Népszava, 1994. augusztus (122. évfolyam, 178–203. sz.)
1994-08-01 / 178. szám
2 1994. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ BELFÖLD RÖVIDEN Horn folytatja látogatásait Horn Gyula miniszterelnök - hasonlóképpen a Legfelsőbb Bíróság elnökénél tett látogatásához - ma felkeresi hivatalában Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság elnökét. Mint a kormányprogramból ismert, a kormány méltányolja az Alkotmánybíróság szerepét a jogállamiság megteremtésében, fenntartásában. A találkozón minden bizonnyal szóba kerül az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása és az új alkotmánybírák megválasztásának kérdése is. Világháborús emlékmű Biharnagybajomban Szeptembertől új parlamenti házszabály? Egyelőre nem érkezett képviselői módosító indítvány az Országgyűlés új házszabálytervezetéhez, amelyet a közelmúltban postáztak a nyári szabadságukat töltő honatyáknak. A parlament tisztikara azt szeretné, ha a képviselők augusztus 22-ig eljuttatnák a házszabállyal kapcsolatos észrevételeiket, módosító javaslataikat az alkotmányügyi bizottsághoz, így a tervek szerint a jövő hónap végén összeülő törvényhozás az elsők között határozhatna a T. Ház működését szabályozó jogszabálycsomagról, és szeptembertől már alkalmazhatnák is az új házszabályt. Sikertelen települési válóperek Népszavazást tartottak vasárnap a Debrecenhez tartozó Nagymacson arról, hogy Macs néven önálló településsé váljon-e a városrész. A debreceni önkormányzat a nagymacsi lakosság több mint 25 százalékának kezdeményezésére írta ki a népszavazást. A 696 jogosult polgár közül 517 - a szavazásra jogosultak 74,3 százaléka - járult az urnákhoz. A 493 érvényes voksoló közül 372 állampolgár nemet mondott az önállósodási törekvésre. Csupán egyetlen voks hiányzott ahhoz, hogy eredményes legyen a vasárnapi népszavazás a Nagyatádhoz tartozó Ötvöskónyiban, amelyen az önálló községgé válásról dönthettek a helybeliek. A mintegy ezer lakosú településen 650-en járulhattak volna az urnákhoz, közülük az eredményes népszavazáshoz 332 állampolgárnak kellett volna voksolnia. Az urnák lezárását követő szavazatszámlálásnál azonban ennél 1 szavazattal kevesebb volt, így az első, nem végleges eredmény szerint a népszavazás sikertelen volt. A népfőiskolák szerepe a nevelésben A családokat összefűző kötelékek megerősítésében az egyház mellett az államnak is szerepet kell vállalnia - fogalmazták meg a Magyar Népfőiskolai Collegium tegnap zárult, egyhetes balatonszárszói konferenciájának résztvevői. A résztvevők véleménye szerint a gyermekeket már az iskolában fel kell készíteni a családi életre, s a családok, a nevelés kérdéseit a sajtónak is elemeznie kell. A felnőttképzésben támogatást kell kapniuk a család témakörével foglalkozó népfőiskoláknak. Műemlékegyüttes gazdát keres Felújító, hasznosító gazdát, új tulajdonosokat keres a székesfehérvári önkormányzat a város egyik legszebb műemlékegyüttesének, a Hiemer-Font-Caraffa háznak. A település egykori jeles polgári famíliáiról elnevezett, belvárosi - s a történelmi városrész képét meghatározó - épülettömb több éve lakatlan már. Korábban sokféle funkciója volt: az egyik épületet zeneiskolának használták, a többi részen ügyvédi irodák, orvosi rendelő, lakások voltak. A középkori eredetű, barokk-rokokó főhomlokzatú együttes jellegénél, nagyságánál fogva reprezentatív intézmények