Népszava, 1994. október (122. évfolyam, 230-255. sz.)

1994-10-01 / 230. szám

21994. OKTÓBER 1., SZOMBAT BELFÖLD RÖVIDEN A jövő év végére lesz új alkotmány Várhatóan a jövő év végére vagy 1996 elejére elkészül az új magyar alkotmány - közölte Vastagh Pál igazságügy-minisz­ter pénteken Balatonaligán, a TIT országos fórumán. A kor­mányhatározat szerint széles körű szakmai, tudományos elő­készítő munkával állítják össze a koncepciót, amely majd a szakmai, közéleti, végül pedig parlamenti vita alapja lesz. Pártpénzek és összeférhetetlenség Az Alkotmánybíróság hétfőn és kedden teljes ülést tart. A grémium egyebek között megtárgyalja azt az indítványt, amely szerint a pártok költségvetési támogatásának szabá­lyai sértik a pártalapítás szabadságának elvét. Napirenden szerepel az a beadvány is, amely a polgármesteri, illetve az országgyűlési képviselői tisztség összeférhetetlenségének megszüntetését kifogásolta. Csomagolják a Közraktár utcai piacot Folyamatosan dolgoznak a Közraktár utcai piac kiürítésén, el­hordják a feleslegessé vált ládákat, lebontják a bódékat, s méltó helyére kerül az ott felhalmozódott szemét is. Az még nem tudható, ki lesz a főváros egyik legdrágább ingatlanának gazdája, s mit kezd majd vele. Az erre vonatkozó pályázat eddig sikertelen volt. Tizenkét osztály és tehetséggondozás Az eddigi nyolcosztályos alapfokú iskolarendszert, amint arra lehetőség nyílik, a tízosztályosnak kell felváltania. Hosszabb tá­von pedig a 12 osztályos iskolarendszernek van alternatívája - jelentette ki Jánosi György művelődési államtitkár pénteken Oroszlányban, a közoktatási regionális fórumon. A minisztérium tervbe vette, hogy fokozatosan növeli a rászorulók tankönyvtá­mogatását egészen addig, amíg el nem érik az ingyenes jutta­tást. A tárca minden erejével azon lesz, hogy a különféle tehet­séggondozási formákért ne kelljen fizetniük a szülőknek. Hétfőtől a nyugdíjemelésről tárgyalnak Az Országgyűlés a jövő héten másfél napos plenáris ülést tart, s várhatóan csak november-decemberben válik ismét zsúfoltabbá a program. A jövő héten megkezdődik a vissza­menőleges, egyösszegű nyugdíjemelésről, valamint az expo lemondásáról benyújtott javaslat vitája. Horn Gyula levele az idősek világnapján „Tudjuk, hogy nem könnyű nálunk idős embernek lenni. Ahe­lyett, hogy a több évtizedes munka után joggal elvárható biz­tonságot és kényelmet nyújtana, az idős kor sokak számára a betegeskedést, a nélkülözést, a létbizonytalanságot jelenti. Őszintén remélem, hogy az idős emberek tudják: az alig 3 hó­napja működő kormány hivatalba lépésének szinte az első percétől keresi a könnyítés, a segítség lehetőségeit.” Egyebek között ezt tartalmazza az a levél, amelyet Horn Gyula minisz­terelnök írt az idősek világnapja alkalmából a Nyugdíjbiztosítá­si Önkormányzat által szervezett fórum résztvevőihez. Megosztott az újságíró-társadalom is Tisztújító küldöttgyűlését tartja a hét végén a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Balatonszéplakon. A MÚOSZ pénteken megnyitott legfőbb fórumának résztvevői előtt Komlós Attila, a szövetség ügyvezető elnöke hangsúlyozta: a MÚOSZ-ra is hatással voltak és vannak az újságírókat is érintő politikai és társadalmi változások. A legszembetűnőbbnek az újságíró­szakmában megjelent megosztottságot nevezte, melyet politi­kai töltetű szándékok, álláspontok konfliktusa idézett elő. Gyógyszerészek az iskolapadban Nyolcvan szakember részvételével kezdődött közép- és fel­sőfokú gyógyszer-kommunikációs tanfolyam, amelyen a ve­zetőkön kívül például a gyógyszerészeknek is meg kell sze­rezni a gyógyszerek forgalmazására és reklámozására vo­natkozó gyógyszer-kommunikációs szakképesítést. Segítség a magyar nemzetiségű diákoknak A Magyarországon tanuló magyar nemzetiségű diákok több­sége - mintegy 2500-an - tanulmányi vízum nélkül érkezett Magyarországra, többségük képtelen megfizetni a tartózko­dással kapcsolatos eljárás díját is. Az új intézkedés szerint e költségek alól mentesülnek az állami, illetve az állami költ­ségvetésből támogatott alapítványi ösztöndíjasok, amennyi­ben