Népszava, 1994. szeptember (122. évfolyam, 204–229. sz.)
1994-09-01 / 204. szám
•1 16 OLDAL ■ ÁRA: 24,50 FORINT ■ 122. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM ■ 1994. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Egyre kevesebb diák tanul az iskolákban Szeptemberben az általános iskolákban megközelítőleg 130 ezren, a középfokú tanintézményekben 135 ezren, a felsőoktatásban, felsőfokú tanfolyami képzésben pedig 6-8 ezren kezdik el a tanulást. Az iskolába járók összlétszáma tovább csökkent, mintegy másfél millió. Nőtt viszont a pedagógusok létszáma. Éppen ezért a pedagógus-szakszervezetek tiltakoznak a pótköltségvetés-tervezet létszámleépítést szorgalmazó passzusa ellen. A művelődési tárca főosztályvezetője szerint elérkezett az ideje, hogy kidolgozzák a közoktatás alapelveit. Szalóky Eszter NÉPSZAVA A középiskolákban és az új típusú, szakma tanulására előkészítő szakiskolákban nő a tanulói létszám. A hagyományos szakmunkásképzők, illetve szakiskolák azonban veszítettek népszerűségükből. Egyre több a hat és nyolc évfolyamos gimnázium, több általános iskola pedig átalakult tízosztályossá. Mivel rendkívül megnőtt a gimnáziumba felvételizők száma, sok szakközépiskolában gimnáziumi osztályok is működnek az idei évtől. Bár a középfokú képzési lehetőségek száma meghaladja az igényekét, az iskolák egy része nehezen tudja az első évfolyamot feltölteni, mert a népszerűbb intézményekben sokszoros a túljelentkezés. A kultuszminisztérium előzetes beiskolázási adatai szerint a nyolcosztályos gimnáziumba jelentezőknek csupán harminchat százalékát vették fel. (Folytatás a 3. oldalon) Tanévnyitókor néha eltörik a mécses Antal Emese felvétele Gyógyszerért fegyver Kiss Andres NÉPSZAVA „Megállapodtunk, hogy először egy viszonylag szerény összegből, 30-40 millió forintból kiindulva a Magyar Honvédség gyógyszert fog szállítani, aminek fejében fegyverzeti alkatrészeket szeretnénk kérni” - jelentette ki Keleti György honvédelmi miniszter azt követően, hogy fogadta Anatolij Lopata vezérezredest, ukrán vezérkari főnököt. A háromnapos magyarországi látogatást lezáró találkozó után az ukrán vendég kifejtette, hogy semmilyen politikai akadálya nincs a fegyverüzlet létrejöttének Magyarországgal. Keleti elmondta, felvetették a párizsi egyezmény értelmében megsemmisítésre váró ukrán fegyverzet átvételének lehetőségét. A miniszter még bízik ebben a megoldásban is. A Népszava kérdésére válaszolva a miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarország nem fegyverkezik: „Magyarország a hadsereg működéséhez elengedhetetlenül szükséges alkatrészeket szerzi be. Nem halmozunk fel sem fegyvereket, sem alkatrészeket.” Ugyancsak lapunk érdeklődésére Keleti György elmondta, hogy Magyarország elsősorban azon országok felé fordul, ahol vannak felhalmozott alkatrészek. Ezek közé tartozik például Oroszország és Ukrajna. ALAPÍTVA 1873-BAN Megtalálták a szemtanút Sátánisták vállalták magukra a robbantássorozatot Osztrák segítséggel nyomára jutott a rendőrség annak a bajuszos férfinak, akinek fantomképét a Mátyás-templomi robbantás után közölték a lapok. Továbbra is a jugoszláv hadseregben rendszeresített M70-es időzítőszerkezet a legfontosabb nyom. Időközben egy sátánista szervezet magára vállalta a robbantássorozatot. Illisz L. László NÉPSZAVA Levelet kaptunk • Grazból, amelyben A Sátán