Népszava, 1994. július (122. évfolyam, 152–177. sz.)

1994-07-01 / 152. szám

PÉNTEK­I 6 OLDAL ■ ÁRA: 1­9,50 FORINT_________________■ 122. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM ■ 1994. JÚLIUS 1., M ­ Sok a búza, de drágulhat a kenyér Egymillió hektárt vetet­tek be búzával az idén a termelők, amelyen re­kordtermés várható. A szakemberek azzal szá­molnak, hogy a belső pi­acon egy- vagy másfél millió tonna kenyérga­bona-felesleg lesz. Jól­lehet a múlt heti aratá­si kormányintézkedést több illetékes pozitívan értékeli, a kenyér nem lesz olcsóbb. Sőt tovább drágulhat. A kérdésről az Agrárrendtartási Hi­vatal szakemberei tájé­koztatták lapunkat. Szabó Iréné NÉPSZAVA A túlkínálat hatására ol­csóbb lesz-e a kenyér? - tet­tük fel a mindenkit foglalkoz­tató kérdést dr. Kováts Bélá­nak és Papp Imrének. Attól, mert sok a búza, nem lehet a termelési költségek alá men­ni - hangzott a válasz. Magya­rán: nincs remény az ár csök­kenésére. Sőt. Mivel a kenyér árában nem a búza ára a döntő, hanem a hitelekkel fenntartott és magas kamato­kat törlesztő malmok és pék­ségek felszámított költsége, Papp Imre nem tartja lehe­tetlennek, hogy az átlagos inf­lációval együtt nő a kenyérár is. Hacsak a privatizációs ver­seny meg nem akadályozza. Szerintük egyébként nem nevezhető túltermelési vál­ságnak az, hogy a hazai ag­rárstruktúrában megszokott, egymillió hektáros területen az idén 4 millió tonna búza betakarítása várható. A ha­zai piacnak ebből egy-más­­fél millió tonnára nem lesz szüksége, de az államnak a ga­bonafelesleggel mindig szá­molnia kellett. A mostani rekord csupán a rossz időjá­rású évek terméséhez képest számít rekordnak - állítot­ták a hivatal szakemberei, akik kérdéseinkre elmond­ták, a kétségtelenül várható feszültségeket a múlt heti kormánydöntés némiképp ol­dani fogja. A túlkínálat mi­att csökkenni fog a felvásár­lási ár, amit a kormány kom­penzálni fog, illetve a több­lettermés külpiaci elhelye­zését megoldja. A kormányintézkedés az érintettek minden ágára ki­terjed, hiszen hitelgaranciát kapnak a felvásárlók, a meg­lévő termelési hitelek visz­­szafizetési határidejét augusz­tusról októberre halasztják, így a termelők anyagilag lé­legzetvételhez jutnak. Akik közraktárba helyezik a terményüket, bankhitelre jogosultak, amelynek a ka­matából 10 százalékot felvál­lal az állam. (Folytatás a 3. oldalon) A malmok és a pékségek költségei tartják magasan a kenyér árát Gy. Balázs Béla felvétele ÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN Diego Maradonát kiebrudalták a vb-ről Minden idők legszínvonalasabb és legnagyobb érdeklődés­sel kísért labdarúgó-világbajnokságának első (és remélhetően utolsó) negatív szenzációját nem más, mint Diego Marado­na szolgáltatta. A „törpeszuper” ezúttal is hű maradt ön­magához, tegnap ugyanis a köpcös labdavirtuózról beszélt az egész világ. Az ok: dopping. Mint kiderült, az argentin futballista a Nigéria elleni mérkőzést követően fennakadt a szűrőhálón, azaz a doppingvizsgálaton, mert tiltott szert - öt félét! - használt, teljesítményének fokozására. Az Argentin Labdarúgó Szövetség még a FIFA ítélethoza­tala előtt döntött: kiebrudalta Maradonát a csapatból. A FIFA néhány órával később, a várakozásnak megfelelően kizárta a világbajnokságról és mindennemű labdarúgó-tevékenység művelése alól felfüggesztette Argentína kedvencét. Némi vigaszt nyújthat a szurkolóknak, hogy az argentin váloga­tottat nem büntette pontlevonással a FIFA. (Maradona-Fókusz az 5. oldalon, tudósítások a futball-vb-ről a 14-15. oldalon) Készül a szociális paktum Garanciát a független kutatók vizsgálata nyújthat Horváth Ildikó NÉPSZAVA Kettős cél vezérli a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségét, amikor az új kormánnyal és a munkáltató szervezetekkel megkötendő gazdasági-szociális megál­lapodásra készül: megte­remteni az elkövetkező évek politikai, jogi, gazdasági és szociális biztonságot nyújtó környezetét, ugyanakkor ki­alakítani azokat a kerete­ket, amelyek között a szak­­szervezetek képesek min­den szinten partnereikkel szerződésekben rögzíteni az életkörülményeket megha­tározó feltételeket. Az MSZOSZ tegnapi szövet­ségi tanácsülése elfogadta azoknak az elgondolások­nak a főbb megállapításait, amelyek a megkötendő meg­állapodás alapjául szolgál­nak. A szakszervezet a gazda­ság élénkítésének szüksé­gességét