magyar nemzetiségüket igazolni tudják. Azok, akik nem rendelkeznek igazolással, egyedi kérelem alapján fordulhat­nak a hatóságokhoz költségmentességért. Választási rohammunka a Belügyminisztériumban Elkészültek a szavazatleadáshoz szükséges névjegyzékek Az önkormányzati választások legkorábbi lehet­séges időpontja 1994. december 4-e. A választói névjegyzékek már elkészültek, ugyanúgy, mint a választáshoz szükséges nyomtatványok terveze­te. Eredmény - a képviselő-testületek nagy szá­ma miatt - csak a választást követő nap estéjén várható. Pálffy Katalin NÉPSZAVA A helyi önkormányzati kép­viselők mandátuma ebben az évben lejár, tehát még kará­csony előtt meg kellene tar­tani a választásokat - jelen­tette ki Zsuffa István közigaz­gatási államtitkár a Belügy­minisztérium tegnapi sajtó­­tájékoztatóján, miközben a parlamentben még folyt a szavazás az erre vonatkozó törvényről. A köztársasági el­nök a jogszabály kihirdetése után a jövő hét elején való­színűleg kitűzi a választások időpontját. Ennek legkoráb­bi dátuma december 4-e le­het, mivel a két időpont kö­zött legalább 60 napnak kell eltelnie. Az év végi ünnepek miatt azonban mindenkép­pen az lenne kívánatos, ha a választás december 4-e és 11-e között lezajlana - mondta az államtitkár. Ehhez megfeszített szer­vezési munkára van szük­ség. A tegnap tartott orszá­gos jegyzői értekezleten ki­derült, hogy már mindenütt elkészült a választók és a vá­lasztójoggal nem rendelke­zők felfrissített, pontos név­jegyzéke, és kijelölték az egyéni választókerületeket, szavazóköröket. Tóth Zoltán, az Országos Választási Iroda vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy az ideiglenes bejelen­tővel rendelkező választók nyaralójuk helyszínén is le­adhatják voksukat. De en­nek feltétele, hogy a beje­lentkezés a választás idő­pontjának kitűzése előtt megtörténjen. Kisebbségi­ önkormányzati képviselő-választás - amint az a 13 nyelven megjelent Választási Füzetekből kide­rül - a választás kitűzése után tíz napon belül kezde­ményezhető. Az ehhez szük­séges űrlapot, valamint a je­löltajánló íveket a helyi pol­gármesteri hivatalban lehet majd igényelni. Ez utóbbin az ajánló neve, személyi szá­ma és lakcíme szerepel. Ha valaki titkosan kívánja aján­lását leadni, erre is van lehe­tőség: a polgármesteri hiva­talban, miután személyazo­nosságát igazolta, zárt urná­ba dobhatja az általa aján­lott képviselőjelölt nevét. Alkotmányt módosított a parlament (Folytatás az 1. oldalról) Az SZDSZ elnöke viszont nem látja okát ennek a sú­lyos lépésnek. Pető Iván sze­rint nem esett olyan sére­lem, amely indokolná a kivo­nulást. Horn Gyula kor­mányfő az MTI-nek nyilat­kozva kijelentette: feltűnési vágy kifejezése a kivonulás, amely szíve joga az ellenzék­nek. Először az alkotmányt módosították a kormánypár­ti képviselők (261-en voksol­tak igennel, egy képviselő - Tölgyessy Péter - nemmel). A több mint hat órán át tar­tó szavazási procedúra so­rán 224 igen, egy nem szava­zattal és két tartózkodással fogadták el a legtöbb vihart kavaró önkormányzati vá­lasztási törvényt, 221 igen­nel és két tartózkodással a helyi önkormányzatokról, és 232 igen szavazattal, el­lenszavazat nélkül a pol­gármesteri tisztség egyes kérdéseiről szólót. A ki­sebbségi választások költ­ségeire vonatkozó ország­­gyűlési határozatot is ellen­­szavazat nélkül hozták meg a képviselők. Vezérszónokok vitatkoztak a pótköltségvetésről A parlament a pótköltségvetés általános vitájá­val kezdte tegnap reggeli pótnapját. Előbb a frakciók vezérszónokai mondták el a tervezett gazdasági intézkedésekről mondandójukat, majd kétperces pengeváltások élénkítették az egyébként lassan unalomba fúló felszólalásokat. Rákos József NÉPSZAVA A kormánykoalíció által el­engedhetetlennek tartott pótköltségvetés általános vitáját a még szót nem ka­pott vezérszónokok mon­dandójának meghallgatásá­val kezdte tegnap az Ország­­gyűlés. Elsőként Boldvai László, az MSZP frakciójá­nak nevében fejtette ki ál­láspontját. Az öröklött gaz­dasági helyzetről elmondta, hogy a korábbi kormány te­remtett alapot arra, hogy