Népszava, 1994. július (122. évfolyam, 152–177. sz.)

1994-07-01 / 152. szám

1994. JÚLIUS 1., PÉNTEK BELFÖLD Pusztul a­­levél a Kis-Balatonban A kis-balatoni halpusztulás remélhetőleg nem veszélyezteti a Balaton élővilágát, vizét - vélik a szakemberek. Az utóbbi időben tapasztalt szórványos halpusztulás előbb kezdődött, az ívás után szokásos elhullás, illetve a lokális oxigénhiány következménye. Mindenesetre életbe léptették a halügyekben illetékes külön­böző szervek közötti „forródrótot”, hogy a fo­lyamatos ellenőrzés és vizsgálat eredményei­ről naprakészen tájékozódjanak. Andrássy Antal NÉPSZAVA Amit a szakemberek megjó­soltak, bekövetkezett, a fél­behagyott Kis-Balaton II. beruházás következménye­ként az alig 40 centis víz­mélységű tározó a nagy me­legben valóságos forró láp­pá vált, amelybe beszorul­tak a tavaszi áradás miatt a Zala töltésének szükséges átvágásakor odakerült dé­­vérek, s a víz oxigénhiánya miatt tömegesen pusztul­nak. A hét eleje óta mintegy 30 mázsányi haltetemet gyűjtöttek össze. A Nyugat­dunántúli Környezetvédel­mi Felügyelőség vezetője, Tombi Lajos ugyan elrendel­te a harmadfokú vízminő­ség-védelmi készültséget, de a környezetvédők szerint egyetlen ésszerű mentési mód van, nemcsak a haltete­meket, hanem az összes élő példányt is ki kell halászni a sekély vizű tározóból. Lapunk mindenekelőtt az iránt érdeklődött, hogy a kis­­balatoni tömeges halpusztu­lás kihat-e a Balatonra, s ha nem, mi lehet az oka annak, hogy tegnap már Almádi, Al­sóörs és Balatonfüred strandjain is észrevehetően feltűntek a keszegtetemek. A Közép-dunántúli Kör­nyezetvédelmi Felügyelő­ség vízvizsgálati laborató­riumának vezetője, Reskóné Nagy Mária határozottan le­szögezte: a két eseménynek semmi köze egymáshoz. Tel­jesen más „életfeltételek” között következett be a saj­nálatos esemény, s nem is egy időben. A szórványos halpusztulás a Balatonon már egy hónapja tapasztal­ható. A ívás után szokásos legyöngülés következtében a halak egy része elpusztul. A hatalmas szélvihar az egyébként „eltűnő” teteme­ket a déli partról az északi partra sodorta, s ez látható most. A víz minősége nem változott, pontosabban a ko­rábbi jelentős csapadék mi­att javult, így ez semmikép­pen sem veszélyezteti a ed­digieknél nagyobb mérték­ben a Balaton élővilágát. El­lenőrzési szolgálatukat min­denesetre megerősítették. A tihanyi Limnológiai Kutató Intézet igazgatóhe­lyettese, Bíró Péter is úgy véli, változatlanul „csakis” az elmúlt évtizedben elma­radt vízvédelmi beruházá­sok hiánya okoz gondot a tó növény- és állatvilágának, illetve az itt üdülőknek, pi­henőknek. Kétségtelen per­sze, hogy a tó felszínének partközeli, 25-26 fokos vizét nem kedvelik a keszegek, s főként a hajnali órákban az öblökben oxigénhiány pusztítja az ívás „öröme és bánata” után legyengült ha­lakat. A szakember bízik abban, hogy bár a Kis-Bala­­tonból van visszafolyás, a „felforrt” tározó nem ve­szélyezteti az elkövetkező napokban, hetekben sem a Balatont. A tartós meleg nem használ, mint ahogy minden szokatlan időjárást ma már nehezen visel el ta­vunk élővilága. Se pénze, se jogköre NÉPSZAVA-információ Ma Keszthelyen ülésezik a Balatoni Regionális Tanács, amely hosszú vajúdás után alig egy éve alakult, s azóta többnyire önmagával volt elfoglalva. Nagy Jenő, a ba­latonfüredi térség frissen megválasztott szocialista par­lamenti képviselője kemé­nyebben fogalmaz. Sehivata­lokra a parlamentnek, kor­mánynak se ideje, se pénze. A szervezetnek lényegében se eszköze, se jogköre nincs ahhoz, hogy felvállalja a Ba­laton-gazda szerepét. Úgy véli, nagy létszáma miatt döntésekre alkalmatlan. A párt idegenforgalmi el­képzelésében szerepel egy parlamenti idegenforgalmi