Népszava, 1994. augusztus (122. évfolyam, 178–203. sz.)

1994-08-12 / 188. szám

16 OLDAL ■ ÁRA: 1­9,50 FORINT ■ 122. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM ■ 1994. AUGUSZTUS 12., PÉNTEK _____________________________________ALAPÍTVA 1873-BAN_____________________________________ Taktikai küzdelem a pótköltségvetésért A Pénzügyminisztérium még nem fedte fel kártyáit Ötven-hatvan milliárd forinttal sze­retnék enyhíteni a költségvetés várható 380 milliárd forintnyi hiá­nyát, tájékoztatta lapunkat dr. Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium ál­lami költségvetési főosztályának helyettes vezetője. A pótköltségve­tési csomag öt fő területre összpon­tosít. A tervezett 330 milliárdos költségvetési hiányra való „vissza­­állást” többek között a költségveté­si szervek támogatásának mérsék­lésétől és az általános tartalék zá­rolásától remélik. A tárcák szabad kezet kaptak a szükséges összeg kigazdálkodásának módozataihoz. NÉPSZAVA-összeállítás A Pénzügyminisztérium a tervek szerint mintegy 55 milliárd forinttal szeretné csökkenteni a tárcák támo­gatását, míg a minisztériu­mok - a népjólétit nem szá­mítva - mintegy 23 milliárd forint elvonást tartanak el­fogadhatónak. A különbség majdnem 30 milliárd. Magának a pénzügyi tár­cának is szorosabbra kell húznia a nadrágszíjat. Mint Gondos Judittól, a pénzügyi és gazdasági főosztály veze­tőjétől megtudtuk, az elvo­nások jó részét a beruházá­sok területén tudják meg­spórolni, lemondásokkal vagy elhalasztásokkal. A tárcát és a hozzá tartozó in­tézményhálózatot érintő el­vonás másfél milliárd forin­tot tesz ki. Azt tervezik, hogy a különböző felügyeletek - szerencsejáték, értékpapír stb. - megtakarításaiból 350 millió, a dologi kiadások és célelőirányzatok megtakarí­tásaiból háromszázmillió forintot fizetnek be a költ­ségvetésbe. Pótköltségvetési igényei­re, reményeire vonatkozó konkrét adatokat nem közöl a Belügyminisztérium. A hallgatás oka a BM illetéke­sei szerint, hogy a Pénzügy­minisztérium, miként bi­zonnyal a többi tárcától sem, a BM-től sem kért elő­zetes igénybejelentést. En­nek következtében a minisz­tériumok gazdasági vezetői a hónap végén sorra kerülő egyeztető tárgyaláson szem­besülnek majd először a PM pótköltségvetési elgondolá­saival. Jelenleg - fogalma­zásuk szerint - egyfajta tak­tikai harc dúl a tárcák kö­zött­­ a pótköltségvetésért. Szerdán Kuncze Gábor bel­­ügy­miniszter az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy 3,3 milliárdot akar elvonni a tárcától a PM. Kuncze sze­rint a költségek ilyen mérté­kű csökkentése lehetetlen. Az elkülönített alapok el­vonása jelenti pillanatnyi­lag a legnagyobb gondot az ipari és kereskedelmi tárcá­nak. A minisztérium főcso­portfőnöke, Németh Gyuláné kérdésünkre elmondta, hogy például a 2 milliárd forint támogatást élvező kereske­delemfejlesztési alapból 1 milliárd forint elvonása várható. Ez súlyos problé­mát idéz elő, miután az éves támogatás nagysága a szerződések által meghatá­rozott. A vállalkozók megkedvel­ték ezt az alapot, örömmel nyúltak ehhez a támogatási formához. A költségvetés problémáiról értesülve fel­gyorsultak a vállalkozói ké­relmek. A jelenlegi helyzet miatt fel kell függeszteni az alap működtetését. A 600 milliós támogatást élvező