Népszava, 1994. április (122. évfolyam, 76–100. sz.)

1994-04-27 / 97. szám

A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Átmentik-e a vagyont? Válaszol: Kulin Ferenc Ellenzéki vélemények szerint Nikex és a TV3 privatizálása nem más, mint olyan vagyo­­nátmentési kísérlet, amelyhez hasonlót a rendszerváltás előtt az MSZP hajtott végre, csak éppen nagyságrendekkel meghaladja azt. Mi erről a véleménye, kérdeztük Kulin Ferencet, az MDF frakcióvezetőjét. - Ez elég szemérmetlen megmásítása a tényeknek, mert a vagyonátmentés­­nek az a mértéke, amely a rendszerváltás előtti két esztendőben a szocialis­ták részéről történt, be­hozhatatlan. Akkor az ál­lami vagyon legnagyobb intézményeinek átmenté­sén szorgoskodtak. Ami most történik, arra nem illik a vagyonátmentés ki­fejezés. Vegyük a TV 3-at: itt egyszerűen csak arról van szó, hogy a kormány a magyar állami televízió­nak kívánja átadni ezt az állami tulajdont, és arra biztatni a televíziót, hogy gazdálkodjék a tulajdon­nal, a közszolgálati tele­vízió minőségének és műsorjavításának érde­kében. Közös nevező te­hát a szocialisták vagyo­nátmentő akciója és a kormány médiaintézke­dései közt nincs.­­ Aki kabátlopás gyanú­jába keveredett, az csak nehezen tudja bizonyítani ártatlanságát.­­ Ez a beállítás magá­ban is hazugság. Sárai Péter BELFÖLD 1994. ÁPRILIS 27., SZERDA Tízkötetnyi olajbűnügy NÉPSZAVA-információ Lapunk értesülése szerint nagy a valószínűsége an­nak, hogy a katonai ügyész­ség csütörtökön befejezi a honvédségi olajügyben az iratismertetést. Az érintett tisztek védői­nek ezt követően a büntető­­eljárási jogszabályok alap­ján lehetőségük nyílik arra, hogy a bizonyítékok és a szakértői vélemények ta­nulmányozása után észre­vételeket és kiegészítő in­dítványokat tegyenek. A katonai ügyészség egyébként több tíz kötetnyi iratanyagot állított össze, amely a vádemelés alap­anyaga lesz. Magát a felte­hetően több száz oldalas vádiratot azonban csak azt követően állítják össze, ha az ügyészség a gyanúsítot­tak és védőik indítványait elbírálta. Az ügyben érintett ügyvé­dek szerint legjobb esetben is csak szeptemberre vár­ható a bírósági per megin­dítása. Nem jogellenes késlekedés NÉPSZAVA információ Részben saját adatgyűjtései­re alapozva jelentette meg utolsó, 1994/2-es sorszámú, a gazdaság általános állapotát bemutató kiadványát a Köz­ponti Statisztikai Hivatal. Tették ezt azért, mert a Pénzügyminisztérium, az NGKM, valamint a Magyar Nemzeti Bank tevékenysé­gére vonatkozó adatok - az eddig megszokott rend sze­rint - nem álltak a KSH ren­delkezésére. A hivatal főosztályvezető­je, Soós Lőrinc elmondta, hogy azért voltak kénytele­nek a maguk gyűjtötte ada­tokra támaszkodni, mert nem jelentek meg az érintett szervek havi kiadványai, me­lyekből a KSH - mint hiteles forrásból - tájékoztatójába információkat szokott átven­ni. Igaz, hogy bizonyos becs­lések már napvilágot láttak a gazdaság érintett szegmen­seivel kapcsolatban, ám a KSH tudományos igényű, s feltétlenül elfogulatlan adat­elemzéseihez ezeket nem használhatja föl. Egyébként a kiadványaik­kal késlekedő állami szervek nem sértettek jogszabályt, ugyanis a statisztikáról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy az adatszolgáltatásra kötelezettek az általuk össze­gyűjtött információk nyilvá­nosságra hozataláról saját ha­táskörükben gondoskodnak. Vagyis ez a kötelezettség csupán a közzététel tényét érinti, s nem annak rendsze­rességét. Nincs tehát szabály arra vonatkozóan, hogy mi­lyen időközönként kell meg­jelenniük