bizottság felállítása, amely­ről, mint Nagy mondotta, éppen a takarékosság miatt kellett lemondaniuk, hiszen működtetése 20-25 millió fo­rintba kerül. Úgy véli, hogy a gazdasági vagy a környe­zetvédelmi bizottságba „be­tagozódva” is megfelelően lobbyzhatnak a szakmáért. Az aktuális teendők megha­tározására díjazásmentes bizottság felállítása elke­rülhetetlen. Döntőnek véli az OIH önálló állami hiva­tallá átszervezését. A turiz­mus költségvetési támogatá­sára új normatív rendszer kialakítását tartja szüksé­gesnek. S éppen balatoni, s önkormányzati képviselői - amelyről a napokban mon­dott le - tapasztalatai sze­rint, az idegenforgalmi adók felhasználásakor a koráb­biaknál jobban kell prefe­rálni a vendégfogadáshoz kötődő ráfordításokat. Töltik a Velencei-tavat Andrássy Antal NÉPSZAVA Mégis folytatódik a Velencei tó vízpótlása, amelyet azért volt kénytelen szüneteltetni a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, mert a kormány­­határozatban előírt mintegy 100 millió forintos támoga­tást a különböző minisztéri­umok nem, vagy csak részben folyósítottak a Velencei-tó szükségszerű vízpótlásához. Igaz, e nem mindennapi lé­pésre azért is vállalkozhat­tak, mert az év eleje óta tartó folyamatos vízpótlás ered­ményeként a vártnál gyor­sabb mértékben javult a tó egyensúlya, s a nyár elejére a tavalyi 71 centiméter he­lyett már tartósan 150 centi­méter körül volt a vízszint. Ám a váratlan nagy meleg felgyorsította a már eddig is mintegy 6 centiméteres apa­dást. Vélhetően emiatt is tet­te félre törvényességi aggá­lyát a legnagyobb adós, a Környezetvédelmi Miniszté­rium, s törleszti 19 millió fo­rintos kötelezettségét, így a vízügyi igazgatóság újra megrendelheti a karsztvíz­pótlást a Dunántúli Regio­nális Vízmű Rt.-től, amely­nek 23 millió forinttal adósa. Az igazgatóság tervei sze­rint augusztus végéig meg­kapja a tó a tervezett teljes vízpótlási mennyiséget. rár”A MAGYAR HITEL BANK RT Rövid lejáratú betét- és pénztárjegyek kamatai Érvényes: 1994. június 22-től kamatozás futamidő beváltási kamatláb (évi bruttó) Visszavásárlási kamatláb (évi bruttó) Rubin pénztárjegy változó 180 nap 22,5% 5% változó 365 nap 23% 7% Smaragd pénztárjegy fix 90 nap 21% 5% fix 365 nap 22,5% 7% Zafír pénztárjegy fix 180 nap 23% 0% fix 365 nap 23,5 % 0% Márvány betétjegy# fix 180 nap 22% 0% fix 365 nap* 22,25% 7% Alabástrom betétjegy# változó 365 nap** 22,5% 7% változó 540 nap*** 23% 8% * a minimális visszavásárlási idő a 365 napos futamidejű Márvány betétjegy esetében: 90 nap ** a minimális visszavásárlási idő a 365 napos futamidejű Alabástrom betétjegy esetében: 90 nap *** a minimális visszavásárlási idő az 540 napos futamidejű Alabástrom betétjegy esetében: 180 nap Az Alabástrom betétjegy 1 év után mind a visszavásárlás mind a beváltás esetén kamatot fizet. A Hídfő pénztárjegy értékesítése 1994. április 18-tól meg­szűnt . Az MHB és az OBA biztosításával A KÖZÉP-EU­RÓPAI SZÖVETSÉG (CENTRAL-EUROPEAN BUSINESS ASSOCIATION (CEBA) NEMZETKÖZI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÓ HÁLÓZATA szervezéséhez és működtetéséhez keresünk egyéni vállalkozói igazolvánnyal v. saját céggel rendelkező ún. CEBA REGION MANAGER-eket. Feltételek: felsőfokú végzettség vala­mely gazdasági területen, telefon, gép­kocsi, széles körű céges kapcsolat az illető megyében a mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, idegenforgalom és szol­gáltatások területén. Jelentkezésüket követően részletes információt küldünk! Információ, jelentkezés: EURONET-CEBA KÖZPONT 3000 HATVAN, Esze Tamás u. 2. Pf. 4 Tel./fax: (37) 341-640,342-395 Az MRP tudta, hogy az információ ára Az Építésügyi Tájékoztatási Köz­pont (ÉTK) 1950-ben alakult