Népszava, 1994. május (122. évfolyam, 101–125. sz.)
1994-05-02 / 101. szám
2 1994. MÁJUS 2., HÉTFŐ BELFÖLD RÖVIDEN Anyaotthon Gödöllőn Negyvennyolc személyes anyaotthont avattak szombaton Gödöllőn. A Tessedik Sámuel Alapítvány által építtetett létesítmény és teljes berendezése csaknem 50 millió forintba került. Az otthon a válságos helyzetbe került terhes anyák és gyermekeik számára nyújt átmeneti szállást. Az első lakók néhány napon belül beköltöznek. Az intézményt, amely jelentős társadalmi összefogással készült, Tőkés László nagyváradi megyéspüspök szentelte fel. Az állam tovább már nem karcsúsítható Kónya Imre belügyminiszter a belügyi majálison rendezett fórumon elmondta, hogy az állami apparátus csökkentése már elérte azt a határt, amelyet nem lehet túllépni. A polgárok érdekében tevékenykedő, hatékonyan működő állam már nem karcsúsítható tovább. A miniszter Magyar Bálint egyik, napokban elhangzott kijelentését - mely szerint az MDF hasonlít az orosz csapatokhoz, amelyek mindent leszereltek távozásuk előtt - visszautasítva hangsúlyozta: elfogadhatatlan számukra az a fajta politikai magatartás, amelyik, ha saját pártpolitikai álláspontjával ellentétes döntést észlel, rögtön megkérdőjelezi a másik fél politikai tisztességét. Istentisztelet a meghalt katonafiúk emlékére Ökumenikus istentiszteletet tartottak vasárnap a Szent István Bazilikában a békeidőben, erőszakos halállal meghalt sorkatonák emlékére. A Jogsértettek Egyesületének tagjai, valamint a gyermeküket gyászoló szülők is megemlékeztek fiaikról, akik békeidőben, tisztázatlan körülmények között vesztették életüket. Emléktábla a néhai miniszterelnöknek Antall József emléke előtt tisztelegve márványtáblát helyeztek el a Veszprém megyei Palóznakon a faluházon, amelyet pontosan egy évvel ezelőtt avatott fel a néhai miniszterelnök. Az emléktáblát vasárnap Antall Józsefné leplezte le. Szabó Tamás tárcanélküli miniszter emlékezett az egy évvel ezelőtti napra, amikor Antall József ukrajnai nehéz tárgyalása után a palóznakiakkal együtt ünnepelte a falu jeles eseményét. Fesztivál és viharjelző Vitorláskerékpár- és vízirobogó-versennyel, valamint divatbemutatóval kezdetét vette vasárnap a Balaton Fesztivál 28 napos programja. Az idén már Balatonfüred, Badacsonytomaj, Balatonkeresztúr és Sármellék is csatlakozott a fesztiválhoz, amely így 22 településen zajlik, csaknem 100 féle rendezvényt kínálva. Schamschula György kötekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a keszthelyi mólónál megnyitóbeszédet mondott, majd keszthelyi öbölbe kifutó kishajóról virágkoszorút dobott a tó vizébe a szezonnyitás jelképeként. Egyébként pedig az Országos Meteorológiai Szolgálat megkezdte szeptember 30-ig tartó viharjelző munkáját a Balatonnál, az Országos Rendőrkapitányság tulajdonában lévő automata fényjelzővel. Nemzetközi egyesület a Dunáért A Reális Zöldek Klubja a Duna az ember szolgálatában elnevezéssel nemzetközi civil szervezetek egyesületét kívánja létrehozni, amelynek célja a Bős-Nagymarosi erőmű ügyében a környezetbarát kompromisszumos megoldások keresése és támogatása lesz. Ezt Juhos László, a vízlépcsőrendszert elfogadó klub vezetője mondta, miután visszatért arról a hét végi pozsonyi konferenciáról, amelyet a Duna magyar-szlovák szakaszának kihasználtságáról szervezett az erőmű beruházási vállalata, a szlovák környezetvédelmi miniszter védnöksége mellett. Hídfesztivál Esztergomban Második alkalommal rendezték meg szombaton Esztergomban az úgynevezett hídfesztivált, nívós amatőr színjátszókörök és zenekarok fellépésével