Népszava, 1994. december (122. évfolyam, 282-307. sz.)

1994-12-01 / 282. szám

A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Mit jelent az AIDS-tilalom? Válaszol: dr. John Anna Az idegenrendészeti törvény rendelkezése értelmében, a bizonyos betegségekben, töb­bek közt az AIDS-ben szenvedő külföldiektől a hatóság megtagadhatja a tartózkodási en­gedély kiadását. Az AIDS világnapja kínált apropót ahhoz, hogy a törvény egyik előké­szítőjét, dr. John Anna országos tisztiorvost megkérdezzük a rendelkezés hátteréről. - Mit jelent pontosan a tila­lom: a betegek be sem lép­hetnek az országba, vagy csak bizonyos ideig marad­hatnak itt? - Azokra vonatkozik a rendelet, akik egy évnél to­vább szeretnének hazánk­ban maradni. Ekkor kell huzamos tartózkodási en­gedélyt kérni a rendőrség­től. A kérvényhez kell csa­tolni egy igazolást arról, hogy az illető nem szenved „közegészségügyet veszé­lyeztető” betegségben. A törvény azonban feltételes módot használ, az engedély kiadása megtagadható. Ez szerintem mozgásteret en­ged az elbíráláskor. Tehát az illető személy addigi vi­selkedése is számít. - Miért volt szükség erre a rendelkezésre, hiszen egy év alatt sok embert megfer­tőzhet a beteg? - A kormány és a parla­ment kötelessége ügyelni a polgárok egészségére. Ez pedig megköveteli a meg­felelő járványügyi helyzet megteremtését. A rende­let erre is szolgál. - Egy AIDS-es beteg kór­házi kezelése 2,5-3 millió fo­rintba kerül évente. Játszott­­­ ez bármilyen szerepet a tör­vény előkészítésekor? - Szerintem ez nem le­hetett szempont. - Tud olyan ügyről, ami­kor valaki emberi jogi prob­lémákat fogalmazott meg a rendelkezés miatt? - Nem tudok róla. Hoz­zánk nem érkezett panasz. - Hányan nem kapták meg betegségük miatt a tar­tózkodási engedélyt? - Nem tudom. A rend­őrség adja ki az enge­délyt, hozzánk akkor for­dulnak, ha valaki felleb­bezést nyújt be. Darócz Dávid Ártándon megúszták Horváth Ildikó NÉPSZAVA Többen nem értik, miért csak hazatérőben, a hidas­németi határállomáson buk­tak le több millió forint ér­tékű csempészárujukkal egy szlovák busz utasai. Hol ma­radt az ártándi ellenőrzés? Mint ismeretes, a feltehe­tően Törökországból haza­térő autóbusz Ártándnál lépte át a magyar határt. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága határügyi és ügyeleti főosz­tályának vezetője, Daróczi Ferenc ezredes kérdésünkre elmondta, hogy a határátke­lőhelyeken úgynevezett dif­ferenciált, illetve szelektált vizsgálatról is dönthetnek a vámosok, ugyanis sok időbe telne, ha minden utasnál egyformán tételes vámvizs­gálatot tartanának. A vámhivatal a kötelező árunyilatkozat alapján dön­ti el, milyen vizsgálatot tart. Ártándon a szelektív vizsgá­lat mellett döntöttek, míg Hidasnémetiben a szúró­próbaszerű vizsgálatot lát­ták célszerűnek. BELFÖLD 1994. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Érdemtelenül ítélkeztek Ebben az évben jogerősen két bírót mentettek fel tisztségéből . Az alkotmánybírói szervezetről szóló fejezete fon­tos alapelvként rögzíti, hogy a Magyar Köztársa­ság bírái függetlenek, és csak a törvényeknek vannak alárendelve. Tisztségükből őket csak a törvényben meghatározott okból és eljárás kere­tében lehet elmozdítani. Ez akkor válik szüksé­gessé, ha a bíró alkalmatlanná, illetve érdemte­lenné válik hivatása betöltésére. Ez évben is több bíró ellen folytattak le fegyelmi eljárást, s a leg­frissebb információk szerint eddig jogerősen két bírót mentettek fel tisztségéből. Nagy Gergely írása a NÉPSZAVÁNAK A bíróságról szóló törvény kimondja, a bírót tisztségé­ből fel kell menteni, ha le­mond és felmentését kéri, illetve annak ellátására tartósan alkalmatlanná vá­lik. Amennyiben az alkal­matlan bíró önszántából nem mond le, a megyei bíró­ság vagy - legfelsőbb bírósá­gi bíró esetén - a Legfel­sőbb Bíróság elnökének ja­vaslatára tisztségéből a köz­­társasági elnök menti