befektetési ösztönzé­si alapból várhatóan a felét vonják el. Ez a csonkítás, a főcsoportfőnök szerint nem érint akkora kört, mint a ke­reskedelemfejlesztési alap kurtítása. Némethné szerint a helyzet remélhetőleg át­meneti, csupán így lehet azt átvészelni. (Folytatás az 5. oldalon) Szabó Iván tavaly 1,4 milliárdot alkudott le a pótköltségvetési vitában Gy. Balázs Béla felvétele Két gránát volt az aknavető csövében MTI-információ Lezárult a honvédségi akna­vető-robbanás körülményeit tisztázó belső, parancsnoki vizsgálat - erősítette meg a Magyar Távirati Iroda érte­sülését csütörtökön Erdélyi Lajos, a HM szóvivője. Erdélyi elmondta azt is, hogy a Magyar Honvédség Haditechnikai Intézete és az MH Lőszerellátó Központ által elvégzett fizikai, ké­miai, ballisztikai és egyéb vizsgálatok eredményei alap­ján az aknavető és a felhasz­nált gránátok technikai hi­báját gyakorlatilag ki lehet zárni. Mint emlékezetes, június 25-én a honvédség várpalotai gyakorlóterén egy robbanás következtében négyen meg­haltak, hárman súlyosan, hárman pedig könnyebben megsérültek. A felrobbanttal azonos gyártási sorozatból szárma­zó gránátok és gyújtók min­den műszaki előírásnak meg­feleltek. Az úgynevezett rá­töltésgátló szerkezet részeit megtalálták, az működőké­pes volt. A vizsgálat során model­lezték a rendkívüli esemény okaként feltételezett rátöl­tést, ami azt jelenti, hogy - rendellenesen - az aknave­tő csövében már benne lévő gránátra újat töltenek. A modellezés során a gyakor­laton bekövetkezett jelen­séggel azonos módon visel­kedtek az aknagránátok. Ez nagy valószínűséggel azt je­lenti, hogy a baleset idején az aknavető csövében két gránát volt. A vizsgálatok eddigi meg­állapításaira tekintettel­­ az éleslövészetekkel egybe­kötött gyakorlatok biztonsá­gának fokozása érdekében - különböző intézkedéseket vezetett be a honvédség. Egyebek között a lőtéren különböző fedezékek épül­nek, és más biztonsági be­rendezéseket is elhelyez­nek. Az eddigi sebesültszál­lító gépjárművek helyett mentőgépkocsikat biztosít a honvédség. A jelenleg is folyó ügyészi vizsgálat lezárása után - an­nak megállapításai alapján - a honvédelmi miniszter és az MH parancsnoka megte­szi a szükséges további in­tézkedéseket, beleértve az esetleges személyi felelős­ségre vonást is. Begyűjtik az állami cégek részvényeit Az Állami Vagyonkezelő Rt. bejelentette: isme­retlen mennyiségű bankrészvényt „felejtettek el” beszolgáltatni a vagyonkezelő szervezethez tartozó vállalatok. Ezeket jogi úton is kész be­gyűjteni a vagyonkezelő. Az ÁV Rt. bérkoncep­ciót dolgoz ki az állami vállalatok részére, hogy elkerüljék a túlzott emeléseket. Szakonyi Péter NÉPSZAVA Az ÁV Rt. vezérigazgatója, dr. Csépi Lajos tegnap beje­lentette: határozott lépése­ket tesznek, hogy megszerez­zék azt az ismeretlen meny­­nyiségű banki részvénycso­magot, amelyet az ÁV Rt.­­hez tartozó vállalatoknak már két éve be kellett volna szolgáltatniuk. Az 1992/53. sz. törvény ér­telmében ugyanis ez lett volna a kötelezetteségük - aminek nem tettek eleget. Az ÁV Rt. ugyan tavaly ősz­szel felkérte az Államigaz­gatási Számítógépes Szolgá­lat Rt.