Népszava, 1994. október (122. évfolyam, 230-255. sz.)

1994-10-04 / 232. szám

A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Hogyan zenél a rádió? Válaszol: Lázár Eszter Nagyszabású hangversennyel tért vissza a zenei élet a Magyar Rádióba. A Márványte­remből tegnap közvetített Muzsikus ven­dégség a Bartók rádióban című, négyórás monstre koncert ünnepi nyitánya kívánt lenni a frissen életbe lépett új műsorstruk­túrának, mégpedig számos olyan zenemű­vész részvételével és jelenlétével, akiket az előző vezetés idején eltiltottak a mikro­fontól, illetve akik tiltakozásul emiatt ma­guk tiltották le önmagukat.­ ­ Amikor nyugdíjazás cí­mén eltávolították a Rádió­ból, sok művésztől - köztük Kocsis Zoltántól és Dés Lászlótól - hallottam, hogy ezzel a mai magyar zenei élet egy rendkívüli műhe­lyével, személyében pedig a komolyzene nagy szaktu­dású mentorával lett sze­gényebb a hazai kultúra. Szerkesztésében ez a hang­verseny az ön visszatérése is. Hogyan tovább? - Ott folytatjuk, ahol kényszerűségből hónapok­kal ezelőtt abbahagytuk. A rádió vezető szerkesz­tőjeként korábbi munka­körömet vettem át, a ka­marazene, a hangverse­nyek és a felvételek ter­­vező-szerkesztőjeként dol­gozom. Visszavettem, és ezután ismét rendszere­sen szerkesztem a Mu­zsikáló nagyvilág és az Aranyalbum című mű­sort. Mint hallhatta már a közönség, megszólalt a Bartók kulturális maga­zinja, a Szalon, ebben dolgozom, miután egyik szerkesztője vagyok a Muzsikáló reggelnek. - És már bemutatkozott a legnagyobb zenei újdonság is, a 24 órás Bartók adó... - Nagyon jelentős lé­pés ez, éjjel két órától reg­gel hat óráig csak komoly­zene szól, szöveg és kon­­ferálás nélkül. Sok hall­gató kívánságának tesz eleget ez a kísérlet azzal, hogy végre létezik egy mű­sorsáv, amely kizárólag a zenéé. - Feltűnést keltett a mű­sora, amelyben Teller Ede zenélt. - Teller Ede interjúit szerkesztettem össze az­zal a felvétellel, amelyen Beethoven B-dúr trióját próbálta. Akkor még nyugdíjas voltam, ezzel tréningeztem vissza ma­gam a rádióba. Karácsony táján újra hallható lesz, ismétlésben. Bársony Éva BELFÖLD 1994. OKTÓBER 4., KEDD Ami elvész a vámon A kocsikat árverezik, a cigarettát elégetik Büntetőeljárás során lefoglalt jelentős mennyi­ségű használt ruhaneműt ajándékozott a vám- és pénzügyőrség a nagyatádi menekülttábor la­kóinak. Az eredetileg segélynek szánt külde­mény így a lehető legjobb helyre érkezett. A vá­mosok persze nem mindig ajándékozhatnak ké­­nyükre-kedvükre. A lefoglalt, elkobzott vám­áruk változatos utóéletet élnek. Horváth Ildikó NÉPSZAVA Aki vámbűntettet vagy vám­szabálysértést követ el, an­nak áruját - bírósági vagy szabálysértési eljárás során - elkobozzák. Ha ezek az áruk nem esnek értékesítési tilalom alá, úgy a vám- és pénzügyőrség egyszerűen el­adja őket. Mint Kaizinger Ti­bor alezredes, az országos parancsnokság vámadó fő­osztályának helyettes veze­tője kérdésünkre elmondta, a tilalom fegyverre és lő­szerre, illetve kábítószerek­re vonatkozik, ezeket a cik­keket a Belügyminisztérium­nak kell átadniuk. A nemes­fémeket kizárólag a bizomá­nyi áruháznak értékesítik, a muzeális értékű tárgyakat a múzeumoknak kötelesek át­adni. A vámáruraktárnak saját gépjárműtelepe van, ahol az Autókerrel kötött szerződés alapján kéthetente elárve­rezik a lefoglalt kocsikat. Az eladás révén nyert össze­gekkel nem rendelkezik sza­badon a vám-és pénzügyőr­ség. A pénzek a vámbevételi számlára kerülnek, s az ál­lamkasszát gyarapítják. Van, amikor nem kell az elkobzáshoz bírósági vagy szabálysértési határozat. Jö­vedéki jogsértés esetén a vámhivatal is „elveheti” az árut. Mint ismeretes, a jöve­déki törvény értelmében a szeszes ital, a kávé, a dohány és kőolaj- származékok ese­tében pontosan fel kell tün­tetni az áru származásának forrását. Ha ez hiányzik, a vámhivatal koboz és - a kő­­olajtermékeket kivéve - meg­semmisít. Nem szívesen. Pél­dául a szemétégető művek a cigaretta köbméterét 4000 forintért „füstölik el”, így in­kább csak a kis tételű, kétes eredetű termékeket ítélik megsemmisítésre, az értéke­sebb nagyobb tételeket kül­földre adják el. Időnként - mint most is - használt holmi kerül a ho­rogra. Ilyen esetben a meg­semmisítés vagy értékesítés helyett humanitáriánus dön­tést hoz a pénzügyőrség. A ruhákat most a nagyatádi tá­borlakók kapták. Korábban a vak gyermekek iskolájá­ban örültek azoknak a tár­sasjátékoknak, amelyekről kiderült, hogy hamisítások, ezért elkobozták őket. Az AGRO­FÜZES Részvénytársaság (3390 Füzesabony-Pusztaszikszó) az Rt. rendkívüli közgyűlését 1994. október 25-én 13 órára összehívja. A közgyűlés helye: HOTEL HUBERTUS 3373 Besenyőtelek, Tepély-puszta (Debrecen felé Besenyőtelek után a 14 km-nél) A közgyűlés napirendi pontjai: 1. Tőkeemelés és privatizáció 2. Beszámoló az 1994. évi üzleti és I-VIII hónap teljesítményeiről. 3. Személyi kérdések 4. Egyéb A megismételt közgyűlésre 15 napon belül ugyanott, ugyanazon időpontban kerül sor. AGRO-FÜZES Rt. Igazgatósága Gyűjtőhelyek a gyanús paprikának Hantos N. László NÉPSZAVA A begyűjtésre kijelölt rak­tárak: Pest megyében - Bu­dapest, Hídépítő u. 3. és Pi­lis, Nyáregyházi dűlő; Nóg­­rád megyében - Tar, Villás­telepi rakodó; Heves és Szolnok megyében - Jász­apáti után Jászkisér felé 4 km-re balra; Borsod megyé­ben - Mályi, 3-as úton a Tég­lagyár előtt jobbra; Sza­bolcs megyében - Kállós­­semjén, Delta rakodó; Haj­­dú-Bihar megyében - Nagy­hát, a vasútállomástól 800 méterre; Békés és Csongrád megyében - Szeged, rende­ző-pályaudvar, sorompó után balra, az első úton végig; Bács-Kiskun, Baranya és Tolna megyében - Duna­­földvár-Előszállás között, Dunaföldvár után 3 km-re jobbra a vasúti híd előtt; Fejér és Somogy megyében - Polgárdi Ipartelepek vas­útállomásnál a Kőbánya fe­lé vezető úton, az átjárótól 1 km-re balra; Zala, Veszp­rém és Vas megyében - Celldömölk, Sághegy felé, Celldömölk Izsákfa temp­lomnál balra, a 8-as út já­­nosházai elágazásnál, Vesz­prém megyében­­ a 83-as úton Gyarmat és Gecse között a vasúti átjáró előtt balra. Újabb begyűjtőhelyek: a fővárosban a XVII. kerületi Ferihegyi úti; Csongrád me­gyében a kishomoki; Bor­sod megyében a miskolcta­polcai; Hajdú-Bihar megyé­ben a hajdúszoboszlói pol­gári védelmi bázis. A hamisított fűszer fele liszt, tizede ólom NÉPSZAVA-információ Alig lézengenek az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által kijelölt paprikabegyűj­tő helyeken. A kis- és nagy­­kereskedők a várakozásnak megfelelően nem sietnek be­szolgáltatni árujukat. Infor­mációnk szerint az ólom­mérgezések száma nem nő tovább. A legnagyobb gyer­mekétkeztetéssel foglalkozó vállalat a vizsgálatok befejez­­téig csak paprikamentes éte­leket szállít fogyasztóinak. A késlekedések oka valószí­nűleg abban rejlik, hogy ha­táridő hiányában a forgal­mazók úgy gondolják, ráér­nek a beszállítással, aki pe­dig mégis rászánná magát, az jó ideig keresgélheti a meg­lehetősen félreeső raktára­kat. Ha ugyan tudja, hol van­nak. Ugyanis az országos na­pilapok közül csak egyetlen hozta le szombati számában a begyűjtőhelyeket és címüket. A budapesti Hídépítő utcai begyűjtőraktárban délután egy óráig mindössze egy ke­reskedő járt, tizenkilenc da­rab, 10 dekás csomagolású fű­szerrel. A raktár vezetője sze­rint a hét közepétől várható a roham. Mint megtudtuk, a raktárban van elég hely a be­vizsgálandó fűszer befoga­dására. A Plus néhány száz méter­re eső központi raktárában elkezdődött az áruházlánc boltjaiból a begyűjtés, ami az ott dolgozók szerint a hét közepére befejeződik, és ak­kor fogják egyben átszállíta­ni az egész rakományt. Vár­hatóan a többi nagyobb for­galmazó vállalatnál is így történik a beszolgáltatás. A közelben levő kisebb boltok, diszkontok tulajdono­sai, úgy gondolják, egy-két napon belül ők is elintézik a beszállítást. A budapesti Szent István kórházban naponta egy csa­lád jelentkezik vizsgálatra, ami azt jelenti, hogy a meg­betegedések száma nem nö­vekszik