a forrásértékű ki­adványoknak. Miért éppen most késle­kednek? Soós Lőrinc erre vo­natkozóan nem bocsátkozott találgatásokba. Hangsúlyoz­ta, hogy a statisztikai szolgá­lat politikai elkötelezettség nélkül működő szakmai szer­vezet, amely nem alakítja, csupán regisztrálja a társa­dalmi változásokat. Az álla­mi szervek információszol­gáltatási késlekedésére vo­natkozóan egyetlen feltétele­zéssel élt: véleménye szerint előfordulhat, hogy az adat­­szolgáltatóknál a feldolgozás során bizonyos kételyek me­rültek föl a gyűjtött informá­ciók hitelességét illetően. Elmondta még, hogy az ef­féle késlekedés nem külö­nös eset. Nem tartalmaz pél­dául a KSH 1994/2-es tájé­koztatója részletes elemzést a kiskereskedelmi forgalom alakulására vonatkozóan. Ennek oka, hogy az idei év elején, kanadai segédlettel bevezetett új adatgyűjtési és feldolgozási szisztéma - az eddig tapasztaltakkal szem­ben - jószerével hihetetlen eredményt hozott. A felelőt­len közlés helyett a KSH úgy döntött, összehasonlít még­­ néhány havi eredményt, s csak azután áll elő a hiteles számokkal. Hasonlóképpen beépítik majd jelentéseikbe az utóbb bizonnyal megér­kező adatokat is. Göncz nyilatkozata a Ráadás műsorában Bak Mihály NÉPSZAVA A köztársasági elnök fel­adatai a választások után kezdődnek, amikor a kor­mányalakítás van soron - mondta Göncz Árpád tegnap a Magyar Rádió Ráadás cí­mű műsorának nyilatkozva. Az elnök elmondta: minden politikai erővel tárgyalnia kell, felmérve az erőviszo­nyokat, s mérlegelve, kik tudnak kormányképes koalí­ciót alkotni. Az ország vá­lasztásának eredményét tiszteletben kell tartani - jelentette ki Göncz Árpád. Az elnök szerint a pártok minden rosszat elmondtak már másokról, minden jót önmagukról, s zajlik egyfaj­ta szerelmi tánc: ki kivel kötne szövetséget. Ezeket a kísérleteket névértékükön kell elfogadni - mondta Göncz, aki úgy látja, hogy 1990-nel ellentétben ma már ismerjük a pártokat. Az elnök tanácsa a választók­nak: a jelenlegi helyzetből induljon ki mindenki. Az oktalan mocskolódás vissza­hull azok fejére, akik ezt te­szik - szögezte le az elnök. Az elnök az országban azt tapasztalja, hogy az embe­rek félelemmentes életet és tiszta közéletet szeretné­nek. A polgárok felelőssége, hogy ne szavazzanak arra, akitől félni kell, aki rosszul szolgálja a közösséget. A tiszta közélet megteremtése már inkább a következő parlament feladata. Európában két modell fi­gyelhető meg. Az olasz gaz­dasági eredményei ellenére veszélyes, az osztrák és a finn út viszont az érdek­­egyeztetés iskolapéldáját mutatja - mondta Göncz Ár­pád. Utóbbi lassabb, de szi­lárdabb eredményre vezet. Végleges pártrendszer 1998 előtt nem fog kialakulni ha­zánkban - folytatta az elnök - noha három értékrend él az emberekben: a nemzeti­keresztény hagyományok, a szabadság és az egyenlőség igénye. Most csak kormány­­váltás lesz, nem rendszer­­váltás. Göncz szerint Ma­gyarország külföldi megíté­lése romlott az elmúlt egy évben: a Nyugat megriadt a régió viszonyaitól, de meg­ijedtek nyilatkozatoktól, an­tiszemita hangoktól is. Mindenki menjen el sza­vazni - jelentette ki Göncz Árpád -, és hallgasson lelki­­ismeretébe. Reméli, hogy egyetlen párt sem kívánja az utolsó pillanatban akár­csak hangulatilag erőszak­kal befolyásolni a válasz­tást. Azt azonban nem meri állítani, hogy nem lesz effé­le jelenség. Olcsóbb a magyar égi kép Három országos földi frekvenciát adtak Stockholmban Lesz magyar műhold, ha az égiek is úgy akar­ják. A héten a kormány elé kerül az úgyneve­zett Magyarsat-program. Ha