magyar, szlovákiai magyar és szlovák fiatalok. A nap teljes bevételét - ugyanúgy, mint tavaly-az Esztergomot a szlovákiai Párkánnyal összekötő, de a II. világháborúban a visszavonuló németek által felrobbantott Mária-Valéria híd újjáépítésére ajánlották fel. Tiltakoznak a szocialisták Kampány alatt a szennyáradat zavartalanul folytatódik A Magyar Szocialista Párt és vezetői fenntartják maguknak a jogot minden törvényes jogorvoslati lehetőség igénybevételére a Magyar Televízióban folyó rágalomkampány résztvevőivel szemben. A párt nevében kiadott levélben Szekeres Imre kampányfőnök a tévében hetek óta zajló példátlan gyűlöletszítás miatt tiltakozik Nahlik Gábor tévéalelnöknél. NÉPSZAVA-információ Az apropót a múlt pénteki Panoráma szolgáltatta. A külpolitikai műsorban megszólalt egy 1956-os, később Svédországba emigrált forradalmár. Kandikó Imre azt állította, hogy 1957 elején a Mosonyi utcai kórházban Horn Gyula - karhatalmistaként - kétszer szájbarúgta őt. A televízió vezetőjének írott levélben Szekeres leszögezi: a műsorokban napról napra hamis vádakat közölnek, amelyek célja az MSZP és vezetőinek lejáratása. Ezek nem csupán a tévé által is aláírt választási etikai kódexet sértik, hanem kimerítik a rágalmazás és becsületsértés bűntettét. A műsorok készítői ráadásul egyetlen esetben sem ajánlották fel a megtámadott(ak)nak a válaszadás lehetőségét. Az MSZP nevében Szekeres Imre három pontban összegezte követeléseiket. Elsőként a Magyar Televízió határolja el magát a közölt rágalmaktól oly módon, hogy az adásokért felelős vezető nyilvánosan kövesse meg a becsületükben megsértetteket és az MSZP-t. Ezen felül Nahl-Noncsik Gábor a mai napig személyesen tegyen közzé nyilatkozatot a rádióban, a tévé valamennyi hírműsorában és az írott sajtóban. Végezetül Szekeres követeli, hogy az elmúlt hetek botrányos műsorainak elkészítéséért és sugárzásáért felelős vezetők (Pálfy G. István, a Híradó és A Hét, Chrudinák Alajos, a Panoráma főszerkesztője - a szerk.) ellen azonnal induljon fegyelmi eljárás. Ennek befejezéséig az illetőket Nahlik függessze fel beosztásukból. Az MSZP kibocsátott egy felhívást is, amelyben egyebek közt kérik a választási etikai kódexet aláíró pártokat, hogy foglaljanak állást a televízió szennyáradatáról. Ugyancsak állásfoglalásért fordulnak az Országos Választási Bizottsághoz. Ha semmilyen változás sem következik be, az MSZP a legfőbb ügyész véleményét kéri a tévé politikai műsorairól. A kommüniké szerint alapvető felelősség terheli az MDF vezette kormányt, amely mindeddig semmit sem tett a rágalomhadjárat megfékezése érdekében. Többször fölmerült, hogy Horn Gyula tegyen végre lépéseket a személyét ért alpári vádak jogi orvoslásáért. A pártelnök legutóbb a Pesti Hírlap főszerkesztője által nyilvánosan elmondott rágalomgyanús kijelentések után döntött úgy, hogy nem tesz feljelentést. Most sincs szó arról, hogy elszakadt volna a cérna - mondotta lapunk kérdésére Szekeres Imre. Horn nem fog perelni, mert ez méltatlan lenne hozzá. Azért is kérik a legfőbb ügyész állásfoglalását, mert Györgyi Kálmánnak lehetősége van pert kezdeményezni bűncselekmény minősített esetének gyanúja miatt. Szekeres elmondta: a tévében és a kormány részéről zajló gyűlöletkampányt az emberek többsége elutasítóan fogadja. Ami a Kandikó által közölt vádat illeti, Szekeres a rádió szombati Déli Krónikájában ismertette Horn egykori parancsnokának az MSZP-hez írott levelében foglaltakat. Ebben kijelenti: beosztottja a környékén sem járt a Mosonyi utcai kórháznak, tűzszerészként teljesített karhatalmi szolgálatot. Tegnap