Népszava, 1994. október (122. évfolyam, 230-255. sz.)

1994-10-04 / 232. szám

1994. OKTÓBER 4., KEDD BELFÖLD Önálló intézmény maradhat a Duna TV A Duna TV sorsa eldőlni látszik, úgy tűnik, önálló intézmény marad, ám néhány kérdés továbbra is nyitott, különösen az elmúlt két év után, amikor is a tévé működését titok és homály övezte. Ha­­nák Gáborral, a tájékoztatási főigazgató-helyet­tessel, a gyakorlatilag technika nélküli székház­ban, az egykori Nikex-házban beszélgettünk. Kovách Attila NÉPSZAVA - A Duna TV létrehozásáról titkos határozatot hozott az előző kormány. A jelenlegi kormányzattal tárgyaltak-e a televízió sorsáról? - A műsorainkkal kapcso­latos jóízű beszélgetések, nem rosszabbak, nem sű­rűbbek, mint az elő­ző­ kor­mányzattal, amelynek a Du­na TV és a Hungária Televí­zió Alapítvány „titokban született édes gyermeke”. Egyébként az előző kor­mányzat is adósunk, mert 1994-re az ígért három és fél milliárdból csak egymilliár­­dot kaptunk meg. Mulatsággal olvastam Eör­­si István Csoóri Sándorhoz, költőtársához címzett írá­sát, amely megmutatja, hogy az irracionalizmus nemcsak a nemzeti érzelműeket, de az urbánusokat is hatalmá­ba kerítette. Ugyanis nem voltak indexre tett közéleti személyiségek, meg tudom mutatni a választásokig megszólaló politikusok név­sorát. A kuratórium összetétele természetesen a kormány­zat bizalmát fejezte ki. Min­denki tudja, hogy kinél pá­lyázik, amikor pályázatot nyújt be a Soros Alapítvány­hoz vagy máshova. Az más kérdés, hogy a Hungária Te­levízió közalapítvány, és a működéséhez az állam ad támogatást. Olyan vádak is elhangza­nak, hogy mi vagyunk a bu­kott kormány kádertemető­je, de mutasson valaki az itt dolgozó 250 (akik szinte mind az előző érában kezd­tek el itt dolgozni) közül egy embert, akinek a neve ösz­­szekapcsolható a volt kor­mánnyal. - Az Állami Vagyonügynök­ség nemrégiben közölte, hogy a szokásos hirdetését nem folytatja. Az ÁVÜ,ezzel ismer­te el, hogy a Duna TV szpon­zorálása csak egy időszakhoz kötődött, egyfajta kötelezett­ség volt? - Meglehet, hogy az ÁVÜ nem független, ellentétben velünk. Az ÁVÜ szokásos szerdai sajtótájékoztatója adásonként 750 ezer forin­tos bevételt jelentett, de mi mintegy 600 ezret költöttünk rá, s így már nem is olyan je­lentős tétel.­­ A Duna TV a takarékos­ság jegyében működik - pél­dául a híradó már csak két kamerával dolgozik de ak­kor mi értelme volt a délelőtti műsorra egy külön főszerkesz­tőséget létrehozni? - A híradótól a kamerát az Esti kérdés, a Heti Hírmon­dó kapta meg - ugyanis a két szerkesztőség szétvált -, s nem a délelőtti adások fő­szerkesztősége. Egyébként, lehet két kamerával is hír­adót csinálni, hiszen az or­szág határain túli szerkesz­tőségektől rendelünk tudó­sításokat. Ezenkívül a CNN adásából napi hatvan per­cet használhatunk fel, s a legfrissebb hír, hogy ezen­túl mi is szállítói leszünk az amerikai hírtelevíziónak. A problémákat enyhíti majd, ha október végén megérke­zik a Sony cégtől a tavaly megrendelt közvetítő kocsi. Ha a Nikex-házban lesz, ta­lán ide tudunk költözni a Róna utcából. - A Magyar Televízió jóval több embert foglalkoztató in­tézmény, adásai túlcsorognak határainkon. Talán nem vé­letlenül vetődött fel, hogy a Duna TV-t az állami televízió keretein