jog­elődjének profilja az építőipar fejlődésével párhuzamosan válto­zott. Bár az átalakulás és a priva­tizáció az ágazat recessziójának idején érte a céget, az ott dolgo­zókból alakult MRP-szervezet az átmeneti nehézségek ellenére is vállalta a kockázatot. A 89 millió forint törzstőkéjű társaság priva­tizációja során a munkavállalók 1993-ban megvették a társaság önkormányzatokon kívüli, 93 szá­zalékot meghaladó - 84 millió fo­rint névértékű - üzletrészét. A részletekről dr. Hamvay Péter igazgató urat kérdeztük. - Mivel foglalkozik az ÉTK? Megalakulása óta - ahogy fejlő­dött a hazai építő­ipar - több átala­kuláson ment ke­resztül, a profilja is változott. Az ÉTK építésinyom­tatványellátóként kezdte működését, ami folyamatosan bővült a kiadványok kiadásával, külföl­di kapcsolatokkal, fordítói tevékeny­séggel, majd a la­kásépítéssel kap­csolatos informáci­ós munkákkal. Más tájékoztatási köz­pontoktól eltérően a vállalat már 1968- tól önállóan gaz­dálkodott és nyere­ségorientálttá vált, vagyis támogatás nélkül saját lábra állt. Ennek köszön­hetően piaci ta­pasztalatokra tett szert, és felismer­te, hogy az infor­máció is áru, még­hozzá kényes áru. - Hogyan érintette az ágazat recesszió­ja az ÉTK-t? - Ellentmondáso­san, hiszen miköz­ben az információ értéke nőtt, csök­kent az információ iránti igény: a tönk­rement nagy építő­ipari szervezetek már, az újonnan alakulók még nem tartották fontosnak. Felismerve az épí­tésügyet sújtó re­cessziót, az ÉTK megszüntette a vesz­teséges vagy cse­kély nyereséget ho­zó üzletágait, így az építési film és vi­deo, a fotó és mik­rofilm tevékenysé­get, a nemzetközi fordítóirodát, a vi­déki hálózatát pe­dig felére csökken­tette. Jól tükrözi ezt az ÉTK létszáma is: az 1992-ben tör­tént kft.-alakulásig az 1980. évi 717 fő 80-ra csökkent.­­ Ilyen helyzetben, amikor is a túlélés volt a kérdés, miért vállalkoztak a dolgo­zók a társaság meg­vételére? - Az ÉTK az áta­lakulás előtti reor­ganizáció során tu­datosan végrehaj­tott fogyókúrával párhuzamosan kon­centrált a profitá­­bilis tevékenysé­gekre, a kiadói és terjesztői, a ter­mékinformáció, a fénymásoló, vala­mint az expressz (nyomdai gyorsmá­solás) üzletágakra, továbbá a nemzet­közi kapcsolatok­ra. Sőt a privatizá­ciós információ újabbal bővítette profilját, amivel ki is lépett az építés­ügy területéről. A társaság kivásárlá­sára alakult MRP- szervezet a mun­kavállalók felét tö­möríti, azaz 40 tag­ja van. Azért vál­lalkoztak az ÉTK megvételére, mert tudták, hogy az in­formáció áru, de azt is, hogy Magyar­­országon a gazda­ságot fejleszteni kell. Ez viszont nem megy innová­ció nélkül, ahhoz pedig információra van szükség. Ezért úgy öntöttek, hogy az­­meneti gon­dok­ban is át kell öröltlni az ÉTK- ban elgyülemlett értékkel. -Bő­gy éve fejező­dött be a privatizá­ció. Mi­örtént azóta? - Az elmúlt eszt­­endő az MRP-be szerveződő munka­vállalói feltevése­it bizonyította. Az építőipar terüle­tén a fejődés apró jelei mitatkoznak. Ehhez iazodva a termékinormáció üzletágban is fej­lődött az ÉTK. A fellendülőben lé­vő piac megnyeré­­sét szolgálj a Ma­gyar Építőkari Ka­talógus és a hozzá tartozó Teméktá­jékoztató. Erősített a társaság a piac­kutatáson, és ezzel elébe megy a piaci igényeknek. - Kik az ÉTK fel­használói? - Egyrészt az épí­tőipari szervezetek és az azokban dol­gozó szakemberek, másrészt a magán építő lakosság. Ez utóbbiakat szá­mos kiadványunk - például az Építé­si lxl, a Felújítási 2x2 - is, valamint ajánlott családiház­­tervek segítik. A tervezők tájékozta­tását a Műszaki Ter­vezés, a többi szak­emberét pedig az Építőanyag-ipar, az Építővilág és az Építésügyi Szemle szolgálja.(X) T®.mwsitmsh­m utam Dr. Hamvay Péter

Next