este a televízió egyetlen műsorában sem hangzott el reagálás az intézmény vezetőinek részéről. A A Hét utolsó perceiben Pálfy G. István felvezetésében 28 társadalmi szövetség felhívását tették közzé. Ebben arról beszéltek, hogy hazánkban liberálbolsevikok és nemzetben gondolkodó pártok állnak szemben egymással. Előbbiek évtizedek óta pusztítják az országot, utóbbiak képviselik az egyetlen elfogadható utat Magyarország számára. Nullaponton Ha az új kormány nem kezdi el heteken belül a válságkezelő intézkedéseket, akkor az ország 15 hónapon belül fizetésképtelenné válik - mondta Lengyel László politológus a gazdasági állapotokról szólva a Magyarországi Szociáldemokrata Párt városligeti majálisán. Ma a gazdaság nullpont körül pang. Hangsúlyozta: nem történtek beruházások, a gazdasági szereplők menekítették a javaikat. Ez vezetett az eladósodáshoz. A jelenlegi vezetők megismételték a rossz kádári korszak gazdaságpolitikáját. Riasztó visszaélések Andrássy Antal NÉPSZAVA A pártok jóvoltából kétnapos majális résztvevői lehettek a veszprémiek. A szombatit politikai fórum tarkította, amelynek vendége Dornbach Alajos volt. A politikus megjegyezte, az elmúlt hetekben túl sokan folytatnak negatív kampányt, más pártok képviselőit gyalázzák, hazafiasságra hivatkozva. Nincs hitele annak a politikusnak, aki politikai ellenfeleit ellenségnek nevezi. Az SZDSZ meg van győződve, hangsúlyozta Dornbach, hogy a kormánypártokra, különösen az MDF-re, a leendő ellenzékben nagy szükség van. Munkatársunk kérdésére - ha az SZDSZ hatalomra kerülésével nem ismeri el a napjainkban napvilágra kerülő kétes privatizációs szerződések, vagyonátjátszások érvényességét, ezzel nem ijeszti-e el a külföldi tőkét - Dornbach leszögezte: a külföldi tőkét a visszaélések riasztják el. Az SZDSZ mindent elkövet annak érdekében, hogy a nyilvánosság erejével elejét vegye a kétes ügyleteknek. Majális a parlamenti választások árnyékában (Folytatás az 1. oldalról) A választások utáni koalícióról is szót ejtett Boross Péter, s rámutatott, hogy bármennyire is szeretné, de nem lát esélyt a jobboldali pártokkal az együttműködésre, az egyetlen kivétel az Egyesült Kisgazda Párt. A miniszterelnök szerint a jelenlegi felállásban nem tud elképzelni koalíciót a Szabad Demokraták Szövetségével, s ennek okaként az SZDSZ budapesti „kemény magját” jelölte meg. „Semmilyen felelősségrevonást sem kezdeményezünk a mostani kormánnyal szemben” - szögezte le Horn Gyula arra az esetre utalva, ha az MSZP alakítana kormányt a választások után. A városligeti majálison tartott fórumon a szocialista pártelnök azonban ismét kijelentette: az április elejétől hozott privatizációs döntéseket mindenképpen megvizsgálják. A mostani kormány feletti ítéletet pedig rábízzák a választókra. A fórum másik résztvevője, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke a társadalombiztosítási önkormányzatok anyagi nehézségeiről elmondta: hiába van parlamenti döntés a 300 milliárd forint értékű vagyon odaítéléséről, lassan nem lesz mit átadni. Nagy Sándor elfogadhatatlannak nevezte, hogy a nettó átlagbérek már a létminimum körül vannak, s hogy alig épülnek lakások az országban. Ezért a következő kormánynak kedvezményes lakáshitel lehetőségén kell gondolkodnia. Leszögezte azonban, hogy minden szociális intézkedés alapja a gazdaság élénkülése és a társadalmi érdekegyeztetés megteremtése. - A következő kormány - amennyiben abban meghatározó szerepet kap a Kereszténydemokrata Néppárt - mindenképpen a párbeszéd kormánya lesz - jelentette ki Surján László, a KDNP elnöke a párt