tovább, hanem beállt egy szintre és stagnál - mond­ta lapunknak dr. Soós Gábor, a kórház főorvosa. Soós dok­tor véleménye szerint az ese­tek súlyossága is csökkent, mert az orvosok számolnak az ólommérgezéssel. Ma már nem történik meg, ami hó­napokkal ezelőtt, hogy egy hónapon keresztül nem tud­ták felállítani a diagnózist. A mintegy 130 ezer gyerme­ket és nyugdíjast étkeztető Junior Vendéglátó Vállalat főleg főzelékfélét szállít ebédre fogyasztóinak addig, míg a teljes paprikakészle­tét be nem vizsgáltatta - tá­jékoztatta az MTI-t a cég in­formációs előadója. Legfrissebb információnk szerint az eddig vizsgált hamisítványok receptje: 50% paprika, 40% liszt, 10% mi­nium. FŰSZERPAPRIKAMINTÁKKAL VÉGZETT VIZSGÁLATOK ADATAI (1994. szeptember 22-ig) Pang a feketepiac Csongrád megyét eddig elkerülte az ólom. A paprikabotrány­nak azonban így sem örülnek a termelők. Számítva az időjá­rás viszontagságaival is, idén a szokásosnál korábban kezd­ték el a fűszerpaprika szedését a termelők. A megye legna­gyobb felvásárlója, a Szegedi Paprika Rt. az idén szerződött 18 ezer tonna paprikának több mint a felét felvásárolta. A gyár az elsőosztályú paprikáért az ígért 26 forintot fizeti kilón­ként szerződő feleinek. A másod- és harmadosztályú paprika árát kilónként 5 forinttal megemelve 20 illetve 15 forintot fizet. A gyárnak sokan kínálják termékeiket azok közül is, akik a magas feketepiaci árra számolva nem kötöttek szerződést. Az ólom azonban befagyasztotta a feketepiacot, s a termelők futnak a pénzük után. A szegedi gyár még nem döntött, felvá­sárolja-e termékeiket. A termést egyébként közepesnek ítélik meg Csongrádban, hiánytól tehát nem kell tartani. Nem vonzó a közhasznú munka Nem biztos, hogy eredeti céljára használják a foglalkoztatási támogatást Bár jelentős a munkanélküliség, mégis igen ala­csony a közhasznú munkában foglalkoztatottak száma. Az illetékes tárcák és munkaügyi köz­pontok programjaik kudarcaként élik meg, hogy a jelenlegi 550 ezer regisztrált munkanélkülihez képest mindössze 140 ezren végeznek közhasznú munkát. A főváros XX. kerületében egy ideje át­törték a frontot. A Pestszenterzsébet-Soroksá­­ron létrehozott Közhasznú Foglalkoztató Iroda féléves tapasztalatai konferencia szervezésére indították az önkormányzatot. Horváth Ildikó NÉPSZAVA Budapest e peremkerületé­ben a fővárosi átlagnál is ma­gasabb a munkanélkülek szá­ma: 7000-re becsülik őket, no­ha csupán 3500-an regiszt­ráltatták magukat. Mint Per­laki Jenő polgármester az er­zsébeti konferencián el­mondta, amióta létrehozták Közhasznú Foglalkoztató Iro­dájukat, hasznos munkával tudják ellátni a kerület mun­kanélküli lakosságának egy részét. Eddig 140 esetben nyílt lehetőség arra, hogy megszüntessék az eddig fo­lyósított jövedelempótló tá­mogatást. Az önkormányzat álláspontja: ha mód van rá, segély helyett értelmes mun­kalehetőség megteremtésé­vel segítsenek a munkanél­külieken. Mint Szendrényi Péter, a Munkaügyi Minisztérium fő­osztályvezetője a konferen­cián elmondta, a tárca által szervezett országos progra­mok nem sikeresek, az FM- mel közösen szervezett er­dőtelepítés iránt csupán né­hány munkanélküli érdek­lődött, így jártak az útkor­szerűsítéssel, a földmérés­sel is. A népjóléti tárca képvise­lője szociális-egészségügyi oldalról közelítette meg a kérdést: a közhasznú munka egyik célja az előbb-utóbb pszichés zavart és egészség­­ügyi károsodást szenvedett tartósan munkanélküli tö­meg apasztása. Említést tett a minisztériumon belül fo­lyó vitáról: kiterjesszék-e a közhasznú munkát a gazda­sági szférára is? Frey Mária, a Munkaügyi Kutató Intézet főmunkatár­sa két évvel ezelőtti kutatá­sának meghökkentő adatait tárta a konferencia elé. Csak bízni tud benne, hogy ma már a munkáltatók például nem arra használják a köz­hasznú foglalkoztatásra ka­pott támogatást, hogy állan­dó munkahelyeket átminő­sítenek közhasznúra, vagy nem munkanélkülit alkal­maznak a támogatott mun­kakörökben.

Next