-t, hogy nyomozza ki, hol és milyen mennyiségű részvény található. A cég 1800 állami vállalatot kere­sett meg levélben, de csak 500 válasz érkezett, és ezek közül is csak 100-150 volt ér­tékelhető. Részvény pedig szinte egyáltalán nem csör­gött be az ÁV Rt. pénztárába. A vagyonkezelő szervezet vezetői úgy gondolták, a ban­kok részvénykönyvébe bete­kintve tisztább képet kap­nak. Tévedtek. A pénzinté­zetek banktitokra hivatkoz­va ezt nem tették lehetővé. Ezt követően a banki köz­gyűlések listáját hasonlítot­ták össze az ÁVÜ és ÁV Rt.­­nél levő cégek listájával, így íródott ismételten 240 fel­szólító levél. Az augusztus 1-jei határidőig mindössze 82-en válaszoltak. (Folytatás az 5. oldalon) Veszélyes Batki Zsolt írása a NÉPSZAVÁNAK A talajközeli ózon szintje az elmúlt hetekben többször átlépte az egészségügyi ha­tárértéket a fővárosban. Mivel a talajközeli ózon a járművek által kibocsátott nitrogénoxidok, szénhidro­gének és egyéb légszennye­ző anyagokból keletkezik az erős napsugárzás hatására, ezért a tisztiorvos önkorlá­tozásra kéri az autósokat. Bobros János az Állami Népegészségügyi és Tiszti­­orvosi Szolgálat fővárosi in­tézetében működő Monitor csoport vezetője kérdésünk­re elmondta, hogy Budapes­ten két ponton vizsgálják a ózonszint talajközeli ózon szintjét, Óbudán és a Baross téren. Az elmúlt hónapban - főleg a nappali órákban - félórán­ként mértek egészségügyi ha­tárértéket meghaladó ózon­koncentrációt, amely azon­ban egész napra egyszer sem lépte át a 100 mikro­­gramm/köbmétert. A legma­gasabb, 180-as értéket a bé­csi szmogriadóval egy idő­ben mérték. A talajközeli ózon főleg a légutakat és a kötőhártyát irritálja, illetve fáradtság­érzetet okoz. Ezért ajánla­tos a betegeket, az időseb­beket és a gyermekeket óvni a szabadban végzett, foko­zott fizikai megerőltetéssel járó tevékenységektől. Mától dübörög a ring Tegnap beköltöztek a Hungaroringre a Forma-1-es istállók, és kicsomagol­ták a konténerekből a több millió dollár értékű autócsodáikat, s ma elkez­dődött az év talán legjelentősebb hazai sporteseménye. A versenyzők bi­zottsága biztonságosnak találta a pályát, amelyen csupán néhány apró módosítást végeztek: kisimítottak egy bukkanót, felújították a rázószegé­lyeket. Összeállításunk a 14. oldalon a csapatok, pilóták várakozásairól, a pálya megközelítéséről szól, s arról, mi lesz a hét végén a Hungaroringen Új­náci vezér bíróság előtt MTI-információ A bécsi tartományi bíróság csütörtökön kétévi börtön­­büntetésre ítélte Gerhard Endrest, az osztrák újnáci mozgalom jelenlegi vezető­jét. A per - nagy biztonsági intézkedések közepette - ugyanaznap kezdődött. Gerhard Endres, a Nép­hez Hű Parlamenten Kívüli Ellenzék /VAPO/ elnevezé­sű, újfasiszta szervezet élén a tavaly 10 évi börtönbünte­tésre ítélt Gottfried Küssel­­től vette át a stafétabotot, s nagy valószínűséggel jelen­tős szerepet játszott a de­cemberi levélbomba-me­rényletekben is. A mostani perben ez utóbbi vádpont nem szerepelt, valószínűleg a nyomozás még nem zárult le, és az eddigi bizonyíté­kok nem elegendőek a vád­emeléshez. Így most End­­rest elsősorban az Ausztriá­ban külön törvényben til­tott újfasiszta tevékenység gyakorlásával és az említett szervezet irányításával vá­dolták a lakásán talált tárgyi bizonyítékok alapján. A levélbombaügy tettesei is az újfasiszta körökhöz tar­toznak. Ezek célja Kassel kiszabadítása volt.

Next