Népszava, 1994. december (122. évfolyam, 282-307. sz.)
1994-12-01 / 282. szám
A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Mit jelent az AIDS-tilalom? Válaszol: dr. John Anna Az idegenrendészeti törvény rendelkezése értelmében, a bizonyos betegségekben, többek közt az AIDS-ben szenvedő külföldiektől a hatóság megtagadhatja a tartózkodási engedély kiadását. Az AIDS világnapja kínált apropót ahhoz, hogy a törvény egyik előkészítőjét, dr. John Anna országos tisztiorvost megkérdezzük a rendelkezés hátteréről. - Mit jelent pontosan a tilalom: a betegek be sem léphetnek az országba, vagy csak bizonyos ideig maradhatnak itt? - Azokra vonatkozik a rendelet, akik egy évnél tovább szeretnének hazánkban maradni. Ekkor kell huzamos tartózkodási engedélyt kérni a rendőrségtől. A kérvényhez kell csatolni egy igazolást arról, hogy az illető nem szenved „közegészségügyet veszélyeztető” betegségben. A törvény azonban feltételes módot használ, az engedély kiadása megtagadható. Ez szerintem mozgásteret enged az elbíráláskor. Tehát az illető személy addigi viselkedése is számít. - Miért volt szükség erre a rendelkezésre, hiszen egy év alatt sok embert megfertőzhet a beteg? - A kormány és a parlament kötelessége ügyelni a polgárok egészségére. Ez pedig megköveteli a megfelelő járványügyi helyzet megteremtését. A rendelet erre is szolgál. - Egy AIDS-es beteg kórházi kezelése 2,5-3 millió forintba kerül évente. Játszott ez bármilyen szerepet a törvény előkészítésekor? - Szerintem ez nem lehetett szempont. - Tud olyan ügyről, amikor valaki emberi jogi problémákat fogalmazott meg a rendelkezés miatt? - Nem tudok róla. Hozzánk nem érkezett panasz. - Hányan nem kapták meg betegségük miatt a tartózkodási engedélyt? - Nem tudom. A rendőrség adja ki az engedélyt, hozzánk akkor fordulnak, ha valaki fellebbezést nyújt be. Darócz Dávid Ártándon megúszták Horváth Ildikó NÉPSZAVA Többen nem értik, miért csak hazatérőben, a hidasnémeti határállomáson buktak le több millió forint értékű csempészárujukkal egy szlovák busz utasai. Hol maradt az ártándi ellenőrzés? Mint ismeretes, a feltehetően Törökországból hazatérő autóbusz Ártándnál lépte át a magyar határt. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága határügyi és ügyeleti főosztályának vezetője, Daróczi Ferenc ezredes kérdésünkre elmondta, hogy a határátkelőhelyeken úgynevezett differenciált, illetve szelektált vizsgálatról is dönthetnek a vámosok, ugyanis sok időbe telne, ha minden utasnál egyformán tételes vámvizsgálatot tartanának. A vámhivatal a kötelező árunyilatkozat alapján dönti el, milyen vizsgálatot tart. Ártándon a szelektív vizsgálat mellett döntöttek, míg Hidasnémetiben a szúrópróbaszerű vizsgálatot látták célszerűnek. BELFÖLD 1994. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Érdemtelenül ítélkeztek Ebben az évben jogerősen két bírót mentettek fel tisztségéből . Az alkotmánybírói szervezetről szóló fejezete fontos alapelvként rögzíti, hogy a Magyar Köztársaság bírái függetlenek, és csak a törvényeknek vannak alárendelve. Tisztségükből őket csak a törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. Ez akkor válik szükségessé, ha a bíró alkalmatlanná, illetve érdemtelenné válik hivatása betöltésére. Ez évben is több bíró ellen folytattak le fegyelmi eljárást, s a legfrissebb információk szerint eddig jogerősen két bírót mentettek fel tisztségéből. Nagy Gergely írása a NÉPSZAVÁNAK A bíróságról szóló törvény kimondja, a bírót tisztségéből fel kell menteni, ha lemond és felmentését kéri, illetve annak ellátására tartósan alkalmatlanná válik. Amennyiben az alkalmatlan bíró önszántából nem mond le, a megyei bíróság vagy - legfelsőbb bírósági bíró esetén - a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára tisztségéből a köztársasági elnök menti