Népszava, 1994. május (122. évfolyam, 101–125. sz.)

1994-05-03 / 102. szám

1994. MÁJUS 3., KEDD VILÁG REFLEKTOR Kezet fogtak Hangulatos hétvégi eszmecserét tartott Boross Péter és Jó­zef Moravcík. Nem okozott meglepetést a két miniszterel­nök, nem hangzottak el visszavonhatatlan kijelentések, de történelmi áttörést sem értek el a vitás kérdésekben. Az eseményben az a leginkább említésre méltó, hogy létrejött. A két ország megmutathatta a világnak, hogy mennyire megvan a készség a párbeszédre. Persze az sem elhanya­golható, hogy Moravcík kezet rázhatott a hamarosan lelépő magyar kabinet fejével. Az csak jó, ha két szomszédos állam vezetője szóba áll egymással. Még akkor is, ha csak abban értenek egyet, hogy miben nem értenek egyet, és hogy ez tarthatatlan. Minden jel szerint azonban a március 8-i választás árnyéká­ban Borossnak csak arra kenhetett a komáromi kirándulás, hogy bizonyítsa: a szívén viseli a szlovákiai magyarok sor­sát. Többről nem lehetett szó, mivel a magyar kormányzat energiáit más köti le, és nem az, hogy még most az utolsó pillanatban elérje a történelmi kiegyezést a problémás szomszéddal. Erre amúgy sem lenne reménye­ , Moravcíknak öt hónapja van a választásokig. Ő még nem kampányol, neki valódi eredményekre van szüksége. Ah­hoz, hogy megakadályozza a Terminátornak elkeresztelt Vladimir Meciar sokadik visszatérését. Neki sem lehettek azonban hiú reményei. Korábban külügyminiszterként ala­pos képet kapott a budapesti koalíció rugalmasnak aligha minősíthető koncepciójáról. Mégis elszánta magát a talál­kozóra. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy állítólag kife­jezett külföldi kérésnek tett eleget, meg az is, hogy meg akarja őrizni a róla kialakított kedvező képet. Moravcík néhány nap alatt kezet rázott Horn Gyulával, majd Kuncze Gáborral és csak harmadikként a budapesti kormány­fővel. Ezek után már sejtheti, ki az, akivel nem fogja aláírni a két ország megállapodását. Kiss Andres Frasse, a szorongó kakadu Kolb János tudósítása Svédországból A svédországi Arbogában egy részeg ember áttörte az egyik lakás erkélyének üveg­ajtaját, felborított egy hifi­tornyot, majd lefeküdt és bé­késen hortyogni kezdett. A lakás tulajdonosa hazajött, telefonált a rendőrségre, és a behatolót letartóztatták, shajd később el is ítélték. Az ügy ezzel azonban nem fejeződött be. Ugyanis a be­törés idején a lakásban tar­tózkodó Frasse nevű fehér kakadu annyira megijedt, hogy a szakértők megállapí­tása szerint azóta is szorong, ha egyedül marad. Tekintet­tel arra, hogy a tulajdonosa több műszakban dolgozik, kénytelen elvinni a madarat ilyenkor a szüleihez, hogy ne féljen szegény magában. Ez persze külön pénzbe ke­rül, mert a benzin Svédor­szágban sem olcsó. Kártérí­tési igényt nyújtott be a kö­­ponyi bíróságnak, és a betö­rő kénytelen volt legombol­ni 3000 svéd korona kártérí­tést a külön kiadások miatt. Azóta a sajtó zaklatta a madarat meg a gazdáját in­terjúért. Csak az utóbbi nyi­latkozott. Elmondta, hogy a sajtó állandó zaklatása után már ő is legalább olyan rossz idegállapotba került, mint a madara. Harmincegy gazdasági újsá­gíró a Nyíregyházi Dohányfer­mentáló Rt. privatizációját tar­totta a legsikeresebbnek az Ál­lami Vagyonügynökség 1993. évi értékesítései közül. Véle­ményük kialakításában az ját­szotta a legfontosabb szerepet, hogy a vevő, az Universal Leaf Tobacco (ULT) nemcsak befek­tetést és biztos piacot ígért, ha­nem vállalta, hogy a dohány­­termesztőket különféle módon támogatja, s érdekeltté teszi őket abban, hogy növeljék ter­melésüket. Bő fél év telt el a privatizáció óta, vajon az ígére­tek megvalósultak-e? A 4300 lakosú Kállósemlyén­­ben nagy