fel. Ugyancsak a köztársasági elnök mentheti fel azt a bí­rót, akinek felmentését fe­gyelmi vétség elkövetése miatt a fegyelmi bíróság in­dítványozza. A bíróságokról szóló törvény értelmében (63. paragrafus): „Fegyelmi vétséget követ el az a bíró, a) aki hivatali kötelességét vét­kesen megszegi, vagy b) aki életmódjával vagy magtar­tásával a bírói hivatás te­kintélyét sérti vagy veszélyez­teti.” Dr. Péntek László, az Igazság­ügyi Minisztérium főosztály­vezető-helyettese lapunk kér­désére elmondta, az utóbbi években az érintett bírák el­len főleg közlekedési bűncse­lekmények, iszákosság, züllött életmód, illetve az eljárási és ügyviteli szabályok, határidők be nem tartása, késedelmes teljesítése miatt indítottak fe­gyelmi eljárást, illetve ezek voltak azok az okok, melyek a bírák tisztségükből való fel­mentését eredményezték. Azt azonban, hogy a fegyel­mi eljárás alá vont bíró ma­gatartása, életmódja való­ban sérti-e a bírói hivatás te­kintélyét, az illetékes fegyel­mi tanács minden alkalom­mal az eset összes körülmé­nyeinek figyelembe vételé­vel állapítja meg. Ez a nagy­fokú mérlegelési lehetőség egyfelől lehetővé teszi, hogy valóban csak a kötelezettsé­gét súlyosan megszegő bíró­val szemben alkalmazzák a súlyosabb fegyelmi bünteté­seket. Másfelől viszont a fent idézett törvény 63. paragrafu­sának b) pontja azáltal, hogy nem határozza meg egyértel­műen, melyek azok az esetek, mikor a bíró olyan életmódot folytat, illetve magatartást ta­núsít, amely összeférhetetlen a bírói hivatással, egyes jogi szakértők véleménye szerint sérti a bírói függetlenség al­kotmányos alapelvét. Miként az egyik jogi szak­értő lapunknak megjegyez­te: miután nincs a törvény­ben pontosan, kimerítően szabályozva, melyek a bírák számára kötelezően betar­tandó erkölcsi, magatartási normák, szélsőséges esetek­ben az is előfordulhat, hogy a bírák ellen személyes, il­letve politikai okokból indí­tanak fegyelmi eljárást. Reményvesztett tűzoltók NÉPSZAVA-információ Péceli ülésén demonstrációs bizottságot hozott létre a Hi­vatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének országos vezetősége. A bizottság nyil­vánosan akar hangot adni a tűzoltókat több éve érő hát­rányos megkülönböztetésről. Közleményük szerint a lekö­szönt kormányzatot négy éven keresztül hidegen hagy­ta, hogy a tűzoltóság a műkö­dőképesség határán áll, s kö­zömbösséget tanúsított a tűz­oltók anyagi és egzisztenciá­lis problémái iránt. A kormányváltás után fel­éledt remények - a de­monstrációs bizottság meg­állapítása szerint - mára szertefoszlottak. A tűzoltók az idén nem részesültek bérfejlesztésben, jogos já­randóságaikat nem kapták meg, megélhetésük kilátás­talanná vált. A demonstrá­ciós bizottság tíz napon be­lül elkészíti programját és azt a tagság elé tárja. Nem éled fel a bolhapiac Kormányos István írása a NÉPSZAVÁNAK Új raktáráruházat nyitott az Alfa Rt. csütörtökön a Kon­­dorosi úton, a közelmúltban felszámolt Gyapjúfonó- és Szövőgyár egykori telephe­lyén. Lakos Imre, a XI. kerü­let alpolgármestere az áru­ház szerda délutáni ünnep­élyes megnyitóján elmondta: a kerület önkormányzata -városfejlesztési programjá­nak keretében - tavaly vásá­rolta meg a gyártelepet, az­zal a nem titkolt szándékkal, hogy az elhanyagolt terület későbbi lakossági célú hasz­nosításával elejét vegye a környéken a bolhapiac újjá­éledésének. A kerületben már két Alfa diszkont működik, melyek a most megnyíló újabb nagyke­reskedelmi egység indulását követően hamarosan kiske­reskedelmi tevékenységre térnek át. Az új áruház a hét minden napján 0-tól 24 óráig nyitva tart és a vásárlók ren­delkezésére áll teljeskörű élelmiszer- és vegyiáru- vá­lasztékával. Kedvező elhe­lyezkedése miatt a vidéki ve­vők is könnyen, a budapesti forgalom kikerülésével, az M0-ás körgyűrűről meg tud­ják közelíteni. Áruháznyitány: remélhetően nem térnek vissza a zugkereskedők