a miniszterek ga­rantálják a nemzetközi szervezeteknek és a befektetőknek, hogy hat csatornát, magyar cé­lokra, tizenegy évre lekötnek, akkor két év múlva francia rakéta viszi az űrbe az első ma­gyar távközlési műholdat. Rákos József NÉPSZAVA : A terv olyan történelem előtti időkre nyúlik vissza, amikor felavatták Taliándö­­rögdön a földi távközlési ál­lomást. Kézzelfoghatóbbá akkor vált az elképzelés, amikor három nagy cég, a német DASA, a francia Al­catel és az izraeli IAI közö­sen megalkotta az Amos névre keresztelt műhold családot. Az utóbbi szerve­zet a magyar Antenna Hun­gáriával később vegyes vál­lalatot hozott létre az első magyar műhold fellövésére. Az elképzelések szerint az 1996-os világkiállítás idején bocsátanák fel a tizenhat csatorna továbbítására al­kalmas „geostacionális” - vagyis az Egyenlítő felett a Földhöz képest mindig azo­nos ponton tartózkodó - mű­holdat. A kilövéshez a fran­cia Ariane hordozórakétát vennék igénybe, amely az üzleti jellegű űrfeladatok megvalósításában a legol­csóbb, legmegbízhatóbb, így szinte monopolhelyzetben van. A bolygónkat kísérő műszer tulajdonosai a Ma­­gyarsat tulajdonosai lesz­nek. Már eddig is sok befek­tető érdeklődött, hiszen a számítások szerint egy-egy csatorna bérleti díja keve­sebb lesz az eddigi műhol­das csatornákétól. A műhold nemcsak televí­ziós adások továbbítására lesz alkalmas, hanem bár­milyen kommunikációs jel továbbítására. Földi köz­pontja Magyarországon lesz, ami a hazai felhasználók­nak jelentős könnyítés, hi­szen jelenleg a Duna Tv is földi úton továbbítja elekt­ronikus jeleit a nyugat-eu­rópai „kilövő” bázisra. A műholdas adások a frekvencia elosztás egyez­ményes szabályozása alá es­nek. Az 1961-es stockholmi egyezmény, valamint a két­évenként felülvizsgált Nem­zetközi Rádiószabályzat, há­rom televíziós műsor sugár­zására alkalmas, földi hul­lámsávot biztosított Magyar­­országnak. Ezek éppúgy a nemzeti vagyonhoz tartoz­nak, mint a föld, a víz, a le­vegő. Elméletileg bármelyik lehet országos csatorna, ám ezt a gyakorlatban az adó el­helyezkedése és teljesítmé­nye határozza meg. A jogi rendezőelvet a koncessziós törvény mondja ki, amely szerint helyi az a csatorna, amelyik 100 ezer lakos el­érésére alkalmas, vagy nem sugároz túl a megyehatáron. Az országos csatorna pedig Magyarország lakossága 75 százaléka számára elérhető. Jelenleg a koncesszió ki­írásáig az Antenna Hungári­ának van kizárólagos sugár­zási joga, s ezt műsorkészí­tési engedéllyel rendelkező megrendelő esetén - frek­vencia használati engedély birtokában - teljesítheti. A média­törvény hiányában a műsor továbbértékesítése ma még semmilyen jogi - annál inkább morális - ka­tegóriát nem sért, bár a saj­tóról szóló törvény jogértel­mezését kívánja a KHVM és az MTV eljárása az 58-as csatorna műsoridejének el­adása ügyében. Sztrájkegyezmény Danó Anna NÉPSZAVA Közös nyilatkozatot írt alá Gulyás Judit, az Egészség­ügyben Dolgozók Demokra­tikus Szakszervezete nevé­ben és Surján László, a nép­jóléti tárca minisztereként az egészségügyben dolgo­zók sztrájkjogáról. A doku­mentum értelmében a szak­­szervezet kötelezettséget vállal, hogy a sztrájktör­vény előírásán túl további öt nappal hosszabbítják meg a bejelentési kötele­zettség idejét, azaz az egészségügyben dolgozók­nak a sztrájk előtt 12 nap­pal kell bejelenteniük sztrájkszándékukat mun­káltatóiknak. A meghosszabbított idő alatt felkészülhet az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat a biztonságos betegellátásra. Gulyás Judit szerint