vasárnapi rákoscsabai majálisán. A kereszténydemokraták programjáról szólva a folyamatos párbeszéd szükségességének hangsúlyozása mellett Surján László alapvető fontosságúnak nevezte a gazdasági növekedés megindítását, valamint a családok védelmét. A Magyar Igazság és Élet Pártja a kamaraerdei nagyréten rendezte meg vasárnapi majálisát. A rendezvény szónoka Csurka István, a MIÉP társelnöke volt. Az elmúlt évtizedekben május elseje egy kicsit a feloldozás ünnepe volt. Jó volna végre ténylegesen a munka ünnepévé tenni ezt a napot - mondta rövid beszédében Csurka István. Hozzátette: jó ez a nap arra, hogy erőt gyűjtsünk a május nyolcadikai választásra. Csurka leszögezte: a Magyar Igazság és Élet Pártja minden előzetes híreszteléssel szemben „ott lesz ennek a választásnak a végelszámolásánál”. Ha a jelenlegi koalíció marad hatalmon, akkor négy év múlva nem lesz mit kormányozni - mondta Thürmer Gyula elnök, a Munkáspárt május elsejei budapesti nagygyűlésén. Thürmer szerint négy évvel ezelőtt „a dolgozók magukat szavazták ki a hatalomból.” Az MSZP- ről szólva Thürmer hangsúlyozta: a szocialisták nem ellenségei, hanem vetélytársai a Munkáspártnak, s a választások után készek velük a partneri együttműködésre. Csak egy boldog és örülni tudó társadalommal lehet végrehajtani azokat a változásokat, amelyek szükségesek a felemelkedéshez - mondta Palotás János, a Köztársaság Párt elnöke az budai Hajógyári szigeten vasárnap megtartott majálison. A pártelnök csak néhány gondolatra szorítkozva vázolta elképzeléseit a jelenlévőknek. Elmondta: 400 kiemelkedő szakember készítette el a párt programját. Szerinte egyedül a Köztársaság Párt programja ellenőrizhető, azaz számonkérhető az ígéretek betartása. Ha kérdeznek, nincs botrány Kovách Attila NÉPSZAVA A baloldali fordulat veszélyéről beszélt Pálfy G. István, A Hét főszerkesztője tegnap este, s szerinte erre utaltak már a tavaly tavaszi társadalombiztosítási önkormányzati választások is. A Hét műsorában közpénzek, a nyugdíjasok pénzének hűtlen kezelésével vádolta a nyugdíjbiztosítási önkormányzatot Kis Gyula, az Országgyűlés szociális bizottságának elnöke és Markos András szakértő. Szerintük mintegy egymilliárdot költene 1994-ben az önkormányzat irodaházakra. S ezen kívül még egyéb kétes ügyleteket is emlegetett a két nyilatkozó. Az ott dolgozók számát is felduzzasztotta újabb kétezer fővel. Többek között szakmai bázis és az ellenőrizhetőség hiányát említették az önkormányzat döntései kapcsán. Kis Gyula úgy tájékoztatta A Hét nézőit, hogy az önkormányzat 218 millió jutalmat és prémiumot osztana szét az apparátusnak, s így összesen 14,6 milliárdot költenek magukra. A Hét nem kereste fel kamerájával az önkormányzat tisztségviselőit. Az elhangzott állítások kommentálására kértük fel Nagy Sándort, a nyugdíjbiztosítási önkormányzat elnökét. „Szemérmetlenül hazudik mind a Magyar Televízió, mind azok, akiket A Hét riportere megkérdezett” mondta Nagy Sándor. A továbbiakban leszögezte, hogy a műsorban elhangzottak elferdítik a tényeket. Nem tartja véletlennek, hogy őt nem kérdezték meg, mert a hazug állításokat rögtön cáfolta volna. A tényekről annyit mondott, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatnak 1993-ban 13 milliárd 156 millió forint volt előirányozva a 14,6 milliárd helyett, ellentétben Kis Gyula állításával, s akkoriban a nyugdíj- és az egészségbiztosítási ág még nem volt szétválasztva. „Ha meghallgattatna a másik fél is, akkor nem lenne botrány, nem lehetne manipulálni, s olcsó választási fogásokkal élni”- mondta végezetül Nagy Sándor.