a munkanélküliség. Ez az oka, hogy zöldség (para­dicsom, paprika és uborka) mellett a csak áldozatos munká­val megtermeszthető dohányt is ültetnek. Nem igazán jó minő­ségű, kicsit homokos, laza a ter­mőföld a környéken, mégis so­kan éltek a kárpótlás lehetősé­geivel és kikérték a földjüket. Fodor Sándorné, a Polgármeste­ri Hivatal igazgatási csoportve­zetője szerint a családok leg­alább fele foglalkozik dohány­­­­termesztéssel. A fermentáló nem hagyja magukra őket, a privatizálás óta már többször is összehívták a termelőket, el­mondták a hitelfelvételi lehető­ségeket, lehetett igényelni öntö­zőberendezéseket, a napokban pedig már osztják a vetőmagot. Az OLT tudatos termelést végez Lakatos Andrásnak, a Hun­­garotabak Dohányáru Nagyke­reskedelmi Rt. területi igazga­tójának a véleménye két szem­pontból is érdekes. Egyrészt, mert az Agrárkamara megyei elnöke, másrészt mert 1991 ta­vaszáig ő volt a Nyidofer igaz­gatója. - Az OLT tudatos termelte­tést végez - mondta Lakatos András. — Célja javuló minősé­gű dohány biztonságos ter­mesztése. Csőkutakat fúrtak, s ezzel 800 hektár öntözését ol­dották meg. Idén folytatják a munkát, s az év végére 3000 hektárt öntözhetnek a gazdák. A fermentáló új tulajdonosainak törekvése elismerésre méltó, de az Agrárkamara elnökeként hadd adjak hangot a kétségeim­nek is. A magyar mezőgazda­ság általános problémája az ál­lami támogatás hiánya. Világ­szerte 40-50 százalékos állami támogatást élvez a dohányter­mesztés. Nálunk a multinacio­nális cég a dohánytermesztés 100 százalékos költségét és a termelőnél elvárható minimális nyereséget is kénytelen magára vállalni és ezt az összeget nem csökkentheti semmiféle támo­gatás. „A nyárra már mind a 35 hektárt öntözni fogom!" Semsey András, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Prügy községben már 1960. óta ter­meszt elfüstölni valót, most ma­gángazdálkodóként 35 hektárt művel.­­ A Nyidofer állami vállalat korábban évi nyereségéből tá­­mogatta ugyan a termelőket, de az kevés volt komolyabb mű­szaki fejlesztéshez. Az új tulaj­donos évente 2-300 millió forin­tot tervez invesztálni a termesz­tésbe, elsősorban az öntözés modernizálásába. Hiszen ezen a vidéken nincs elég csapadék, a növény nem fejlődik kellő­képpen, s így minősége elma­rad a lehetőségektől. Az összeg elnyeréséhez pályázatot kell benyújtani. Az én földjeim a prügyi főcsatorna mentén fek­szenek, amely a tiszalöki duz­zasztóműből kapja a vizet. 10 hektárnyi terület öntözését sze­retném korszerűsíteni, ami 1,4 millió forintba kerül. Saját erő­ből 700 ezret kell kitennem, a másik felét a Nyidofer állja, de szigorúan ellenőrzi a számlái­mat, hogy valóban öntözőbe­rendezésre költöttem-e a pénzt. A Földművelésügyi Minisz­térium is támogatja a mezőgaz­daságban vállalkozókat. Ener­gia megtakarítással kapcsolatos beruházások 30 százalékát, leg­feljebb 500 ezer forintot vissza nem térítendő támogatásként nyújt. Semsey András ezt is igénybe veszi.­­ Csaknem 3 millió forintot fordítok az idén arra, hogy 14 olajtüzelésű szárí­tómat gáztüzelésűre alakíttas­sam át. Ehhez forráskiegészítő támogatásként megkapom az 500 ezer forintot, és bizonyos eszközök beszerzésére 40 szá­zalék úgynevezett visszteher­­mentes támogatást is nyújt a minisztérium. A nyáron mind a 35 hektár dohányt öntözni fo­gom és az addigra már korsze­rűsített pajtákban száríthatom a leveleket. A termesztési technológia fejlesztése mellett egyéb segít­séget is kap a prügyi vállalko­zó. Államilag szavatolt, fémzá­rolt vetőmagvat vásárolt. Ez nem olcsó, kilónként 200 ezer forint, de egy hektár palántá­záshoz 70 négyzetméternyi me­legágyban 5 dekányi dohány­magot kell kihajítani, azaz