Szivárványa Társaság tudatja velünk, hogy ők követték el a szabadkai, a parlamenti, illetve a Mátyás-templomi robbantásokat. Szólnak még a Sátán erejéről, eljövendő országlásáról és hatalmáról, valamint arról, hogy lesz még robbantás, nem is egy. Információink szerint ez idáig még két hasonló, sátánisták által írott levél érkezett a robbantássorozattal kapcsolatban. Ám egyik sem bizonyult megalapozottnak. Hasonlóképpen a többi, sok száz bejelentéshez, az alapos utánjárás után kiderült, hogy vagy szándékos félrevezetésről van szó, vagy pedig a bejelentő jóhiszeműen információt akart adni, de az általa ismertetett tényeknek semmi közük sem volt a robbantásokhoz. A nyomravezetői díj 10 millió forintra emelése óta különösen megszaporodtak a bejelentések. Nem adott viszont életjelt magáról a robbantó, akitől egyébként nagyjából ugyanazt várják el a nyomozók, mint a többi bejelentőtől. Mindenképpen hihetővé kell tennie mondandóját, esetleg valami olyan részlet említésével, amiről csak ő és a rendőrség tudhat. A rendkívüli erőkkel folyó nyomozás során ellenőrzik mindazokat a személyeket, akik hazánkban valaha is robbanóanyaggal való visszaélés miatt büntetve voltak. Igyekeznek nyomon követni az elmúlt években innen-onnan ellopott TNT- robbanóanyagok sorsát, és azokat a szóba jöhető személyeket, akiknek valaha közük volt a tűzszerészeihez, a robbantástechnikához, különös tekintettel azokra, akik közel állnak bizonyos szélsőséges politikai csoportosulásokhoz. A robbantónak ugyanis mindenképpen rendelkeznie kell efféle képzettséggel. Továbbra is az egyetlen szilárd pontja a nyomozásnak az M70-es mintájú időzítőszerkezet, amelyet csak a jugoszláv hadseregben rendszeresítettek. Fontos nyom ez, hiszen a vízhatlan, zöld műanyag dobozba zárt, mechanikus, felhúzós, 26 órára előre időzíthető szerkezet csakis robbantásra használható. Vagyis csakis ugyanarra gondolhatott az is, aki eladta és az is, aki megvette. A délre vezető szálakkal kapcsolatban kell megjegyezni, hogy még mindig nem zárható ki, hogy a robbantássorozat valamiképpen kapcsolható a hazánkban raboskodó, többszörös szerb gyilkos, Marinko Magda személyéhez. Időközben az osztrák rendőrség segítségével nyomára akadtak annak a bajuszos, fekete hajú, délszláv kinézetű férfinak, akinek fantomképét a Mátyás-templomi robbantás után közölték a lapok. Kiderült, hogy egy osztrák turistabusz sofőrjeként tartózkodott a várban és - bár csakugyan déli származású - semmi köze sem volt a történtekhez. A rendőrség továbbra is keresi viszont a másik - képünkön látható - férfit, aki feltételezhetően hasznos információkkal szolgálhat az üggyel kapcsolatban. Ezt a személyt még keresi a rendőrség Orosz búcsú Berlintől Tegnap fejeződött be az orosz haderők kivonása Németország és a Baltikum területéről. Míg Lettországból és Észtországból a csapatok minden különösebb ceremónia nélkül távoztak, Németország fővárosában ünnepélyesen búcsúztatták őket. A búcsúztatáson jelen volt Kohl német kancellár és Jelcin orosz elnök is. Pach Ferenc MTI (Bonn) A majdnem ötvenéves korszakot lezáró történelmi nap eseményei Európa egyik legszebb terén, a berlini Gendarmenmarkton kezdődtek. A számos találkozó révén egymást jól ismerő és keresztnevén szólító orosz elnök és a német kancellár baráti öleléssel köszöntötte egymást. Kohl ezt követően katonai tiszteletadással