség „palackjából”.­ ­ Ezt a hibát nem a Fi­desz, hanem az ellenzéki pártok követték el 1992- ben, amikor is nem tették elég világossá az MSZP számára, hogy az elszige­teltségből való kitörés­nek, a velük történő együttműködésnek me­lyek a feltételei. Az elszi­geteltségből történő kijö­vetel ugyanis nem azt je­lenti, hogy valaki népsze­rűségre tett szert vagy sem, hanem, hogy van-e olyan párt, amelyik haj­landó elviekben megfon­tolni az együttműködést. Ennek lehetőségeit az MSZP számára sajnos úgy említettük fel, hogy nem határoztuk meg vilá­gosan a feltételeket. - Nevezetesen? - Egyrészt, hogy nem alakulhat ki egy 30-as évek Európáját idéző baloldali szakszervezeti összefogás, másrészt, hogy erőteljes generáció­­váltást hajtanak végre az MSZP vezetésében. A személyi akadályok ugyanis csak így hárítha­tók el a liberális erők és az MSZP együttműködé­sének útjából - Nagy visszhangot vál­tott ki, hogy a nyugdíjba ment Gyuricza Béla tábor­nokot a Fidesz az országos listáján indítja. E tervüket régóta dédelgetik? -­ Gyuricza Bélát még Fehérvárról ismerem, s ma már elmondhatom, hogy mindig szimpatizált a Fidesz katonapolitiká­jával. Ez utóbbi kialakí­tásakor egyébként min­den általunk komolynak tartott katonai szakértőt megkerestünk, és érde­mileg ő az, aki reagált. De természetesen más pártok is foglalkoztatnak katonaszakértőket. A mostani „felfedéshez” az teremtette a kedvező le­hetőséget, hogy a tábor­nok úr nyugdíjba vonult, s immár nyíltan is vállal­hatja a Fideszt. Andrássy Antal Erőművek magánkézben NÉPSZAVA-információ Ötszázhetvenmilliárd forint a Magyar Villamosművek Rt. vagyonának értéke, ekkora vagyont még nem privatizál­tak Magyarországon - mond­ta az ÁV Rt. tegnapi sajtótá­jékoztatóján Jel­en Sándor vezérigazgató-helyettes. A teherelosztó rendszer és a Paksi Atomerőmű minden­képpen száz százalékos álla­mi tulajdonban marad, még­pedig biztonsági okokból. Azt még nem tudni, hogy a hat áramszolgáltató vállala­tot, valamint az MVM-hez tartozó további hét erőmű­vet milyen arányban adják magánkézbe. Az erőművek jó része több mint negyed­­százada épült, technológiai­lag elavult, és a befektetőt feltehetőleg nem elsősorban az erőmű, hanem az infra­struktúra érdekli. Minden­képpen kívánatos - mondta Bakay Árpád, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára -, hogy a Magyar Villamos­­energia-szolgáltatás olcsó és biztonságos legyen. Az ár­rendszer alakításában nagy szerepe lesz a jövő héten várhatóan elfogadandó vil­­lamosenergia-törvénynek is. OPEL CORSA MI A MENŐ? Opelt a Budaörsi úton. Tudja, hogy a legújabb divatot az emberek nem hordják? Ha nem vezetik­ az új Opel Corsát! Az új Corsa modern, áramvonalas formájával a stílusos megjelenésen túl minden eddiginél nagyobb kényelmet nyújt. Több helyet kínál utasainak és a cso­magoknak, mint bármely vetélytársa. A Corsa stílusát tetszés szerint alakíthatja az extra felszerelések hosszú sorával. A standard ütközésvédelmet és az aktív övfeszítés biztonsági öveket a következőkkel egészítheti ki: ötféle motor, ABS, szervokormány, elektromos ablakemelő, napfénytető és még sorolhatnánk. Kedvező részletfizetés: a Corsa már 291.787 Ft befizetésével elvihető. Szombaton és vasárnap is várjuk Önt! A­­OREL-0-AZ ÖN ÚJ OPEL MÁRKAKERESKEDŐJE BUDÁN: majomm 1118 BUDAPEST Budaörsi út 62. Tel.: 209-3838 Fax: 209-3501 BELFÖLD 1994. ÁPRILIS 1., PÉNTEK Kevés a továbbtanuló Az idén valamely középfokú tanintézménybe a 35 076 férőhelyre 34 461 végzős általános isko­lás jelentkezett. A jelenleg hivatalos számada­tok szerint eddig 21 564 tanulót már valahova felvettek. E számadat azóta mintegy 28 ezerre nőtt - tájékoztatta lapunkat a Budapesti Főpol­gármesteri Hivatal Beiskolázási Koordinációs Irodájának munkatársa. A táblázatban szereplő adatok a március végi állapoto­kat tükrözik. Az induló osztályok száma az iskolai át­szervezések következtében körülbelül tíz százalékkal csökkent. Az eddig felvettek száma 28 ezer főre nőtt. Szalóky Eszter NÉPSZAVA Katona Ferenc elmondta: mint a fenti számadatok is bizonyítják, kevesebb