befogadására lenne alkalmas. Barokk hét vége Vácott Második alkalomal rendezték meg Vácott a barokk hét végét, amelynek egyik leglátványosabb színfoltja a jelmezes felvonulás volt római gladiátorokkal, néptáncegyüttesekkel. Templomszentelés Túrkevén Felújított templomot szenteltek újra vasárnap Túrkevén. A most véget ért munkálatok öt évvel ezelőtt kezdődtek a város 1822-ben megépült katolikus templomában, a költségeket egyházi forrásból, illetve különböző adományokból fedezték. Az újraszentelést Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök végezte. Biharnagybajomban I. és II. világháborús emlékművet avattak. Szűrös Mátyás az emlékmű avatásakor a határainktól délre zajló kegyetlen, testvérgyilkos háborúra utalva azt mondta: „a történelem kísértetiesen ismétli önmagát: Szarajevó a század elején, Szarajevó a század végén. A most felavatott és a hasonló emlékművek arra kell figyelmeztessenek: szent kötelességünk mindent megtenni, hogy vérzivataros századunk békésen érjen véget". Kinek kedvez a lapjárás? Eladóra vár a Magyar Hitel Bank sajtóportfoliója Egymásnak ellentmondó értesüléseket szereztünk három országos lap eladásával kapcsolatban. Egyes hírek szerint az üzlet már meg is köttetett: a jól értesültek szerint a Marquard csoport vette meg a Magyar Hitel Bank portfoliójába tartozó három lapot. Ezt a cég illetékese cáfolta, de a jövőre vonatkozóan a vétel lehetőségét nem zárta ki. Az ügylet kapcsán felmerült potenciális vásárlóként a Mahir neve is. NÉPSZAVA-információ Csütörtök este a Magyar Hirdető megvásárolta a Magyar Hitel Banktól a három népszerű lap tulajdonjogát - kaptuk a hírt. Mint ismeretes, a Magyar Hitel Bank már jó ideje meg kíván szabadulni sajtóportfoliójától, s ezen belül a A Mai Naptól, a Reformtól és a nagy példányszámú Szabad Földtől. Az eladási ár a Népszabadság információi szerint 600 millió forint - ezt azonban hírforrásaink cáfolták, szakértők szerint az említett lapok jóval kisebb piaci értéket képviselnek. A szerződés aláírása végül elmaradt, de a tárgyalások tovább folytatódnak. Amint azt Gazsó L. Ferenc, a Mai Nap főszerkesztője és kiadói vezérigazgatója a Népszavának elmondta, több külföldi és belföldi vevővel folynak még a tárgyalások. A „befutóról” már csak azért sem tudott felvilágosítást adni, mert a tárgyalásokat a Hitel Bank folytatja, s a legkedvezőbb ajánlatot fogadják majd el. Gazsót a bank illetékesei biztosították arról, hogy a vételár mellett garanciát is megkövetelnek a három lap jövőbeni megjelenésére nézve. Azt is fontosnak tartották a főszerkesztővel közölni, hogy szó sincs „kényszereladásról”, megvárják a legjobb ajánlatot. A jövendő Mahir-MHB üzletről Tóth Bélát, a közelmúltban lapfelvásárlásairól ismertté vált üzletembert is megkérdeztük. Elmondta, hogy „nem tud a dologról”. További információért Székely Zsoltot, a Mahir vezérét kerestük meg, aki nem kívánt nyilatkozni. Dr. Győri Tibor, a Mahir kiadói igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a Mahir már a közelmúltban megtörtént lapvásárlásaival (Express, Magyar Nemzet, Esti Hírlap) egy időben kinyilvánította, hogy a cég multimédia-pozíciót kíván elfoglalni a magyar médiapiacon. Ennek megfelelően minden értékes újság kiadói joga, illetve tulajdonjoga számot tarthat a Mahir érdeklődésére. Ugyanakkor bármilyen aktuálisan megkötendő üzletről Győri úr annyit mondott, hogy „erről korai lenne nyilatkozni”. Emellett határozottan cáfolta, hogy bármiféle megállapodás aláírására sor került volna. Pénteken délután egy magát megnevezni nem kívánó informátor arról tájékoztatta a Népszavát, hogy az eladandó három lap új tulajdonosa Jürg Marquard, a svájci médiacézár lesz, akinek magyarországi érdekeltségébe tartozik a Magyar Hírlap. Telefaxon elküldött kérdéseinkre Marquard magyarországi megbízottja, János G. Gilly válaszolt. Gilly válaszában leszögezte, hogy sem Marquard, sem cége, a Verlagsgruppe Jürg Marquard nem vette meg a Mai Napból, a Reformból és a Szabad Földből álló médiacsomagot. Gilly azonban hozzátette, hogy további lapok, magazinok esetleges vétele Marquard stratégiai tervét szolgálják. Szerinte köztudomású, hogy a cég aktívan keresi a befektetési lehetőségeket a médiában, s a megfelelő alkalommal kész megkezdeni a beruházásokat. Vannak még hívei az expónak, akik bíznak abban, hogy a kormány nemleges döntése ellenére mégiscsak lesz 1996-ban világkiállítás Budapesten - nyilvánították ki a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Turisztikai Szakosztályának szombati tanácskozásán, melyen idegenforgalmi szakemberek fejtették ki álláspontjukat. Azok, akik továbbra is bíznak az expo megrendezésében, s a parlamenti döntésig nem adják fel a reményt, mégis kénytelenek azon gondolkodni, hogy a világkiállítás meghiúsulása esetén hogy lehet konvertálni az eddig befektetett anyagi és szellemi energiákat. Ha nem lesz expo, akkor is érdemes hasznosítani az eddigi erőfeszítéseket, s elképzelhetőnek tartják egy „turizmusnegyed” létrehozását a tervezett kiállítási területen. Pál László ipari miniszter ausztriai megbeszélésein tárgyalt a expo budapesti lemondásáról is. A miniszter szerint Ausztria megérti a döntést. Elismerésre talált az a körülmény, hogy a kormány beiktatása után az első intézkedések között ilyen gyorsan rendezte a világkiállítás dolgát, és ezzel partnereinek sok felesleges kiadást takarított meg. Osztrák pénzügyi körökben Pál olyan véleményt is hallott, hogy a világkiállítás lemondása kifejezetten bölcs döntés volt. Pál elmondta partnerekeinek, hogy az 1100 éves fennállás alkalmából Magyarország nagyszabású rendezvényeket tervez, átmentve jó néhány programot a tervezett expo rendezvényei közül. Az osztrák gazdaság ugyan veszített valamelyes tőkét a budapesti világkiállítás lemondása miatt, de ennél sokkal többet nyer azzal, hogy javultak a ’96-os millenniumi ünnepségek esélyei. így értékelte a jelenlegi helyzetet Walter Nettig, a bécsi gazdasági kamara elnöke a Die Pressének adott nyilatkozatában. Úgy vélekedett, lesznek multinacionális cégek, melyek a magyar lemondás miatti csalódottságból tevékenységük székhelyét most majd áthelyezik az osztrák fővárosba. Másrészt az Európai Unió ezután megnyerhető lesz a ’96-os ausztriai millenniumi ünnepségeknek. A millecentenárium lenne az áthidaló megoldás? MTI-információ Marad az országos kánikula (Folytatás az 1. oldalról) Ha tehetjük, fogyasszunk több ásványvizet, mert ebben sok értékes ásványi anyag van. Az MTI jelentése szerint számos olyan betegség van mint az érrendszeri és vérnyomásproblémák, vagy a cukor- és a vesebetegség amelyet súlyosbíthat, ha a betegségben szenvedő erős napsugárzásnak van kitéve. A kánikula komoly gondokat okozott tavaly a nyári szabadságukról Németországba visszatérő