összesen 350 ezer forintba kerül csak a vetőmag. Ezt azonban nem kell most kifizetnie, majd levonják a dohány átvételekor. Sikerágazat lesz? Zakar Zoltánné, a 2750 lako­sú Ófehértó jegyzője elmondta, hogy más településhez képest nálunk nincs nagy múltja az egyéni dohánytermesztésnek. A faluban van vezetékes gáz, ami lehetővé teszi mesterséges szárítók létesítését. Nyolc, tíz magánvállalkozó be is adta pá­lyázatát az FM-hez vissza nem térítendő támogatásért. A falu­ban nagyon bíznak abban, hogy sikeres vállalkozás lesz a dohánytermesztés. (X) Bíznak a dohányban Elnöki trükk Kolumbiában Rendkívüli állapotot ren­delt el országában Cesar Gaviria Trujillo kolumbiai elnök, hogy megakadályoz­za több mint ezer leb­örtön­­zött gerilla, kábítószer-ke­reskedő és más bűnözők szabadon bocsátását. A börtöntöltelékeknek olyan függőben maradt ügyeik voltak, amelyek ese­tében hamarosan lejárt vol­na a törvényekben szabá­lyozott felderítési idő, és küszöbön állt kiszabadulá­suk. Gaviria ezt kívánta megakadályozni. A kolum­biai törvények szerint ugyanis a kormány - a rend­kívüli állapot idején - meg­akadályozhatja a foglyok el­engedését, ha a nemzetbiz­tonságra veszélyesnek mi­nősíti azt. A törvények normális kö­rülményekre azt írják elő, hogy szabadon kell bocsáta­ni mindazon gyanúsította­kat, akik ellen nincs elegen­dő bizonyíték a vádemelés­hez, vagy a letartóztatásuk utáni fél évben nem kerül­nek bíróság elé. Ez alapján hétfőn több mint ezer ve­szélyes rabot kellett volna elengedni az országban. Az ukrán mozgássérült lopva pillant a sportkocsi felé. A kép az általános ukrán gazdasági helyzetet tükrözi: a mintegy 90 ezer ukrajnai mozgássérült még ezt a háromkerekű alkalma­tosságot is csak álomképnek tekintheti, hiszen az ezer dollárba kerül. Egy rokkantnyugdíjas azonban mindössze 10 dollárnak megfelelő összeget kap havonta MTI telefotó „Súlyosabb” kubai valutát! Castro türelmet kér a lakosságtól a szigorítások miatt Császár Tibor MTI (Havanna) Rövid időn belül újból va­lós értéket kell adni a kubai nemzeti valutának, hogy a­ peso visszanyerje munkára ösztönző szerepét és növe­kedjék a termelés - hangsú­lyozta José Luis Rodriguez pénzügyminiszter a Nem­zetgyűlés vasárnap kezdő­dött rendkívüli ülésszakán. A javasolt intézkedéscso­mag főbb elemei: a konver­tibilis valuta forgalma felet­ti állami ellenőrzés beveze­tése, a takarékbetétek befa­gyasztása, az állami támoga­tások csökkentése, az adók és egyes cikkek, szolgáltatá­sok árának emelése. A dollár szabad lakossági birtoklásának tavaly szep­temberi engedélyezése óta a monopolhelyzetben lévő állami „valutás” boltok rendkívül magas áraik ré­vén jelentős devizabevétel­hez juttatták a kormányza­tot; ezt most a konvertibilis peso bevezetésével kíván­ják tovább növelni. A köte­lezően átváltandó pénzhe­lyettesítő beváltási illeté­kéről, forgalmáról a minisz­ter nem közölt részleteket, de a lakosság körében el­terjedt híresztelések 25-30 százalékos kulcsról is tudni vélnek, így az elmúlt napok­ban a dollárral rendelkező kubaiak szinte kifosztották a „valutás” bolthálózatot. A kubaiak megértését kérte a pénzügyek szanálá­sát szolgáló kemény intéz­kedésekkel kapcsolatban Fidel Castro állam- és kor­mányfő. A kubai vezető el­ismerte, hogy súlyos dönté­sekről van szó, amelyek to­vábbi terheket jelentenek a lakosságnak, de úgy ítélte meg, elengedhetetlen szük­ség van rájuk, hogy kiutat találjanak az ország jelen­legi nehéz helyzetéből. Fi­del Castro a többi között ar­ra figyelmeztetett, hogy a tervezett lépéseket „a szak­mai, a politikai szemponto­kat és a forradalom elveit egyaránt szem előtt tartva”, következetesen kell majd megvalósítani.

Next