belül kellene működ­tetni. - Nem tudom, miért gon­dolják úgy, hogy ha a Ma­gyar Televíziót és a Duna TV-t összevonják, meg lehet valamit spórolni. A Magyar Televízió egy óra műsort két és fél millióért csinál, míg mi egymillióból állítunk elő saját produkciókat. Igaz, a Duna TV a legjobb esetben is 1-1,5 millió emberhez jut el, de ha igazi közszolgálati feladatokat lát el a tévé, ak­kor nemzetközi példák mu­tatják: nézettsége csökken. A Magyar Televízió 23-25 milliárdból gazdálkodhat, míg mi évi két és fél milli­árdból állítunk elő napi tíz óra műsort, de örök értéke­ket akarunk megjeleníteni, amely sajnos nem jár jelen­tős bevételekkel. Egy cseh filmsorozat, vagy Fellini, rek­lámértéke csekély, nem to­longanak a hirdetők - és ezt tudomásul kell venni. Lehet a Duna Televízió létrehozása „bűnben született”, de a működése nem ezt igazolja. - Nem műsorkészítési céllal, közönségkapcsolatokra meny­nyit költöttek? A fáma szerint súlyos százezrekről van szó. - Fogalmam sincs, de többnyire saját költségün­kön utaztunk. Amikor hatá­ron túli újságírók jártak ná­lunk - több mint százan vol­tak itt - vendégül láttuk őket, zsíros kenyeret kaptak meg kólát. Az erdélyi Szacs­­vára vittünk ki egy anten­nát, hogy ott is láthassák a műsorainkat. De az anten­nát a saját pénzünkön vettük. Mellesleg, saját magunk vé­delmére kértünk vizsgálatot az Állami Számvevőszéktől is. Amerikai diákok bilincsben Joe Myerson (Budapest Sun) a NÉPSZAVÁNAK A magyar kormánynak cím­zett, alig burkolt figyelmez­tetésnek tekinthető, hogy az Egyesült Államok nagykö­vetsége nyilvánosan kifogá­solta azt a bánásmódot, amelyben a legutóbbi ide­genrendészeti razzia során amerikai állampolgárokat részesítettek. A rendőrségi akció célja az illegálisan Magyarországon tartózkodó külföldiek felkutatása volt. A nagykövetségen elmond­ták, hogy Budapesten pél­dául éjszaka 2 órakor döröm­bölt a rendőrség egy fiatal anya és két kisgyermeke aj­taján, követelve irataik be­mutatását. Debrecenben két héttel ezelőtt megbilincselve hurcoltak börtönbe két ame­rikai diákot, akik nem tudták igazolni magukat. A fiatal­­asszonyt nem tartóztatták le, a diákokat néhány órán be­lül szabadon engedték. Az amerikai nagykövetség ritkaságszámba menő nyilvá­nos közleményében a fenti két incidensre korlátozta ki­fogását. „A magyar kormány és a budapesti önkormányzat tudomására hoztuk aggodal­mainkat” - jelentette ki James I. Gadsden misszióve­­zető-helyettes. A képviselet ugyan nem nyújtott be formá­lis tiltakozást, de, mint a nagykövet helyettese el­mondta, a magyar kormány több vezető tisztségviselőjé­vel tárgyaltak az ügyről. Megjegyezte, hogy nem kaptak hivatalos választ, s hozzáfűzte: „Nagyon aggaszt bennünket a magyar idegen­rendészeti törvények ilyen jelle­gű végrehajtása. Nem kérdője­lezzük meg a magyar törvénye­ket, ám úgy véljük, hogy körül­tekintéssel kellene eljárni”. Garamvölgyi László rend­őrségi szóvivő közölte, hogy múlt héten befejeződött a razziasorozat, de a közeljö­vőben további akciókat bo­nyolítanak le. Arnold H. Campbell konzul elmondta, hogy a debreceni incidens szeptember 17-én történt, amikor az iratok el­lenőrzése céljából a rendőr­ség rajtaütött egy diáklaká­son. Két amerikait, egy norvé­got és egy kanadait megbilin­cselve