fel. Ugyancsak a köztársasági elnök mentheti fel azt a bírót, akinek felmentését fegyelmi vétség elkövetése miatt a fegyelmi bíróság indítványozza. A bíróságokról szóló törvény értelmében (63. paragrafus): „Fegyelmi vétséget követ el az a bíró, a) aki hivatali kötelességét vétkesen megszegi, vagy b) aki életmódjával vagy magtartásával a bírói hivatás tekintélyét sérti vagy veszélyezteti.” Dr. Péntek László, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese lapunk kérdésére elmondta, az utóbbi években az érintett bírák ellen főleg közlekedési bűncselekmények, iszákosság, züllött életmód, illetve az eljárási és ügyviteli szabályok, határidők be nem tartása, késedelmes teljesítése miatt indítottak fegyelmi eljárást, illetve ezek voltak azok az okok, melyek a bírák tisztségükből való felmentését eredményezték. Azt azonban, hogy a fegyelmi eljárás alá vont bíró magatartása, életmódja valóban sérti-e a bírói hivatás tekintélyét, az illetékes fegyelmi tanács minden alkalommal az eset összes körülményeinek figyelembe vételével állapítja meg. Ez a nagyfokú mérlegelési lehetőség egyfelől lehetővé teszi, hogy valóban csak a kötelezettségét súlyosan megszegő bíróval szemben alkalmazzák a súlyosabb fegyelmi büntetéseket. Másfelől viszont a fent idézett törvény 63. paragrafusának b) pontja azáltal, hogy nem határozza meg egyértelműen, melyek azok az esetek, mikor a bíró olyan életmódot folytat, illetve magatartást tanúsít, amely összeférhetetlen a bírói hivatással, egyes jogi szakértők véleménye szerint sérti a bírói függetlenség alkotmányos alapelvét. Miként az egyik jogi szakértő lapunknak megjegyezte: miután nincs a törvényben pontosan, kimerítően szabályozva, melyek a bírák számára kötelezően betartandó erkölcsi, magatartási normák, szélsőséges esetekben az is előfordulhat, hogy a bírák ellen személyes, illetve politikai okokból indítanak fegyelmi eljárást. Reményvesztett tűzoltók NÉPSZAVA-információ Péceli ülésén demonstrációs bizottságot hozott létre a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének országos vezetősége. A bizottság nyilvánosan akar hangot adni a tűzoltókat több éve érő hátrányos megkülönböztetésről. Közleményük szerint a leköszönt kormányzatot négy éven keresztül hidegen hagyta, hogy a tűzoltóság a működőképesség határán áll, s közömbösséget tanúsított a tűzoltók anyagi és egzisztenciális problémái iránt. A kormányváltás után feléledt remények - a demonstrációs bizottság megállapítása szerint - mára szertefoszlottak. A tűzoltók az idén nem részesültek bérfejlesztésben, jogos járandóságaikat nem kapták meg, megélhetésük kilátástalanná vált. A demonstrációs bizottság tíz napon belül elkészíti programját és azt a tagság elé tárja. Nem éled fel a bolhapiac Kormányos István írása a NÉPSZAVÁNAK Új raktáráruházat nyitott az Alfa Rt. csütörtökön a Kondorosi úton, a közelmúltban felszámolt Gyapjúfonó- és Szövőgyár egykori telephelyén. Lakos Imre, a XI. kerület alpolgármestere az áruház szerda délutáni ünnepélyes megnyitóján elmondta: a kerület önkormányzata -városfejlesztési programjának keretében - tavaly vásárolta meg a gyártelepet, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az elhanyagolt terület későbbi lakossági célú hasznosításával elejét vegye a környéken a bolhapiac újjáéledésének. A kerületben már két Alfa diszkont működik, melyek a most megnyíló újabb nagykereskedelmi egység indulását követően hamarosan kiskereskedelmi tevékenységre térnek át. Az új áruház a hét minden napján 0-tól 24 óráig nyitva tart és a vásárlók rendelkezésére áll teljeskörű élelmiszer- és vegyiáru- választékával. Kedvező elhelyezkedése miatt a vidéki vevők is könnyen, a budapesti forgalom kikerülésével, az M0-ás körgyűrűről meg tudják közelíteni. Áruháznyitány: remélhetően nem térnek vissza a zugkereskedők