az új koalíció pótköltségvetést terjesszen be. Ennek egyik oka például az általános tartalék - 25 milliárd forint­­ 92 százalékának elköltése, szemben az MDF vezette koa­líció 40 százalékos lehetősé­gével. A szocialista szónok szerint a napi finanszírozás­hoz és a hiteltörlesztések­hez 5 milliárd dollárra van szükség, emiatt is meg kell állítani az egyensúlyrom­lást, ellenkező esetben el­fogyhat a 6,5 milliárd dollá­ros devizatartalék. A kereszténydemokraták nevében Csépe Béla azt han­goztatta, hogy az államház­tartási törvény szerint nem kellett volna pótköltségvetést benyújtani, s a költségvetés szempontjából az időarányos teljesítés jobb a vártnál. A szabaddemokrata­ frak­ció nevében Gaál Gyula hosszasan sorolta a pótkölt­ségvetés beterjesztésének gazdasági indokait. Eköz­ben azt is szóvá tette, hogy az ellenzék az előző négy év­ről folyamatosan azt han­goztatja, hogy a választások­kor már szerény mértékű emelkedést sikerült megva­lósítaniuk, ám arról megfe­ledkeznek, hogy ezek a ko­rábbi, kifejezetten kataszt­rofális eredményekhez ké­pest igazak. A Fidesz nem támogatja a kormány indítványát, mond­ta Urbán László. Véleménye szerint a pótköltségvetés nem tartalmaz kiadáscsök­kentéseket, s nem javítja a vállalkozások versenyképes­ségét. A független Zwack Pé­ter arra figyelmeztett, hogy egy olyan program, amely csak a pénzügyi egyensúlyra helyezi a hangsúlyt, felborít­ja a társadalmi stabilitást, veszélyezteti a belső piacot és elriasztja a külföldi tő­két. Rott Nándor (FKgP) sze­rint a költségvetési korlátok lebontása nem más, mint a kormányzat fegyverletétele az államapparátus előtt. Az MDF déli sajtótájékoz­tatóján is a tervezett pénz­ügyi intézkedések játszották a főszerepet. Dobos Krisztina elsősorban azt sérelmezte, hogy az oktatástól és annak fejlesztésétől 2,2 milliárd forintot von el a pótköltség­vetés, míg Bogárdi Zoltán szerint az energiahordozók áremelésének elhalasztásá­val értelmét vesztette a do­kumentum. Elnöki szóra vár az ellenzék Csík Rita NÉPSZAVA A köztársasági elnökhöz for­dul a parlamenti ellenzék, azt követően, hogy tegnap es­te az önkormányzati törvény, a választójog, valamint az al­kotmány módosításáról szóló törvények szavazása előtt ki­vonultak az ülésteremből - ezt Kónya Imre, a Magyar De­mokrata Fórum frakcióveze­tő-helyettese jelentette be. Az ellenzék azt kéri Göncz Árpád köztársasági elnöktől, hogy az alkotmányban bizto­sított jogával első ízben élve küldje vissza az említett tör­vényeket újra megfontolásra az Országgyűlésnek. Az el­lenzék azért döntött így, mert az 1989 óta fennálló gyakor­lattal szemben először vál­toztatnának úgy az alkotmá­nyon és a választójogi törvé­nyen, hogy azt nem előzte meg hatpárti konszenzus. Kónya Imre szerint a teg­nap megszavazott módosítá­sok szűkítik a demokratikus alapjogokat, megnehezítik a jelöltek állítását az önkor­mányzati választások során, s lehetővé teszik, hogy egy vi­szonylag szűk csoport, szava­zóréteg szavazata döntsön. Kónya Imre kijelentette azt is, kivételes eseménynek tekintik mindazt, ami tegnap a Tisztelt Házban történt. A frakcióvezető-helyettes saj­nálatát fejezte ki, hogy ehhez a végső eszközhöz kellett for­dulnia az ellenzéknek, de nem láttak más lehetőséget, hogy a közvélemény figyel­mét felhívják a demokráciát súlyosan veszélyeztető kor­mánypárti magatartásra. Fü­­zessy Tibor, a Keresztény De­mokrata Néppárt frakcióve­zetője elmondta, a rendszer­­váltást megalapozó, vala­mennyi törvény nemzeti köz­­megegyezéssel született meg, s ennek során az Ellenzéki Kerekasztal véleményét ép­pen az SZDSZ képviselte leg­markánsabban. A tárgyalá­sok során pedig az MSZP elődje ült az asztal másik ol­dalán. Az MDF, az FKGP, a KDNP és a Fidesz frakcióvezetői, miután levelüket eljuttatják a köztársasági elnökhöz, hét­főn találkoznak Göncz Ár­páddal, s ennek során rész­letesen is kifejtik neki az el­lenzék álláspontját. Kónya Imre kilátásba helyezte: ha az elnök nem tudja méltá­nyolni az ellenzék kérését, az Alkotmánybírósághoz for­dulnak. Üres padsorok a jobb oldalon Cseke Csilla felvétele

Next