a to­vábbtanulni vágyó diák, mint amennyire „kereslet” lenne. Ennek elsősorban az évek óta csökkenő gyerek­létszám az oka. A főváros hét egyházi is­kolájának férőhelyeit - egy­két kivételtől eltekint­ve - már betöltötték. A tíz alapítványi középfokú tan­­intézmény mindegyike még nem telt meg, de az előző évek tapasztalatai szerint hamarosan ezekben az isko­lákban sem lesznek üres he­lyek. A főváros 206 középfo­kú oktatási intézményének túlnyomó többsége önkor­mányzati gimnázium, szak­közép- és szakmunkásképző. Akik végképp nem nyernek felvételt sehova, azok szá­mára 25 szakiskola működik a fővárosban. Ezek általá­ban kétéves képzést nyújta­nak, de a szakember szerint az itt szerezhető vizsgaoki­rat a gyakorlatban nem hasznosítható. Érdekes, hogy a gyengén tanulók (hármas átlag alatti bizonyítvánnyal rendelke­zők) körülbelül 80 százaléka lány. Ennek okát nem tudni. Ugyanakkor az is tény, hogy minden középiskola-típusba szívesebben vesznek fel fiú­kat, mint lányokat, így vélhe­tően ennek is szerepe van a fenti arányeltolódásban. A beiskolázási iroda mun­katársától megtudtuk továb­bá, hogy munkájukat első­sorban a szakközép- és szak­munkásképző iskolák nehe­zítik. A középfokú tanintéz­mények a jelentkezők közel hetven százalékát felveszik, a további harminc százalék átirányítása, továbbtanulási tanácsadása az iroda felada­ta. Ők csak azon intézmé­nyekbe tudnak gyereket át­irányítani, ahol még vannak betöltetlen helyek. Egyes szakképesítést adó középis­kolák viszont az utolsó pilla­natig, vagyis májusig tartalé­kolnak helyeket, várva a vi­szonylag jobb tanulókra. Je­lenleg mintegy 4700 szabad hely vár a diákokra a külön­böző középfokú tanintézmé­nyekben. Az iskolák árpilis 11-én küldik el az újabb összesítéseiket. Akiket el­utasítottak, azok április 25- éig még ne búsuljanak. A középfokú tanintézmények férőhelyei és a felvételizettek számának alakulása: Intézmény- Osztályok típus száma Osztály­létszám Felvehetők száma Jelentkezettek száma Felvettek száma Gimnázium 279 31 8753 11089 6042 Ipari szakközép 237 33 7743 6748 5196 Közgazdasági szakközép 86 34 2890 5413 2557 Kereskedelmi szakközép 30 35 1061 1234 681 Egészségügyi szakközép 50 33 1646 1051 886 Óvónői szakközép 18 33 594 447 160 Gép- és gyors­író szakiskola 16 32 511 368 304 Egészségügyi szakiskola 12 34 405 221 188 Háziasszony­képző 73 22 1635 910 383 Szakmunkás­képző 314 31 9838 6980 5167 Mindösszesen: 1115 32 35076 34461 21564 Gondolat-(szünet)jel Bársony Éva NÉPSZAVA Bizonytalan ideig szünetel a Gondolat-jel, a rádió kultu­rális hetilapja. Ezt P. Szabó József közölte csütörtökön Ocsovai Gáborral, aki Bölcs István felelős szerkesztő el­bocsátását követően szer­kesztette a műsort. Ismere­tes, Ocsovai annak idején nemet mondott az ajánlatra, hogy Bölcs helyett legyen a műsor felelős szerkesztője. - Az adófőszerkesztői döntés értelmében már hús­vét vasárnapján sem lesz Gondolat-rel - mondta kér­désünkre Ocsovai. - P. Sza­bó József közölte, mindad­dig tart a szünet, míg új fe­lelős szerkesztőt nem ne­veznek ki a műsor élére. El­mondta, sok kifogásolniva­lót talált az utóbbi három hét Gondolat-jel­adásaiban, szerinte túl sokat beszél­tünk a rádiós elbocsátások­ról. Ám én úgy érzem, nem hagyhattuk szó nélkül, amit én magam is elítélek, és a rádiós minőség elleni poli­tikai támadásnak érzek. Kü­lönben sajnálom, hogy a már előkészített, sőt, java­részt rögzített interjúink nem hangozhatnak el most 3-án. Interjú készült húsvét­ra a mai magyar társadalom Jézus-képéről, és hogy ho­gyan lehetne a kommuniká­ciós zavart feloldani a hí­vők, kétkedők és nemhívők között. Megszólalt volna a 70 éves Méray Tibor, Bíró Yvette a kultúra a változó világban témáról beszélt volna, Schmidt Mária történésztől pedig egy húsvéti kémtörté­netet vettünk szalagra. Ezen kívül elkészítettük már a következő, április 10-i adás műsortervét is. Sajnos, a Gondolat-jel szünetelteté­sével tragikus törés állt be a műsor történetébe, mert a tizenegyedik évfolyamunk­ban járunk ugyan, de még vasárnapot úgyszólván nem hagytunk