vittek gépkocsin az őr­szobára, miután nem tudták felmutatni irataikat. Az ame­rikaiak magyar vendéglátóik­nál helyezték biztonságba igazolványaikat. Akkor en­gedték szabadon őket, amikor magyar barátaik az őrszobára hozták papírjaikat. Máig nem értik, miért bilincselték meg őket és miért nem engedték meg, hogy telefonáljanak - je­gyezte meg a konzul. A budapesti incidens olyan időpontban történt, amikor a szóban forgó ifjú anya - Campbell szóhaszná­lata szerint - „ideiglenes szálláson” volt kisgyerme­keivel. A hölgy férje, egy amerikai üzletember, nem tartózkodott Budapesten a hajnali rajtaütés idején. A fiatalasszony annyira feliz­gatta magát, hogy panaszt tett a nagykövetségen. „Nem óhajtjuk felfújni ezt az ügyet” - mondotta James I. Gadsden, hozzáfűzve: „Azt hiszem, ésszerű módot lehet találni a külföldiek igazolta­tására. Nagy tapintattal kel­lene eljárni”. Az amerikai nagykövet he­lyettese minden idelátogató­nak tanácsolta, hogy tartsa ké­szenlétben iratait, és ha kérik, mutassa be a rendőrségnek. Hangsúlyozta, hogy az említet­tekhez hasonló incidensek kedvezőtlen benyomást tesz­nek, negatívan befolyásolnak diákokat, turistákat, üzletem­bereket, cégeket, amikor el­döntik, hová menjenek, hol telepítsenek képviseletet. (A riport elkészítésében részt vett Horváth Ann­, Csépi Erika és Stefan J. Bős.) We're different Politics, Business, Arts, Travel and Entertainment from a Western Perspective BUDAPEST SUN Call for your free copy todayl 268-1101/1102/1104 FAX 268-1103 Lefújták a versenytárgyalást Lénárt Attila NÉPSZAVA A győri köztársasági megbí­zott, dr. Horváth József teg­nap sajtótájékoztató kereté­ben bejelentette azt, amit lapunk korábban már meg­írt: nem kíván szerződést kötni a Szigetköz elektro­mos vízpótlására kiírt ten­der egyik pályázójával sem. A címzetes államtitkár megerősítette: a döntésre a szeptember 23-i kormányha­tározat értelmében került sor. Ez ugyanis nem tartal­maz anyagi fedezetet az elektromos szivattyúk tele­pítésére és üzemeltetésére. Kimondta viszont, hogy ok­tóber 15. után a működő há­romból csak egy dízelszi­­vattyú-telep dolgozik to­vább, míg év végéig újra meg kell vizsgálni a vízpót­lás lehetséges megoldásait. Szakértők lapunkban is támadták az egyetlen telep további üzemeltetését, mi­vel az szerintük rendkívül költséges és nem elég haté­kony. Felmerült az elképze­lés, hogy a szivattyútelep csak azért üzemelne tovább, hogy a kormány eleget te­gyen az érvényes parlamen­ti határozatoknak. Ezt azon­ban Horváth József cáfolja. Horváth József kitért az utóbbi időkben őt ért táma­dásokra is. Kijelentette: a tender kiírásakor nem volt szükség elvi vízjogi engedély beszerzésére, ennek ellené­re megtette ezt. Az sem igaz, hogy a többi szakhatósági engedély hiánya okozta vol­na a pályázat győztese kihir­detésének elhalasztását. A többi engedélyt ugyanis a szerződéskötés után kellett volna beszerezni. Hangsú­lyozta: az őt ért támadás, hogy elszabotálta a szivat­­­tyúzás megfelelő végrehaj­tását, megalapozatlan. - Mindig a jogszabályok­nak megfelelően jártam el. A szivattyús vízpótlás ösz­­szesen egymilliárd forintos beruházást jelent. Ezt nem lehet egyik napról a másik­ra megvalósítani. A parla­menti döntés lényegében három ismeretlenes