Gy. Balázs Béla felvétele Nemzetgazdasági érdek győzött az etika felett (Folytatás az 1. oldalról) Jelenlegi cégemnél befekte­tési alapok összerakásával, vállalkozások menedzselé­sével és tőkepiaci művele­tekkel foglalkozom. - Miért nem vette fel mint­egy tizenkétmilliós végkielégí­tésének egyharmadát? - Nem akartam rosszízű vi­tába bocsátkozni. Emlékezzen csak a Gerbeaud Ház ügyének ismételt felmelegítésére, an­nak időzítésére. Nem volt vé­letlen. Nem akartam egy ilyen pert felvállalni. Elfogadtam Bartha Ferenc javaslatát, és nem vettem fel a végkielégíté­sem egyharmadát.. - Hogyan értékeli a privati­záció négy évét? - A privatizáció kimutatha­tó hatékonyságnövekedést eredményezett. A többségi magántulajdonban lévő cé­gek szinte minden közgazda­­sági mutatója jobb - még a munkaerő-megtartó képessé­ge is. Magyarország messze a legtöbb külföldi tőkét vonzot­ta Kelet-Európában. Azt hi­szem, ezekre az eredmények­re - minden létező ellentmon­dás ellenére - joggal lehetek személy szerint is büszke. A privatizáció elindítása­kor 1800 állami vállalattal in­dultunk, amelyből körülbe­lül 540 csődbe ment, fel kel­lett számolni. Az állam ebből a folyamatból semmilyen be­vételt nem kapott. Ha klini­kai tisztasággal,­­ azaz min­den egyes esetben a jogszerű­ség százszázalékos érvényesí­tésével dolgozunk, akkor az időveszteség miatt még több cég ment volna csődbe.­­ Próbáltak-e poltikusok valamilyen nyomást gyako­rolni önre a privatizációs pá­lyázatok elbírálásakor? - Rengeteg képviselő járt nálam tájékozódni a privati­záció menetéről. Ez az igény jogos is: a saját régióiknál, vá­lasztókerületüknél akartak gyors előrehaladást. De egyet nem szabad elfelejteni: én végrehajtó voltam. A fejem felett alkalomadtán ott volt egy miniszter, államtitkárok, kormánybiztos, igazgatóta­nács, akiknek az utasításait végre kellett hajtanom. Őket egyszerűbb volt megkeresni bizonyos ügyletek kapcsán. - Ha ön nem értett egyet a döntéssel? - Akkor felálltam, mint ahogy ezt három alkalommal is megtettem. Első az volt, amikor Kupa Mihály akkori pénzügyminiszter a miniszté­rium alá akarta rendelni az ÁVÜ-t és az ÁV Rt.-t. Akkor úgy tűnt, hogy ezzel a költség­­vetés érdeke dominált volna a privatizáció felett a vállala­tok megújítása helyett - Érzett-e nyomást a jelen­legi kormányt alkotó pártok részéről? - Április-májusban megke­resett a koalíció egy megha­tározó személyisége. Azt kér­te tőlem, hogy az új kormány felállásáig ne hozzunk érde­mi döntést az állami vagyon értékesítésekor, azaz egyelő­re fagyasszuk be a privatizá­ciót. Egyébként a kérést azért is könnyű volt teljesíte­ni, mert a kormányzat több illetékese akkor már nem vállalt érdemi felelősséget, így számos fontos tranzakció önmagában is késett. Határátkelési egyezmény Horváth Ildikó NÉPSZAVA Két közös kamion-határát­kelőhely létesítéséről írt alá egyezményt tegnap Erich Kussbach, az Osztrák Szövetségi Köztársaság ma­gyarországi nagykövete és Zsuffa István, a Belügymi­nisztérium közigazgatási ál­lamtitkára. Az aláírást kö­vetően az újságírók érdek­lődésére elmondták, a két nagy forgalmú átkelőhe­lyen, Rábafüzesen és He­gyeshalmon a jövőben le­egyszerűsödik és rövidebb lesz a közösen végzett el­lenőrzés. Az osztrák nagykövet el­mondta, hogy a két évvel ez­előtt megkötött közúti és vízi ellenőrzésről szóló egyez­mény mostani kiegészítésé­nél figyelembe vették, hogy Ausztria Európai Unióba való belépése után az oszt­rák-magyar határ az unió külső határa lesz, s az itt ki­lépőt egyszerre 16 tagállam számára ellenőrzik. Magya­rán: aki az ellenőrzés során rendben találtatott, szaba­don utazhat az unió tagálla­mainak területén. E kilép­tetési mód technikai felté­teleinek kidolgozása azon­ban csak a későbbiekben valósul meg. 3. CSÖMÖR 16. KISBÉR 17. MISKOLC 24. SZRT SZÉKHÁZ 31. VERESEGYHÁZA BEÉRKEZÉSI HATÁRIDŐ MINDEN HÉTEN PÉNTEKEN 24 ÓRÁIG

Next