helyezi előtérbe. A majdani megállapodás fon­tos témakörének tekinti egyebek között az aktív be­ruházási politika működte­tésének szükségességét, tér­ségi válságkezelő progra­mok kidolgozását, az export­­képesség javítását. Fontosnak tartja a mun­kahelyek védelmét, javasol­ja, hogy az életképes, de ne­hézségekkel küzdő vállala­tok működőképességének megtartására tegyenek erő­feszítéseket. Szigorítani kell a külföldi munkaválla­lók foglalkoztatására vonat­kozó törvényi szabályokat, sürgető feladat a feketeke­reskedelem, a feketefoglal­koztatás visszaszorítása, el­sősorban a munkaadókkal szembeni szankciók erősíté­sével. Az MSZOSZ-nek soha nem voltak fenntartásai a priva­tizációval szemben, csupán annak gyakorlatával elége­detlen. A megállapodással kapcsolatos tervezet szerint úgy kell folytatni a privati­zációt, hogy az a gazdaság modernizációját, a munka­helyek teremtését szolgálja. Továbbá javasolják, hogy olyan adó- és járulékfizetési politikát alakítson ki az új Horn-Kuncze kormányzat, amellyel a hátrányos hely­zetű rétegek körülményei javíthatók, ugyanakkor kie­gyenlíti a kialakult igazság­talanságokat. (Folytatás a 2. oldalon) Pálfy G. Istvánt felmentették NÉPSZAVA-információ Pálfy G. Itvánt, a Híradó és A Hét főszerkesztőjét Nahlik Gábor, a Magyar Televízió még hivatalban lévő alelnö­­ke tegnap délután felmen­tette tisztségéből. Helyette Stefka Istvánt bízta meg a két műsor vezetésével. A tegnapi adás munkatár­sai bővebb információval nem rendelkeztek a felmentés in­dokáról. Az sem érthető, ha már nem várta meg az alel­­nök ezzel a lépéssel az új el­nököt, miért csak a Híradó főszerkesztőjét mentette föl. Ahogy a sajtóban már meg­jelent, Betlen János, a rádió munkatársa lesz várhatóan Pálfy utódja, aki egyes hírek szerint már bent járt a tévé­ben. Híradós berkekben azt rebesgetik, Betlennek már megvan a stábja. Ezért a Pálfy-csapatot központi állo­mányba teszik, így zökkenő­­mentesen történik a váltás. (Folytatás a 2. oldalon) X-F­­arest őrzi a zsidó kincseket? NÉPSZAVA-információ Egymástól független hírfor­rások tudni vélik, hogy meg­kerültek a Zsidó Múzeum kincsei. A „nyomok” Romá­niába vezettek, bár erről hi­vatalosan még senki nem nyilatkozik. A Népszabadság című napilap értesülései sze­rint „a rendszeres rendőrsé­gi látogatások keretében a Magyarországi Zsidó Hitköz­ségek Szövetségének (Mazsi­­hisz) történész szakértő mun­katársai is ellátogattak Ro­mániába.” Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz elnöke erről úgy nyilatko­zott, hogy laptársunknak ha­mis az információja. Azt azon­ban, hogy tudomásunk sze­rint ő járt Bukarestben, nem tudta cáfolni. Hozzátette, hogy a rendőrségi nyomozás adatairól nem tud felvilágo­sítást adni, hiszen annak részleteit nem ismeri, nincs beavatva a nyomozói munká­ba. Érdeklődésünkre, hogy látta-e Bukarestben az ello­pott műkincseket, Zoltai Gusz­táv kijelentette: erről nem kíván nyilatkozni. Bukarestben nem tudnak a műkincsekről. A román bel­ügyminisztérium sajtóosztá­lyának vezetője, Galiceanu al­ezredes szerint minden ala­pot nélkülöz a Népszabad­ság csütörtöki értesülése. A minisztériumi illetékes el­mondta, hogy miután számo­san tudakozódtak az ügyben, utánanéztek a jelentésnek. Ennek alapján kijelentheti, hogy a hír téves, a jelentés­nek nincs valós alapja - mondotta az alezredes az MTI jelentése szerint. Felhívtuk a bukaresti ma­gyar nagykövetség sajtóatta­séját, Almási Sándort, és meg­kértük, kommentálja a hírt. Almási elmondta: a képvise­letet ebbe az ügybe nem vonták be, sőt, hivatalosan nem is tudnak róla. A román sajtó sem írt erről semmit. Arra a kérdésünkre, hogy a zsidó szervezetek vezetői ezek szerint a saját „szakállukra” jártak el az ügyben, az attasé úgy felelt, hogy ez igen való­színű. (Folytatás a 2. oldalon) Halpusztulás a Balatonnál Balatonalmádi^ Alsóörs^ Balatonfüredi KESZTHELY ZALA MEGYE w ww* .v Kis-Balaton II. víztározó.­ Balaton­­ SOMOGY MEGYE u 1. Dévérkes­zeg: * s (rossza: 30-50 cm, max. 75 cm 2. A Kis-Balaton II. 3. vízmélysége X. alig 40 cm k 3. Az északi part strandjain is­­ 4 tapasztalható a halpusztulás NemArt Stúdió Amit a szakemberek megjósoltak, bekövetkezett: a Kis-Balaton 40 centis, felmelegedett vizében az oxigénhiány miatt tömegesen pusztulnak a dévérek. A hét eleje óta mintegy 30 mázsányi haltetemet gyűjtöttek össze (Beszámolónk a 4. oldalon)

Next