egyen­let, hiszen azt írja elő: a szi­vattyúzást a legkisebb költ­ségekkel és környezet­­szennyezéssel, de a legna­gyobb hatékonysággal kell végrehajtani. Ezek nem ép­pen olyan paraméterek, amelyekkel dolgozni lehet - mondta Horváth, aki egyéb­ként többé nem foglalkozik a szigetközi vízpótlással, hi­szen hivatala hamarosan megszűnik. A SEREC­L KFT. NYILVÁNOS PÁLYÁZATOT HIRDET mint a Műszaki Anyag- és gépkereskedelmi Vállalat felszámolója a vállalat ingatlanjai­nak, bérleményei bérleti jogának és befektetéseinek megvásárlására Ingatlanok 1214 Budapest II. Rákóczi F. u. raktárbázis 185-187. telephely 13 651 m2 Irányár 80 000 eFt 9027 Győr Puskás T. u. 19. raktárbázis* telephely 6 005 m2 25 000 eFt * Az ingatlan osztottan is pályázható, de a kft.­­joguk van. üzletrész-tulajdonosoknak elővásárlási Bérlemények Budapest V. Báthori u.3. üzlethelyiség 248 m2 Irányár 12.000 eFt Budapest VI. Jókai út. 15. üzlethelyiség pince 469 m2 207 m2 676 m2 15.000 eFt Budapest XXI­­II. Rákóczi F. u.185-187. 282 m2 5.500 eFt Az ingatlanoknál felsorolt raktárbázishoz tartozó iroda, amellyel együtt kerül értékesítésre. Debrecen, raktárbázis** Hatvan u. 58-60. telephely 4 060 m2 12.000 eFt ** A bérleményen lévő épületek, építmények jogi rendezés alatt állnak. A pályázati árak az áfát nem tartalmazzák. Üzletrész, részvény Név Megvételre kínált üzletrész Alapító vagyon %-ban Technoimpex Rt. 16 000 eFt 0,04 MAGÉV-RAINBOW Kft. 39 900 eFt 99,9 MAGÉV-SPED Kft. 1 000 eFt 83,3 MAGÉV-STAHLWILLE Kft. 44 500 eFt*** 74,2 A tulajdonosoknak az üzletrészekre elővásárlási joguk van. *** Az üzletrész a *-gal jelzett ingatlannal kerül értékesítésre részben vagy egészben. A pályázat benyújtásának határideje: 1994. október 28-án 12 óra A pályázat beadásának helye: 1075 Budapest, Károly krt. 25. A vételi szándék bizonyítására a pályázati irányár 5%-t az ajánlattevőnek a pályázat benyújtásá­nak határidejéig letétbe kell helyeznie a vállalat pénztárába. A letét bánatpénzként funkcionál. A pályázatnak tartalmaznia kell: - az ajánlattevő nevét, címét, székhelyét - a megajánlott vételárat számmal és betűvel kiírva - a fizetés módját és határidejét (készpénzfizetés előnyben részesül) - a fizetési garanciákat - az ajánlati kötöttség időtartamát (amely nem lehet kevesebb, mint a benyújtásra nyitva álló határidő lejártától számított 60 nap, bérlemények esetében 90 nap) - a bánatpénz letétbe helyezéséről szóló igazolást - a bérlemények pályázata esetén az igénybevétel célját. A pályázat kiírója a pályázót a pályázat eredményéről 30 napon belül értesíti. Értékesítéskor fizetési késedelem esetén a megjelenés napján érvényes jegybanki alapkamattal kerül diszkontálásra. A kiíró a pályázóktól ajánlatuk módosítását kérheti. A kiíró fenntartja a jogot, hogy nem megfelelő pályázat esetén a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. Kiíró felhívja a vállalat hitelezőinek figyelmét arra, hogy élhetnek az 1991. évi I. törvény 48 §. (2) bekezdése szerinti elővásárlási jogukkal. Az elővásárlási szándék 1994. október 28-ig, a benyújtás határidejéig jelenthető be a vállalatnál. A pályázatban szereplő ingatlanok, bérlemények, üzletrészek tekintetében főbb adatokról jel­lemzőkről információk beszerezhetők: Pénzes Mária (tel: 141-4740)

Next