üdvözölte az orosz államfőt, aki kedden este érkezett a német fővárosba. A két nemzeti himnusz elhangzása és a Bundeswehr díszegységének tisztelgése után Matvej Burlakov vezérezredes, az egykori NDK területén állomásozott szovjet nyugati hadseregcsoport utolsó főparancsnoka tett jelentést Jelcin elnöknek és Kohl kancellárnak arról, hogy az államközi szerződésnek megfelelően augusztus 31-ére befejezték az orosz csapatok kivonását Németországból. Jelcin elnök, mint az orosz fegyveres erők főparancsnoka nyugtázta a jelentést és az előzetes programtól kissé eltérve rövid beszédet rögtönzött. Ebben még egyszer hangsúlyozta, hogy a kivonulást a megállapodásoknak megfelelően pontosan végrehajtották és a bonni kormány is megtartotta szavát, kifizette a kivonuláshoz ígért pénzügyi segítséget. A háború utáni korszak lezárását, a német-orosz kapcsolatok erőteljes fejlesztését szorgalmazta Jelcin orosz elnök és Kohl német kancellár az orosz csapatkivonulás befejezése alkalmából rendezett szerdai ünnepségen. A berlini Schauspielhaus impozáns klasszicista épületében megtartott ünnepélyen jelen volt Roman Herzog német szövetségi elnök, a bonni kormány valamennyi tagja és a német közélet kiemelkedő személyiségei. (Összeállításunk a 4. oldalon) Lehallgatták a terroristákat A terroristák szállásait - Carlos Vend utcai, illetve Szakasits Árpád úti lakásait, valamint a szállodai szobákat - már a „vendégek” érkezése előtt betechnikázták. Lehallgató berendezéseket telepítettek a szobákba, a telefonvonalakra és mindvégig hallgatóztak. A Belügyminisztériumban volt az a központi egység, ahonnan be- és kikapcsolták a magnetofonokat. Illisz L. László NÉPSZAVA Kétszer is közöltük már lapunk hasábjain annak a volt állambiztonsági (Áb) tisztnek a visszaemlékezéseit, aki 1989-ig, nyugdíjazásáig magas beosztásban dolgozott a titkosszolgálatnál. Beszélt Carlos és a nála nem kevésbé hírhedt, ám jóval veszedelmesebb terrorista, Abu Nidal magyarországi tartózkodásairól. Elmondta, kik és miként kísérték figyelemmel a világszerte keresett bűnözőket. Ezúttal a figyelés műhelytitkaiba, a szemmel tartott személyekkel - politikusokkal és terroristákkal - kapcsolatos politikai döntéshozói folyamatokba engedett betekintést. Kétféle döntés születhetett a lehallgatott beszélgetésekkel kapcsolatban: vagy szó szerint legépelték azokat, vagy csupán lényegüket foglalták jelentésbe, s átadták az adott személlyel foglalkozó osztályvezetőnek. (A Rákosi-rendszer akkor még élő prominens politikusait is állandóan figyelték, ám ezekről a munkákról sohasem készültek írásos jelentések.) Az anyagokat doszsziékba fűzték és meghatározták, meddig kell megőrizni az információkat. Az operatív felderítés egyéb fázisainak - úgy, mint figyelés, levélellenőrzés, környezettanulmány - eredményeit is öszegyűjtötték, majd ha szükségesnek látták, a vizsgálati osztály feladata volt mindezeket legálissá, vagyis az esetleges nyílt büntetőeljárásban felhasználhatóvá tenni. A titkosszolgálat mindig biztosra ment. Titkos házkutatást tartottak a lakó távollétében, majd ha elérkezett az idő, két tanú utólagos közreműködésével hivatalossá tették a jegyzőkönyvet. (Az így elkészült - külföldiekről és hazai személyiségekről összegyűlt - anyagok jelentős részét a rendszerváltás idején, 1989-1990 fordulóján megsemmisítették.) (Bővebben az 5. oldalon)