Gy. Balázs Béla felvétele Nemzetgazdasági érdek győzött az etika felett (Folytatás az 1. oldalról) Jelenlegi cégemnél befektetési alapok összerakásával, vállalkozások menedzselésével és tőkepiaci műveletekkel foglalkozom. - Miért nem vette fel mintegy tizenkétmilliós végkielégítésének egyharmadát? - Nem akartam rosszízű vitába bocsátkozni. Emlékezzen csak a Gerbeaud Ház ügyének ismételt felmelegítésére, annak időzítésére. Nem volt véletlen. Nem akartam egy ilyen pert felvállalni. Elfogadtam Bartha Ferenc javaslatát, és nem vettem fel a végkielégítésem egyharmadát.. - Hogyan értékeli a privatizáció négy évét? - A privatizáció kimutatható hatékonyságnövekedést eredményezett. A többségi magántulajdonban lévő cégek szinte minden közgazdasági mutatója jobb - még a munkaerő-megtartó képessége is. Magyarország messze a legtöbb külföldi tőkét vonzotta Kelet-Európában. Azt hiszem, ezekre az eredményekre - minden létező ellentmondás ellenére - joggal lehetek személy szerint is büszke. A privatizáció elindításakor 1800 állami vállalattal indultunk, amelyből körülbelül 540 csődbe ment, fel kellett számolni. Az állam ebből a folyamatból semmilyen bevételt nem kapott. Ha klinikai tisztasággal, azaz minden egyes esetben a jogszerűség százszázalékos érvényesítésével dolgozunk, akkor az időveszteség miatt még több cég ment volna csődbe. Próbáltak-e poltikusok valamilyen nyomást gyakorolni önre a privatizációs pályázatok elbírálásakor? - Rengeteg képviselő járt nálam tájékozódni a privatizáció menetéről. Ez az igény jogos is: a saját régióiknál, választókerületüknél akartak gyors előrehaladást. De egyet nem szabad elfelejteni: én végrehajtó voltam. A fejem felett alkalomadtán ott volt egy miniszter, államtitkárok, kormánybiztos, igazgatótanács, akiknek az utasításait végre kellett hajtanom. Őket egyszerűbb volt megkeresni bizonyos ügyletek kapcsán. - Ha ön nem értett egyet a döntéssel? - Akkor felálltam, mint ahogy ezt három alkalommal is megtettem. Első az volt, amikor Kupa Mihály akkori pénzügyminiszter a minisztérium alá akarta rendelni az ÁVÜ-t és az ÁV Rt.-t. Akkor úgy tűnt, hogy ezzel a költségvetés érdeke dominált volna a privatizáció felett a vállalatok megújítása helyett - Érzett-e nyomást a jelenlegi kormányt alkotó pártok részéről? - Április-májusban megkeresett a koalíció egy meghatározó személyisége. Azt kérte tőlem, hogy az új kormány felállásáig ne hozzunk érdemi döntést az állami vagyon értékesítésekor, azaz egyelőre fagyasszuk be a privatizációt. Egyébként a kérést azért is könnyű volt teljesíteni, mert a kormányzat több illetékese akkor már nem vállalt érdemi felelősséget, így számos fontos tranzakció önmagában is késett. Határátkelési egyezmény Horváth Ildikó NÉPSZAVA Két közös kamion-határátkelőhely létesítéséről írt alá egyezményt tegnap Erich Kussbach, az Osztrák Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete és Zsuffa István, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára. Az aláírást követően az újságírók érdeklődésére elmondták, a két nagy forgalmú átkelőhelyen, Rábafüzesen és Hegyeshalmon a jövőben leegyszerűsödik és rövidebb lesz a közösen végzett ellenőrzés. Az osztrák nagykövet elmondta, hogy a két évvel ezelőtt megkötött közúti és vízi ellenőrzésről szóló egyezmény mostani kiegészítésénél figyelembe vették, hogy Ausztria Európai Unióba való belépése után az osztrák-magyar határ az unió külső határa lesz, s az itt kilépőt egyszerre 16 tagállam számára ellenőrzik. Magyarán: aki az ellenőrzés során rendben találtatott, szabadon utazhat az unió tagállamainak területén. E kiléptetési mód technikai feltételeinek kidolgozása azonban csak a későbbiekben valósul meg. 3. CSÖMÖR 16. KISBÉR 17. MISKOLC 24. SZRT SZÉKHÁZ 31. VERESEGYHÁZA BEÉRKEZÉSI HATÁRIDŐ MINDEN HÉTEN PÉNTEKEN 24 ÓRÁIG