vendégmunkásoknak, akik hosszú órákig várakoztak a határainkon. Krisán Attila, a határőrség szóvivője elmondta, hogy a déli határszakaszon hat óra a várakozási idő, míg a nyugatin várakozási idő nélkül, folyamatosan lehet áthaladni. A vízhez minden határátkelőhelyen hozzá lehet jutni. Kritikus helyzetben a polgári védelem vizeszacskókkal, a vöröskereszt pedig orvosi szolgálattal látná el a rászorulókat. „A meleg hatására krízishelyzet sehol nem alakult ki” - nyilatkozta lapunknak a szóvivő. A Vízművek tájékoztatása szerint vízhasználati korlátozások, illetve locsolási tilalom egyelőre nincs érvényben, de javasolják, hogy csúcsidőben, 20 és 22 óra között kevesebb vizet használjunk. A meteorológiai intézet tájékoztatása szerint jövő szombatig biztosan marad a kánikula, 31-36 fokos hőmérsékletre számíthatunk. Megtudtuk, hogy augusztusban az átlagosnál melegebb lesz, legfeljebb a hónap végén várható változás. Az utóbbi száz évben nem volt ilyen meleg a fővárosban, hisz szombaton rekordhőmérsékletet mértek. Már a hajnali, napi minimumhőmérséklet is magasabb volt minden eddiginél: 23,5 fok volt Budapesten. Délután 36,5 fokos meleget regisztráltak, ami csaknem egy fokkal volt magasabb az eddigi, 1917- ben mért rekordnál. Timföldgyári „háború” (Folytatás az 1. oldalról) A politikai lobby feltételezését meg egyenest „alávaló hazugságnak” nevezte. „Az ugyanis”, mondotta Baksa, „hogy a még ellenzéki pozícióban lévő Mádai Péter SZDSZ-es képviselő a korábbi parlamentben a térség súlyos foglalkoztatási gondjainak orvoslása érdekében szót emelt, semmiképpen sem nevezhető lobbyzásnak”. Sokkalta inkább nevezhető annak az az almásfüzitői tanácskozás, amelyen két jelenlegi honatya, Schalkhammer Antal és Szalay Gábor is megjelent, hogy felkarolja Almásfüzitő ügyét. Ajkán sokan úgy vélik, hogy Schalkhammer, a Bányász Szakszervezet elnöke „elárulta a bányászokat”, hiszen ha az ajkai timföldgyárat zárnák be, nemcsak az ottani 800-1000 ember munkája kerülne veszélybe, hanem az ajkai bányászok jó részére se lenne szükség. Az almásfüzitői gyár két vezetője, Elekes Zoltán gazdasági igazgató és Csigéné Kecskés Erzsébet értékesítési igazgató leszögezte: a korábban történtekkel kapcsolatosan ők nem feltételeznek politikai lobbyzást. Azt állítják, hogy a Hungalu nem kellő körültekintéssel tette meg javaslatát. Ezt fejtették ki az almásfüzitői tanácskozáson, ahol természetes, hogy jelen voltak a térség parlamenti képviselői. A gyár bezárása ugyanis súlyos gondokat okozhat a régióban. „Jelenlétünk a tanácskozáson nem a lobbyzás, hanem a segíteni akarás bizonyítéka”, hangsúlyozta Schalkhammer Antal. „Szó sem volt még valaki melletti kiállásról, s így nem is árulhattunk el se bányászt, se timföldgyári munkást. Mindössze azt szorgalmaztuk, hogy álljon fel egy szakértői bizottság a helyzet tisztázására, s a nemzetgazdaságilag legésszerűbb megoldás kidolgozására.” Schalkhammer elmondta: javaslatukra az ÁV Rt. ügyvezető igazgatója, dr. Becker László már válaszolt is, eszerint néhány héten belül fel is állítják a szakértői bizottságot. Az egyeztetés talán megteremtheti azt a konszenzust, amely jó feltételt ad a megalapozott kormánydöntéshez. A Hungalu vezérigazgatója, Keresztes Péter nem tart e bizottságtól, de attól igen, hogy a szükséges döntés bármilyen ok miatti halogatása pótolhatatlan nemzetgazdasági károkat okozhat.