ki, sosem. Aggó­dom, hogy az új felelős szer­kesztő, akinek személyéről semmit sem tudok (sem Su­­monyi Papp Zoltán sem Fur­­kó Zoltán nem mondott igent P. Szabó József felké­résére - a szerk.), a műsor markáns karakterének fel­számolására törekszik majd. Dolgozni akarunk kol­légáimmal, békés megol­dásra törekszünk, és számí­tunk a józanságra a döntés­hozók köreiben is. Nekem egyébként van jelöltem a fe­lelős szerkesztői posztra: Bölcs István. ­ Hidegzuhany tűzoltóknak A szakszervezet kétségbe vonja a kormány szavahihetőségét Horváth Ildikó NÉPSZAVA Betelt a tűzoltók és a polgá­ri védelmisek pohara. Miu­tán kerek egy évig hiteget­ték őket, hogy a rendőrség­hez hasonlóan ők is béreme­lést kapnak, a legutóbbi kormányülésen elvetették a belügyminiszter javaslatát, miszerint a Tűz- és Polgári Védelmi Parancsnokság dolgozói a második negyed­éves költségvetési tartalék­ból bérfejlesztéshez jussa­nak. Gálos Imre, a Hivatásos Tűzoltók Független Szak­­szervezetének főtitkára a hír hallatán kijelentette: egyéves hitegetés után nem tűrik tovább a kormányzat packázását, kétségbe vonják a kormány szavahihetősé­gét, ezért megkeresik a tilta­kozás törvényes lehetősé­gét. A tűzoltók és polgári vé­delmi dolgozók mind nehe­zebb körülmények között élő családtagjai demonstrá­ción fogják „megköszönni” a sajátságos törődést. A főtitkár emlékeztetett rá, hogy a húsvéti hidegzuhany előzményei tavaly februárra nyúlnak vissza, amikor Bo­­ross Péter, akkori belügymi­niszter arra biztatta, hogy bár szűkös a költségvetés, a szakszervezet próbáljon megtenni mindent a bérfej­lesztés kiharcolásáért. Ugyanakkor biztosította a szakszervezet főtitkárát, hogy 20 százalékos követelé­süket 1994-re tudomásul ve­szi, s azt jó szívvel felvállalja. Hamarosan kiderült azon­ban, hogy az idei költségve­tés is mostohagyerekként ke­zeli az érintett állományt. A szakszervezet „fűhöz-fá­­hoz” futkosott bérügyben­­ még a köztársasági elnököt is megkereste, aki a BM fi­gyelmébe ajánlotta a kérel­met, még az Autonóm Szak­­szervezetek Országos Koor­dinációjának vezetője is be­szállt a küzdelembe. Gálos elmondta, hogy Bo­­ross miniszterelnökké tör­tént választása után is azt ígérte, szívén viseli a BM-hez tartozó testületek bérügyét. Ebből viszont az a diszkrimi­natív intézkedés született, hogy a rendőrség és a határ­őrség számára bruttó 4,1 mil­­liárdot osztottak szét, a tűzol­tókról, a polgári védelmisek­ről pedig megfeledkeztek. Kónya Imre, az új belügy­miniszter felkarolta a kér­déses testületek jogos bér­igényét, azt benyújtotta a kormányzatnak, azonban ott egy tollvonással áthúzták a javaslatot. Az eddig lojális szakszervezet türelme ek­kor ért véget. Katonabúcsúztató Magyar ENSZ-katonákat búcsúztattak ünnepélyesen csütör­tökön a Magyar Honvédség Művelődési Házában. A közeli na­pokban hat magyar katonatiszt utazik Kuvaitba, egy pedig Mozambikba, hogy részt vegyenek az ENSZ katonai megfigye­lői tevékenységében. A búcsúztatás során elhangzott, hogy júliusban kezdődik meg a magyar ENSZ-katonák szervezett kiképzése Budapesten, mintegy 120-150 résztvevővel. Miután még nem teljes a létszám, ezért április közepéig még várják tisztek, tiszthelyettesek, sorkatonák, illetve tartalékosok je­lentkezését. Tapolcsányi Éva felvétele O­kleveles n­evelőszülők NÉPSZAVA-információ Huszonhárman - köztük az első cigány nevelőszülők - vehették át oklevelüket a Fővárosi Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézetben dr. Mol­nár László igazgatótól. E pa­pír szerint szülőségből kép­zettek. A Fővárosi Önkor­mányzat a végzettek felének, de a cigányszülőknek min­denképpen biztosít állást, a többieknek várniuk kell stá­tuszra. A szerencsésebbek, akik munkaszerződést kap­tak az intézettől, hamarosan - próbaidőre - elvihetik az első nevelendő gyerekeket. Cigány gyerekeket a nem cigány családok eddig sem vállaltak szívesen, vagy ha mégis, akkor igyekeztek nem cigánynak nevelni. A cigány nevelőszülőkkel lehetőség lesz a gyermeki jogok azon passzusának megtartására, hogy minden gyerek saját kultúrájában élhessen.

Next