ezzel az egyezséggel lehetőség lesz arra is, hogy az intézményekben az ér­dekegyeztetés elkészíthesse saját sztrájkszabályait. Eddig az egészségügyben a törvény ugyan biztosította a sztrájkhoz való jogot, de annak gyakorlati lehetősé­ge fel sem merülhetett. Más emberek életét nem lehe­tett kockáztatni a­ munka­­vállalói jogokért, de az sem várható el, hogy az itt dolgo­zók munkavállalói jogai sé­rüljenek. Erre próbál meg­oldást találni az aláírt do­kumentum. Felavatták a körgyűrűt (Folytatás az 1. oldalról) A csaknem 18 kilométer hosszúságú - az európai normákat kielégítő - autó­pálya három év alatt készült el. Része a Budapestet Bécs­­csel összekötő autópályának, amelyet várhatóan 1996-ban adnak át. Ily módon a két város közötti közúti távolság alig valamivel több mint két órára csökken. Kíméli az út két megyeszékhely és több város lakóit, mivel elkerülő szakaszai, elosztó csomó­pontjai a környezeti ártal­makat távol tartják a lakott területektől. A kitűnő minőségű útsza­kasz - hazai beruházók és zömében magyar kivitelezők műve - értékéből csupán az átadás körüli hercehurca von le. Ismert a helyi önkor­mányzat és a tárca közötti vita, melynek következtében Győr polgármestere nem is tisztelte meg jelenlétével az átadási eseményt. Pedig ta­nulságos volt. Sokmilliós költséggel majorettek, fúvós zenekar, konflis, szürke taxi, huszárok és sörösfogat haj­tott először végig az ünneplő gyülekezet előtt, majd gu­lyásparti, ökörsütés és sör­tenger várta a meghívotta­kat. A szervezésről annyit, hogy ehhez kár volt pazarolni Koltai Gábor rendező monu­mentális tehetségét, hiszen a produkciót egy kezdő szín­házi ügyelő is megszervez­hette volna. Az M1-es körgyűrűt Schamschula György avatóbeszédében a győri lakosok mentsvárának nevezte Gy. Balázs Béla felvétele Elvileg ellenőriznek Danó Anna NÉPSZAVA Politikailag nem kívánom kommentálni Csúcs László le­velét, de az Egészségbiztosí­tási Önkormányzat nem zár­kózik el a munkáltatók ilyen kérésétől és indokolt eset­ben fel is kell lépnünk a táp­pénzcsalók ellen - mondta Simsa Péter, az önkormány­zat alelnöke Csúcs azon leve­lére reagálva, amelyben a rádió alelnöke annak vizsgá­latát kéri, hogy az elbocsá­tandó, betegállományban lé­vő rádiósok valóban jogosul­tak-e a betegszabadságra. A kérés mellett a rádió alelnö­ke több oldalon felsorolja az ellenőrzendők nevét, lakcí­mét. Csúcs kérésének indok­lásában állítja, a felmondó­­levél kézbesítését megelőző néhány napban feltűnő arányban megnövekedett a táppénzesek száma.­­ Az önkormányzat felada­tai között kiemelt helye van a szigorúbb ellenőrzésének, ám a munkáltatói kérésre végzett táppénzellenőrzés módszere, gyakorlata még nem alakult ki. Ugyanakkor a jogosultság ellenőrzését nem az önkormányzat, ha­nem a Pest megyei és a bu­dapesti igazgatóság munka­társai végzik. Könnyen eljö­het még az az idő, hogy Csúcs úrral szemben is vizs­gálódunk - mondta végül Simsa Péter. Rehabilitálták Gaskó Istvánt A LIGA szombati kong­resszusán a 219 érvényes mandátummal rendelkező küldött - mint arról lapunk hétfői számában hírt ad­tunk - döntött, hogy rehabi­litálják Őry Csaba korábbi elnököt, mivel az ellene az országos választmány ülé­sén felhozott kifogásokat nem tartották elégségesnek felmentéséhez. Informáci­ónk szerint Gaskó István ko­rábbi alelnökkel kapcsolat­ban - a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének javaslatára - a küldöttgyű­lés megállapította: az orszá­gos választmány ülésén az ellene felhozott vádak is megalapozatlanok voltak.

Next